Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

1988. november 29. Kelet-Magyarország 7 A repülés biztonságáért Kevés eszközzel, sok munkával Ipari szövetkezetek a megyében A következő betekben sorozatunkban szemelvényeket adunk, megpróbáljuk az elemzések összegzését adni azokból a tanulmányokból, amelyeket a Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei szervezetének pályázatára készítettek. A hangsú­lyosan megyei problémákat feltáró pályamunkák olyan, má­soknak is hasznosítható tapasztalatokat hoztak, melyek meg­ismerését külön is ajánljuk. A megyében dolgozó hagyomá­nyos ipari szövetkezeteket ha­sonlította össze a kisszövetkezeti formában gazdálkodókkal díj­nyertes pályamunkájában Bar­tók Károly. A tanulmány előbb vázlatos képet ad az ipari szö­vetkezeti mozgalom történetéről, külön szól a hatvanas évek kon­centrációs folyamatáról, majd a következő években — sokszor felülről sugallt — bekövetkezett összevonásokról. Erre a két évti­zedre esett megyénkben a hajda­ni kisipari termelőszövetkezetek helyett a korszerű termelőbázis mellett kialakított középüzemek megjelenése. „Átfestett” cégtáblák Változást hozott az ipari szö­vetkezeti mozgalomban 1982. amikor lehetővé vált a kisszö­vetkezetek létrehozása, de a ren­deletek adta lehetőséggel élve ez-- után gombamódra alakultak kis­szövetkezetek úgy is, hogy a ko­rábbi formát megváltoztatták, mintegy „átfestve” a cégtáblát. A megyében dolgozó ipari szö­vetkezeteket jellemezve összessé­gében megállapítja a tanulmány, nogy azoknak termelésében a vi­szonylag kis eszközigényű és nagy élőmunka-ráfordítást igény­lő ágazatok túlsúlya figyelhető meg. A termelési érték nagyságát vizsgálva akár természetszerű­nek is lehet tartani, hogy a kis­szövetkezetek az évi 50 millió forint alatt maradtak (egy ki­vételével), azonban a hagyomá­nyos szövetkezetek túlnyomó többsége sem haladta meg a százmilliós határt. Sokkal in­kább mutat eltérést az egy szö­vetkezetre jutó állóeszközök ér­téke, ahol a hagyományos szö­vetkezeteké háromszorosa a kisszövetkezetekének. Nagy eltérések Az összehasonlításban kiderül, hogy az értékesítési piacok sze­rint igen erős volt az eltérés, ugyanis az exportra történő ter­melés szinte teljes egészében a hagyományos szövetkezetekre volt jellemző, míg a kisszövet­kezeteknél az ipari továbbfel- használók részére történő gyár­tás szerepelt a legnagyobb súly- lyal. A pályamunka részletes szá­mítással elemzi, hogy az adózás és jövedelemszabályozás milyen hatásokkal van a szövetkezetek­re. A kisszövetkezetek kedve­zőbb helyzete — állapítja meg — nem csupán a kedvezőbb szabá­lyozásnak tulajdonítható. Az igaz ugyan, hogy a bérarányos nye­reség növekedésével a bruttó jö­vedelemszabályozás egyre kedve­zőbb lesz a hagyományos adó­zással szemben, azonban a kis­szövetkezetek tagságának foko­zott kockázatot kell vállalnia, év közben csak személyi jövedelem­előlegre jogosultak. A következtetések szerint az egyszerűbb szervezeti formák be­vezetése kedvező hatású volt, elősegítette a kisvállalkozások elterjedését a megyében. Szere­pük elsősorban a háttéripar és a lakossági szolgáltatások fej­lesztésénél jól meghatározott. Ugyanakkor azt is látni kell. hogy a kisszövetkezeti forma ma jobban képviseli a szövetkezeti sajátosságokat, mert erősebb a tulajdonosi kötődés. Másrészt ki­derül, hogy sokszor