Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-02 / 262. szám

1988. november 2. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Másodállásban A telefonáló ismeretle­nül is elnézést kér, de szeretné személyesen el­mondani gondjait. Peda­gógus fiatalember, aki egy intézetben nevelőtanár. Nős, új lakásba költözött. Két hónappal ezelőtt el­határozta, hogy a sokat emlegetett kis összegű ta­nári fizetését mellékkere­settel egészíti ki. A fő­munkahelyén éjszakai ügyeletet vállalt. Igazga­tója hozzájárulásával ke­resett egy olyan lehetősé­gét, ahol kamatoztatni tudja második szakmáját, a gépkocsivezetést. A törvények engedé­lyezte kilencven órára másodállásban a tejipar­nál helyezkedett el, mint sofőr. Ismerősei és a gye­rekek meghökkentek, de az új munkahelyen is ki­csit hitetlenkedve nézték a jelentkezőt. „A munka nem szégyen — vallja — és a pénz nagy úr.” Sokáig nem történt sem­mi, a munkatársak meg­szokták, csak, ha a volt tanítványaival találkozott, kellett újra és újra ma­gyarázkodnia. Az egyik túrajáraton leejtett egy karton Túró-Rudit, mi­közben vitte be az ABC- be. Emiatt konfliktusa tá­madt a boltvezetővel. Ö ugyan felajánlotta, hogy kicseréli az árut, a vezető a nála lévő számlát hoz­závágta és „megfelelő” szavak kíséretében kiza­varta a boltból. Majd te­lefonált a vállalathoz, hogy a gépkocsivezető „dobálja és rugdossa a kartonokat”. Kérte a ren­dészt, jöjjön ki jegyző­könyvet felvenni. Az eredmény: tíz perc múlva az árut a rakodó­tól átvették, de a vállalat­tól nem jött ki senki. Az eset mégis beszédtárgya lett. Többször hallotta „milyen erős a tanárbá­csi”. Nem magyarázko­dott, félelme azonban jo­gos, hogy a „bolhából esetleg elefánt lesz”. Ez alapján megrendülhet iránta a cég bizalma, vagy a többi boltvezető kétke­dő tekintetét kell majd kerülgetni. A vállalat részéről az ügyet lezárták, ö mégis elindult erkölcsi igazát megkeresni. Az ABC fenntartójának illetékes vezetője szerint, nem tudnak mit csinálni, mert a boltvezető felmondását tölti és hétvégén már el is megy. Miért e ragaszkodás az igazsághoz? Talán a túl­érzékenység, vagy a rossz tapasztalat. Az emberek hamar ítélnek. Sokan még a munkatársak közül sem veszik észre, ha kollégá­iknak gondjaik vannak. Nem szakítanak arra időt, hogy mások bajait meg­hallgassák. Úgy érzem a közvetlen vezető, különö­sen a munkával kapcsola­tos problémák megoldásá­ban legtöbbet tehet. A munkahelyi légkör, a köz­érzet jelentősen befolyá­solja a teljesítményt is. Nemcsak ítélni, de meg kell védeni a dolgozót a külső támadások ellen, mert ezzel a vállalat jó hírnevét is védik. Dankó Mihály SZÁLL A „LIHA”.,. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Simái úti telepe nagyon szennyezi a környezetet. Különösen most a kukoricaszárítás idején tele van a levegő apró vö­rös „kukoricalihával”. Még az 500 méterre levő há­zaknál sem lehet kinyitni az ablakot, vagy ruhát ki­teríteni, de még a szőlőre és gyümölcsre is rátapad, amit nehéz lemosni. Véleményem szerint korszerűtlen a porelszívó berendezés, melyet meg kellene javítani (pl. megfelelő szövésű háló felszerelésével). Párniczki István Nyíregyháza, Földi u. 3. sz. NINCS PINCE Már két éve átadták a Nyíregyháza, Vörös Hadse­reg u. 67. sz. alatti bérlaká­sunkat, de a pincét a mai napig sem vehettük birtok­ba. A lejárati ajtón van ugyan egy céduia, hogy „Raktár” de semmi nincs benne, teljesen üres. Már kértük a házfelügyelő segít­ségét, hogy intézkedjen, de személyesen is jártam az IKSZV-nél ez ügyben. Ígé­retet kaptam, hogy kinyitják a pincét, de ez még nem történt meg. Az őszi beta­karítás miatt jó lenne a he­lyiségben burgonyát, zöldsé­get elhelyezni, de megoldód­na a kerékpártárolás gondja is. Treszkai János Nyíregyháza, Vörös Hadsereg u. 