Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-24 / 280. szám

KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. november 22-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1988. november 22-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bi­zottság titkára, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei, a megyei jogú párt- bizottságok első titkárai, a budapesti pártbi­zottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság a napirendi témák megtárgyalása előtt megemlékezett 1918. no­vember 24-éről, a Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 70. évfordu­lójáról. Grósz Károly, a párt főtitkára meg­nyitó beszédében méltatta a kiemelkedő ese­ményt. I. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a reformfolyamat több szocialista or­szágban a szocializmus fejlődésének mindin­kább meghatározó részévé válik. Ez hazai feladataink megvalósításához kedvező nem­zetközi politikai hátteret biztosít. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tu­lajdonít azoknak az intézkedéseknek, ame­lyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja az elmúlt hónapokban hozott az átalakítási fo­lyamat gyorsítása érdekében. A szovjet me­zőgazdaság megújítására tett lépéseket a gazdasági reform fontos részének tekinti. Pártunk és népünk érdeklődéssel, rokon- szenvvel követi a nemzetiségi kérdés lenini szellemben történő rendezésére irányuló erő­feszítéseket. A Központi Bizottság úgy látja, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a kormány elkötelezettsége a társadalmi párbeszéd mel­lett, valamint a szocialista pluralizmus kere­teinek kialakítása, a jogállamiság megterem­tése érdekében folytatott következetes poli­tikája fokozatosan létrehozhatja a gazdasági és társadalmi konszolidáció feltételeit. A testület megerősítette: a Magyar Nép- köztársaság őszintén kívánja, hogy a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége eredménye­sen hajtsa végre a gazdaság, a politikai rend­szer és a párt reformját, enyhítsd a társa­dalmi feszültségeket. 2. A Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa elleni román provokációval kapcsolatban a! Központi Bizottság egyetértését fejezte ki a Külügyminisztérium tiltakozó jegyzékében kifejtett hivatalos állami állásponttal. Hang­súlyozta: az ilyen magatartást az állami kapcsolatokban megengedhetetlennek és el­fogadhatatlannak tartja. A leghatározottab­ban visszautasítja, mint a szocializmus elvéi­vel, valamint a magyar—román kapcsolatok fejlesztésének szándékával Összeegyeztethe­tetlen jelenséget. A súlyos incidens minden következményéért a felelősség kizárólag a román illetékeseket terheli. 3. A Központi Bizottság nagyra értékelte az európai biztonsági és együttműködési fo­lyamatban részt vevő államok konstruktív magatartását. Üdvözölte azokat a józan kompromisszumokat, amelyek alapján reális esély van a bécsi utótalálkozó befejezésére az év végéig. 4. A testület kiemelte, hogy a Varsói Szer­ződés külügyminiszteri bizottságának buda­pesti ülésén elfogadott dokumentum megfe­lelő alapot szolgáltat az előrelépéshez a biza­lom- és biztonságerősítő folyamatban. 5. A magyar külpolitika legutóbbi lépései hasznosan járultak hozzá stabilizációs és ki­bontakozási programunk külső feltételeinek kialakításához. Grósz Károly látogatása Iránban, Ausztriában, Spanyolországban és Franciaországban kapcsolatainkban kiemel­kedő esemény volt. A legfelső szintű tárgya­lások növelték hazánk nemzetközi tekinté­lyét, és az együttműködés elmélyítésének újabb lehetőségeit tárták fel. Alekszandr Jakovlevvel, az SZKP KB Po­litikai Bizottsága tagjával Budapesten foly­tatott megbeszélések megerősítették, hogy a két párt alapvetően azonosan ítéli meg a nemzetközi kérdéseket és a szocialista épí­tés napirenden levő feladatait. 6. A Központi Bizottság támogatja a ma­gyar diplomácia törekvését, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat ke­retében kialakult államközi kapcsolatok mel­lett a kontinens politikai pártjainak két- és sokoldalú együttműködése is járuljon hozzá az európai egység erősítéséhez. II. Az MSZMP országos értekezlete óta a Központi Bizottság számos kezdeményezést tett a párt működésének korszerűsítésére annak érdekében, hogy vezető szerepe haté­konyan érvényesüljön a társadalomban. Ezek sorába illeszkedik a Központi Bizott­ság és a Politikai Bizottság feladatainak meghatározása, munkamódszerének, ügy­rendjének megújítása, a munkabizottságok, a munkaközösségek, a tanácsadó testület te­vékenységének és a központi pártapparátus szervezetének, működésének szabályozása. 1. A Központi Bizottság kizárólag a párt szerveit és szervezeteit irányítja. A társada­lom más szervezeteihez a párttagok, a kom­munista csoportok közreműködésével, moz­galmi eszközökkel közvetíti a párt politiká­ját. Tiszteletben tartja az Országgyűlés ki­zárólagos törvényalkotói szerepét. A Minisz­tertanácsnak önállóságot biztosít a kor­mányzati munkában, támogatja a kormány tevékenységét. A Központi Bizottság azt akarja, hogy az autonóm társadalmi szerve­zetek és mozgalmak az általuk képviselt ré­tegek érdekeinek feltárásával és kifejezésé­vel felelősen járuljanak hozzá a politika ala­kításához. Szükségesnek látja, hogy az érde­kek védelmének és egyeztetésének fő színte­reivé a különböző érdekeket képviselő szer­vezetek egymás közötti és a kormánnyal folytatott megbeszélései váljanak. A Központi Bizottság két kongresszus vagy pártértekezlet között a párt legfelső politikai irányító, döntéshozó és ellenőrző testületé. A párttagság egészét érintő kér­désekről kizárólag a Központi Bizottság jo­gosult dönteni. 2. A Központi Bizottság a megújult poli­tikai tevékenységének követelményeihez igazodó, azonos jogállású munkabizottságok létrehozását határozta el: nemzetközi, jogi és közigazgatáspolitikai bizottságot, társada­lompolitikai bizottságot, pártpolitikai bizott­ságot, valamint gazdaság- és szociálpolitikai bizottságot alakít. Emellett szükségesnek tartja közgazdasági, művelődéspolitikai, szö­vetkezetpolitikai és tudománypolitikai mun­kaközösségek működését. Tanácsadó testü­letét a korábbi döntésének megfelelően hoz­za létre. 3. A központi apparátus munkája, szerve­zeti felépítése a megújuló'politikai tevé­kenységhez igazodjon. Létszáma további 8— 10 százalékkal csökkenjen. A Központi Bi­zottság apparátusának eddigi nyolc osztá­lyát megszünteti. A jövőben hat osztály ke­retében, egymással rugalmasan együttmű­ködő munkacsoportok látják el a központi apparátus feladatait. A Központi Bizottság apparátusa a testület munkaszervezete, an­nak munkáját hivatott szolgálni. Nem irá­nyítja az alsóbb pártszerveket, sem azok apparátusait. III. 1. A Központi Bizottság megtárgyalta az alkotmány néhány rendelkezésének módosí­tására előterjesztett javaslatot. Megállapí­totta: az országos pártértekezlet állásfogla­lásának megfelelően folyik az alkotmány át­fogó felülvizsgálata és az új alkotmány kon­cepciójának kialakítása. Ezzel egyidejűleg (Folytatás a 4. oldalon) A népfront és a párt közös ajánlása Németh Miklóst javasolják kormányfiaek A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott. Az ülé­sen Grósz Károly ismertette a Központi Bizottságnak az Elnöki Tanácshoz, ill. az Or­szággyűléshez eljuttatott egy hangú javaslatát, miszerint Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát — saját kérésére — mentsék fel a Miniszter- tanács elnöki tisztéből, Né­meth Miklóst, a Politikai Bi­zottság tagját, a Központi Bi­zottság titkárát válasszák meg a Minisztertanács elnö­kévé, Nyers Rezsőt, a Politi­kai Bizottság tagját pedig államminiszterré. Beható vita után amely­ben a testület 15 tagja fej­tette ki véleményét, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöksége három ellenszavazattal és két tar­tózkodással miniszterelnök­nek javasolta Németh Mik­lóst, két tartózkodással pe­dig államminiszternek Nyers Rezsőt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge közös ajánlását eljuttatta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, illetve az Országgyűléshez. ALMABEFŐTT EXPORT­RA. A vajai Rákóczi Ter­melőszövetkezet konzerv­üzemében idén 260 tonna al­mabefőttet készítenek. Az üzem jó évet zárt, hiszen meggyből 660 tonnát, uborká­ból 1480 tonnát tartósítottak. Feldolgoztak ezenkívül más módon, további 200 tonna zöldséget, gyümölcsöt. A ter­mékek 60 százalékát szocia­lista országokba exportálták, 20 százalékát küldték nyu­gati országokba és 20 száza­lék jutott