Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-30 / 285. szám

1988. november 30. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Reklamáció A kislányomnak vettem egy szabadidő ruhát Ib- rányban egy kisiparosnál — írja levélírónk. — A ruha egyszeri kimosás után eldeformálódott, megnyúlt. Olvasónk is először az eladónak jelez­te a problémát. Ö „mosta kezeit”, — nem tehet ró­la —, esetleg beszél a kis­iparossal, aki varrta a ru­hát. Mindez meg is tör­tént, de nem tudott segí­teni, arra hivatkozva, hogy az anyag ilyen „nyú­lós”. Ezzel bezárult a kör. Panaszosunk tanácstalan, kihez forduljon? Három- gyermekes családanya, akinek nem jut arra, hogy „1100 forintot” egyszeri használat után kidobjon. A problémával a helyi tanács szakigazgatási szer­vét kerestük meg. Kivizs­gálták az ügyet: ennek sarán a „magánkereske­dő” elmondta, hogy nem ismeri pontosan a vásár­lók minőségi kifogásainak intézését és ezért nem cse­rélte vissza a terméket. Így ők voltak kénytelenek felhívni a figyelmét az idevonatkozó rendeletre. Ennek alapján a kötött- méter-divatáru magánke­reskedő vállalta a termék cseréjét vagy a vételár visszafizetését. Itt be is fejeződik a tör­ténet, hepienddel, mert ezek után a kereskedő va­lóban becserélte a szabad­idő ruhát egy tréningöl­tönyre. Igaz, ehhez a mi közbenjárásunk és a ta­nács segítsége kellett. Az esettel kapcsolatos jó néhány „költői” kér­désre csak találgatni le­het a választ. Ki fizeti meg olvasónknak a bosz- szúságát, az utánajárást, amit ez a vásárlás oko­zott? Miért nem ismeri az elárusító az alapvető ren­deleteket, mely a mun­kájával kapcsolatos? Ki és mikor ellenőrzi ezeknek a rendeleteknek a betartá­sát? Tudom, nagy szükség van a magánkereskede­lemre, de véleményem sze­rint az iparengedély ki­adásakor jobban oda kel­lene figyelni. A beszerzett áruk sem mindig „patyo­lat tiszta” úton kerülnek az üzletbe, emlékszem még a farmerek átcímké­zésére és egyéb manipu­lációkra. Esetünkben is a szálak visszavezettek az előállító kisiparoshoz, nem derült ki, hogy neki hon­nan volt az anyag és mi­ért nem reklamált a gyár­tó vállalatnál. A legtöbb vásárló nem ismeri a jogait és ezért nem keres jogorvoslatot. Vajon honnan is ismerné? Ki világosítja fel, legfel­jebb a tanács illetékese, de csak akkor, ha vélet­lenül reklamál. Nagyobb szerephez kellene jutni a vásárlók könyvének is. Egyre ingerültebbek a kereskedők és a vásárlók is. Az emelkedő árak mellett szeretne minden­ki legalább jó minőségű árut kapni. A jogos rek­lamáció esetén az eladó is partner kell, hogy le­gyen és ha szükséges, lép­jenek fel közösen a gyár­tóval szemben. Dankó Mihály BALTAVAL AZ AUTÓT November 19-én a déli órákban a Nyíregyháza, Öz köz 37. sz. ház előtt megállt a JD 28—80 forgalmi rend­számú, 21-es számú FÖTAXI-s kocsi. A vezető mellől kiszállt egy illető. Táskájából komótosan elővett egy kisbaltát és a ház előtt parkoló ZL 14—88 rendszámú 1500-as Ladának minden ablakát betörte. A FÖTAXI-s sofőr mindezt kényelmesen végignézte. Majd az illető beszállt a kocsiba, és továbbhajtottak. A ház lakóinak hívására kiszállt a helyszínre a rendőrség. Később is­mét megjelent a taxi, mivel az utasa az első és hátsó lámpákat elfelejtette összetörni. Ezt utólag megtette. A taxisofőr, mint tettestárs, ezt ismét végignézte, majd kényelmesen elhajtottak. A ház lakóival együtt kér­dezzük, hogy ezt is lehet? Módy Elek Nyíregyháza, öz köz 37. sz. GYALOG VESZÉLYES Az örökösföldről induló 11-es autóbuszt nyár végén megszüntették, illetve isko­labusz lett belőle. A Faze­kas János téri 8. sz. iskolába a gyerekeknek így gyalog kell járni. Most, télen, amikor már hamar besötétedik, nagy a balesetveszély, mert rossz az iskola környékének köz- világítása, s mivel járda sincs, a gyerekek a nagy for­galmú úttesten közlekednek. Az iskola előtti tilalmi táb­lák ellenére nagyon sok szü­lő behajt autóval, amikor vi­szik vagy hozzák gyerekei­ket, ezzel ők is veszélyeztetik a gyalogosokat. F. J.