67. sz. (Az ingatlankezelő és szol­gáltató vállalat értesítése sze­rint az épület alagsorában lévő pincehelyiség lerekesz- tését megrendelték a hiba­elhárító építésvezetőségünk­től. Bíznak benne, hogy a munkálatok november 5-ig elkészülnek.) VIZET SZERETNÉNK Tiszabezdéden körülbelül öt éve épült ki a vezetékes vízhálózat. Mi a vasútállo­más mellett lakunk, ahol nem készült el a gerincveze­ték, ellenben a házak előtt megy el a főnyomócső. Erre az utca végén már két csa­lád rákötött, de a többiek­nek nem engedélyezték a rácsatlakozást. A vízműtár­sulatot megalakulásakor pe­dig mi is támogattuk. Szá­munkra sürgős lenne a do­log, mert újszülött kisgyerek van a családban, s nagyon fontos lenne a jó minőségű ivóvíz. Kői Béla Tiszabezdéd, Kossuth u. 101. (A tiszabezdédi tanács a Szavicsav kisvárdai üzem- mérnökségével közösen meg­vizsgálta a felvetést. A Kos­suth utcának ez a szakasza külterület, s ezt a részt a vízműtársulat megalakulá­sa idején nem vették szá­mításba. Mivel az elmúlt év­ben döntés született, a jövő­ben mégis beépíthető terület­ként kezelik majd a kérdé­ses szakaszt, ezért gondos­kodni kell a közművesítésé­ről is. A szakigazgatási szerv véleménye, hogy az e terü­leten lakó családok a társu­lási díj befizetése után le­hetőséget kapnak a rákap­csolásra. A kivitelezés a jö­vő -év márciusában kezdőd­het meg A szóban forgó két család rákötése társadalmi munkában történt, mivel az egyik ott lakó a Tisza-menti Regionális Vízmű dolgozója.) A KUKA HELYE Az elmúlt évben olvastuk a Kelet-Magyarországban, hogy a nyíregyházi Arany János utca szeméttárolóit, azok elhelyezését a KÖZTÉR Vállalat megvizsgálja és az utcáról az udvarokba helye­zi át. Azóta semmi sem tör­tént. Sőt, az utcai kukákat a vállalat dolgozói kiborongat- va az úttest szélére dobálják úgy, hogy fel sem lehet ál­lítani és a tetejét sem lehet lezárni. Más helyről is ke­rültek ide konténerek, me­lyek biztosan hiányoznak va­lahonnan. így hiába beszé­lünk a tisztaságról! Varga Benjáminná Nyíregyháza, Arany János utca (Soltész József, a nyír egy- házi Közterület Fenntartó Vállalat igazgatójának vá­laszleveléből kiderül, hogy megvizsgálták az utcai 1,1 köbméteres konténerek udva­ri elhelyezésének feltételeit. Ez csak nagy költség árán lenne megvalósítható, — bel­ső „szerviz”-út és a tároló­tér kiépítése miatt. A kon­ténereket kiürítés után a dolgozók azért borítják fel, mert a mozgathatóságuk de- formálódás és törés miatt nem biztosított. Tanácsren­delet szerint a tulajdonos feladata megfelelő szemetes­edények beszerzése, ezek karbantartása, működőké­pességük biztosítása.) VIRÁG AZ ÚTON Ezúton szeretném megkö­szönni, hogy a közelmúltban megjelent a lapban „Ne szennyezzük” címmel az a pár sor, amit az utcánk ál­lapotáról írtam. A helyzet azóta sokat javult, hiszen nem foglalja el az út két ol­dalát a pótkocsi és az ittla- kók többsége nem dobja a felesleges szemetet az út kö­zepére. Ebben közrejátszik, hogy minden héten kétszer jár a szemeteskocsi. Sajnos, mégis van még olyan csa­lád, aki ennek ellenére az elszáradt növényeket az útra dobálja. Én úgy gondolom, a gödröket nem így kellene fel­tölteni. Hiába értenek velem egyet sokan, ha csupán be­szélünk csak róla és csele­kedni senki sem akar. Ettől még nem lesz olyan tiszta az utcánk, mint volt. Lassan itt a tél és a hó alatt baleset- veszélyessé válhat a megla­puló sok betondarab és gö­dör. Bákonyiné Brátis Zsuzsanna Nyírbátor, Kinizsi u. 9. sz. Szerkesztői T. A., Fehérgyarmat: A munkaviszony megszűnését (követően társadalombizto­sítási járulék fizetésére nincs lehetőség. Táppénzre abban az esetben jogosult, ha a munkaviszony meg­szűnését követő 15 napon belül vált keresőképtelen­né. A szülést követően a gyermekgondozási segélyt méltányosságból