Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. november 28. Lesz-e liget a tavaknál? Vita a Bujtos jövőjéről A Bojtos ma leromlott állapotban van, de már készfii a környezeti rekonstrukció terve, amely három ütemben a városrész megfiatalodását ígéri — többek között ezt hallottuk a népfront, a városi tanács és a városvédő egyesület által szervezett ankéton. A Bujtos hat kisebb-na- gyobb, összesen 12,2 hektárnyi tóból áll. Azok vízszintjét többnyire a talajvíz magassága határozza meg; felszíni vízpótlást csak egy nyílt árkon keresztül kap. A tavak 1—2 méter mélyek, a felületük 20—30 százalékát nádas borítja. A víz minőségére van amikor a tűrhető jelző sem illik. A tórendszer vízminősége romlását a környék talajvizének erős szennyezettsége, valamint a burkolt, főként a közútról oda kerülő szemét és olaj, illetve a tavak partján a hulladéklerakások okozzák. A szakemberek a rekonstrukciót, a fejlesztést három ütemben tervezik megvalósítani. Az első lépések nem igényelnek komoly beruházást, hiszen annak keretében az illegális szemétlerakó helyeket számolnák fel, a csapadékvíz-elvezető csatornákat tennék rendbe, a szennyvízrákötéseket szüntetnék meg, a nádat rendszeresen aratnák, és a fásítást előkészítenék. A második ütemben a tavak környezetét kismértékben rendeznék. Többek között a víz leeresztése mellett a tavak 15 méteres part menti sávjából az iszapot és a szemetet kikotornák. Ennek egy új zsilip és az 1-es és 2-es számú tó között — a szűk áteresz helyén — gyalogos fahíd építése a feltétele. A 4-es főútról a csapadéknak a tóba jutása szintén megakadályozandó. Két kistavat fel kellene tölteni. A területet, ahol lehet fásítanák. A harmadik ütemben a tó vizének mozgását, cserélődését, tisztulását az Igrice vizének szükség szerinti tavakba vezetésével oldanák meg. Mindezek elérését a Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság sokrétűen segíti. A Bujtoson a fürdési lehetőség nem teremthető meg: Cél: tartósan elfogadható vízminőséget elérni és szép környezetet kialakítani. A társadalmi vitában is számos kérdés vetődött fel a minap. Egy felszólaló arról beszélt, hogy a terv valóra váltásának nincs reális lehetősége. Jelenleg a város szennyvizének egy része a tóba jut. A zsilipet pedig nem tisztítják. Aztán nemcsak a csónakázásra, hanem a vadmadarakra, köztük sok ritkaság életterére is gondolni kell. Más örült annak, hogy végre ez a terület szem elé került. Van, aki a két kis tó feltöltésével nem ért egyet. Javasolták: a fásításhoz a nagy tóból ne vegyenek el területet. Egy újabb hozzászóló szerint a kistavakat meg kell szüntetni, és elfogadhatatlan, az, hogy a forgalmas út mellett ne legyen védősáv. Megemlítették: a korábbi lakossági javaslatok közül több nem valósult meg. Az is felvetődött, ha az ötletek ellentmondanak egymásnak, akkor valamelyik biztosan nem váltható valóra. A testületeknek a helyes döntéshez ismerniük kell a különböző véleményeket. A szemétszállítás, a fásítás és a tereprendezés gondjairól is szó esett. Más szerint legelőször a fejekben kell rendet teremteni. Nulladik ütemként a terület gazdáját szükséges kijelölni. Az egyik jelenlévő megkérdezte: szabtak-e már ki büntetést a bujtosi szemétlerakásért? Téli bujtosi kép a belváros felőli részen, ahol már szépít a városfejlesztés. (A kép jobb oldalán a sportcsarnok.) Volt