Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

1988. november 5.

Kelet-Magyarország

3

Vélemények a gazdaságról

Eltér« érdekek,

üzleti tisztesség

Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik valamilyen formában a gazdálkodáshoz kötődnek. Egyre inkább kiderül, hogy a piaci viszonyok építése újfajta ellentmondásokat hoz felszínre. Az érdekkülönbségek megléténél azok kompromisszumos megoldása hozhat az érintett feleknek megnyugvást. Am ez a gyakorlatban mégsem olyan egyszerű. Erről kérdeztünk néhány érintett felet, különböző területekről.

'■*— Mostanában egy termelőszövetkezetnél igen sokat számít, milyen a szövetkezeti érdekképviselet — véleke- dik" Nagy Ferenc, a kálmán- házi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke. — Akkor például, amikor az almatermelők összefogtak, létrejött az almaegyesülés, mi azt kértük, ne egyformán fizessenek a. tagok, hanem vegyék , figyelembe a méreteket, s ;

Szakemberek körében ar-"1 röl bfeskéltek, hogy az alríia- 1

égye'stiljés' idén ősszel —hágy J nehézségek árán — bizonyította életképességét azzal,

, Jhógy- SZázhiilliós exporttá-**1 ' mogatilk’ I kiharcolásával ’va-**' 1 '''danVelypkriávította az áftyi-* ’’szortyÖka^ A’ másik beszéd--' Jj térria' VisZönt az, amit a.Bé- ftés 'mfeít.wi’ Termelőszövet- ' kezéték 'Területi Szövetsége ’ nyílt levelében fogalmazott'- meg’ az elégtelennek érzett érdekvédelem miatt.

— Pedig éppen most nagyon nagy szükség van az érdekvédelemre — erősíti meg Nagy Ferenc, majd hozzáteszi : — Azt viszont mérlegelni kell, hogy a fizetem áll arány-' szolgáltafSflCrrnermy?ree rzi' rnagáénak szövetkezet a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, a TESZÖV-öt.

mennyire fejlődnek, termelnek nyereségesen a községben lévő üzemek, mert. számítunk az ő befizetéseikre, támogatásukra.

Van viszont egy olyan kezdeményezés is, ami ritka a tanácsi gyakorlatban.

— Összefogtunk a Vörös Hajnal Termelőszövetkezettel, egy korlátolt felelősségű társaságot alapítottunk, szervizüzemet működtetünk. Mi adjuk a területet, az épületet, amelynek a bérleti díjaként 50—60 ezer forintot kaphatnánk.

Pénzintézetek

versenyben

‘>df* ,

Januártól szándék szerint

egyforma jogosítványokat 'kajinak a' különböző pénzintézetek. Vágyis a kereske- ■ détípj; : foglalkoz. hatnak ^lakossági hitelezés- sél.' az1 Országos Takarék- pénztárhoz fordulhatnak a

. ' . , • i ■; ' / ,

vállalatok.

. ■ Már tárgyalunk egyes cégékkel —- említi Körtéin Sándor, az OTP megyei igazgatója. — Verseny alakul ki, aki több szolgáltatást nyújt, ahol többet adnak a bevitt pénzért, odafordulnak majd a vállalatok. Vagyis a pénzintézeteknek nem _ közömbös, - sk;bp

..•tetten tudják

eredményesen forgatni pénzüket.

Üzletelő tanács

Keveset beszéltünk eddig arról, hogy mind az érdek- képviselet, mind a hitelezés végső soron az eredményes termelés érdekében van. Csakhogy itt is produkál furcsaságokat az élet, ahogy azt Türk István, a kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezet elnöke körvonalazza;

több lábon állni

;.-*3 ' ‘ ; •

A másik oldalról — igaz. másik szektorban — látja az érdekképvi- " seJetef* Nagy Miklós, a MEt S‘ZÖV titkára. .

—5,; A statisztikák bizonyít-.: j'ák, hogy az élelmiszereket,, kivéve kevesebb árut vásárolnák az emberek a boltokban. Mindez a szövetkezeti.! kereskedelem helyzetét ; is érinti,' hisien ugyanakkor ott, vannak az alacsony fizetésű dolgozóink, ott a felelősség a i kistelepülések ellátásában.

' Ilyen gazdasági szorításban kell „egyensúlyozni”, megtalálni a nyereséges gazdálko— Szövetkezetünk évek óta (az állami iparral áll kooperációs kapcsolatban. S bizony, a partnereink nehéz helyzete leghamarabb nálunk érződik. A hajógyár, a Tungsram Rt. nem kapott annyi szovjet megrendelést, mint korábban, s ez nálunk is „begyűrűzött”.

dás lehetőségét, ugyanakkor érvényesíteni a szövetkezeti tagság érdekeit is a kereskedelemben, felvásárlásban.

