Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

1988. november 4. Kelet-Magyarorszag 3 A tisztességes munka bére* Garantált szavak Hódít a nyírszőlősi üveg — A világhírű Moszkvai Kardiológiai Intézet részére mi gyártottunk egy különleges szűrőkészüléket, ame­lyet az érrendszeri betegségek megállapítására és mé­résére használnak. Beállítható vele a koleszterinszint is — újságolja Seicher János, az Üvegtechnikai Ter­melési Társulás gyáralapító igazgatója, a szakma ava­tott mestere. Szenzáció? Üzlet? Siker? Tudományos együttmű­ködés Nyírszőlős és Moszkva között? Valamennyi. SOK TAPASZTALATOT HOZOTT a bérreform és az üdülési koncepció tagsági vitája. Az emberek szenve­délyesen mondtak véle­ményt, javaslatot, de egy­fajta fásultság, fáradtság is tapasztalható volt. A bérre­form vitája során megfo­galmazódott, hogy helyesen tette a SZOT, amikor el­képzeléseit nyilvánosságra hozta, ismertette a tagság­gal. Elgondolkoztató azon­ban az állami szervek „rá­hangolódása” a kérdésre. Ma a szakszervezeten kívül senki nem kíván alapvető változtatást a bérpolitiká­ban. Ezt érdemes lenne megvizsgálni. Három évvel ezelőtt a kongresszusunkon hang­zott el a fő munkaidő be­csületének visszaállítása. Nem csak a mi kongresszu­sunkban fogalmazódott meg ez az igény, hanem a többi ágazatban is. Ha ak­kor ennek volt létjogosult­sága — márpedig volt —- ma sokkal időszerűbb. A munkabérnek garantálnia kell, hogy nyolcórai mun­kával o tisztességesen dol­gozók tisztességesen megél­hessenek. Helyesnek tart­juk, hogy a munkabér ne a nemzeti jövedelem marad­ványa legyen. Az élelmi­szeripar nem tartozik a jól megfizetett ágazatok közé — ez még a bérreform­anyagban is szerepel — és így talán jobban észlelhető a mi lemaradásunk, ame­lyet megítélésem szerint semmi nem indokol. Válla­lataink sem termelési ered­ményeiket, sem a szakkép­zettek számát tekintve sem maradnak el az átlagtól. Ha sor kerül jövő évbén a béregyeztetésre, akkor ké­rem javaslataink megfon­tolását, képviseletét az ÉD0SZ vezetésétől. Azt tar­tanánk helyesnek, hogy az átlagkeresettől elmaradt vállalatok — melyekből jócskán találni Szabolcsban is — ha lehetőségük enge­di, progresszív és elviselhe­tetlen plusz terhet jelentő különadó nélkül nagyobb mértékben emelhessenek bért, amely a felzárkózás első lépcsője lehet. az infláció mérté­kének megfelelő kompen­zálását ' nem százalékosan, hanem abszolút számban javasolnánk megállapítani, mert ellenkező esetben a béraránytalanságok tovább torzulnak. Helyesnek tartanánk, hogy a bérköltség egy le­gyen a költségek között. A vállalat egyszer adózzon az eredménye után és aztán a béregyeztetés során a szak- szervezetekkel közös döntés szülessen a bérfejlesztés költségeiről. Célszerűnek tartanánk azt is megvizs­gálni, hogy a vállalati költ­ségek között milyen nagy­ságrendet, hányadot jelen­tett a bérköltség, illetve, hogy ez az arány miként alakul tendenciájában. Je­lenleg egy vállalatunknál állnak rendelkezésre ezek az adatok és abból az tűnik ki, hogy az évenként végre­A nagy író pokolian lus- f-\ ta volt, még a töltő­tollát sem szerette megszívatni tintával. Golyós- tollal nem akart falrengető dolgokat írni, az igazságra törekedve azt gondolta, hogy a paszta nem éppen esztéti­kusán szét fog majszolódni a papíron, ráadásul az ujjára tyúkszem nőhet. A ceruzáról és a tollbamondásról nem is szólva — ugyan ki ír kor­szakalkotó dolgokat ceruzá­val? És íme: a gondolatok kipattantak az agyából, vi­lágos képek tündököltek, harmonikus stílusfigurák ha­toltak a papír felé. Az író az asztalhoz ült, keze a tol­hajtott tisztességes bérfej­lesztés mellett csökkent a bérköltség aránya az ösz- szes költségen belül. Ha ez igy van más vállalatnál is, akkor nem a béreknek van inflációgerjesztő hatása. Ha már említettem az inflációt, úgy gondolom, nem szabad szó nélkül hagyni, hogy a dolgozók az infláció mértékét sokkal nagyobbnak érzik, mint azt a kormányzati szervek ki­mutatják. Ez az érzés a fo­gyasztással függ össze, hi­szen éppen azoknak a cik­keknek az ára emelkedett, amelyek napi cikkek és be­szerzésük szükséges. Az embereknek elegük van ab­ból, hogy minden intézke­dés a bérből és fizetésből élők rovására történjen. Végezetül még a bérjöve­delmi helyzethez egy ada­lék. Megyénk üzemeiben a dolgozók 20—25 százaléka nem fizet személyi jövede­lemadót, mert olyan kevés a keresete. javaslom tovAbba, hogy erősítsük meg a SZOT elgondolásaiban szereplő kitételt, mely szerint aktív foglalkoztatáspolitikát vár el a kormánytól és a mun­kanélküliséget társadalmi rendszerünkkel összeegyez­tethetetlennek tartja. A munkanélküliség elleni harc kerüljön a mozgalom leg­fontosabb érdekvédelmi feladatai közé. Hosszú tá­von, nagy tömegeknek ez nem lehet elfogadható élet­helyzet. Ha a kényszer miatt mégis megjelenik a munka- nélküliség, annak tisztessé­ges kezelését joggal várja el tagságunk. Rendezni kell, hogy ki tekinthető munka- nélkülinek. Külföldi ta­pasztalatokat kell ehhez felhasználni, ne csak az adórendszert vegyük át a fejlett tőkés országtól, ha­nem a munkanélküliség ve­zetését is. A munkanélküli segélyről az a véleményem, hogy a mértékét úgy kell megállapítani, amely nem kényszerít tisztességes, ko­rábban jól dolgozó embere­ket a társadalom perifériá­jára, de nem is teszi von­zóvá a munkanélküliséget. Mértékét a minimum bé­rekhez szükséges igazítani, akkor persze meg kell vizs­gálni, hogy a jelenlegi, mi­nimumbérek biztosítják-e a megélhetést. Jó lenne, ha a társadalmi minimum megállapításához a szak- szervezetnek is lenne „fo­gyasztási kosara” és még csak nem is egyféle, ha­nem több. VÉGEZETÜL: demokra­tikus vitakultúra szüksé­ges ahhoz, hogy természe­tes legyen a szakszervezeti különvélemény elfogadá­sa, figyelembe vétele. A szakszervezeti vélemény nyilvánosságra hozása joga és kötelezettsége is a moz­galomnak. Szabó Anna ÉDOSZ megyei titkár •Készletek az ÉDOSZ országos konferenciáján elhangzott felszólalás­ból. lért nyúlt, a toll a papírhoz közeledett. . . De nem! A toll- ban egy csepp tinta sem volt, tehát szörnyű undort érzett iránta. Valósággal eltorzult az arca, összegörnyedt az utálattól. Természtes, hogy lustaság-anyucika annyira a hatalmába kerítette, hogy le- döglött a széles díványra ba­gózni és lazítani... Így ezért nem is tudhatjuk elolvasni elbeszéléseit: „Tűz a tajgá- ban”, „KukacoVszkij iker­testvére”, „Arany és ezüst”. És nem olvashattuk az egy­kori színész életéről szóló „Dárius Fehérbajszov évei” című "ultiéi és „Egyszer a — Nem régiben járt ná­lunk Szergej Pirocsenko, az intézet gazdasági igazgatója, egy orvoskutató és egy bio­lógus — folytatja az igazga­tó. — Ma délelőtt ismét be­széltem velük telefonon, jön­nek decemberben is, és mást is vásárolnak tőlünk — fűzi hozzá reménykedve. Jegyzik a nevüket S ez már üzlet, piac. Ki gondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy a Rákóczi-bo- kor szélén, az egykori Jókai- telepen építik fel hazánk egyik legkorszerűbb üveg- technikai gyárát? Érdemes firtatni milyen mélyről in­dultak, s mekkora elkötele­zettséggel, szorgalommal, mi­nőséget óva-védve küzdötték fel magukat a világ élvona­lába