kérheti az igazgatóság vezetőjétől. Kopócsné Vass Éva, Má­tészalka: A városi tanács­tól kapott tájékoztatás sze­rint a tartós helyettesíté­sért járó díjazás határo­zott idejű alapbéremelés, amelyről rendelet szerint a pedagógus és a munkáltató állapodik meg. A fentiek alapján önölket 1988. január 1-jétől június 15-ig illeti meg a határozott idejű alapbéremelés. Tóth Miklósné, Fehér- gyarmat: Panaszával meg­kerestük a KIOSZ megyei titkárságát. Ügyében saj­nos nem tudtak kedvező választ adni. A kisiparos­nak már nincs iparengedé­lye, így nincs lehetőségük vele szemben eljárni. Java­solják, forduljon az illeté­kes tanácshoz, vagy a váro­si rendőrkapitánysághoz feljelentéssel. özv. Barati Istvánná, Nyíregyháza: Köszönő so­rait a 'kisvárdai HUNNIA- COOP Vállalat igazgatójá­hoz továbbítottuk. B. L, Tiszavasvári: A redőnyös kisiparos ígéretet tett, hogy rövid időn belül felkeresi önt. Természete­sen ha a munkát eredeti­leg is ö végezte, a garanciá­lis kötelezettségéneik is ele­get tesz. i J. Ferencné, Tiszatelek: Jelenleg nincs arra lehető­ség, hogy valaki egy bizo­nyos összegű járulék fize­tésével szolgálati időt sze­rezzen. Szülei betegsége esetén, mint háztartási al­kalmazott dolgozhat náluk. A biztosítási kötelezettséget ■azonban csak akkor lehet megállapítani, ha édesapjá­val mint munkáltatóval munkaszerződést köt, s a munka felvételekor a betöl­tött életkora szerinti szük­séges szolgálati időt már (megszerezte. Kálmán Ágnes, Nyíregy­háza: Jókívánságait köszön­jük, örülünk, hogy közben járásunkra megoldódott a problémája. Az illetékes válaszol MARAD A BALESETVESZÉLY Lapunk szeptember 28—i számában „Veszélyes útsza­kasz” címmel olvasói levél jelent meg, miszerint Máté­szalkán a Tompa Mihály ut­ca elején lévő 2. sz. postahiva­taliból a vasútállomásra bal­esetveszélyes a csomagok átszállítása. Az állomás előtti útszakasz forgalmi rendjén nem tudnak változtatni — kaptuk a tájé­koztatást Dienes Károlytól a városi tanács városgazdál­kodási osztály vezetőjétől. — Ez az egyetlen kiépített út­vonal, amelyen át a vasútál­lomástól a város megkerülé­se nélkül közvetlenül meg lehet közelíteni az újtelepi városrészt A postahivatal 1990-ig ma­rad a jelenlegi helyén, így a reggeli és a délutáni órákban az átszállításnál adódó köz­lekedési korlátozásokkal ad­dig számolni kell. (Ez össze­sen fél—fél percet vesz igénybe). A postahivatal vezetőjének felhívták a figyelmét, hogy a biztonságos közlekedést se­gítse úgy elő, hogy a csoma­gok átvitelekor egy-egy dol­gozó közreműködésével ■mindkét irányú forgalmat lassítsák le, illetve szükség ■szerint állítsák meg. A GYEREKEK ÉRDEKEBEN Két másodikos gyerek is­kolai agresszív viselkedése miatt kérte lapunk segítségét a szülök és a nevelőik nevé­ben egy nyíregyházi olva­sónk. Az üggyel kapcsolatban Dalanics György a Nyíregy­házi Városi Tanács művelő­dési osztály vezetője tájékoz­tatta szerkesztőségünket. Az -iskola igazgatója ebben a tanévben kereste meg a művelődést osztályt, hogy ■mit tehet a kialakult tartha­tatlan helyzet megoldására. Ök azt a javaslatot tették, hogy kezdeményezzenek vé­dő-óvó intézkedést a tanács gyámügyi csoportjánál és kérjék a gyermekek vizsgá­latát a nevelési tanácsadó­tól. Véleményük szerint a meg­előzés érdekében az intézmé­nyek nem jártak el idejében és hatékonyan, mert nem kérték csak most a hatósági beavatkozásit, illetve a szak­ember segítségét a gyerme­keik érdekében. K. I. mátészalkai olvasónk édesapja halála után meg­kapta a hagyatéki végzést, mely szerint a tsz használatá­ban lévő ingatlant bejegyezték a nevére, törvényes örök­lés címen. A jelentékeny ingó vagyont viszont szülei, ro­konai vették magukhoz, mondván, ők az örökösök, mivel az elhalt egy „szerződésben” őket nevezte meg. Ha valaki