Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
Kelet-Magyarorsiág 1988. november 24 — a politikai szükségletekkel összhangban — indokolttá vált több olyan törvény előkészítése, amely alkotmányos előírásokat is érint. Ilyen többek között a gyülekezési jogról, az egyesülési jogról, a népszavazásról szóló törvények megalkotása, az Alkotmánybíróság létrehozása, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése. A Központi Bizottság támogatja, hogy a Minisztertanács — a folyamatban lévő törvényhozói munkához igazodóan — kezdeményezze az Ország- gyűlésnél az alkotmány egyes rendelkezéseinek a módosítását. 2. A Központi Bizottság javasolja, hogy a Parlament alkosson törvényt a népszavazásról, azzal a céllal, hogy alapvető fontosságú országos és helyi ügyekben megteremtse a közvetlen állampolgári döntéshozatal lehetőségét. A közvéleményt megosztó kérdésekben a népszavazás intézménye is járuljon hozzá a társadalmi közmegegyezés kialakításához. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a népi kezdeményezést is e törvény szabályozza, biztosítsa: meghatározott számú állampolgár indítványára az Országgyűlés vagy a tanácstestületek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben döntéseket hozzanak, jogszabályokat alkossanak. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az alternatívákat is tartalmazó törvénytervezetet a Hazafias Népfront szervezésében széles körben megvitassák. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gyülekezési és az egyesülési törvény- tervezetek társadalmi vitája hasznos és konstruktív volt. A tervezetek szövegét — a vita tapasztalatait hasznosítva — indokolt átdolgozni és helyenként pontosabb megfogalmazásokat alkalmazni. Mindkét törvényben egyértelműen szabályozni kell azt, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Ugyanakkor az egyesülési és a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel bűncselekmény elkövetésére, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Szükségtelen bejelentéshez kötni a középületben tartandó rendezvényeket. A törvény csak kivételesen adjon lehetőséget a rendezvény megtiltására, így akkor, ha az súlyosan ■ veszélyeztetné a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működését, illetőleg ha a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna. Amennyiben a rendezvény törvényes előírásokba ütközik, azt a rendőrség feloszlatja. Az egyesülésről szóló törvénytervezetben egyértelműen szükséges szabályozni, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzésére alapítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal, s amelyet törvény nem tilt. A politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései az irányadóak. A törvény rögzítse, hogy az egyesülési jog a politikai párt létrehozására is kiterjed. Ugyanakkor politikai párt megalakítására, nyilvántartásba vételére, valamint megszüntetésére külön törvényt szükséges alkotni. A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét, ami nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek eleget tesznek. A társadalmi szervezetek csak a nyilvántartásba vétellel válnak jogi személlyé. A Központi Bizottság támogatja, hogy a társadalmi szervezetek törvényességi fel-; ügyeletét az ügyészségek lássák el, a törvényesség helyreállítása érdekében szükséges ^ döntésekre pedig a bíróság jogosult. 4. A Központi Bizottság megvitatta a nem- j zetiségi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot. Kimondta, hogy olyan aktív ki-' sebbségvédelmi, támogató jellegű nemzeti-; ségpolitikára van szükség, amely megfelelő, feltételeket biztosít a nemzetiségi lakosság azonosságtudatának és sajátos kultúrájának) fejlődéséhez. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiséghez tartozás alapja csakis az egyén döntése, a személyes vállalás lehet. A készülő. törvény nyújtson biztosítékot mindenfajta, hátrányos megkülönböztetés ellen, s garantálja, hogy semmiféle kényszer ne érvénye- j sülhessen sem a nemzetiségi lét vállalására,. sem az asszihiilációra. |A«A őszén a helyét, útját, pers- III IK pektíváit kereső magyar társa- dalom állapotát jelezte, hogy alig volt egyesület, klub, kávéház, magánlakás, ahol az Ady megénekelte 4—5 magyar össze ne hajolt volna. IV. Volt miről beszélni, hisz az ország alig lábalt ki a világháborúból, az éppen megszületett demokráciát a történelem mind keményebb próbák elé állította: gazdasági összeomlása, a történelmi Magyarország széthullása, a vesztett háború minden terhe az új rend vállára nehezült. A tépelődő beszélgetések emléke elenyészett az időben (csak egy-egy memoár őrzi hangulatukat), ám egy összejövetel ezek közül hatásában maradandóbb lett a többinél. 