Meglepő talán, de az eltérő gazdasági érdekeket nem csak üzemben, hanem egy nagyközségi tanácson is elmondhatják. Üjfehértón Varga László, a végrehajtó bizottság titkára a következőket mondja:

— Éppen a növekvő tanácsi önállóságból fakadóan vannak eltérő érdekeink, sokszínű érdekeltségünk. Talán mondhatom, a legfőbb gondunk: hogyan maradunk meg a két nagy város. Nyíregyháza és Debrecen között. Ahhoz. hogy fejlődjünk, idővel várossá váljunk, kell a távhívó telefon bevezetése, szükséges a gáz. Az előbbi ösz- szefügg a nyíregyházi fejlesztéssel, az utóbbi a hajűú- hadháztéglási összefogással. Ebben tehát közös az érdekünk. De az Is közös érdek,

Az ilyen helyzetekre ugyan számít a szövetkezet, de van, amit már sérelmesnek vél. A Medicorral ugyanis 22 éves kapcsolat szakadt meg, s egyáltalán nem azért, mintha elégedetlenek lettek volna a munkával. A vásá- rosnaményi üzem munkaellátására vitték el a terméket, emiatt kellett gyorsan más munkát keresni Kisvárdán hatvan embernek. (A furcsaság, hogy a Medicort éppen a szabolcs-szatmári foglalkoztatás bővítéséért támogatják.)

— A tanulság — szűri le az elnök —, hogy több lábon kell állnunk, többféle terméket gyártanunk. Nincs gondunk, mert végül is sikerült új terméket felkutatni, úgy, hogy az idén is eredményesen gazdálkodunk, még ha kicsi is a fejlesztési lehetőségünk. Ám sokat remélünk a Morvai-féle konténerkazánok gyártásától —, amelynek a gyártási jogát megvásároltuk —, valamint bízunk abban, hogy erősödik az ipari szövetkezetek közötti kooperáció.

Lányi Botond

r

Utravaló a megyei pártértekezletre

Kevesebb

üresjáratot

Harmincéves, nős, és ahogy ő mondja két aranyos gyermek boldog apja. Felesége orosz—testnevelés szakos tanár. Örökösföldön laknak egy 68 négyzetméteres lakásban, szerény körülmények között.

Dióhéjban ennyi Moravszki Gyulának, a nyíregyházi MEZŐGÉP tmk-lakatosának életrajza. öt éve párttag, s 84 óta a KISZ Központi Bizottságába is beválasztották.

Zavarba ejti a kérdés: miért éppen őt választották küldöttüknek munkahelye párttagjai. Talán, mert munkatársai is úgy gondolták, hogy egy fiatal munkásembernek kellene a kommunisták megyei tanácskozásán mondandójukat tolmácsolni ...

Milyen útravalót kapott?

— Tegyem szóvá, hogy változtatni kell azon a kormány- politikán, amely a hátrányos helyzetű térségeket — így Szabolcs-Szatmár megyét is — magára hagyta. Vajon mi indokolja az országosnál jóval alacsonyabb bért, az elhelyezkedés roppant - nehéz-. segéit, vagy, Hogy'nSgy adók-, kai (mint a WTEZÖGÉP-et i$) büntetik a többnyire szocialista exportra felkészült szabolcsi vállalatokat, amelyek önhibájukon kívül kerültek kátyúba. A szovjet nyersanyagokra itt, a határ mentén most is munkahelyeket kellene építeni. A bérkülönbség egyre nagyobb, s a túlmunka vállalását sem lehet már srófolni, a jelenlegit is le kell adni, olyan kevés marad az adó levonása után. Aztán: megyénkből elküldik a fiatalokat tanulni, akik többnyire azért nem jönnek vissza, mert nem akarnak kevés bérért és elavult technológiával dolgozni. Tulajdonképpen csapdába, kscöltünk, egy ördögi körbejij.vzcva' í >■

Tenni kellené helyben is és igen komoly^, fegyelmezett munkával. Rendbe kell tenni a fejeket is. AztífósZi — fejtegeti tovább — ez az elsődleges a MEZÖGÉP-nél is. Legyen kevesebb az üresjárat, javuljon a szervezés, a minőség a munkánkban, egész életünkben.