e szakmába úgy, hogy ma már valamennyi szocia­lista országba exportálnak. De jegyzik a nevüket Euró­pában az NSZK-ban, Olasz­országban, Ausztriában, Ang­liában, Portugáliában, Spa­nyolországban, Svédország­ban, Görögországban, Török­országban, Peruban, Jordá­niában, Nigériában, Kalifor­niában és most az USA-ban is! — Csak akkor döbbennek meg a külföldiek, amikor el­hagyjuk Nyíregyházát, hová parkban” című regényét sem. És nem olvashattuk továbbá hetven szupernovelláját sem. Valójában semmit sem ol­vastunk tőle, hiszen nem is írt semmit, bár voltak esz­méi, és voltak gondolatai. 71 j em sok idő múlva a / V nagy író meghalt. Tol­la a sors kifürkészhe­tetlen akaratából hozzám ke­rült. Legyőzve lustaságomat, magam elé húztam egy kis üveg tintát, és megtöltöttem a tollat, majd írni kezdtem. Megyegetett is az írás. Toll- próba. Tolipróba ... (Mizser Lajos fordítása) is visszük őket? Annál na­gyobb a meglepődésük, ami­kor meglátják a gyárat be­lül — újságolja az igazgató és vezető munkatársai: Ga­vola Géza üzémvezető és Pethe István műszaki vezető. Igen, mert a partner arra is kíváncsi, milyen körülmé­nyek között készül a kiváló termék. Ma már üzemtörténelem­be való: 1982 tavaszán egy volt káposztasavanyítóban készültek az első üveglabo­ratóriumi eszközök szovjet és NDK megrendelésre. De azon a szeles tavaszi áprilison már lerakták a modern üzem alapkövét. S még abban az évben 20 millió értéket ter­meltek. Ki hitt a sikerben? Például az alapkövet elhelye­ző igazgató. — Pedig akkor, amikor itt jártak a szovjetek és a né­metek, azt mondták: nem hi­szik, hogy megkapják a meg­rendelt terméket — emléke­zik. Tizenkét megszállott, elkö­telezettember alapozta a jö­vőt. Most 230 dolgozója van a gyárnak. Az imént fejezte be a tárgyalást Seicher Já­nos a kaliforniai partnerrel. És ahogy bővül a piac, hí­rük fut a világba, ők úgy igyekeznek lépést tartani a műszaki fejlődéssel. — Kényszerít bennünket a piac. Ahhoz, hogy új termé­kek gyártására legyünk ké­pesek, állandóan fejleszteni kell, s az eddig gyártott ter­mékeket korszerűsíteni és ki­váló minőségben még olcsób­ban előállítani — vallják mindhárman. Mindenki f*jU»f — Nincs e célra külön fej­lesztő gárdánk — jegyzi meg Pethe István műszaki vezető. — Bár egy-egy új eljárás elméleti-gyakorlati kivitele­zésre teamot alakítunk, de nálunk a vezető gárdának és a szakmunkásoknak egyaránt feladata, hogy részt vállaljon a műszaki fejlesztésben — fű­zi hozzá Gavola Géza. Ennek az alkotó együttmű­ködésnek eddig is sok szép eredménye volt. A piacok bő­vülése maga után vonja a kapacitás növelését. Ezért A modern üzemben osztrák megrendelésre speciális üvegtechnikai eszközöket gyártanak. épül a nagyobb temperáló­kemence saját kivitelezésben, és az új szűrő alapgyártóüzem, melyet a MEZÉP épít, a technológiai szerelését és a technológiát ők végzik. Idén beszereznek analitikai töl­csérgyártó félautomatát, fél­automata szitázógépet, kalib­ráló berendezéseket, és több más fontos célgépet is. — Valamennyi azt a célt szolgálja, hogy a világpiacon versenyképesek legyünk. E célra felhasználjuk a VAGÉP Vállalattól vásárolt Dávid- esztergapadokat is, melyeket továbbfejlesztünk üvegmeg­munkálókká. S így igyek­szünk olcsóbban előállítani termékeinket — magyarázza az igazgató. így születhetnek olyan új termékek, mint a minden pi­acon keresett üvegtölcsérek, amelyek gyártását a jövő év elején kezdik meg Nyírsző­lősön. — Fontos az új partnerek keresése, de legalább annyira a régiek megtartása, a meg­hódított piacokon való ma­radás — egészíti ki