úgy rendelkezik, hogy a halálakor meglévő minden ingó és ingatlan vagyona az általa megnevezett örökösé legyen, akkor ezt a személyt vagy személyeket a törvény általános és kizárólagos örökösnek tekinti. Nem kell tételesen felsorolni a hagyaték tárgyát képező va­gyontárgyakat, mert ha meg is tenné, a haláleset bekö­vetkeztéig a vagyontárgyak szaporodhatnak vagy csök­kenhetnek. A rendelkező félnek világosan ki kell kötni azt, hogy végrendeletről van szó. Ez írásban érvényes és meg kell felelni a szükséges alaki követelményeknek. Pl.: hogy a végrendelkező saját kezűleg írta-e és aláírta-e, hol és mi­kor kelt a végrendelet. Ha nem ő írta, akkor az ő aláírá­sán kívül szerepel-e két tanú, a lakcímük feltüntetésével. Ebben az esetben az örökös nem lehet a végrendelet ké­szítője, vagy annak hozzátartozója. Ezenkívül még számos egyéb feltétel is van. A hagyatéki eljárás azzal indul, hogy a tanács illeté­kes szerve felveszi a hagyatéki leltárt, részben az általa ismert adatok alapján, részben pedig az örökösök közlése alapján. Ha készült végrendelet, azt már itt be kell jelen­teni (ez elsősorban a végrendeleti örökösnek áll az érde­kében). Ha a törvényes örökös nem mint végrendeleti örö­kös, a hagyatéki tárgyalásra akkor is meg kell őt hívni. Meg kell vizsgálnia a végrendeletet és nyilatkozni kell, hogy elismeri-e érvényesnek azt, vagy sem. Mind a ta­nács, mind a közjegyző csak arról tud, amit közölnek ve­le, és ha a közjegyzővel nem közölték, hogy van végren­delet, és milyen vagyontárgyak vannak, arról eleve nem tudhat. Tekintettel arra, hogy a tulajdoni igény nem évül el, ön bármikor pert indíthat azok ellen, akik a hagyatéki viszont birtokban tartják — valószínűleg jogtalanul —, mert a végrendeleti örökös is csak akkor szerzi meg a tu­lajdonjogot, ha részére a közjegyző a hagyatékot átadta. (Az ön leveléből kitűnően ilyen nem történt.) D. Jánosné nyíregyházi olvasónk a balesetet szenve­dett nagynénjét gondozta hosszabb ideig. Ö végrendele­tében mégis más örököst jelölt meg. Mit tehet ez esetben — kérdezi —, mert amikor a végrendelet készült, nagy­nénje már nem volt szellemi képességének birtokában. A problémával kapcsolatos törvények jók, azok az ál­lampolgárt mindenben eligazítják, de természetes, hogv ismerni kell, és kellő időben élni a törvényben biztosított jogokkal. Tartás jogcímén egy örökséget akkor szerez meg va­laki, ha arra írásban tartási szerződést kötöttek, és azt az illetékes tanácsi szakigazgatási szerv jóváhagyta. Leve­léből kitűnik, hogy ön és nagynénje között nem jött létre semmiféle tartási szerződés, így az ön által nyújtott szol­gáltatás ellenkező bizonyítás hiányában, rokoni szívesség­nek tekinthető. Ha igaz, hogy nagynénje a végrendelet készítésekor már nem rendelkezett azzal a szellemi képességgel, ame­lyet a törvény a végrendelkezőtől megkíván, önnek jogá­ban állt volna a végrendeletet megtámadni. Kérni a bíró­ságot, állapítsa meg annak érvénytelenségét, így a törvé­nyes öröklés rendje lett volna az irányadó. Ha valaki rokonát örökség reményében tartotta és utána mégsem örököl, kérheti, hogy a bíróság az örökö­sökkel szemben állapítsa meg a tartás ellenértékét. Ehhez igazolni kell, hogy az őr i' Hagyó határozott ígéretet tett hogy a tartás fejében a vagyonát vagy annak egy részét ráhagyja, továbbá igazolni kell még a tartás tényleges mértékét is. Az örökség értékét mindig a területileg illetékes ta­nács állapítja meg. Az örökösök ezt az értéket nem köte­lesek elfogadni, és ezt a hagyatéki tárgyaláson bejelenthe­tik. (Erre a közjegyző minden esetben felhívja az örökö­sök figyelmét.) Ha kifogást támasztanak, akkor az illeték- hivatal állapítja meg a hagyaték végső értékét. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents