Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

MA Gyakorolni, szokni, elviselni (3. oldal) Száz cipóból húszat leértékelnek... (3. oldal) SZOJUZ—MIR: ünnepi menü az űrben A kormány is erős szakszervezetet akar Emelik a nyugdíjakat Újabb befektetési lehetőség OTP: letéti jegy Mindenki azzal tud csak gazdálkodni, ami a birtoká­ban van, és igyekszik min­dem lehetőséget megragadni saját forrásainak bővítésére. Ez nemcsak az egyes embe­rekre vonatkozik, hanem a pénzintézetekre, köztük az OTP-re is. A lakossági be­tétállomány csökkenése arra késztette a vezetőiket, hogy egy újabb, jó kamatozású befektetési lehetőséggel lép­jenek a nyilvánosság elé. Így október 31-én megjelent a letéti jegy, amelyet már szep­tember végétől elő lehetett jegyeztetni a takarékpénztár fiókjaiban. A takarékossági világna­pon megjelenő jegy az eddi­gi legjobb kamatot biztosít­ja, hiszen évi nettó kamata 14,4 százalék, lekötési ideje pedig minimum 1 év. Ennél hosszabb lekötés is lehetsé­ges, ami a kamatok időará­nyos növekedését jelenti. A legkisebb címlete az 1000 fo­rintos és ez egyben a leg­kedveltebb is. A legmagasabb az 1 milliós, ebből az első he­tekben 8 darabot tudtak el­adni. A kincstárjegyhez ha­sonlóan itt is megjelentek a 10, 50 és 100 ezres címletek és az ötvenezres már elfo­gyott. Vállalatok és magánszemé­lyek az első két hétben 21,2 millió forintot fektették be ily módon, de ez az összeg csak a Nyíregyházán vásá­rolt letéti jegyekből szárma­zik. (sz. zs.) Nyilvánosságesték a megyei pártbizottságon Hétfőn este, moszkvai idő szerint 20 óra 16 perckor összekapcsolódott a Szojuz TM—7 űrhajó és a Mir űrál­lomás. Az űrhajó szovjet—francia legénységét, Alekszandr Vol­kov parancsnokot, Szergej Krikaljov fedélzeti mérnököt és Jean-Loup Chrétien ku­tató űrhajóst kitörő örömmel fogadta a Föld körül kerin­gő „űrlaboratórium" három lakója: a közel egy éve ott dolgozó Vlagyimir Tyitov és Musza Manarov, valamint Valerij Poljakov orvos-űrha­jós, aki az afgán—szovjet közös űrrepülés tagjaként ér­kezett a Mirre. A Szojuz szokás szerint a tudományos kísérletekhez szükséges műszereken, be­rendezéseken kívül levele­ket, friss gyümölcsöt és zöld­séget is hozott a Mir három űrhajósának, akik egyébként vasárnapi munkaszünetü­ket már a vendégek fogadá­sának előkészületeire, „ta­karításra” és az ünnepi me­nü összeállítására fordították. Ez a menü egyébként a fran­cia fél jóvoltából újabb cse­megékkel egészül ki. Ma kedden befejeződik a megyei pártértekezlet élőt- j ti „Nyilvánosságesték” beszélgetéssorozat. Este hat órától a megyei pártbizottság épületében a párt és az ifjúság kapcsolatáról, az ifjúságpolitika időszerű kér­déseiről lesz szó. A pártszékház második emeleti ter­mében ezúttal Diczkó László, a megyei pártbizottság titkára. Juhász Ferenc, a KISZ megyei első titkára, Dancsné Szőke Judit, a KISZ megyei bizottság titká­ra, Nagy László, az SZMT titkára. Szilágyi József, a megyei tanács osztályvezetője válaszol az érdeklődők kérdéseire. Megkérdezték a városatyákat Négymilliórd forint központi bérintézkedésekre Megbeszélésre ültek össze a kormány és a SZOT kép­viselői hétfőn a Parlament­ben. A kormány tárgyalókül­döttségét Pozsgay Imre ál­lamminiszter, a szakszerve­zetekét pedig Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vezette. A tanácskozást Pozsgay Imre nyitotta meg, hangsú­lyozva, hogy ezt a találkozót A kormány és a SZOT képviselői a Parlamentben. (K-M telefotó.) a kormány és a SZOT képvi­selőinek előző, szeptemberi megbeszélésének szellemé­ben hívták össze. A tanácskozás napirendjé­ül a résztvevők elfogadták az államminiszternek azt a ja­vaslatát, hogy elsőként a Munka Törvénykönyve mó­dosításával kapcsolatos kér­déseket, majd ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb — vitatott pontja­it, s ezután a foglalkoztatás­politika aktuális tennivalóit vegyék górcső alá. Nagy Sándor különösen nagyra értékelte a kormány készségét a találkozó iránt, mert mint mondta: nagyon nehéz helyzetben kerül sor erre a megbeszélésre. A szakszervezetek abból in­dulnak ki, hogy jövőre olyan helyzetben kell élni, dolgoz­ni, amikor változatlanul nagy terhet kell viselni az, ország népének. Az eredeti elképze­lésekhez képest rontani fogja ,a költségvetés helyzetét, hogy az Országgyűlés legutóbbi, múlt heti ülésén a beterjesz­tett javaslatnál alacsonyabb mértékű nyereségadót fogad­tak el. Ezt is figyelembe vé­ve a szakszervezetek határo­zottan kérik: további terhe­ket ne hárítsanak a lakos­ságra, az eredeti 1989-es mér­tékeket felülvizsgálva keres­sék az elfogadható kompro­misszumokat a reálbérek ala­kulása, a szociálpolitikai jut­tatások és a nyugdíjak kom­penzálása ügyében. A találkozót Pozsgay Imre is fontos eseménynek minő­sítette. A kormány is nagy remé­nyeket fűz a szakszervezetek tanácskozásához, mert ami­kor a szakszervezeti mozga­lom saját helyzetének, szere­pének tisztázásával foglalko­zik majd, egyúttal választ ke­res az ország problémáinak megoldására is. A kormány a (Folytatás a 4. oldalon) Gáz, Shell-kút, jégpálya Rendkívüli tanácsülés Nyíregyházán Lesz-e gáz Nyírszőlősön és Sóstóhegyen, jut-e pénz a Shell-kútra, indokolt-e ma a műjégpályát szorgalmazni ? A jövő városképi szempont­jából fontos, de a ma feszí­tő gondjai közepette nehéz kérdésekről felelős döntést hozni — ezzel a céllal hivtak össze rendkívüli tanácsülést Nyíregyházán tegnap. Bár a VII. ötéves terv feladatainak elhatározásánál a városatyák szavazatukat adták az emlí­tett beruházásokra, de idő­közben jelentősen lecsökken­tek a tanács bevételi forrá­sai, a fejkvótából származó bevétel a tervezetthez képest 25 százalékkal kevesebb, ezért jogos volt újból a ta­nácstagok, s általuk a köz­vélemény megkérdezése. Ritkán tapasztalható, két és fél órás heves vitában, több mint húszán mondták UTÓLAGOS BEÉPÍTÉSRE is gyártanak ablakokat a nyíregyházi Epszer Leányvállalat pvc-üzemében. Kislakásokhoz, több szintes épületekhez, irodákhoz egyaránt alkalmazha­tó a méretre készített ONGROPAT hőszigeteléses üveggel ellátott nyílászáró. A meg­rendelő kívánsága szerint nyíló vagy bukó, vagy mindkét kivitelben elkészíthető. Ké­pünk: méretre készül a pvc-abiak. (Elek Emil felvétele) el aggályaikat és javaslatai­kat a fenti témákról. Abban kivétel nélkül mindannyian egyetértettek, hogy az 1000— 1200 családot érintő gázveze­ték létesítése — amelynek jelentős hányadát maguk az ott élők teszik le az asztal­ra — halaszthatatlan. Egy­részt az idén még alacso­nyabb kamatozású lakossági gázhitel miatt, másrészt a majdani gyógyszálló kivite­lezését is a gázhoz kötnék a szállóhoz pénzt adó beruhá­zók. így a már zajló OTP- szerződéseket változatlanul folytatják és Nyírszőlős, Sós­tófürdő és Sóstóhegy gázellá­tását magánerős kivitelezés* sei megvalósítják. Fontos a Shell-kút, ez a mai, de a holnapi járműfor­galom mellett sürgető, ám az eredetileg mellé tervezett diszkontáruházát levették a napirendről. A legnagyobb véleménykülönbségek — ért­hetően — a műjégpálya ügyében hangzottak el. Az Együtt Nyíregyházáért tár­sadalmi munkaakcióból ed­dig befolyt 11 millió forin­tot erre a célra dolgozták le az emberek, hitelét vesztheti a tanács, ha most elzárkó­zik. De a mai gazdasági gon­dok közepette