1918. november 24-én, vasárnap délután Kelen Józsefék Városmajor utca 42. szám alatti lakásában, mintegy 40 résztvevővel, összeült a KMP alakuló értekezlete. Az ülésen határozatot hoztak az új forradalmi munkáspárt megalakulásáról és megválasztották az első Központi Bizottságot, s annak elnökét Kun Béla személyében. Képviselve volt a pártban az orosz forradalom és a polgárháború harcaiban leninistává edződött volt hadifoglyok csoportja — akik, korábban is tekintélyes vezetői voltak a hazai munkásmozgalomnak —, régi, I. világháború előtti szociáldemokrata baloldaliak, a forradalmi szocialisták, s az 1918-as politikai tömegsztrájkok munkásvezetői. Ebben a néhány tucat emberben egyesült a rr\.agyar munkás- mozgalom minden régi, jó tradíciója, s az orosz forradalom tapasztalatai. si fordulatot megelőző hetekben sikerült elérni. Joggal állapíthatta meg már 1919 őszi, bécsi emigrációjából visszapillantva Kunfi Zsigmond, hogy 1919 tavaszán a munkásság nagy tömegei név szerint és forma szerint a szociáldemokrata párthoz tartoznak, de gondolkodásukban és érzelmükben kommunisták. Kunfi szavait igazolták a tömegek. Március derekán számos megyében átvették a hatalmat a munkástanácsok, megindultak a tárgyalások a gyűjtőfogházban tartott kommunisták, valamint a baloldali szociáldemokraták, a budapesti munkás- tanács, illetve egyes nagyüzemek bizalmijai között. Az MSZDP-ben erősödött az igény a kommunistákkal való megállapodásra, a munkástanácsokban, pártfórumokon egyre nyíltabban követelték a hatalom átvételét. Ezekben a napokban vált igazán nyilvánvalóvá, hogy a kommunisták programja nemzeti program is. A párt nemcsak a termelés munkásellenőrzését, a nagybirtokok kártalanítás nélküli kisajátítását hirdette, hanem visszautasította a nemzeti létét fenyegető területrablásokat is. A Kárpát medencében élő népekével együtt képviselte a magyar nép önrendelkezési jogát, amikor az egymást elkerülhetetlenül megrövidítő polgári megoldásokkal szemben az itt élő népek szocialista föderációjáért szállt síkra. A Központi Bizottság áttekintette a tagdíj- í fizetés rendjére vonatkozó 1985. évi hatá- i rozatának' végrehajtását, és döntött a tag- ; díjfizetés egyes kérdéseinek módosításáról., A párttagság észrevételeinek, javaslatainak j figyelembevételével szükségesnek tartja a tagdíjalap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállapítását, a bérből és fizetésből élők- S nél a nettó keresetekhez való igazítását, a: tagdíjfizetés mértékének csökkentését. En- : nek megfelelően a tagdíj összege mérséklő- j dik, egyszerűsödik az adminisztráció. A párt j bevételeinek csökkenését takarékossági in-i tézkedésekkel kell ellensúlyozni. Elmondhatjuk: az új forradalmi párt már születése pillanatában sem forradalmi utópiák koraszülöttje volt, hanem időben, mondhatni a kor parancsára jön létre, hogy szervezett keretet biztosítson Magyar- országon a polgári demokratikus forradalomban jelen lévő, s a szocializmus felé tájékozódó erőknek. A Központi Bizottság és a Politikai Bízott- i ság munkarendjére, munkamódszerére, aj KB munkabizottságainak és apparátusának] feladatkörére vonatkozó határozatát, vala-1 mint a tagdíjfizetés új rendjéről szóló dönté-J sét a Központi Bizottság a Pártélet címűi folyóiratban és a Titkári Tájékoztatóban közzéteszi. Időben lépett a történelem színpadárav hogy segítsen kihasználni a nemzetközi szocializmus érdekében a Közép-Európában kialakult, s a háború vesztes országaiban különösen kiéleződött forradalmi helyzetet, támogatva egyúttal az interven- dó és a polgárháború kettős szorításába fogott Szopjet-Oroszországot. Életre hívását az is szükségessé tette, hogy társadalmi és nemzeti alternatívát adjon a polgári demokratikus rendszer jó szándékú, ám a lehetetlen külpolitikai és katonai helyzet miatt, és az ellentétes osztályerők nyomása következtében kudarcra kárhoztatott törekvéseivel szemben. r Újragondolni a szociálpolitikát (Folytatás az 1. oldalról) romlik a foglalkoztatás színvonala, s növekszik a mintegy 25 ezer főt kitévő szakképzettlen ingázó visszaáramlása, akik többsége 20— 40 év közötti. Kritikus a pá- lyakezdő fiatalok elvándorlása, s jelentős a csökkent munkaképességűek és rokkantak köre. A lakosság biztonsági tartalékát jórészt felélte, az egy lakosra jutó adóssájtóllomány az utóbbi két és Sél évben 48 százalékkal növekedett. Tovább emelkedik az alacsony jövedelmű rétegek — döntően a nagy- családos cigánylakosság és az időskorúak — arányai Megyénk minden negyedik lakosa 2500 forint alatti havi jövedelemből él: Közel 55 ezer nyugdíjas létfenntartása jelenleg is veszélyeztetett. Az elemi higiénia-követelményeket is nélkülöző cigánytelepeket felszámoltuk, a szociális körülményeknek meg nem felelő településrészeken azonban még mindig 1370 család lakik. A lakosság jövedelemcsökkenése következtében kevesebb magánerős családi ház épült, de a legnagyobb visszalépés az állami bérlakásépítésnél tapasztalható. Az elmúlt években a szociális és egészségügyi helyzet javítását célzó elgondolások enyhítették a feszültséget, különösen az időskorúakról történő gondoskodás fejlődött. Ezzel együtt nőttek a kielégítetlen igények, ugyanakkor a fejlesztésre fordítható pénzeszközök erősen megcsappantak. A gondokat a jelenlegi szociálpolitikai rendszer már nem képes gondolni a szociálpolitika egészét. Megyénkben is ki kell alakítani a munkavállalásra ösztönző, differenciált segélyezés gyakorlatát. Szorgalmazni szükséges a munkahelyteremtést, ennek hiányában biztosítani kell a mini- mális ellátási szintet. 1 A VB számos illetékes szakember tanácsát figyelembe véve dolgozta ki előzetes elgondolását. Elhangzott, hogy a jelenlegi szociálpolitikai gyakorlatot a társadalom elvárásának megfelelően kell hatékonyabban működtetni. Ennek útja, hogy a különböző szociálpolitikai eszközöket egységesen és összehangoltan használják fel mind a gyermekek, mind az ifjúság, a család és az időskorúak gondozása esetében. A pártszerveknek- és szervezeteknek fel kell vállalniuk a hátrányos helyzetbe került rétegekkel való fokozott törődést. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az állami és helyi szociálpolitikai gyakorlat javításának elsőrendűen fontos alapja a gazdaság teljesítő képességének javítása. A konstruktív vita célja az volt, hogy ráirányítsák megyénk nagyfokú szociális elmaradottságára az országos és a helyi szervek figyelmét. Olyan — a változó helyzethez igazodó — szociálpolitikát szükséges folytatni, amely minden terület és réteg sajátosságait figyelembe veszi, s amely a legkülönbözőbb közösségek — állami, társadalmi szervek, az egyház, az önsegélyező csoportok, a munkahelyek — közreműködésével keresi a megoldásokat, s megteremti a szodális gondozás javításá•folfótol óit ifi A testület ezt követően javaslatot vitatott meg a me-l gyei pártbizottság és a vég-1 rehajtó bizottság feladatköré-j re, munkarendjére, munka-1 módszerére, amelyet a de-1 cember 3-i pártértekezleten > megválasztásra kerül új párt- bizottság rendelkezésére bocsát. majd -tájékoztatót hallgatott meg az 1988/89. évi pártoktatás eddigi tapasztalatairól. Az utóbbival kapcsolatban megállapította: kevesebb a jelentkező, hiányoznak az új, korszerű tankönyvek. örvendetes viszont, hogy nőtt az új formákat, tárgyköröket nyújtó előadás- sorozatok látogatottsága, nagy az érdeklődés az ideológia, a gazdasági-társadalmi élet változásait taglaló kérdések iránt. A KMP sok tekintetben nem volt szabályos párt, hanem Kun Béla találó jellemzése szerint: agitációs szervezet. Vezetői nem gondoltak az utókor történészeinek osztályzataival, s nem önmagukat kívánták megszervezni, hanem mielőbb meg akarták hódítani a munkásság, a dolgozók minél szélesebb rétegeit a szocialista forradalom programja számára. Ezt a célt minden nehézség ellenére — hisz 1919. február végén a párt vezetőit letartóztatták — a márciuÚj külpolitikai orientációt kínált az országnak, s szövetséget a világháború győzteseivel dacoló Szovjet-Oroszországgal. Ez a koncepció a válság kiéleződése idején, a Polgári Demokratikus kormányzatot megrendítő Antant-ultimátum (az ún. Vix- jegyzék) átnyújtásának pillanatában a leg- szélesebb tömegek rokonszenvével találkozott, hisz egyszerre nyújtott távlatot a társadalmi átalakulásra, s az elviselhetetlen nemzeti sérelmek orvoslására. Ez a közhangulat, és a döntés pillanatában a kommunisták javaslatára megvalósult munkásegység tette békéssé a szocialista fordulatot Magyarországon (megakadályozva