-né Nyíregyháza, Pazonyi út VIGYÁZZUNK jobban EGYMÁS MUNKÁJÁRA Azt tapasztalom, hogy a különböző, egymásra, épülő munkáknál közterületeinken sem vigyáznak eléggé a dol­gozók. Nemrégiben például kábelt fektettek Nyíregyhá­zán, a Lenin téri sávház előtt, s a végre-valahára növés­nek indult nyírfák gyökere­it durván elvagdosták. Visz- szatették ugyan a kisfákat, de nem tudom, mennyi hajt majd ki belőlük. Ugyanitt betonnal teli hatalmas mi­xerkocsival ráálltak a járdá­ra. amelyet korántsem ilyen súlyra méreteztek; természe­tesen behajlott. Az, hogy ezentúl esőben vagy télen ott vízben tocsognak majd az emberek, láthatóan senkit sem érdekelt. Jó lenne, ha jobban megbecsülnénk egy­más munkáját, s akik nem ezt teszik, azokat a hatóság embereinek hathatósabban kellene figyelmeztetniük, úgy is, hogy például az esetleges fatelepítés, járdajavítás költ­ségeit később is megfizettet­nék velük. Mert a kár nem közvetlenül látszik, de biz­tos, hogy később látszani fog, csak akkorra már sokan el­felejtik, ki okozta. K. S. Nyíregyháza, Lenin téri lakos FŰRÉSZELNI, JAJ, DE JÓ... A csengeri TÜZÉP-telepen nagy mennyiségű tűzifát be­tárolnak, de nem vásárolha­tó meg, csak ha felfűrésze­lik. Már többször kerestem a vezetőt, a helyzet változat­lan, nem adják másként. Ez egy nagy forgalmú telep, sokszor napokig kell várni a fogyasztónak, hogy sorra ke­rüljön. Arra hivatkoznak, hogy erre a munkára szerző­désük van egy kisiparossal. Nem értek ezzel egyet, mivel kisnyugdíjas vagyok és min­den fillért meg kell fogni, s még az erőm is megengedné, hogy felvágjam a napi kosár fámat. Akinek fűrészelve kell, vegye meg, de akinek nem, azt ne terhelje a több­letkiadás. Cs. J. Ura (A Kelet-magyarországi TÜZÉP kereskedelmi igazga­tója, dr. Szilágyi Zoltán kivizsgálta olvasónk pana­szát, felháborodásával egyet­ért. Ők nem adtak olyan rendelkezést az egységeik­nek, hogy a tűzifát csak fű­részelt állapotban lehet el­adni. A telepvezetőt figyel­meztetésben részesítették, és utasították, hogy a jövőben a tűzifát a vevők kívánsága szerinti formában értékesít­se.) NYUGDÍJ AS-TALÄLKOZÖ Köszönetemet fejezem ki a nyíregyházi KEMÉV Válla­lat vezetőségének, hogy nem feledkeztek meg rólunk, nyugdíjasokról. A közelmúlt­ban szervezett találkozón na­gyon megható és jóleső érzés volt az a szeretetteljes fo­gadtatás és ellátás, amiben részesítettek bennünket, örül­tem, hogy 90 évesen ott le­hettem ezen a rendezvényen. özv. Miklós István Nyíregyháza, Lejtő u. 80. sz. ORSZÁGJÁRÓ NYUGDÍJASOK A nyíregyházi Honvéd ut­cai Váci Mihály nyugdíjas­klub igen aktív. Kedvelt programjaik közé tartoznak a különböző kirándulások. Ez évben is öt alkalommal szer­veztek autóbuszos belföldi utat, de voltak vonattal Sze­geden, májusban pedig két napot töltöttek Csehszlová­kiában. Jó kapcsolatot alakí­tottak ki a megyében dolgo­zó hasonló közösségekkel. Rendszeres találkozókat tar­tanaik a kisvárdai Életet az éveknek klubbal. A közös rendezvényeiken a baráti be­szélgetés mellett az idősek korukat meghazudtolva vidá­man, fiatalosan ropták a tán­cot. Tóth István Nyíregyháza, Mikszáth K. u. 27/a. K. Józsefné, Szakoly: Abban az esetben, ha gyermeke (aki 16 éven fe­lüli) betegsége miatt mun­kaképességét kétharmad részben elvesztette, és ez az állapota már egy éve tart, vagy előreláthatólag egy évig fennáll, ebben az esetben, mint beteg gyer­mek után, emelt összegű családi pótlékra jogosult, iskolai tanulmányai folyta­tására tekintet nélkül. Az emelt összegű családi pótlék megállapításához gyerme­ke betegségét igazolni kell. Kardos András, Nagykál- ló: Olajkályha-javítással Nyíregyházán az ELITÁSZ Kisszövetkezet foglalkozik. N. Andrásné, Baktaló- rántháza: 1961—62-ben a lakosság tulajdonában lévő külterületi ingatlanok ter­melőszövetkezeti tulaj­donba mentek át, mely után a volt tulajdonosnak a tsz földjáradékot köteles fi­zetni: a földterület nagysá­ga, illetve aranykorona-ér­téke alapján. B. Gy., Kisar: A jogsza­bályban előírtak szerint „az építésügyi hatóság az enge­dély nélkül, vagy enge­délytől eltérő módon vég­zett építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azon­ban az építmény használat­ba vételétől számított tíz éven belül intézkedik”. T. Andrásné, Tiszaszalka: A Nyíregyházi Megyei Bí­róság végrehajtó irodájától kapott tájékoztatás szerint a végrehajtott összeget no­vember 18-án kiutalták az ön címére. Palencsár Péterné Tisza- lök és Jakab Jánosné Szat- márcseke: Köszönő soraikat továbbítottuk az illetékes szervekhez. T. A., Kisvárda: Munkál­tatója, mint alkalmazottat nem jelentette be és társa­dalombiztosítási járulékot sem fizetett ön után. így nem jogosult táppénzre. G. Sándorné, Nyíregyhá­za: A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben 15 munka­nap alapszabadság és min­den munkaviszonyban töl­tött három év után 1 nap, de évenként legfeljebb 9 munkanap pótszabadság jár. Az illetékes válaszol NEM VILÁGÍT, HA KIVERIK! Szerkesztőségünkhöz gyak­ran érkeznek olyan pana­szok, melyek egy-egy válla­lat tevékenységével kap­csolatosak. Ez esetben a TITÁSZ nyíregyházi üzem­igazgatója, Papp Gábor vá­laszolt a felvetett problé­mákra. Nagyhalász, .Pusztatemp­lom úton már egy éve nem jó az utcai világítás, „s ha a szegény ember lámpása, a hold nem világít, nagy a sö­tétség” — írja levelében Né­meth István helybeli lakos. A közvilágítással kapcsola­tos panasz jogos. Ibrányi ki- rendeltségünk elvégezte a javítást, viszont a munkát végző dolgozók elmondták, hogy az utcában a közvilágí­tási lámpatesteket és izzókat szándékosan megrongálták. Ez sajnos visszatérő jelenség Háztáji értékesítés Szomszédjog K. S. nyíregyházi lakos egy közeli termelőszövetke­zet tagja. A rendelkezésére bocsátott háztájiban megter­melt terményt a tsz a szerződésben vállalt kötelezettség ellenére sem tudta értékesíteni, így levélírónk nem kapta meg annak ellenértékét a mai napig sem. Arra kér vá­laszt, hogy hova fordulhat jogorvoslatért. A termelőszövetkezeti közös gazdaságot és a háztáji gazdaságot együttműködő szerves egységnek kell tekin­teni, amelyet úgy kell kialakítani, hogy megvalósuljon az érdekek összhangja. A háztájiban folyó termelés, értéke­sítés feltételének megteremtése elsősorban a közös gazda­ság feladata. Az együttműködés keretében a tsz különféle szolgáltatásokat is vállalhat, sőt termékértékesítési szer­ződést is köthet, mint olvasónk esetében történt. A tag jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban a tsz és a tag között keletkezett vita eldöntése a szövetke­zeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Ez azonban szo­rosan a tagsági jog vagy kötelezettség érvényesítéséhez kötődik. Nem minősül ennek megfelelően tagsági jognak a termékértékesítési szerződésből eredő jogosultság, illet­ve nem tagsági vita a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó probléma. Az ilyen jellegű szerződések elbírálására a polgári jog szabályait kell alkalmazni, és a vita eldöntésére az illeté­kes bíróság jogosult. K. János tiszavasvári olvasónknak gyakran keletke­zik vitája a szomszédjával az elkerülhetetlen együttélés, a közös jogok és a kötelezettségek gyakorlásában. Szeret­né tudni, melyek az ezzel kapcsolatos szabályok. A szomszédjoggal foglalkozó rendelkezéseket a polgá­ri törvénykönyv 101—105. §-ai tartalmazzák. Ezek a sza­bályok a következők: — A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítést ne adjon. — Az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtésére a fa tulajdonosa jogosult. Ha ő jogával nem él, a szomszéd a lehullott gyümölcsöt megtarthatja. — Az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására csak akkor jogosult a föld tulajdonosa, azaz a szomszéd, ha azok a föld rendes használatában gátolják és a fa tu­lajdonosa azokat felhívása ellenére sem távolította el. — A bejárás megengedése is köti a szomszédot, ha az közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogadása, át­hajló ágak gyümölcsének összeszedése vagy más fontos okból szükséges. Ha azonban a bejárással kárt okoztak, a tuladjonost kártalanítás illeti meg. — A tulajdonos — szintén kártalanítás mellett hasz­nálhatja a szomszéd földjét, ha az építkezés, bontási, át­alakítási, karbantartási munkálatok miatt válik szüksé­gessé. — A kerítés, (sövény) vagy mezsgye használatára a szomszédok közösen jogosultak. Az elválasztó kerítés (sö­vény) fenntartására a szomszédok olyan arányban köte­lesek, amilyen arányban a jogszabály (építésügyi előírás vagy tanácsrendelet) őket a kerítés építésére kötelezi. Az országos építésügyi szabályzat 137. §. 1. bek. szerint a ke­rítést az építési telek tulajdonosa a telek homlokvonalán, továbbá a közútról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telek határának az oldalhatártól mért félhosszán köteles megépíteni és fenntartani. Az élősövényt az építési telekhatártól a telek belseje felé legalább fél méter távolságra kell telepíteni, és azt úgy kell nyírni vagy nyesni, hogy az ágai ne nyúljanak át a telekhatáron. — A határvonalon álló fa, bokor gyümölcse és fenn­tartásának költségei a szomszédokat egyenlő arányban terhelik. Ha ez valamelyik földterület rendeltetésszerű használatát akadályozza, az eltávolítása közös költséggel történik. — A tilosban talált állat a föld használója által visz- szatartható a kár megtérítéséig. Dr. Kondora Zsuzsanna ezen a helyen. A teljes hely­reállítás után néhány napon belül rendszeresen üzemkép­telenné válnak az oszlopokon elhelyezett lámpatestek. NINCS AKADÁLYA P. Zoltán Napkorról ké­relmet nyújtott be a TI­TÁSZ baktalórántházi ki- rendeltségéhez egy hőtárolós kályha beszerelésének enge­délyezésére. Panasza, hogy az ügy intézése hosszan elhúzó­dik. A kirendeltség dolgozói november 14-én felülvizsgál­ták olvasónk lakásának elekt­romos rendszerét, megállapí­tották, hogy a kérelemben szereplő kályha hálózatba kapcsolásának nincs műsza­ki akadálya. A meglévő biz­tosító értéke elegendő a kályha üzemeltetéséhez, ezért ügyfelük a hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetésétől külön kérelem nélkül mentesül. NEM A HÁLÓZATBAN VAN A HIBA A. Gy. Nyírtétről kérte la­punk segítségét, mert laká­sukban „gyenge az áram”, illetve állandóan ingadozik, még a televíziót sem tudják nézni. Olvasónk épületében a TITÁSZ baktalórántházi ki- rendeltsége fogyasztói felül­vizsgálatot végzett és az alábbiakat állapította meg: A panaszos kérésére laká­sának csatlakozóját másik fázisra kötötték át, 1987-ben a korábbi feszültségpanaszok megszüntetése érdekében az utcában vezetékcserét haj­tottak végre. A szomszéd fo­gyasztóknál nincs panasz a feszültségre. Olvasónk te­levíziójának csatlakozóveze­tékén nem volt dugaszoló- villa felszerelve, hanem a sodrott vezeték közvetlenül csatlakozott az aljzatba. (Ez tűz- és balesetveszélyes, egy­ben feszültségcsökkentő té­nyező is.) Véleményük szerint — ezen tények alapján — a panasz nem jogos, mivel a problé­mát a belső hálózat nem megfelelő szerelése okozza. A belső berendezések szerelé­séről, javításáról, felújításá­ról viszont a fogyasztónak kell gondoskodni. Javasol­ják: a hibák kiküszöbölésé­re kérjék villamossági szak­ember segítségét. üzenetek

Next

/
Thumbnails
Contents