önmagában a szabályozás határozza meg a lehetséges fejlődési irányokat. (Erre különösen az utóbbi egy­másfél év robbanásszerű kis­szövetkezeti átalakulása jellem­ző. A szerk.) Juttatás, kölcsön Érdemes megjegyezni azokat az ismérveket is, melyeket a szerző a hagyományos — s a ré­gi értelemben használt — nagy szövetkezetek javára felhoz. Ugyanis ezek azok, amelyek helyzetüknél fogva hamarabb megismerik a szabályozórend­szer változásait, jobban felké­szülnek rá. Módjuk van veszte­ség, alaphiány esetén juttatást, kölcsönt kapni, viszonylag köny- nyebben jutnak beruházási for­rásokhoz. L. B. Ha kettős a feneke... Néhány éve egy terrorista egy Londonból felszálló izraeli re­pülőgépet akart a levegőben fel­robbantani. A robbanóanyagot egy kettős fenekű bőröndbe rej­tette el. Mint emlékezetes, a me­rénylet tervét az utolsó pillanat­ban meghiúsították. Ez az eset adta az ötletet egy skóciai tanárnak arra, hogy olyan — könnyen mozgatható — eszközt készítsen amellyel, gyor­san felderíthető, hogy valamely bőröndnek kettős feneke van-e. A Scot gange nevű eszköznek két, anódosan oxidált alumíni­um „lába” van. Az egyik a bő­rönd külső, a másik a belső mélységét méri. Az eszköz már 1 centiméteres különbséget is kimutat. Ha ilyent észlel, elekt­ronikája riasztja a poggyászel­lenőrzőket. A tanár ugyanennek az esz­köznek olyan változatát is elké­szítette, amellyel az autók és a hajók üzemanyagtartályának esetleges kettős feneke deríthető föl. Ultravékony CD-lejátszó A japán Sony novemberben Amerikába*» mutatta be ultravékony compact disc leját­szóját, amelynek súlya kevesebb, mint fél kilogramm. (MTI fotó) Merre, hány méter? Változó helyzetben a földmérés fl következő század technikája.., intelligens számítógépek Felülmúlhatatlan teljesítmé­nyekre képesek a számítógépek. Segítségükkel rakétákat vagy ipari berendezéseket lehet hihe­tetlen precizitással irányítani. Alkalmazásuk lehetővé teszi, hogy adatok tízezreiből a másod­perc tört része alatt meg lehes­sen találni a kívánt információt. A talált tünetek alapján képesek betegségeket diagnosztizálni és terápiás javaslatokat adni a rá­szorulóknak. A számítógép akár egy egész vállalat működését is irányíthatja óramű pontossággal. Alkalmazásának csak az emberi képzelet szabhat határt. . . Az első elektronikus számító­gép az ENIAC volt, melyet több mint 30 éve ballisztikus számítá­sok végzésére készítettek a penn­sylvaniai egyetemen. A szoba­méretű „masina” 18 000 elektron­csövet használt fel működéséhez. Az ENIAC megjelenése a számí­tógépek első generációjának to­vábbi típusait keltette életre. A következő gépekben, melyek a második generációt alkották, a .csöveket tranzisztorok váltották fel. Húsz évvel ezelőtt, 1968-ban jelent meg az IBM 360-as gép. Ez addig különvált tudományos és üzleti számítógépek koncepció­ját ötvözte és hardver oldalról megtette az első lépéseket az In­tegrált áramkörök (IC-k) al­kalmazása felé. Ez volt az első harmadik generációs számítógép. A negyedik generációt azok a gépek képviselik, melyekbe már LSI-technológiát, mikroáramkö- röket alkalmaznak a gyártók. A múlt és jelen után mit hozhat a technika fejlődése az ezredfor­dulón? Japánban 1982-ben indult az a hivatalos program, mely az ötö­dik generációs számítógépek ki- fejlesztését irányozza elő. A szi­getországi szakemberek 10 évet „kértek a világtól” a nagy mű el­készítésére. Az eltelt időszak eredményei biztatóak. A jelenle­gi számítógépeket alkalmazni fogják az újak megjelenése után is, elsősorban a hivatali adatfel­dolgozásban és az ügyvitelben. Míg napjainkban a legfontosabb az ügyviteli alkalmazás, az adat- feldolgozás, az ezredfordulón az információkezelés kap nagyobb hangsúlyt. Világméretű informá­ciós rendszerek fognak létesülni, melyek távközlési hálózaton kap­csolódnak majd össze. A hagyo­mányosan működő gépeket to­vábbra Is numerikus számítások­hoz használják majd. A tudásjellegű információt fel­dolgozó rendszerek azzal segít­hetik az embert, hogy következ­tetéseket vonnak le és asszoci­álnak. így döntéshozatalra és rendszerelemzésre Is képesek lesznek majd. Várható, hogy ezek a számítógépes rendszerek képe­sek lesznek majd a nyelv és vi­zuális információ feldolgozására, megértésére. Ehhez nemcsak az ember-gép kapcsolatának kell emberközelinek lennie, hanem magának a számítógépnek Is ér­telemmel, vagyis az embereké­vel azonos átlagtudással kell ren­delkeznie. A másik fontos ké­pesség, amit az ötödik generá­ciótól elvárnak, az az, hogy a gépek fokozatosan átvállalják azokat a monoton, unalmas' mun­kákat, melyeket jelenleg még emberek végeznek. A japán fej­lesztésű számítógép három alap­gépből fog felépülni. Helyet kap benne egy intelligens interfész gép, egy problémamegoldó és -következtető egység és egy adatbázis. A robotok és a mikroelektro­nika mellett az ötödik generációs számítógépek jelentik a jövő csúcstechnológiáinak újabb állo­másait. A Japánban elindult nagyszabású programnak az a célja, hogy olyan számítógép­felépítést, szoftvert és mestersé­ges intelligenciát hozzanak lét­re, mely az eddiginél humánu­sabb ember—gép kapcsolatra ké­pes. Csonka Zsolt „Isten azért teremtette a Föl­det, hogy legyen mit felmérni.” Ez a mondás jár Székesfehérvá­rott a földmérési főiskolán. Pár évvel ezelőtt, mi is szívesen hall­gattuk, mert ez azt jelentette számunkra, hogy akárhogyan is fordul a világ sora, nekünk min­dig lesz munkánk ... Markó Ferenc, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Válla­lat nyíregyházi önálló osztálya vezetőjének erről ez a vélemé­nye : — Mindig voltak kisebb-na- gyobb problémáink, de most már a 80-as évek közepe óta leszálló­ágban vagyunk. Az állami alap­munkára — városok, községek belterületének, illetve külterüle­tének felmérésére évek óta nincs elegendő pénz. Különösen azóta, amióta a forgalmiadóval terhel­tek. Budai Gábor, a Kartográfiai Vállalat nyíregyházi osztályának vezetője így látja a gondokat: — 1982-től — amikor vége lett az ingatlan-nyilvántartás átszer- kesztésének — ahogy romlott a gazdasági helyzet, úgy csökkent, illetve az utóbbi két évben drasztikusan csökkent az elvég­zendő munkáink mennyisége. Az állami alapmunka már a 70-es években is ráfizetéses volt, ám azóta emelkedtek a szállás- és a benzinköltségek. Ráadásul a me­gyei földhivatalnak hiába van igénye további községek felmé­résére, a Földmérési Intézetnek nincs rá pénze. Természetesen nemcsak föld­mérési alapmunkákat végeznek a vállalatok. Csakhogy 1984-ben megjelent a piacon az AGRO- BER, amely azóta elvégzi a vál­lalat profiljához kapcsolódó me­liorációs geodéziai feladatokat. A lakossági igényeket az utóbbi időben leginkább a földhivata­lok, illetve a földmérési névjegy­zék