egyidejűleg a Szovjet-Oroszország elleni, talán legfenyegetőbb intervenciós terv véghezvitelét.) Az elkövetkező 133 nap egy világ- történelmi jelentőségű és tanulságaiban ma sem aktualitás nélküli kísérlet nyitánya volt. Sokáig elhomályosult, háttérbe szorult, hogy a KMP alapítói számára az eszmei alapot, a politikai kiindulópontot az Áprilisi tézisek, az Állam és forradalom jelentették, ezt próbálták átültetni a gyakorlat- ba. Ha valamivel össze lehet tehát vetni a magyar tanácsállam politikáját, akkor az nem a leninistának átértelmezett szovjetorosz gyakorlat, hanem az állam és forradalom elképzelése a kommünállamról. A KMP alapítóinak, az 1919-es forradalom nemzedékének eszmei öröksége ezért — érthetően — zárványként élt a létező szó- cializmus testében, míg az alapítók nemzedékének (döntő többségüknek) tragikus sors jutott osztályrészül. Csak remélhető, " hogy a jelen kritikai folyamatai kibontják a zárványból a mához szóló üzenetet. A költségvetésről tárgyalt a kormány A Minisztertanács -szerdai ülése után Marosán György, a kormány szóvivője az alábbi nyilatkozatot adta: A testület meghallgatta az utoljára elnöklő Grósz Károly szóbeli tájékoztatóját Spanyolországban és Franciaországban tett hivatalos látogatásáról. Ezután egymással szorosan összefüggő előterjesztésekből álló hármasblokk került a kormány elé. A jövő évi állami költségvetésről, a következő évek költségvetési bérpolitikájáról volt szó. A költségvetés előirányzatai hűen tükrözik a feszültségeket, amelyek az ország gazdasági helyzetét jellemzik. Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) A többpártrendszer bevezetése elsősorban az állampolgárok akaratán, nem pedig a kormányon múlik. A kormány álláspontja ébben a kérdésben az, hogy elvi akadálya nincs a többpártrendszer létrehozásának, ám az elmúlt négy évtized alatt egy nagyon erős struktúra kristályosodott ki, s ezt most nem lehet hirtelen széttörni, mert ez destabilizálódást okozhat. A hatalom az állampolgárokkal együttműködve készítheti elő a pluralista átalakulást. A Független Kisgazda Párt arra hivatkozva kezdte meg újra működését, hogy soha nem tiltották be. iogszerint nem ért véget a tevékenysége. Egyelőre klubszerű formában elevenítik fel az egykori tagok, tisztségviselők, s az újabb érdeklődők a hagyományokat. A kormány nem tervez semmiféle ellenintézkedést velük szemben, de a jogi, politikai tisztázás előtt a saját tömegkommunikációs eszközeit nem bbcsátja a Független Kisgazda Párt rendelkezésére. További kérdésekre válaszolva szólt arról is, hogy a liberális burzsoázia erői jelen vannak a társadalomban, s elképzelhető, hogy megjelennek a politikai porondon is. Ezekkel szemben politikai és nem hatalmi eszközökkel kell felvenni a harcot. A jövőben az a politikus lesz az ország első embere, aki személyisége, tevékenysége súlyával tűnik ki a politikusok közötti versengésben. A jelenlegi Parlament eljuthat arra a felismerésre, hogy képességeit meghaladja az al- kotmányozó munka, s átadhatja a döntés lehetőségét egy alkotmányozó gyűlésnek, illetve a népszavazásnak. A kormánynak megfelelő partneri viszonyt kell kialakítania a szakszervezetekkel, s törekednie kell a megegyezésre a legfontosabb kérdésekben. A mai helyzetben egy sztrájk nem tenne jót az országnak — mondta végezetül Pozsaay Imre. Ebből következnek azok a feladatok, amelyek végrehajtása az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket követel. A tervezett költségvetési hiány 1989-ben csaknem 25 milliárd forint lesz. Ez jelentősen meghaladja az idén várható deficit összegét, azaz a 15 milliárd forintot. A hiány további növekedésének megakadályozására számos további intézkedés szükséges. A KNEB előterjesztéséből azt a véleményt emelném ki — mondta Marosán György — miszerint a költségvetési egyensúly javulása hosszú távon csak a termelési szerkezet átalakításától várható. Ezt a jelentést a kormány megküldi a képviselőknek. A Minisztertanács a következő évek költségvetési bérpolitikájával is foglalkozott. A statisztikák azt mutatják, hogy a költségvetési intézmények dolgozóinak keresete körülbelül 20 százalékkal elmarad az anyagi termelési ágazatokban foglalkoztatottakétól. A kormány indokoltnak tartja, hogy a jövő heti SZOT—kormány találkozón napirendre tűzzék a kérdést. Dl ívniflll AI W A PC no A COT 4 _____ Közlemény a KB üléséről Hetven éve alakúit meg a KMP
