Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-03 / 263. szám
Kölcsönös érdekek alapján XLV. évfolyam, 263. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. november 3., csütörtök Ülést tartott az MSZMP ÜSznonti Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. november 1—2-ai ülésén, amelyen Kádár János elnökölt, Berecz János előterjesztésében megvitatta a belpolitikai helyzet alakulását, a párt feladatait, Hoós János előterjesztésében pedig a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989 —90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló jelentést. 1. A Központi Bizottság áttekintette az 1988. május 20—22-ei országos pártértekez' let óta eltelt időszak belpolitikai foljftma- tait, a párt helyzetét és feladatait. Állást foglalt a belpolitikai helyzet megítélésének vitás kérdéseiben. A pártértekezlet állásfoglalásával és a Központi Bizottság feladattervével összhangban meghatározta a párt tevékenységének fő irányait és súlypontjait. A testület állásfoglalásáról közlemény jelenik meg. 2. A Központi Bizottság: az 1988. júliusi ülésén hozott határozatnak megfelelően, a népgazdaság: 1988. évi várható fejlődéséről és az 1989—1990. között követendő gazda- ságpolitikáról szóló tájékoztató alapján megvitatta a népgazdaság fejlesztésének lehetséges főbb irányait, a gazdasági kibontakozás érdekében szükséges tennivalókat. A Központi Bizottság a gazdasági helyzetről és a jövő évre ajánlott gazdaságpolitikai irányvonalról elfogadott állásfoglalását nyilvánosságra hozza. Belpolitikai helyzetünk és a párt feladatai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága — Berecz János előterjesztésében — kedden és szerdán belpolitikai helyzetünkről szóló jelentést, s a párt feladataira tett javaslatot vitatott meg. Berecz János referátumában többek között rámutatott, hogy sorsfordító időket élünk. Az 1960-as évek reformfolyamatait az 1980-as évek újabb — bár ellentmondásoktól sem mentes — reformhulláma követte a gazdaságban. A pártértekezlet új utat, új teret nyitott a nemzet, a szocializmus fejlődése előtt. A pártértekezlet előtti időszaknak s magának a tanácskozásnak alapvető tapasztalata, hogy az átfogó megújulás igénye nem politikusok, ideológusok véleményeként, hanem a társadalom, a párttagság döntő többségének igényeként fejeződött ki. A feszültség forrása A pártértekezleten elfogadott program megvalósításának első néhány hónapjában ugyanakkor a belpolitikai helyzet alakulásában olyan tendenciák is megjelentek, amelyek a reformfolyamat nem kielégítő üteméből következnek, illetve nem kedveznek a reformok megvalósításának. A közhangulat romlik, ma lényegesen rosz- szabb, mint néhány hónappal ezelőtt. A gazdaság továbbra is válságjelenségekkel küzd. Az életszínvonal, az életkörülmények hosszabb idő óta romlanak, s ez a tendencia ebben az évben fel- gyorsulóban van. A gazdaság nem kielégítő teljesítménye jelentős társadalmi feszültségeket vált ki. Jelenlegi helyzetünket az állampolgárok, a párttagok különbözőképpen ítélik meg. Vannak, akik káoszról, zűrzavarról, a szocializmus pozícióinak térvesztéséről szólnak és rendért kiáltanak. Mások az újonnan megnyílt politikai mezőkön kívánják érdekeiket érvényesíteni. Egyesek kizárólag polgári és más eszmék talaján lépnek fel. A pártértekezlet által elfogadott program végrehajtásának folyamatában ma két súlyos veszéllyel találkozunk. Az egyik & visszarendeződésnek a lehetősége. Ma léteznek ilyen törekvések; mögöttük konzervativizmus, értetlenség, a korábbi gyakorlatunkhoz való visszatérés tudatos előmozdításának az érdeke és szándéka húzódik meg. A másik, a húrt feszítő, a hatalmi pozíciók megszerzésére irányuló tevékenység főleg polgári radikális és liberális erők részéről tapasztalható, amelyek a párt pozícióinak gyengítésében látják előretörésük fő lehetőségét. Mindkét törekvés kifejezetten reformelle- nes. A következőkben a párt helyzetéről, politikai gyakorlatáról szólt Berecz János. Pártunk a változás, az átalakulás állapotában van. A tagság ki akar törni a végrehajtó tevékenységet végző párttag-szerepből, egyre aktívabban kíván részt venni a pártpolitika alakításában. Ez a szándék nem mond ellent annak, hogy eközben nehézségeket okoz a nagyobb