merjünk-e be­levágni, amikor számos fon­tosabb igény adódik? Sza­bad-e görcsösen ragaszkodni a korábbi döntéshez? Diczkó László, a megyei pártbizott­ság titkára bölcs döntésre kérte a városatyákat, sze­mély szerint ő a tantermek gyarapítását ítélte előbbreva- lónak. Gondolkozzunk a követke­ző évezredben, hiszen a má­ban, de a jövőnek építünk — ezt fogalmazta meg Sze- merszki Miklós, a városi ta­nács vb-tagja, a városi párt- bizottság első titkára. Ügyel­jünk a létesítményeink esz­tétikájára, hogy később ne foltozgassuk, ami ma kap­kodva készül. Végül a ta­nács 51 jelenlevő tagja közül (69 a városatyák száma) har­mincán adták voksukat a műjégpályához. Azzal a ki­kötéssel, hogy később, a VII. ötéves terv még hátralévő két esztendejében megnézik, mikor jut rá pénz. (t. k.) Közgyűlést! H a nincs miről tár­gyalni, ha nincs cél és feladat, ha nincs olyan vezetői döntés, amit a tagságnak jóvá kell hagy­ni, akkor nincs szükség a közgyűlésre. Csakhogy a termelőszövetkezeti tör­vény az évi egy közgyűlés megtartását kötelezően elő­írja. Ezenkívül történhet­nek és történnek is olyan gazdasági, személyi és egyéb változások, amelyek a közgyűlés hatáskörébe tar­toznak. Mindezekről feles­leges lenne szólni, ha egy megyei tanácskozáson nem hangzik el az a meglepő tá­jékoztató, hogy termelőszö­vetkezeteink egy részénél bajok vannak a törvényes­séggel. Már 1987-ben is tucatnyi termelőszövetkezetben fe­lejtették el a közgyűlést ösz- szehívni. Az idei évben úgy tűnik tovább gyarapodik á feledékenyek száma, hiszen jelenleg több mint 20 olyan termelőszövetkezet van, ahol még nem volt közgyű­lés. Hogy mi tartja vjjtsza a jelzett termelőszövetkeze­tek vezetőségét a törvé­nyesség gyakorlatától, arra könnyű következtetni. Ahol a gazdálkodás nehézségek­kel küzd, ahol nem számít­hatnak nyereségre, ott úgy gondolják, hogy majd a veszteségrendezés megold­ja az elmaradt év közi köz­gyűlés kérdéseit is. Az ilyen gondolkodásmód alapvetően téves, az ilyen alapon ter­jedő gyakorlat káros. A termelőszövetkezeti közgyűlések elmaradása azon túl, hogy törvénysér­tő, alapvetően sérti a ter­melőszövetkezeti tagok jo­gait. A termelőszövetkezeti tagnak, mint tulajdonosnak joga van ahhoz,- hogy a gaz­dálkodásról — legyen az pozitív, vagy negatív — hi­teles, részletes és mindenre kiterjedő tájékoztatót kap­jon. A tsz-tagnak joga és kötelessége a vélemény- nyilvánítás, a döntéshoza­tal. Ha a termelőszövetke­zeti tag nem élhet jogaival, ha megszakad az a kapcso­latrendszer, amit egy köz­gyűlés jelenthet, akkor már nemcsak a gazdálkodás eredménytelenségével van­nak bajok. Hosszas eszmefuttatáso­kat lehetne írni arról, hogy a vezetőség és a tagság vi­szonya, (jó vagy rossz vi­szonya) mennyiben segíthe­ti, vagy hátráltatja a gon*' dók, bajok orvoslását. Nem túlzás, hogy nagyon sok üzemet — a kedvezőtlen termőhelyi adottság ellené­re — a jó viszony, az egyet­értés, a kölcsönös bizalom és támogatás tart felszínen úgy, hogy a vezetőség prog­ramot, feladatot ad és a tagság elfogadja, teljesíti azt. D e ha nincs fórum, ha nincs helye tájékoz­tatónak, vitának, ja­vaslattételnek, ha beletörő­dés, közömbösség és az ér­dektelenség válik uralkodó­vá, ott még a viszonylag jó eredmény is rövid idő alatt leromlik. A közgyűlés, ha jól értel­mezik, nem egy szükségte­len és terhes kötelesség, ha­nem fórum. Ahol nem az, ott azzá kell tenni, de min­denekelőtt össze kell hívni. Ne legyen ebben sehol sem mulasztás. Seres Ernő I XLV. évfolyam, 284. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. november 29., kedd Napirenden az Hjúságpoika

Next

/
Thumbnails
Contents