aki arról érdeklődött, hogy vajon az Igrice vize elegendő-e a tórendszer átmosásához?; Az is elhangzott: a Hunyadi utca burkolatának megépítése után a Bujtos a város vérkeringésébe jobban bekapcsolható. Az erdősítésre kijelölt területet csak kerítéssel védhetik' meg. Volt, akit a talajvíz- szint-yáltozás foglalkoztatott, más azt javasolta, addig ne fogjunk semmibe, ameddig a környezetet nem tettük rendbe. (cs. gy.) Egv könyv, amely mindent tűdéit Látta már ön — a Nyíregyháza megyei város, Szabolcs és Ung vármegye útmutató szakcímtárát? Azt a szabolcsi Ki kicsodát,amelyben megtalálható a megye és a város valamennyi hivatala és hivatalnoka, iparosa, szolgáltatóegysége, egyesülete, vendéglője, szállodája, iskolája, valamint az orvosok, ügyvédek, kereskedők, lapszerkesztőségek, továbbá az egyházak, a katonaság, a cserkészcsapatok. Nem csigásom tovább az olvasó érdeklődését — ilyen, szinte tökéletesnek mondható címtár nem ma, a komputeres adatfeldolgozás korában, hanem fél évszázaddal ezelőtt létezett. A közhasznú útmutatót Kemény László és Vertse K. Andor szerkesztette valószínű oly módon, hogy a falvak jegyzőitől és papjaitól kérte be az adatokat a vármegye és a város teljes cím- és névtáráihoz. Fegyverművestől szatócsig Ha a nyíregyházi ember teszem azt, kávét vagy tejet akart inni reggelire, akkor hat kávé- és tejivó pontos címét találta a K betűnél. Itt van például a nyíregyházi szaknévsor, mely az F betűnél tartalmaz fa- és szén- keresikedőket, festékkereskedőket, fehérnemű-varrónőket (nyolcat), fegyverműveseket (kettőt), fésűárust, fényképészeket (nyolcat), fogműveseket és fogtechnikusokat (kilencet), fuvarozókat, fuvarosokat, fűzőkészítőket (hármat), fűszerkereskePénzbírság környezetszennyezésért Elásták a mérget A közelmúltban a megyei rendőr-főkapitányságnak telefonon bejelentették, hogy a Császárszállás Vadas-tanyához tartozó területen súlyos környezetszennyezés történt: nagy mennyiségű mérget ástak el, s hogy ez ne derüljön ki, a tetejére trágyát terítettek. A nyomozóknak szinte még nyomozniuk sem kellett, any- nyira nyilvánvaló volt a bejelentő igaza. Felvették a kapcsolatot a Felső-Tisza-vi- déki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, s ellenőrzésük mellett megkezdődött a méreg feltárása. Mintegy százhatvan köbméter trágya között 6139 ép, 1402 sérült, és 762 üres vegyszeres zacskót találtak. A méreg egykilós csomagolású volt. Bfizlött a. Rovlinka A vizsgálatba a Szabolcs- Szatmár megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás is bekapcsolódott. Szakemberei megállapították, hogy Rovlinka 3D nevű poralakú növényvédő szerről van szó, melyből — a szer- maradék-vizsgálatok szerint — mintegy 800 kilónyi keveredett a trágyához. — Megjegyzem — szól dr. Lantos János, a növényegészségügyi állomás laboratóriumának vezetője, hogy a növényvédő szer meglehetősen gyenge, a hatóanyag-tartalma 3 százalékos. Az említett anyagot körülbelül 40X5 méteres területen 1280 mázsa trágyához keverték hozzá. Kizárt, hogy ez véletlenül történt. — Ezek után mi a teendő? — A vegyszerrel szennyezett trágyát a mellette lévő szennyezetlen trágyával ösz- sze kell keverni, majd a talajvédelmi állomás által meghatározott nagyságú területen, illetve az intézmény ellenőrzése mellett kiszórni, valamint leszántani. Az ép zsákokban lévő növényvédő szer felhasználásához is adunk szaktanácsot. Ha a vegyszeralkalmazásban, vagy az elfekvő készletek környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő ártalmatlanításában más téeszeknek is van gondja, szívesen adunk felvilágosítást. A tsz vizsgáltat A Császárszálláson történtekről dr. Tóth József, a nyíregyházi Béke Termelőszövetkezet elnöke a következőket mondta: — A környezetszennyezés a Vadas-tanyához tartozó Kálié II. táblán történt. — A Rovlinka rovarölő szert 1976- ban gyártották, és azt az AG- ROKER tíz éve ingyen adta a tsz-nek. Azóta a szer zömét Nyírbogdány jövőre 770 éves Nyírbogdány jövőre ünnepli fennállásának 770. évfordulóját. Az Alföldi Nyomdában már készül a község múltját, jelenét bemutató monográfia. 1980 májusára kiépül a település ivóvízvezeték-hálózata, melyet a Szabolcsi Vízépítő GT. vitelez ki. Az iskola aulájában elhelyezik az intézmény névadója, Kazinczy Ferenc bronz domborművét, melyet a lektorátus kijelölése alapján Sebestyén Sándor szobrászművész készít. nem használták fel, rakosgatták. Legutóbb egy hajda- ni dohánypajtába hordták, mely, mielőtt a vegyszert odavitték, juhhodályként is funcionált. Mivel a nyitott épületet hasznosítani kívántuk, a trágyát kihordták belőle. A vegyszer egy részét a raktárban helyezték el, a másik része benne maradt a trágyában. Valaki ezt jelentette az illetékes szerveknek. A szövetkezet a környezetvédelmi hatóság felügyelete mellett a trágyát átrakta, és a rovarölő szert kiszedte belőle. — Kik a felelősek ezért? — E Rovlinka-ügy körülbelül tízéves — közli az elnök. — A jelenlegi vezetés másfél éve van itt. A történtek pontos kiderítésére, illetve a felelős vagy felelősök megállapítására vizsgálatot indítottunk. Ameddig az nem zárul le, addig konkrét személyeket nem tudok megnevezni. Egy biztos: a vegyszer ilyen kezeléséhez sorozatos gondatlanság vezethetett. A felelősség alól nem akarunk kibújni. Megjegyzem, a növényvédő szerek megsemmisítése központilag sincs megoldva. A Rovlinkát főként kistermelők alkalmazták. Mulasztások sorozata Végül a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság illetékesét kerestük fel, aki közölte: a tsz a szóban forgó szer esetében elmulasztotta a nö- vényvédőszer-bejelentési, és -nyilvántartási kötelezettségét, és megszegte a veszélyes hulladék tárolására vonatkozó minisztertanácsi rendeletet. Ezért a vízügyi igazgatóság a nyíregyházi Béke Termelőszövetkezet ellen bírságolási eljárást folytat. Cselényi György dókét és szatócsokat (öt oldalon) — és a sort a fürdők és strandfürdők zárják. A különböző betűknél1 találhatók olyan foglalkozások, amelyekre ma már csak az idősebbek emlékeznek. Ilyen például az ágytollkereskedő, béltisztító és bélkereskedő, cipőkrémkészítő élesztőkereskedő, házaló, kasárus, légyfogókészítő, pipakészítő, reszelővágó, szappanos, szent- író és szitás. Hirdetések A könyv hirdetéseket is tartalmaz (bizonyára az akkori szponzorok reklámjait). Nézzünk most ezekből kettőt: „A jó gyomor és emésztés titka: A legjobb műfog a ~ Wipla-1*! Csináltasson fogorvosával eredeti »Wipla« műfogakat. Színe, tartóssága versenyzik a platinával. Érdeklődőknek készséggel nyújt felvilágosítást a »Wipla« Fogászati Laboratórium. Nyíregyháza, Bessenyei tér 14. sz.” A másik: özv. Tóth Mihályné szálloda és vendéglő. Kitűnő magyar konyha, újonnan berendezett szobák, utazók 20% eng. Napi pensió 4 P. Olcsó menürendszer. Fürdőszobahasználat. Kisvárda.” 1935-öt írtak ekkor. És hirdeti magát Krizsay és Garay, Izsák és Gloviczky, Chriszt és Wassermann, Bi- czák és Majerszky. De nemcsak az ő nevüket őrzi a címtár. Közélet Benne van valamennyi falu elöljárója, tanítója, benne vannak a falvak orvosai, bábái, cséplőgép- és autótulajdonosai és persze az iparosok, kereskedők. A főispán, meg a díjnokok. Az ország- gyűlési képviselők, a vármegyei kisgyűlés, a Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottságának igazolt rendes tagjai. Nem nosztalgiával, hanem irigységgel forgattam ezt a könyvet. Ez a több ezer információ mindenki számára rendelkezésre állt, mielőtt hozzákezdett volna házat építeni, férget irtatni, vagy kabátot tisztíttatni. Orosz Szilárd „Attól hogy rossz, lehet |ó is». ti Szombat, Nyírlugos, Cserhágó Hotel. Feszült csend. Az asztalnál ülők a rejtvényre koncentrálnak. Többségük középkorú vagy idősebb, szemüveges, magas homlokú. Egy versenyző külön papíron betűkkel kombinál, de van aki termoszból kávét öntöget magának. Joó Alfrédtől, a Füles című lap munkatársától megtudtam, hogy a Nyírlugosi Állami Gazdaság hoteljében haladó és mesterfokú kategóriában az 1988. évi országos keresztrejtvényfejtő egyéni bajnokság zajlik. A résztvevőknek mintegy 1,5 óra alatt három rejtvényt kell megfejteniük, melyek a Füles újságban megjelenteknél nehezebbek. A bajnokságot az említett lap és a Magyar Rejtvényfejtők Egyesülete szervezte. A mesterfokon versenyzők feladványa bonyolultabb. A vetélkedők az ország sok tájáról érkeztek, összesen 52-en vannak. Segédeszközként csak ceruzát, tollat, radírt vehetnek igénybe — s persze a fejüket használhatják. A mesterfokú kategória országos bajnoka Bartha Gyula budapesti lakos, a 22. számú Állami Építőipari Vállalat vezérigazgató-helyettese lett, míg a haladó kategóriában Mezey László, a Hajdú Volán munkatársa győzött. Az eredményhirdetés után Bartha Gyulával, valamint Szemerey Adámmal beszélgettem, utóbbi Nyíregyházán, a MÁV-nál dolgozik. Mindketten fiatalok. Szemerey a „haladóban” 11. lett. — Naponta hány keresztrejtvényt fejtenek meg? — kérdezem. — Mindennap nem tudok vele folgalkozni, de hetente vagy négynek nekiülök — mondja Bartha Gyula. — A nehezebbekkel játszadozom. A munkahelyemen gyakran ér stressz, amit otthon keresztrejtvényfejtéssel vezetek le. — Nekem is sok az elfoglaltságom — veszi át a szót Szemerey Ádám. — Ráadásul levelezőn a vasútépítő főiskolán tanulok. Hetente 4—5 keresztrejtvényt fejtek meg, főként olyan szintűeket, amelyeket a rejtvényfejtő kluboktól lehet beszerezni. — A rejtvényfejtésre van-e valamilyen egyéni módszerük? —- Módszerről nem beszélnék, inkább rutin kell hozzá — szól Bartha Gyula. — Sok múlik az intuíción, meg az emlékezőtehetségen. — Már számos rejtvény- készítő szókészletét ismerem — vallja Szemerey Ádám. A Magyar Nemzet rejtvényeit szeretem. Jó lenne Nyíregyházán rejtvényfejtő klubot alakítani. — A lapok feladványai számomra könnyűek — említi Bartha Gyula. — Évekkel ezelőtt viszont az egyik feladta a leckét. Nem véletlenül, hiszen annak szerkesztésében Tabi László is részt vett. Egy meghatározására most is emlékszem: „Attól, hogy rossz, lehet nagyon jó is.” A megfejtés: máj. A rejtvény nagy része ilyen fifikás volt. (csgy) Bejtvényfejtés közben.