a belkereskede­lemnek. A termelt áru összes értéke 54 millió forint, ezt a kisüzem 52 dolgozója telje­sítette. Felvételünkön Tót­új falusi Erzsébet a készter­méket ellenőrzi. Újragondolni a szociálpolitikát — hangzott el a megyei párt-vb szerdai ülésén Ilyen összetételben a me­gyei pártértekezlet előtti utolsó ülését tartotta szer­dán az MSZMP megyei vég­rehajtó bizottsága. Első napi­rendi pontként a Szociálpoli­tikai elgondolások Szabolcs- Szatmár megyében című je­lentést vitatta meg, amely a Központi Bizottság munkabi­zottságának tevékenységéhez kapcsolódva a párt szociál­politikája kialakításához kí­ván segítséget nyújtani. Az előterjesztés és a vita során elhangzott: annak ellenére szükséges ilyen koncepció ki­dolgozása, hogy a megyei ta­nács az elmúlt évben rendkí­vüli alapossággal foglalkozott a témával. Ezt támasztja alá, hogy kedvezőtlenül változnak megyénk lakosságának élet­viszonyai, csökken a jövede­lem, számolni kell a munka nélkül maradók gyarapodásá­val, s e hatások felerősítik az eddig is súlyos szociális fe­szültségeket. Megyénk 225 településének több mint fele a gazdasági­lag elmaradott kategóriába sorolt, a kedvezőtlen adottsá­gú falvak egy része elnépte­lenedett, az elvándorlás, a népesség rohamos csökkené­sét éredméhyezte. A megye jelenlegi 570 ezres lakosságá­nak egynegyede gyermekko­rú, több mint ötödé 60 éven felüli. Aggasztó mértékben (Folytatás a 4. oldalon) Mától tanácskozik az Országgyűlés Nemzetközi sajtótájékoztató az ülésszak témáiról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön délelőtt 10 órára összehívta az Or­szággyűlést. A Miniszterta­nács az Országgyűlés napi­rendjére személyi kérdések megvitatását javasolja, vár­hatóan tájékoztató hangzik el a politikai intézményrend­szer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényja­vaslatok és intézkedések ütemtervéről, beszámolót ter­veznek a kormány stabilizáci­ós gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai felada­tokról, és ismét beterjesztik a vállalkozói nyereségadóról szóló törvényjavaslatot is. Megvitatásra javasolják a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavas­latot, a gazdasági társaságok­ról szóló törvényhez kapcso­lódó törvénymódosításokat, illetőleg az 1988. évi állami költségvetés egyes előirány­zatainak alakulásáról szóló tájékoztatót. Az Országgyűlés következő ülésszakának témáiról szer­dán nemzetközi sajtótájékoz­tatót rendezett a Miniszter- tanács Sajtóirodája a Parla­mentben. Marosán György­nek, a kormány szóvivőjének köszöntő szavait követően Pozsgay Imre államminiszter adott tájékoztatást a politi­kai intézményrendszer kor­szerűsítésével kapcsolatos programról. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva egyebek közt el­mondta: kívánatos a tulaj­donhoz' kötött piacgazdaság létrehozása, mert ha kínálat­hiány van a fogyasztási pia­con, az a feketegazdaság ki­alakulásához vgzet. A jóléti államok gyakorlata megmu­tatta: a szociálpolitika is for­rása lehet a bővített újra­termelésnek. Hazánkban is az értékközpontú szociálpolitika kialakítása a cél. Az egyesü­leti törvénytervezetből a köz­vélemény nyomásának hatá­sára lett egyesülési törvény- javaslat, amely kimondja: az egyesülés állampolgári, ala­nyi jog. (Folytatás a 4. oldalon) A VILGÉP és a Proton Kiváló kisvállalkozások A Vállalkozók Országos Szövetsége szerdán sajtó- tájékoztatóval egybekötött díjkiosztón adta át a Kivá­ló Kisvállalkozás 1988. cí­met. Huszonnégy kisvál­lalkozót jutalmaztak dí­szes emlékplakettel, akik hatékonyan, eredményesen gazdálkodtak. Az ünnepségen hangsú­lyozták, hogy a gazdaság fellendítése érdekében egyre nagyobb szerep jut a kisvállalkozóknak. Ezt, tették hozzá, sajnos a kor­mány nem veszi figyelem­be, emiatt a szövetség el­nöke felolvasta azt a felhí­vást, amelyet eljuttattak az Országgyűléshez. Ebben többek között a túlzott nye­reségadózásra és a kisvál­lalkozók esélyegyenlőtlen­ségére hívták fel a figyel­met. A kitüntetettek között két szabolcsi, a Nyíregyhá­zi Villamosgép Javító Kis­szövetkezet és a Tiszavas- vári Proton GMK is sze­repel. XLV. évfolyam, 280. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. november 24., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents