Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-08 / 266. szám
1988. november 8. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! Máthé Csaba újságíró válaszol „Kockára vagyunk fagyva.’* így jellemezték helyzetüket Nyíregyházán a Honvéd, a Serház, a Puskin, a Szilfa, a Maláta utca és a Laktanya tér lakói. Húsz napja indult a fűtési szezon, de ők azóta fagyoskodnak. Korábban már írtuk, hogy őzökbe az utcákba a gázbekötés azént akadozik, mert néhány lakó elfelejtette befizetni a bekerülési költséget. Közben az engedélyeztetési eljárást is meggyorsították, a pénzügyi feltételek is megteremtődtek. A Bánya- műsziaiki Felügyelőség november 8-ra fűzte ki a haisz- nálitbavéfeli eljárást. Ha ez sikeres (márpedig a kivitelezőtől kezdve a tanácsig mindenki bízik benne) akkor a TIGÁZ megkezdi a gázszolgáltatást. Kurhely János szerint rendkívül balesetveszélyes Nyíregyházán a Káliéi úti sorompó. Korábban piros ténnyel volt kivilágítva, most viszont alig lehet látni ködös, párás Időben. .Nincs kolomp, vagy csengőszó, amikor a „szakállas” sorompó leereszkedik, emiatt sokszor a vágányokon rekednek az autók. Gidófalvy Albert, a Nyíregyháza Külső állomásfőnöke elmondta, hogy hiába jelezték csengőszóval a sorompó leeresztését, az autósok nem hallották. Amikor a váltókezelő megkezdi a sorompó leengedését, az autósoknak meg kell erre állni. Sajnos vannak, akik megpróbálnak „átbújni” alatta, emiatt a kocsdtetőre zuhan a sorompó. A tervek szerint az idén átépített átjáró jövőre fénysorompót kap. A közlekedési miniszter jóváhagyása alapján, ha Nyíregyháza rendező- pályaudvara erre fog terjeszkedni, akkor a vágámybőví- téssel egyidőben készítik az új fénysorompót. Nyolcvanegy örökösföldi garázstulajdonos nevében fordult szerkesztőségünkhöz Lelesz Tibor. A garázsokat tavaly ősszel átadták, de azóta még nem telekkönyvez- ték. A lakásszövetkezetnél tájékoztattak, hogy a telekkönyvezési kérelmet átküldték a Földhivatalnak, amely akikor adja ki, ha az örökösföldi lakásokat a helyrajzi számok alapján telekkönyve- zik. Ezután kerülnek sorra a garázsok. Ez a várakozás semmilyen hátrányt nem jelent a tulajdonosaknak. A Nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet repülőtér közelében bérbe adott földjeit kívánják megvenni a kiskerttulajdonosok. Mivel a városi tanács 1500 négyszögölben határozta meg az alsó határt, nekik a korábbi kijelölés alapján csak 30Ö—500 négyszögöl között jutott, így nem jogosultak. Érdeklődésünkre a Földhivatalnál elmondták, hogy ha a termelőszövetkezet eladni kívánja a nagyüzemi művelésre alkalmatlan földjeit, kérelmet ad be a földvédelmi és földértékesítési osztályra, amely ezt elbírálja. Pozitív vélemény esetén vehetik meg a kiskerttulajdonosok. Ha a terület nem éri el az 1500 négyszögölt, két- ten fogjanak össze és társtulajdonosként vásárolják meg. Ehhez legelőször a termelő- szövetkezet eladási szándéka szükséges. Nyíregyházán, az Üjszőlő utcai lakosok szerint a földút —, mivel nincs járda — nyáron poros, télen sáros. Ez mind igaz, de továbbra is érvényben van a Töke utcával párhuzamos útszakaszon az építési .korlátozás. Magánerős közműépítésre, tanácsi segítséggel, erre van lehetőség. Az Északi körút és Hímes utca közötti szakaszon feloldották a korlátozást, sorházak építésére adott engedélyt a városi tanács. Ugyancsak ide kapcsolódik a Városmajor , Üjszőlő és Irinyi utca közötti átjáró kérdése is, amelyet autósak, gyalogosok egyaránt használnak. Szilárd burkolattal ezt az útszakaszt nem fogják ellátni, villanyvilágítását a tanács műszaki osztálya vizsgálja. Mit profitál a megye abból, hogy Budapesten rendezték az ASTA-kongresszust, az amerikai utazási irodák képviselőinek konferenciáját? — kérdezte Molnár Béla. Egyelőre korai erre még választ adni, hiszen az elkövetkező évek döntik el, hogy a tengerentúliak szívesen jönnek-e hazánkba és ebkor ellátogatnak-e megyénkbe. Mindenesetre az IBUSZ, a Cooptourist és a Nyírtourist falusi, vízi és úgynevezett templomturiz- must ajánlott, amely valószínűleg megnyeri a tengerentúli turisták tetszését is. Figurális üvegdíszek HSZKexportra Figurális üvegdíszeket, levélnehezéket gyártanak nagy szériában a vásárosna- ményí üveggyárban. A hazánkban egyedül itt készülő termékcsa- ládból év végéig 21 ezret szállítanak NSZK-megrendelésre. (Elek Emil feiv.) Gazdálkodás „zsebből Amit Nyírbátor tehet és amit más... ff EGYSZER MAR IRTUK, HOGY KÉTEZER EMBER SORSA FÜGG ATTÓL, MIKÉNT ÉLI TÜL A GAZDÁLKODÁSI NEHÉZSÉGET AZ AURÓRA CIPŐGYÁR NYÍRBÁTORBAN. CSALÁDOK SZÁZAI AGGÓDNAK — JOGOSAN — A JÖVŐÉRT, MIKÖZBEN ÖK MAGUK LEGFELJEBB A TERMELÉSI FELADATOK TELJESÍTÉSÉVEL TEHETNEK MEG MINDENT A SIKERÉRT. A VÁLLALAT FELETT ÜJABB VIHARFELHŐK GYÜLEKEZTEK, MOST EZEKRŐL KELL SZÓLNI. ELŐSZÖR A MEGNYUGTATÓ HlR: A november 3-ai fizetéseket rendben kiosztották Nyírbátorban és Csengerben. Nem lesz másképp ezen a héten sem, amikor a munkások kapják meg a bérüket az októberi teljesítések után. KÖVETKEZZEN, AMI RIADALMAT KELT: Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. október 27-én felmondta a vállalat összes hitelét, azzal az indoklással, hogy a III. negyedévi mérleg alapján véleménye szerint nem teljesítette a szanálási szerződésben foglaltakat, nem látja biztosítottnak a nyereséges gazdálkodást. A VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNY: Ha nem változik a jelenlegi helyzet, akkor megszámK önnyű nyilvánosságot követelni országos ügyekben. Előbb azonban mindenki nézzen szét a saját háza táján. Még otthon sem egyszerű a megvalósítása, mert a. partnerek nem elég fejlettek hozzá. A minap azt vettem észre, hogy a gyerekek a családi levéltárban turkálnak. Ez egy kimustrált bőröndben van nálunk. Dühösen kikaptam a kezükből, mert lakásunkban a nyilvánosság még nem teljks körű. De már késő volt. A kislány megtudta, hogy nem a gólya hozza a kisbabát, mert megtalálta az anyja terheskönyvecskéjét. A középső lányom előtt lelepleződtem, mert meglátta egykori bizonyítványomban, hogy kettes voltam matematikából és mégis mind a mai napig magamat állítom példaképnek — amikor ö kettest hoz haza. A szóváltások tetőfokán hazajött a nejem, és általános nyilvánosságvita kezdődött. Mindenki mindenbe bele akart tekinteni. A nejem kértam a fiúnak, hogy lányom a karatebajnokot szereti és a bajnok a konkurencián gyakorolja a töréstechnikáját. Az eset óta lakásunkban általános múltfeltáró munka folyik. Minié a fizetési szalagomat, én meg a havi bevásárlások számláit. Egyikünk se tudta bemutatni, úgyhogy azonnal megrendült a. bizalom egymás elszámolásai iránt. A nagylány holmi koncepciós perekkel kezdett példálózni. Dokumentumokat kért arról, hogy miért maradt el a háztól olyan hirtelen nagyfülű udvarlója. Töredelmesen bevallottam, hogy azért, mert nekem nem tetszett és ennek érdekében azt hazuddenki kutat, keresgél, régi dokumentumokat bányászik elő. A nejem megtalálta egykori szerelmes leveleimet, melyben fűt-fát ígértem neki és összeveti a sivár valósággal. Én is találtam egy összetépett fényképet egy bajuszos legényről. Kérdezem, kit ábrázol, nem vállalja senki. Biztosan befújta a szél az ablakon. Régi oklevelek kerülnek elő, az egyik szerint én voltam a vállalati sokatmondó verseny győztese. Megtaláltam doktori disszertációm bőrkötéses másodpéldányát is. Címe: „Az egy főre eső B 30-as tégla termelésének felfutása, mint a kapitalizmus legyőzésének bizonyítéka.” Égy másik dokumentum szerint az egyik lányom az óvodában díjat nyert, mert búzaszemekből Brezsnyev elvtárs arcmását legszebben rakta ki. Ma már egyikkel sem dicseszünk, de azért nem dobjuk ki őket. El is határoztuk, hogy mi is új életet kezdünk, mint az ország. Egymás rendelkezésére bocsátjuk titkos telefonszámainkat. Elolvassuk egymás leveleit, és egymás zsebében turkálunk. A költségvetésünket közösen vitatjuk meg, bevételeinkről és kiadásainkról számot adunk — egyedül az adóhivatalt zárjuk ki a nyilvánosságból. Kulcsár Attila láltattak az Auróra Cipőgyár, mint önálló vállalat napjai. Miután a vállalat tartósan fizetésképtelen, így könnyen kezdeményezheti bármelyik hitelező a felszámolási eljárást. AMI REMÉNYT KELT: Az Aurórában modern csarnokokban, modern gépekkel jól felkészült munkások dolgoznak. Az általuk gyártott cipőknek piacuk van, tehát a termelőtevékenységre szükség van. Ám az kiderülhet, hogy nincs ennyi emberre szükség, hogy cégtáblát kell változtatni mind Nyírbátorban, mind Csengerben. — Februártól vergődik a vállalat, a szanálási eljárás megkezdése óta a normál működőképessége sem volt meg — háborog Wágner Flórián igazgató. — Hogyan lehet munkát szervezni, amikor a termelési kapacitást nem lehet lekötni, közben bel- és külföldre el vannak adva a termékek. Ügy tűnik, az év eleji gazdálkodási „módszerekhez” kell visszatérni az Aurórában. Mivel pénzük nincs, a további gyártásban például olyan megoldásokat választanak, hogy a Tisza Cipőgyárnak felsőrészeket készítenek, amiért cserébe talpat kapnak. A Debreceni Cipőgyárnak bérmunkát végeznek, a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnak az árbevételből adnak át, hogy a szükséges kellékeket megkapják. A belkereskedelmi szerződéseinket teljesítettük, a tőkés exportunk árbevétele 80 millió forint értékű — folytatja az igazgató. — Most pedig szovjet exportra történik a gyártás. VEGYES VÁLLALAT? Ez utóbbit azért szükséges említeni, mert felgyorsultak a tárgyalások az ungvári cipőgyárral a termelés összehangolására. Amennyiben egy vegyes vállalatot lehetne létrehozni, akkor az Auróra sorsa teljes egészében megoldódna. Ugyanis nagy lehetőség van három piacon (belföldi, szovjet és tőkés) az értékesítésre, az eredményes gazdálkodásra. Csakhogy a jelent a hitelhiány határozza meg. A vállalat a banknak írt levelében a következőket közli: „A vállalat a szanáló szervezettel 1988. július 15-én írta alá a szanálási megállapodást, s ekikor már 119 millió vesztesége volt. A szanálási szerződésben rögzített pénzeszközöket a szanáló szervezet 1988. július 25-én utalta át a vállalatnak, s ezzel némileg javult a likviditásunk és augusztus havi termelésünk már nem volt veszteséges, önök a szanálási szerződésben vállalt 'kötelezettségeik közül augusztus 15-én adták meg a reálfolyamatokhoz a hitelt, s ez már azt tette lehetővé, hogy szeptember hónapban 17 millió nyereséggel zártuk a termelésünket.” SOK A ROSSZ CIPŐ . . . Mindez nemcsak magyarázat, hanem rávilágít arra a felemás helyzetre, ahogy hazánkban a szanálási eljárások zajlanak. Hiszen ha valahol, itt érvényesül a mondás: „Az idő pénz!” Persze látni kell a másik oldalt is — valószínűleg ez befolyásolta a banki döntést — miszerint a gyár munkásai, vezetői korántsem tették meg mindent a minőség érdekében. Márpedig aki arányaiban túl sok rossz cipőt gyárt, az nemcsak a bizalmat veszti el, hanem a nyereséget is. — Segítenünk kell a gyárat abban, hogy tisztességesen termeljen — mondja erre Oláh János, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. nyírbátori bankszervének igazgatója. — Ennek alapján kértük a központunktól, hogy az idén még várható, nyolcvan milliós szovjet exporthoz a szükséges kellékék vásárlásához, a bérfizetéshez hitelt nyújtsunk. CSUPÁN A PESTIEKNEK? Annyi bizonyos, hogy az Auróra Cipőgyár baját aikár országos gondlként is lehet kezelni. Mert munkanélküli segélyen kívül más nemigen várna a legtöbb munkásra az iparral gyengén ellátott körzetben. Ez pedig senkinek sem érdeke. Ugyanakkor például a Minőségi Cipőgyár felszámolásánál (amely korábban az Auróra anyavállalata volt), kétmilliárdnyi adót engednek el, a szanáló szervezet mellett a bankok nyújtanak segítőkezet a további fennmaradáshoz. Ilyen alapon pedig ugyanezt joggal igényelhetik Nyírbátorban és Csengerben is. A formák, a megoldások változhatnak, azonban a cipőgyártás fenntartása, a foglalkoztatás szükséges. Olyan megoldásokkal, amelyek nyereséges termelést eredményeznek. Lányi Botond SZERKESZTŐI OOOOOOOO étoteúf Tanulságos statisztika B z előző évhez képest tavaly 4 százalékkal nőtt, 3262-re emelkedett — az ország egyetemein, főiskoláin tanuló szabolcsi fiata- lók száma. Előbbre rukkoltunk az országos listán is: a tízezer lakosra jutó. felsőfokú oktatásban résztvevők száma 54 volt, (és ezzel a tizenkettedik helyen álltunk a me- gyék között) mig az 1979/80-as tanévben még a tizennegyediken. Az is örvendetes, hogy Szabolcs-Szatmárban folyamatosan nő a diplomások száma. Több okunk azonban nem is nagyon van az elégedettségre, hiszen a felsőfokú végzettségűek aránya továbbra is elmarad a szükségestől, sőt, az országos vidéki átlagot sem éri el. A megyék között Sza- bolcs-Szatmár bizony a sereghajtók között van. A diplomások összetétele sem felel meg a kívánatosnak: ötven százalékuk tanár, tanító, óvónő. szakoktató, kevés a műszaki szakember, a jogász és a közgazdász. Szerfölött tanulságos átböngészni a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának többi megállapítását, adatsorát is. ..Az állami fel- sőfokú oktatásban továbbtanulni szándékozók és a felvettek jellemzői** címmel a napokban megjelent kiadványukból kiderül például, hogy megyénkben az 1987-ben érettségizettek 39 százaléka felvételizett valamelyik egyetemen vagy főiskolán. Ez az arány körülbelül megegyezik az országossal, de — szintén az országos tendenciához hasonlóan — valamivel kisebb az előző évinél. Évek óta szinte változatlan viszont a sikeresen felvételizők aránya: a jelentkezők közül most is minden második lett egyetemista vagy főiskolás. Az 1987-ben felvételizett szabolcsi diákok csaknem egy- harmada (ez az arány jóval nagyobb a* országosnál) tanárképző főiskolán próbált szerencsét. A népszerűségi listán a második helyen a tudományegyetemek, a harmadikon a műszaki főiskolák állnak. A jelentkezők legnagyobb hányadát viszont (csakúgy, mint korábban is) a műszaki felsőoktatási intézményekbe vették fel (az egyetemeken tízből kilencet, a főiskolákon tízből hatot). A tudományegyetemeken a szabolcsi felvételizők 57 százaléka lett végül egyetemi hallgató. A korábbinál kevesebben célozták meg az orvostudományi egyetemeket, ahová egyébként a jelentkezők több mint negyven százalékát, és az agrártudományi egyetemeket, ahová a pályázóknak általában a felét veszik fel. A legutóbbi tanévben a legkevesebben a fehérgyarmati közgazdasági szakközépiskolából felvételiztek (a végzősöknek csupán 6,6 százaléka). A nyíregyházi Krúdyból a negyedik osztályosok felét, a Zrínyiből 43 százalékát vették fel egyetemre vagy főiskolára. A középiskolások többségéből jóval kevesebben folytatják tanulmányaikat felsőfokon: az érettségizőknek legfeljebb negyede vagy még kisebb hányada. A legutóbbi tanévben örvendetes kivétel volt a ti- szavasvári gimnázium, ahol a végzősök 38, és a nagykállói óvónői szakközépiskola, ahol a negyedikesek 35 százaléka tett sikeres felvételi vizsgát. Ha viszont csak a felvételizőket vizsgáljuk, akkor meg kell említenünk a nagykálléí óvónői szakközépiskola mellett az ibrányi gimnáziumot is; e két iskolából vették fel a jelentkezők legnagyobb hányadát: háromnegyedét. Hatvan százalékot meghaladta a sikeresen felvételizők aránya a demecseri, a nyírbátori, a tiszavasvári gimnáziumban* * nyíregyházi Kölcseyben, az ÉVISZ-ben és a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában is. Az ország egyetemem és főiskoláin nő a szabolcs-szat- mári fiatalok száma és aránya is, 1987 szeptemberében például 971-en kezdték meg tanulmányaikat (a korábban érettségizettekkel és az elö- felvételísekkel együtt). De ez még mindig nagyon kevés. Elsősorban azért, mert a végzős hallgatók jó része innen indul ugyan — de nem ide tér vissza. Gönczi Mária
