Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-11 / 269. szám
1988. november 11. Kelet-Magyarország 3 Az Intercomputer jól dolgozik „litartítt »agyar menedzsereket várunk” A munkahelyen elszenvedett balesetek, megszerzett betegségek mindig nagy figyelmet vívnak ki a dolgozók körében. Az üzemi balesetek kivizsgálása, az okok felkutatása azonban nemcsak ezért igényel nagy körültekintést. A felelősség megállapítása ugyanis szinte minden esetben anyagi, erkölcsi következményekkel is jár. A közelmúltban indított országos munkavédelmi vizsgálat annak tisztázására vállalkozott, a gép vagy az ember felelős a munkahelyi balesetekért, tragédiákért? Választ keresett arra is, helyes- e az üzemi balesetek kivizsgálása, reális tényeket tartalmaznak-e az eseményről felvett jegyzőkönyvek? Már csak azért is, mert a balesetet szenvedők, családtagjai sok esetben elégedetlenek a munkahely döntésével, a munkavédelmi felügyelők megállapításaival, s a megtörtént bajokért nem önmagukat, hozzátartozóikat, hanem elsősorban másokat hibáztatnak. A vizsgálat során 3714 baleseti jegyzőkönyvet vizsgáltak a felügyelők, negyvennégy százalékuknál állapították meg az eredetitől eltérő baleseti okot. A vállalati szakemberek 1375 esetGávára befütyölt a kisvonat. (B. G. felv.) A II. nyíregyházi szervezés- és számítástechnika-alkalmazási szimpózium számos külföldi vendégének egyike Vitkov Arkadij Iz- raelovics, a szovjetunióbeli Donyeck városában székelő Intercomputer szovjet—magyar vegyesvállalat vezérigazgató-helyettese. Manapság sok szó esik az ilyen cégek alapításának nehézségeiről, ezért kértünk interjút tőle. — önöknek mennyi ■procedúrával járt, amíg létrejött az Intercomputer? — Kevesebbel, mint gondolná. Az a véleményem, hogy Magyarországon eltúlozzák azokat a problémákat, amelyek nehezítik a közös vállalatok alapítását. Nem akarom megbántani a magyar menedzsereket, de úgy gondolom, több kitartással „erőltethetnék” ügyük véghezvitelét. Egy példa: á napokban voltam Moszkvában á Kereskedelmi Kámara rendezésében egy értekezleten, ahol szovjet és külföldi cégeket hoztak össze; azzal a szándékkal, hogy keressenek egymás között mindkét félnek fontos partnert. A 117 külföldi között mindössze hét magyar volt. Mi egyébként a tavaly Ungváron megrendezett KSH-SZÜV-kiállítá- son találkoztunk az 5/G és a Rair nevű kisszövetkezet vezetőivel, és rövid időn belül meg is állapodtunk velük a közös vállalat alapításában. Négy hónapja létezik az Intercomputer. — Milyen alaptőkével és milyen céllal társultak? — Az előbbi, ha nem haragszik, hadd maradjon üzleti titok. Közös hardver- és szoftverkészítés a célunk, amihez a magyarok, akik 49 százalékkal részesednek a cégtől, IBM XT és AT gépeket szállítanak. Olyan egészségügyi programokat dolgozunk ki, amelyek az orvosokat felszabadítják a jelenlegi nagyarányú adminisztráció alól, és több idejük marad a gyógyításra. Úgy tudom, ez önöknél is égető gond, sőt beszámolhatok arról, hogy nyugatnémetek is érdeklődnek az ilyen szoftverek iránt. — A felsorolt gépeket mi „kemény” áruknak tekintjük, és nem szívesen exII doboznak teteje is van... Panaszolják a megrendelők, hogy a Nyíregyházi Papírgyár alma csomagolására alkalmas papírdobozainak alja és teteje nem egyszerre érkezik meg a címzetthez. Gazdag Gábortól, a vállalkozási osztály vezetőjétől megtudtuk, hogy a dobozokat a gyár határidőre elkészíti. A Tszker 400 ezer, a Zöldért 450 ezer darabot rendelt meg. A határidő december eleje, most tartanak a gyártás felénél. Az elkészített dobozokat folyamatosan szállítják a megrendelőknek, de előfordul, hogy a tetők és az aljak száma nem egyezik, ugyanis a nyomtatás miatt a doboztetőt csak egy gépsoron gyárthatják. A Zöldért által megrendelt hiányzó 17 ezer darab doboztetőt egy nap alatt elkészíti a gyártósor, így mire ez az írás megjelenik, a megrendelő valószínűleg már át is vehette azt. Egyébként az árut a vállalat határidőre szállítja, és ekkor küldik a számlát is. Hozzátesszük, ha időben megrendelnék a csomagolóeszközt a termelők, a. bosz- szúságok jó része elkerülhető lenne. Hiszen nem az idei volt az első almaszüret megyénkben ... (cs. k.) Felelős kerestetik „Vétkes masinák...” portáljuk rubel elszámolású országokba. — Helyesen teszik. Puha áruval pedig nem érdemes kereskedni. Mi barter, azaz pénzmentes csere formájában ugyancsak kemény áruval fizetünk. Szó szerint kemény fémeket szállítunk, és olyan kémiai anyagokat, amelyeket csak dollárért vehetne meg országuk. Sőt, nekünk is van valutánk, ha minden kötél szakad. — Ű9V érti, hogy a szovjet vállalatok rendelkeznek valutával? — Ezt is kevesen tudják Magyarországon, hogy a peresztrojka eredményeként nagyon sok vállalatnak nem kell befizetnie az exportból származó összes valutáját a költségvetésbe, akinek pedig be kellene, az előtte eladhatja egy másiknak, például nekünk. Egy karéliai varroda így jut hozzá rajtunk keresztül számítógépekhez. Lassan véget ér nálunk az a korszak, hogy mindenre minisztériumi utasítás kell. Minden az embereken áll vagy bukik majd. Mi gyorsan értünk el jelentős sikereket, erről akármelyik magyar szakember személyesen is meggyőződhet, sőt tanácsokkal is szolgálunk nekik. — Ez a három nap kevés lesz erre. — A címünk: Intercomputer, CCCP Donyeck, 340 050, Pf 5882. Esik Sándor A Vagép az iskolák felé fordul flmíg Dávidból Góliát lesz Gépgyártásunk színvonala meghatározható az ipar teherbírása, termelési eredményeinek alakulása szempontjából. A Mezőgép Vállalat mellett megyénkben, a Vas- szerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalatnak sikerült a nagyok árnyékában megalapozni a jövőt. Kooperációs együttműködéseken túl, a Vagép — múlt év végén — már egy hiánycikknek számító szerszámgéppel is kirukkolt a piacon... V. A. Izraelovics Hol tart a világ — Be kellett látnunk — mondja Béres István műszaki igazgatóhelyettes, hogy fejlesztések nélkül felemésztjük belső tartalékainkat, és a piac összezárul elavult gyártmányaink előtt. Fejlesztési alapunkat és a központi erőforrásokat a gépészeti üzemünk korszerűsítésére fordítottuk. A mintegy 15 millió forintos beruházás részeként, ebben az évben üzemeltetünk be egy japán vezérlésű Előtérben a Dávid-kiseszterga. ben a gépet, berendezést jelölték meg a baleset elsődleges okaként, az utóvizsgálat szerint ezzel szemben csak 659 alkalommal voltak „vétkesek” a masinák. Szabolcs-Szatmárban szerencsére az országos átlagnál jobbak az eredmények. Megyénkben ugyanis az elmúlt évben 67 olyan üzemi balesetet vizsgáltak felül, amelyben a gépek hibája, állapota is szerepet játszott. Az Országos Munkavédelmi Felügyelőség szakemberei közülük mindössze kilencet találtak, amelyeknél ismételt kivizsgálást, újabb határozat hozatalát tartották indokoltnak. Bár az országos adatok értékelése jelenleg is tart, any- nyi máris bizonyosnak látszik: a gépek, berendezések állapota a balesetek megtörténtében komoly szerepet játszik, sok esetben azonban a munkáltaitok sem tehetnek ellene. Hazánk műszaki parkja ugyanis igencsak elavult. Az átlagéletkor 12,4 év, az ötven-hatvanéves gép általánosnak mondható. E tény azért is jelentős, mert amíg az új gépeket komplett védőberendezésekkel állítják munkába, addig a régiek elavultak, sokkal több figyelmet követelnek. Kiderült az is, hogy az utóbbi időben különösen megnőtt az emberi mulasztások száma. A túlhajszoltság, a kapkodás, az otthoni feszültségek, problémák szaporodása az üzemi baleseteknél is felfedezhető. marógépet, egy nagy teljesítményű megmunkáló központot, egy precíz helyzetfúrógépet, valamint egy köszörűgépet. Motiválta döntésünket a Szerszámgépipari Művekkel (SZIM) és a Csepel Szerszámgépgyárral kialakult több éves együttműködésünk is. Ez idő tájt a SZIM fejlesztő intézetével és esztergomi marógépgyárával tartunk fenn kapcsolatot. Részükre komplett egységeket, megmunkáló központok szerszámtároló és szerszámcserélő rendszerét készítjük Nyíregyházán. Beszélgetésünk során színes prospektusok, műszaki leírások kerülnek elő az iroda polcairól. Magyar szemmel nézve rácsodálkozik az ember: hol is tart ma a világ élvonala! A hátrányok csökkentése érdekében országos kutatás-fejlesztési közép- és hosszú távú koncepciókat dolgoztak ki. Kiemelkedik a tervcsomagból az a program, amely egymagában 6,8 milliárd forintot biztosít a meglévő technikai háttér korszerűsítésére. Előtérbe került az automatizáció, a robottechnika, a felügyelet- szegény gyártórendszerek fejlesztése, a számítógépes műszáki tervezés és az oktatás. Felismerte a programban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket a Vagép is, és az oktatási részterületet pályázta meg. Oktatás korszerűbben — Meggyőződésem — vallja a szakember, — hogy számítástechnikát, CNC vagy robottechnikát kizárólag szakikönyvekből oktatni nem lehet. Ilyen gondolatoktól vezérelve, tavaly megvásároltuk a miskolci Zalka Máté Gépipari Szakközépiskolától az általuk kifejlesztett David-CNC kiseszterga gyártásának és forgalmazásának jogát. Az oktatási intézményekből már nagyon hiányzott egy ilyen magas intelligenciájú, oktatásszolgáló berendezés, amin a jövő szakemberei elsajátíthatják a jelen műszaki ismereteit. Amennyiben iskolák vásárolják meg a közel 500 ezer forintos alapgépet, egyharmados ártámogatást is élveznek a Tudományszervezési és Informatikai Intézettől. Még olcsóbb a gép, ha a vásárló oktatási intézmény már rendelkezik C—64-es számítógéppel, monitorral és flop- pyval. Hasonló adottságú és műszaki paraméterű esztergát rajtunk kívül csak a SZIM gyárt, de annak ára m/egfizethetetlen egy iskola számára. A Dávid-kiseszterga bizonyos részegységei még nyugati piacokról származnak. — Terveink között egy áthidaló megoldás szerepel: saját fejlesztésű, hazai részegységekből szeretnénk gyártani az esztergát. Próbaüzemelés és minősítés alatt áll egy mikroprocesszoros hajtásszabályozó egység, amelynek sikeres „bemutatkozása” utat törhet a tőkés importtartalom nélküli gyártás felé — emeli ki Béres István. Pályázat sorozatgyártásra — Elbírálás alatt áll az Ipari Minisztériumnak benyújtott pályázatunk, mely a Dávid-CNC eszterga továbbfejlesztésére vonatkozó elképzeléseinket önti formába. Kedvező fogadtatás esetén mintegy 2 millió forinttal gyarapodna a fejlesztésekre fordítható keretünk. Beadott pályázatunkban is részletesen kifejtettük, hogy szeretnénk kifejleszteni egy nagy hatékonyságú, sorozatgyártásra alkalmas Dávid-típusú CNC berendezést, amely közvetlenül a termelőmunkát segítené. Ehhez a mérettűrési, minőségellenőrzési határok pontosítása, az alkalmazási kör szélesítése és a gép „külcsínének" alakítása, formatervezése szükséges. Ezek a jövő fejlesztései, tehát melyek részben már rajzasztalon hevernek . .. Csonka Zsolt f iatalaszony csenget be este hat óra körül jósavárosi lakásunkba. Karján négy-öt fekete dzseki — eladni szeretné őket. Hozzá a zavaros magyarázó szöveg, most érkezett buszon egy kiránduló csoporttal Romániából és kérve-kér, vegyünk tőle egy dzsekit, mivel nincs magyar pénze. Szimpatizálva a jobb sorsra érdemes erdélyiekkel — és mivel a fiamat is érdekli a dzseki — segíteni szeretnénk. Ám amikor kiderül, hogy a dzseki ára fölöttébb borsos, — négyezer forint — hamar előliünk az egyébként sem tiszta üzlettől. A fiatal hölgyet nem könnyű lerázni, magyarázkodik, mindjárt megy visz- sza a busz Romániába, s ha istent ismerünk, vegyünk meg tőle egyet. Zavaros viselkedése több mint gyanús. Meg akarjuk kínálni valamivel — visz- szautasítja. Kérdezem tőle, mivel foglalkozik. Óvónő — mondja. Szimpatikus foglalkozás, ám szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba, kérem, hogy mutassa meg az útlevelét, talán akkor segíthetünk, esetleg még veszünk is tőle valamit. — Az útlevél a buszban maradt — így a rendíthetetlen hölgy. — Nézze, hölgyem — mondom neki — hozza el az útlevelet, és ígérem, megvesszük az egyik dzsekit. Ebben maradunk. A hölgy sietve távozik. Egy hét múlva az ócskapiacon látom, előtte vagy hat darab dzseki. Nem ismer meg. Kétezer forintért kínálja darabját. (b. i.)