Realista. A december 3-án megválasztásra kerülő új testülettől nem vár csodát. „Olvastam az állásfoglalástervezetet és abban is azt látom, hogy problémáink sajnos hosszú távon megmaradnak. Szabolcsban is világ- színvonalú technológiát kellene meghonosítani, a hagyo- másnyosnak már itt sincs értelme. Csakhogy ehhez nincsenek eszközeink. Aztán, nem csak a mi helyi gondunk, hogy nem tudjuk megfizetni a jó szakmunkást, s emiatt elmegy. Nélkülük pedig nincs jó munka. Tudom, az ország inai helyzetében alig van remény a mindenkit kielégítő gyors megoldásra, de tenni mégis kell. Ehhez lehet kiindulópont a megyei pártértekezlet, egy uj és hatékonyabb testület...”

Megválasztották küldötteiket a december 3-án tartandó megyei pártértekezletre Szabolcs-Szatmár kommunistái. Milyen útravalóval küldik őket e nagy fontosságú tanácskozásra? — erre kértünk választ néhány küldöttől.

Nemcsak tablettával...

— Tévedés lenne azt hinni, minden bajt tablettával gyógyíthat leghatásosabban az orvos. Mai gondjaink, feszültségeink, munkahelyi konfliktusaink, idegrendszerünk túlhajszoltsága messze nem orvosi kérdés.

Dr. Dovalovszki Erzsébet üzemorvos, Mátészalka egyesített egészségügyi intézményei pártalapszervezete titkára.

— Emberközpontú . vonásokat fedezhetünk fel a politika arculatán, s ez remélem, az egészség, a jó testi—szellemi—lelki kondíció fontosságára irányíthatja a közfigyelmet. Szeretném megérni és minden erőmmel azon fáradozom, hogy az emberekre ne rakódjon több fizikai teher és érzelmileg, lelkileg legyenek felszabadul- tabbak. Az éjt nappallá tévő túlmunka, az önkizsákmányolás elviselhetetlen ideg- rendszeri bajokat von maga után törvényszerűen. S még ha van munka, az jó. Mert Mátészalkán és környékén sokan a létminimum határán küszködést is (boldogan) vállalják a betevő falat miatt. Mint üzemorvos, az ISG-ben és a Volánnál látom, menynyi kárt okoz a túlfeszített élettempó.

A Viharsarok szegletéből, Végegyházáról hozta magával az egyszerű parasztemberek bölcsességét, egyenes tartását, szókimondó őszinteségét. Épp azért lett indíttatása ellenére kissé későn a párt tagja, mert annyi hibát látott a hétköznapi mozgalmi gyakorlatban, hogy nem akart az erkölcsileg hitelüket vesztett vezetőkkel egyforma közmegítélés alá esni. Aki őt mégis meggyőzte, azzal érvelt: ha látod a hibákat, kötelességed, hogy segíts azokat kijavítani. De nem kíbic- ként, a partvonalról, hanem elkötelezetten, párttagként kiállni a változtatásért.

Nyitott szemmel

A megyei pártértekezlet küldöttének választották Nagy Zoltánná gávavencsel- lői tanárnőt. Tizenhárom éve vesz részt aktívan a mozgalomban. 1985-től tagja a nagyközségi párt végrehajtó bizottságának, s most vállalta tovább a munkát az átalakult egytestületes pártbizottságban is.

— Nem könnyű megbízatás manapság ezzel a munkával foglalkozni. Az ideológia kényes és szerteágazó kérdéseire nehéz megnyugtató válaszókat találni. Nyitott szemmel kell járni, meghallgatni az emberek véleményét, érvelni, vitatkozni. Különösen

iaz idősebb korosztály félti a pártot, a szocializmust. S ennek Hangot. is adtak a helyi küldöttértekezleten.

— Napjainkban észrevehető, milyen sókba kerül a gyermeknevelés. A szabadidő hiánya mellett a szülők nehezein tudják kifizetni az Oktatás költségeit is. Az év eleji keresetigazolások feldolgozásakor kiderült, hogy nagyon kevés család átlagjövedelme haladja meg az egy főre jutó 2500 forintot. A kedvezményes tankönyvvásár helyett én inkább az étkezési hozzájárulást támogatnám.

Ö is a megyei pártértekezlet megtartása mellett foglalt állást, örül, hogy részt vehet annak munkájában.

— A majd megválasztott megyei vezetésnek még harcosabban kell ‘kiállni, minden fórumon elmondani ennek az országrésznek a gondjait. Am a politikai megújulásnál ügyelnünk kell arra, hogy az eddig hozott jó határozatokat megtartsuk, azokat megerősítve induljunk el végre az egységes végrehajtás útján.

Mezei Sándor, ABC-áru- házvezető Tiszavasváriban:

— Most mindenütt nagy és heves vita folyik az életkörülményekről. A mi legutóbbi párttaggyűlésünkön is sok szó esett a kereskedelemben dolgozók .áldatlan helyzetéről. Mi fáj nekünk? Az, hogy nincs elismerve a munkánk. Pedig köztudott, hogy — főleg az élelmiszer-kereskedelemben — mennyit kell cipe- kedni, vesződni azért a szinte megszégyenítően alacsony fizetésért. Aztán ráadásul mi vagyunk az ütközőpontban. A gyakori áremelés, a hiányzó cikkek és az elégtelen minőség miatt is bennünket tartanak rossznak, nálunk csapódik le az emberek fájdalma. Romlanak a megélhetés feltételei, nincs elég olcsó áru, pedig két véglet figyelhető meg: a kisebb rész a téliszalámit keresi rúd- számra, a többség viszont az

Rátermett vezetőket

olcsó árura, a parizerre, a csirkeszárnyra vár, mert nem telik töbpre.

— Amikor a megújulásról beszélünk, én ezeket a tapasztalataimat nem tudom elfelejteni. A gondok nem egyik napról a másikra születtek és abban is biztos vagyok, hogy nem szűnnek meg máról holnapra. De az engem küldöttnek megválasztó kommunisták véleménye,

Pünkösdi

királyság

Bánkövi József, a biri té- esz elnöke:

— Szerintem szükséges a pártértekezlet. Csak éppen az előkészületekkel nem vagyok megelégedve. A tájékozatlanság, az információ hiánya szüli a szóbeszédet, a szélsőséget, amiből ma már van épp elég. 1982 óta vagyok párttag, én már tudatosan vállaltam, ami ezzel együtt jár, amit ez jelent. Negyvenéves vagyok, már nem fogok változni.

Engem apán annak idején úgy indított az életnek, hogy azt mondta: fiam, neked semmid sincs, csak a becsületed, abból is csak egy. Nem változtatok, már csak azért sem, mert látom, hogy végzik azok, akik a hatalmat vagyonszerzésre használják fel. Pünkösdi királyság az, higgye el nekem. Régen az volt a jó állampolgár, aki visszamondta a vezércikket, csak azért szólalt fel, hogy elmondja az előadónak, amit az hallani szeretett. Annyi szerepet vállait, ahány funkciója, megbízatása volt. Ez nem politika, ez képmutatás, aminek lejárt az ideje. Szerintem a párt tekintélye épp ezek miatt lett olyan, amilyen. Minden parasztember tudja, hiába csillapítja a lázat, ha nem szünteti meg magát a betegséget. Az áremelés csak arra jó, hogy gazdaságtalan ágazatokat gazdaságosnak próbáljon feltüntetni. Nem ez a megoldás. Technikai, gazdasági megújulás kell. Nem szóban, tettekben, Mit mondok a megyéről? Ügy látom, aki eddig itt pozícióba került, közülük jó néhányat elragadott a „bizonyítási láz”. Önös érdekeiket igyekeztek egyesek közérdekként tálalni, hogy elmondhassák, ők mit építettek ennek a megyének, miközben saját glóriájukat fonták. Sok gazdaságtalan beruházásnak szerintem itt van a gyökere.

— Tudja — gyújt újabb cigarettára — én a nagy szám miatt már háromszor kezdtem az életet. Lehet, hogy most fogom negyedszer ...?

hogy egy nagyon rossz gyakorlat és gazdaságpolitika' vezetett idáig, amiben azért meg kell találni a felelősöket. Azt vallom és képviselem, hogy például az áruházban nagyot csak én, a vezető hibázhatok, a dolgozó nem. Így van ez tágabb értelemben is, a város, a megye, az ország vonatkozásában. Meg kell találni azokat, akik eljátszották a párt tekintélyét és meg kell válnunk azoktól, akik halmozták a rossz döntéseket, s akiknek enyhén szólva kifogásolható a magatartásuk.

— A megújuláshoz persze kevés a szó, amit újabban széltében-hosszában fecsérelünk. A sok beszéd helyett végre neki kell feszülnünk a munkának, mert csak az segíthet rajtunk. Persze az emberek csak akkor dolgoznak szívből és szorgalmasan, ha értelmét és célját látják a fáradságnak. Ezt a célt viszont a rátermett vezetőkkel rendelkező pártnak kell kitűznie.