Gavola. — Az utóbbi időben gyorsan bővül a tőkés vevőkörünk. Egyre többen jönnek hoz­zánk, keresnek bennünket. SzavohilMtéiég — Ez azt is bizonyítja, van értelme a külföldi árubemu­tatóknak, vásárokon való részvételünknek. Nem régi­ben látták termékeinket Frankfurtban, most éppen Lisszabonban állítunk ki — mutat rá Pethe István. Fő a szavahihetőség, a szi­gorúan megkövetelt minőség és a gyártási-szállítási határ­idő. — Ügy ítéljük meg, ebben partnerek vagyunk. Külön­ben nem járnának vissza már négy éve hozzánk vásá­rolni az osztrákok és az olaszok. Most éppen az oszt­rákok megrendelésére gyár­tunk speciális termékeket. S, ha minden, sikerül, akkor év végére meg lesz a 90 milliós termelési érték — összegez Seicher János. Nyírszőlősön garantált a szavahihetőség! Vigyáznak és őrzik jó hírnevüket a világ­ban. Farkas Kálmán Tulajdon, tőke, társulás Előadások ■ .1 . s telefonon A társasági törvény rész­letesebb tudnivalóiról elő­adás-sorozatot szervez a Bu­dapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete. Az újszerű oktatás feltételei­ről Bakonyi Tamást kérdez­tük. — A lényeg, hogy kellő számú érdeklődő esetén a nagyobb vidéki városokból nem kell a fővárosba felutaz­niuk a résztvevőknek. Ugyan­is a Magyar Posta hangikon­ferencia rendszerének segít­ségével a legjelentősebb vá­rosokba egyenes adásban közvetítik az előadást. A két­irányú kapcsolat pedig lehe­tővé teszi az előadásokat kö­vető konzultáción a részvé­telt. — Milyen témakörökben lesznek előadások? — A társasági törvény el­sősorban a termelésfejlesz­tésihez és a piacépítéshez ad új, hatékony esziköztárat a gazdaság szereplőinek kezé­be. Az előadók megismerte­tik a hallgatókat a lehetsé­ges társulási formákkal, a különféle társulások, egyesü­lések, vegyes vállalatok elő­nyeivel és kockázataival, jo­gi és pénzügyi szabályainak szellemével. Ennek megfele­lően a legnevesebb gazdasági szakemberek vállalták az egyes témák ismertetését. — Milyen időpontban, mi­lyen rendszerességgel lesz­nek az előadások? — Az első foglalkozás (no­vember 15-én kezdődik, majd hetente, december 13-ig, min­den alkälommal 14 órától llesznek az előadások. Tízper­ces szünetekkel két részben, <két előadás hangzik el egy­szerre, utána egyórás kon­zultációs idő van. — Melyek a vidéki részvé­tel feltételei? — Szükséges, hogy egy 70—100 hallgatót befogadó előadóterem álljon rendelke­zésre, amely rendelkezik olyan műszaki lehetőségekkel, hogy a helyi és távhívó vo­nalak alapján megfelelő han­gosítás legyen. A megfelelő létszám azért is indokolt, mert 1440 forintos a részvé­teli díj, amit természetesen a küldő vállalatok fizethet­nek. Ezért kérjük az előzetes jelentkezést, mivel csak így tudjuk egy-egy helyen meg­szervezni az oktatást. L. B. Az idén százat gyártanak Mini görgőseké Kiskert tulaj donosoknak, kertészeknek ajánlja leg­újabb termékét a nyíregyhá­zi Mezőgép Vállalat. A talál­mány, a Szabó-féle mini gör­gőseke gyártását megkezd­ték. A kisgép földet ás, kapál, szőlőt fed, kinyit, burgonyát feltölt, vízvezető barázdát készít. Különösen az elgyo­mosodott kert megkapálásá- ban segít sokat. Újdonság az is, hogy eddig a kiskertekben a különböző kerti traktoro­kat irányító tulajdonos a gép mögött haladva letaposta a már előkészített földet. A mi­ni görgősekénél nincs ilyen gond. Kis súlya miatt gya­log, vagy bármilyen jármű­vön könnyen szállítható. A vállalat legújabb gyártmá­nyából ebben az évben szá­zat készít a Debreceni ÁFÉSZ Délibáb Áruházának. Andrej Bogoszlovszkij; Tolipróba Európától a tengerentúlig

Next

/
Thumbnails
Contents