tagjai elégítik ki. Beruházá­sok nincsenek, maradt tehát a vállalatoknak az egykor még aranytojást tojó tyúkként emle­getett közmű. Igen ám, de ah­hoz nem ritkán el kell utazniuk más megyébe. Kiszállás hétfőtől péntekig. Mondanunk sem kell. hogy a mai napidíjkeret.ből ez egyik dolgozónak sem éri meg. Márpedig a vállalatnak termelnie kell . . . Budai Gábor: — Nem népsze­rűek a dolgozóink között a ki­szállások, hiszen addig marad a kert, a gyümölcsös, az esetleges maszekmunka. Egyet tehetünk csak: minden mozgatható em­bert egyszerre kiküldünk, hogy minél kevesebb idő alatt végez­zük el a felmérések terepi mun­káját. Markó Ferenc: — Nálunk ki­emelt pénzt kapnak azok. akik külső munkára mennek. Ez az én feladatom, hogy ezt miként ol­dom meg. Kényszerítve senki sincs, látják, hogy ilyenkor vas­tag a boríték, és ez elég ösztön­ző erő. A két vállalat nyíregyházi osz­tálya a megyén belül természete­sen verenyben van. Nincs saját felségterület, csak könyörtelen piac. Markó Ferentí: — Jövő évre 50 százalékos a lekötöttségünk, amihez még vagy 20 százalékos egyéb munka jön. Az utolsó esz­köz a leépítés, mert felelősséget érzünk dolgozóink iránt. Tud­juk, hogy ebben a szakmában te­vékenykedők nem találnak egyik napról a másikra munkahelyet, és ha nekünk pár év múlva a földmérés megélénkülésével kell egy jól képzett szakember — ak­kor azt honnan vesszük? Budai Gábor: — Ha nem vár­ható jelentősebb beruházás, ak­kor létszámban is alkalmazkod­nunk kell ehhez. De ez a válla­lati stratégián belül a legesleg­utolsó megoldás. Keressük, utá­na megyünk a megrendelőknek. Tudjuk, hogy elbocsátott dolgo­zóink átképzés nélkül csak a leg­ritkább esetben tudnak elhelyez­kedni. Száraz Attila Bélyeggyűjtőknek EMBER] JOGOK Az Emberi Jogok Egyeteme» Nyilatkozata az ember azon természetes jogait foglalja ösz- sze, amelyek nélkül nem lehet emberi módon élni. Az alap­törvényt 40 éve fogadta el a népek parlamentje. A jubile­umról három blokk és három bélyeg kiadásával emlékezik meg az Egyesült Nemzetek Szervezete postája. A kiadás a szervezet székhelyeinek megfe­lelően dollár, svájci frank, schilling névértékben jelenik meg. Nemzetközi összefogással készült, az Egyesült Államok­ban tervezték, Svájcban nyom­tatták. A bélyegeken az embe­ri jogokat jelképező lán£ lát­ható, a blokkon (képünk) a bélyeget a Nyilatkozat első ré­szének szövegével vették kö­rül. Az ENSZ postája szeretné, ha a Nyilatkozat a világ minden részén érvényre jutna. 1989- től hat kisívből álló sorozatot jelentetnek meg öt éven át. A kisíveken a Nyilatkozat teljes szövegét közzéteszik. MI ÜJSÁG AUSZTRIÁBAN? Leopold Schönbauer orvos- professzor születésének cente­náriumára kiadott négy schil­ling névértékű bélyeg példány- számát erősen csökkentették. A szokásosnál egymillió pél­dánnyal kevesebbet bocsáta­nak ki. ily módon növelik az újdonságok iránti keresletet. Eldöntötték a jövő évi bélyeg- programot. Sorozat nem lesz, minden téma egyetlen bélyeget kap. Váltakozva jelennek meg a városok jubileumát köszön­tő, templomokat bemutató, hí­res emberekre emlékező cím­letek. Bruck an der Leitha. Radstadt. Wildalpen, Melki apátság mellett Richard Stra­uss, L. Wittgenstein (filozófus), M. Prunner (építész), M. Hai- nisch (nőmozgalom) szerepel majd értékcikken. Alsó-Auszt- ria tartományi kiállítása az ipar varázslatában zajlik, Stá­jerországban a pénz és a piac áll a középpontban, Felső^ Ausztriában a grafika lesz a téma, mindegyiket népszerű­síti egy-egy címlet. Köszöntik az Interparlamentáris Unió. a bécsi ENSZ-város, a szociális biztosítás évfordulóját. Bélyeg ad hírt a minőséggel foglalko­zó kongresszusról, a büntető- jogászok értekezletéről. Tizen­ötödik bélyege készül a hazai, modern művészetnek, negye­dik a foglalkozások bemutatá­sára, lesz hagyományos és fel- áras bélyegnapi, valamint a jókívánságok díszítésére kará­csonyi bélyeg is. Változások még lehetségesek, de előrelát­hatóan mintegy 40 darab (har­madával kevesebb a hazainál) újdonság gazdagítja az albu­mokat. Névértékűk meghalad­ja a 800 forintot, míg a ma­gyar bélyegek névértéke 300 forint felett van. Valósághű ábrázolást A térkép információi Érdekes hírt olvashattunk a közelmúltban a központi újságok hasábjain. „A harmincas évek végétől kezdve a Szovjetunióban szán­dékosan torz. a valóságot meg­hamisító térképeket készítettek az országról, a pontos és való­sághű térképek pedig titkos do­kumentumnak számítottak. Ez az áldatlan állapot azonban — mint V. Jascsenko. a Miniszter- tanács geodéziai és kartográfiai főigazgatóságának vezetője az Izvesztyija munkatársának el­mondta — hamarosan megszű­nik.” A sztálini időkben, az élet minden területét átható bizal­matlanság következményeként a térképkészítés a belügyi nép­biztosság (NKVD) hatáskörébe került. A térképészek kénytele­nek voltak engedelmeskedni a parancsnak: egyes objektumokat elhagytak, mások helyét megvál­toztatták a térképen. A főigaz­gatóság térképhamisító tevé­kenysége azonban a sztálini kor­szak után sem szűnt meg: az emberek arról panaszkodtak, hogy a térképeken nem ismer­nek rá hazájukra. a turisták pedig óhatatlanul eltévedtek, ha a térképek alapján próbáltak tá­jékozódni. A torzításokat főként a nagy­léptékű térképeken kellett vég­rehajtaniuk a kartográfusoknak: városok és folyók változtattak helyet, városi kerületek, utca­nevek cserélődtek fel. Moszkva turistatérképén például csak a főváros körvonalai felelnek meg — legalábbis részben— a való­ságnak — mondta Jascsenko. Bár a világűrből megvalósít­ható fényképezés megjelenésével ez a fajta térképészet értelmét vesztette, az mégis egészen az idei évig folytatódott. Most ké­szülnek csak az első pontos, ál­talános használatra szánt térkép kiadására, s az 1:1 000 000-hoz ki- csinyítésű térkép (egy centimé­ter 10 kilométer) titkosságát épp a napokban oldották fel. A XII. ötéves tervidőszak végére új — immáron valósághű — kiadás­ban jelennek meg az ország közigazgatási, földrajzi, turista- és egyéb rendeltetésű térképei — mondta Jascsenko az Izvesz­tyija munkatársának. Eddig az idézet és óhatatlanul eszébe jutnak bizonyos gondola­tok az újságírónak saját házunk tájáról. Annál is inkább, mert keveset beszélünk ezekről a dolgokról nyilvánosan, pedig idő­sebb földmérők úgy emlékez­nek, hogy volt időszak nálunk is, amikor az utak nem kanya­rodtak a térképeinken. hanem derékszögben törtek és nem is mindig ábrázolták azokat a va­lóságos helyükön. Szintén nem sokat hallani arról, hogy az a sok műhold, ami a földünk kö­rül kering, nemcsak műsorszó­rásra és időjárás-megfigyelésre használható. hanem onnan ..fentről” időről időre nagyon jó felvételeket lehet készíteni or­szágunkról. Ezek utólagos földi minősítése aztán nem jelenthet gondot egyetlen ..