önállóság megélése. A fordulat késleltetése, a szavak és a tettek közötti szakadék mélyülése radikalizálta a párttagságot. Ez bizalmi válságban jutott kifejezésre. Az 1988 januárjában megkezdődött párton belüli szervezett viták erős indulatokat hoztak felszínre. A személyi változások várható hatását a párttagság túlértékelte. Mivel ezt nem követték, mert nem követhették olyan érdemi, magatartásbeli változások, mint amilyeneket kívánatosnak tartottak, ezért úgy érzik, hogy az eredmények szerények, esetenként az eredménytelenség érzete is kialakult. A párttagság, a pártértekezletre készülve, az elégedetlenségével, a kritikájával, a távlat- és bizalomvesztésével kifejezte: nem vállalja a folytonosság teljes továbbvitelét az elmúlt másfél évtized politikájával. Változtatási szándékát csak megerősítette az is, hogy szerepe elsősorban a határozatok végrehajtására korlátozódott, s ezért nem vett és nem is vehetett részt érdemben a politika kialakításában. így nem érezte, és most sem érzi magát felelősnek az elmúlt másfél évtizedben előfordult rossz döntésekért, a meglévő hibákért és azok következményeiért. A továbbiakban az előadó az egypártrendszer—többpártrendszer kérdéseiről, az alternatív útkereső törekvések szerepéről szólt. Az alternatív útkeresések egyik meghatározó tényezője ma az, hogy a párt által az elmúlt másfél évtizedben folytatott gazdaságpolitikai gyakorlat mindinkább eltávolította az országot a világfejlődés fő folyamatától. Ez az életszínvonal nagymértékű csökkenéséhez vezetett, s a gyakorlat nem tudott a nemzet számára szilárd jövőt ígérő perspektívát nyújtani. Gyökeres megújulást a gazdaságban Nem az a gondunk valójában, hogy létrejönnek az alternatív szerveződések, hanem az, hogy ez ilyen súlyos feszültségek közepette történik. Ezért jogos bírálatok, kritikák fejeződnek ki a megalakuló új szervezetek(Folytatás a 4. oldalon) Grósz Károly Ausztriába látogat Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság Szövetségi kancellárja meghívására november 3-án, csütörtökön hivatalos látogatásra Ausztriába utazik. a aazdasaai kamaraval A máindikét szervet érintő feladatok hatékonyabb végrehajtása és a kapcsolatok elmélyítése érdekében szerdán Nyíregyházán együttműködési megállapodást írt alá Bánóczi Gyula, a Sza- bolcs-Szatmár Megyei Tanács elnöke és Kéri Tibor, a Magyar Gazdasági Kamara Észak-alföldi Bizottságának elnöke. Az öt évvel ezelőtt kötött megállapodás helyett az újabb dokumentum álapján tovább szeretnék a gyakorlatban megmutatkozó előnyöket kihasználni. Mint Bánóczi Gyula elmondta, eddig is megfelelő kapcsolat alakult ki a tanács illetékes osztályai, vezetői és a kamara szervei között. Javult az információ-áramlás, a munkatervek készítésénél figyelembe veszik egymás véleményét. A megyének érdeke, hogy javuljon a vállalkozói készség, jobb feltételek teremtődjenek az iparfejlesztésre, a foglalkoztatás bővítésére. Bár eltérő érdekeket is képvisel a két szerv — emelte ki Kéri Tibor, alki kamarai munkája mellett a Bio- gál Gyógyszergyár vezérigazgatója — azonban igen sok a Iközös kapcsolódási pont. A gazdasági kamara a reform egyik bázisa, a gazdaság megújításáért küzd, társadalmi szerepe megerősödött. Megindult egy olyan folyamat, amelyben területi szervei nagyobb önállóságot kapnák, így felértékelődik az együttműködés a tanáccsal. Az Észak-alföldi bizottság megyei alelnöke, Kun István, a Szatmár Bútorgyár igazgatója arról beszélt, hogy a közvetlen kapcsolatnak milyen jelentősége van, míg Lakatos András megyei ta- náeselnö/khelyettes a közös érdeket emelte ki a sajátos eszközök összehangolásával. Az együttműködési megállapodásban többek 'között szerepel, hogy mindkét szerv együttműködik a tervezésben, a szabályozórendszer továbbfejlesztésében. A kölcsönös tájékoztatáson túl egyes anyagok véleményezésével, a határ menti együttműködés segítésével, valamint az idegenforgalom fejlesztésével is hozzájárulnak a megye fejlődéséhez. Erősebb érdekvédelmet kérnek az ipari szövetkezetek Dr. Oláh Jánost választották a HISZÖV titkárává pett a villamosgép-ipar és a textilruházat. Beszélt a lakossági szolgáltatásokról. majd a létszám és a bér alakulásáról esett szó. Kitűnt: az ipari szövetkezetek 250 millió nyereséget értek el, de három szövetkezetnél veszteség mutatkozik. Az OKISZ-hoz továbbított munkahelyteremtő pályázatokról: a rakamazi cipészek Ibrányban* nőilábbeli- felsőrészgyártást tervezik egy műszakban 70 főnek biztosítva új munkalehetőséget. A Várda Építő Kisszövetkezet műanyagipari termékek gyártásával, forgal- mazásával kfván.ja tevékenységi körét bővíteni, illetve új munkalehetőséget teremtve (Folytatás a 4. oldalon) Á kormány elé terjesztik Társadalompolitikai kérdésekről tárgyalt a megyei népfrontelnökség jts.1 Í5Z.LJV emoKsege november 2-án tartotta meg az ipari szövetkezetek megyei küldöttközgyűlését, melynek munkájában részt vett: Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára és Mészáros Vilmos, az OKISZ főtitkárhelyettese. Szabó József, a KISZÖV társadalmi elnöke beszámolt a két ülés között végzett munkáról és az I—III. negyedév eredményeiről. Elmondta: a 35 hagyományos formában gazdálkodó szövetkezetből 19 átalakult kisszö- • vetkezetté, lehetőséget .teremtve dolgozóinak, az eredeti adottságokat jobban meghaladó jövedelmezőség biztosítására. A teljes termelés eddig kétmilliárd 842 ezer forint, mely két százalékkal meghaladja a tervezettet. Legnagyobb visszaesés a cipőipari szövetkezeteknél jelentkezett, melyek mind hagyományos formában működnek. A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetnél a korábbi anyagos termelés helyett ez évben bérmunkát végeznek, s ez 56 százalékos termelés- csökkenést eredményezett. A külkereskedelem az elmúlt időszakhoz viszonyítva 12 százalékkal csökkent, melyet alapvetően meghatározott a szocialista és ezen belül a szovjet export helyzete, amit a szövetkezetek kedvezőtlen árviszonyok között teljesítettek. Kedvező képet mutat a tőkés export, mely 58 százalékkal magasabb a tavalyi évnél. A többlet 106 millió. Különösen előbbre léSzabolcs-Szatmár megye társadalompolitikai helyzetéről terjesztett a Hazafias Népfront Országos Titkársága elé jelentés ez év tavaszán a megyei népfrontbizottság azzal a szándékkal, a tudomány képviselői, a hivatásos politikusok elegendő ismeretet merítsenek belőle ahhoz, hogy a megye harmonikusabb fejlődését elősegíthessék. A vitában sok észrevétel és javaslat hangzott el. Most azokkal és az azóta eltelt idő tapasztalataival egészítette ki szerdai ülésén a Hazafias Népfront megyei elnöksége, s úgy döntöttek, hogy a jelentést a kormány elé terjesztik. A megye társadalompolitikai helyzetéről készített jelentés hangja meglehetősen kritikus annak ellenére is, hogy nem hallgatták el és nem becsülték le az utóbbi évtized jelentős és elismerésre méltó eredményekkel is járó erőfeszítéseit. Tudatosan vállalta a testület ezt a kritikus megközelítési módot, mert rádöbbentek arra: hogyan fordult visszájára az eredményeken fellelkesült megyei vezetők 1976-os kormány előtti beszámolója. Az akkori jelentés nem fukarkodott a dicsérő jelzőkkel, s nem egy esetben illuzórikus következtetésekkel sem. Azóta tudjuk, hogy ez nem vezetett eredményre, nem sikerült a megye társadalmigazdasági szerkezetének az adottságokkal összhangban álló fejlesztése, nem hogy javult volna, inkább romlott a népességmegtartó képesség, magyarul a felzárkóztatási folyamat minden erőfeszítés ellenére megrekedt, sőt nem egy vonatkozásban ellenkező előjelűvé vált. Ezért vonták le következményként a népfront elnökségi ülésén azt a tanulságot, hogy helyes döntéshez csak a tényekkel való szembenézés adhat alapot. Számba vették a gazdaságilag elmaradt térségek fejlesztésére, a foglalkoztatási gondok enyhítésére hozott intézkedéseket, s megállapították, hogy a segítség a kormány jó szándéka ellenére is kevés. Szóltak arról is: a megye elmaradott infrastruktúrája olyan mértékben gátolja a fejlődést, az ipartelepítést, hogy ha nem sikerül ezen javítani, még tovább nő a különbség Szabolcs-Szat- már és az ország más tájegységei között. 600 millió forint értékben gyártanak gépeket jó nyereséggel Győrben, a Tungsram Egyedi Gépgyárában. Termékeik egy harmadát exportálják. Á napokban készült el a Szovjetunió részére az az üvegpermetező berendezés, mely egy ott felállítandó nconcsőgyártó gépsor része lesz, és amely óránként 2400 fénycső belső permetezését képes elvégezni. Megállapodás