érdeklődő” ál­lamnak sem a mai dinamikusan fejlődő turizmusunk mellett. Még hosszan folytathatnám a sort. kételyeimet. Helyette azon­ban inkább leírom azt a beszél­getést. amelyet Domokos Györggyel, a Kartográfiai Válla­lat igazgatójával folytattam. (Azért éppen vele. mert ez a vállalat a térképkészítés, -ki­adás országos központja. 1969-től térképkiviteli, majd 1974-ben tér­képbehozatali joggal bővült tevé­kenységük.) — Elöljáróban hadd mondjam el — kezdi a beszélgetést a szak­ember —. hogy nagyon megle­pett az Izvesztyija cikke. — Moszkva térképét például 1970 óta adjuk ki és már a hetedik kiadásnál tartunk. Ezen kívül van szovjet autóstérképünk is, és még egyik kiadványunkra sem érkezett vissza semmiféle panasz, pedig szovjet alapanya­got használtunk fel ezek készí­tésénél. — Mi Magyarországon torzít­juk-e vajon a turistatérképe­inket? — Erre a határozott válaszom: nem. Ezek a térképek olyan méretarányban és tartalommal készülnek, hogy ennek segítsé­gével bárki eligazodjon a tere­pen. El kell viszont ismerjem, hogy előfordulhatnak ábrázolá­si hibák a térképen, de ezek nem felülről jövő intézkedések ered­ménye. — Nekünk szabolcsi embe­reknek is az egyik legkedvel­tebb kirándulóhelyünk Lilla­füred. A Bükk turistatérképen szereplő ábrázolása — nyilván az ott lévő honvédségi terület miatt — bizonyos eltéréseket mutat a valóságtól. Itt sincs szándékos torzítás? — Nincs. A térkép 1:60 000-es méretarányban készült és Lilla­füred részletgazdagságának, domborzatának ábrázolása ebben az arányszámban kielégítő, a turisták számára megfelelő se­gítséget nyújt barangolásuk so­rán. — Egyébként civil ember va­gyok, eddig a katonaság részé­ről semmiféle parancsot, utasí­tást nem kaptam, hogy az adott méretarányban ne a valósághűen ábrázoljunk területeket. — Végül is önnek mi a véle­ménye — azontúl amit már eddig elmondott — az Izvesztyi­ja írásáról. — Legfőképpen az. hogy nem ártott volna, ha az MTI. mielőtt kiadja ezt a cikket a lapoknak, magyar szakemberekkel konzuli, tál. Jártam én már nyugaton is olyan épületben, amelynek egyik szobájába a világ minden kin­cséért sem léphettem volna be. Egyébként azt hiszem, nem áru­lok el azzal titkot, ha elmon­dom, hogy hazánknak is vannak olyan speciális térképei, légifo­tói. adatai, amelyek titkosak. Ez természetes is országunk védel­mében. A teljesség kedvéért cikkünk végén el kell mondanunk, hogy ma Magyarországon valamennyi földmérési utasítás előírja a va­lósághű. torzításmentes térképi ábrázolást. Ez a szabály vala­mennyi méretarányban készülő térképünkre vonatkozik, hiszen ezek rendkívül fontos informá­ciókat hordoznak, például gaz­dasági vonatkozásban. A térké­pek bárki számára hozzáférhe­tők a földhivatalok térképtárá­ban. Meg nem erősített infor­mációk szerint az 1:10 000 topog­ráfiai térkép az éy végére nyílt, minősítésű lesz és állítólag vál­tozni fognak rövidesen a föld­mérés területén a ..titkos” és „szolgálati használatra” minősí­tések is. Az írás végére tehát minden egyszerű, érthető lett. Azért az újságíróban csak ott bujkál a kisördög: ha a térképészeti vo­nalon ennyire nincs titkolniva- lónk, akkor ezek a dolgok mi­ért nem kapnak nagyobb nyil­vánosságot, hiszen a téma sok­szor megmozgatja az emberek fantáziáját? Sz. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents