Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-15 / 272. szám

1988. november 15. Kelet-Magyarország 7 A bedolgozói foglalkoztatás lehetőségei és akadályai Munkaerő-tartalék — Ingadozó teljesítmények A statisztikai adatok mór több éve a bedolgozói létszám folya­matos csökkenését mutatják nemcsak megyei, hanem orszá­gos szinten egyaránt. Miért ez a visszafejlődés? Gyakran felvető­dő kérdés a szakemberek köré­ben, de a sajtó hasábjain is. Az okokról alkotott egyes né­zetek között jelentős különbsé­gek vannak. Legtöbben a mun­kajogi és bérszabályozás korlá­tozó voltát, a vállalatok nem kellő érdekeltségét, a bedolgo­zók nem megfelelő anyagi meg­becsülését hangsúlyozzák. Sza- bolcs-Szatmár megye — különö­sen. ha foglalkoztatási oldalról közelítjük meg a kérdést — e tekintetben is speciális helyzet­ben van az ország többi részé­hez képest. Nálunk ugyanis az egy-két területen jelentkező strukturális munkaerőhiány mel­lett jelentős nagyságrendű mo- bilizálható munkaerő-tartalék és ifjúsági forrástöbblet van. A meglévő munkaerő-tartalékok viszont egyrészről az emberek számára munkahelyek biztosítá­sát feltételezik, másrészről fel- vetik az általánostól eltérő mun­kavégzési formák, így a bedolgo­zás kérdését. Figyelembe kell azonban ven­ni, hogy — a fejlesztési célokra fordít­ható eszközök szűkösek; — új munkahelyek létesítése elsősorban a térségek jelentő­sebb településközpontjaiban, vonzáscentrumaiban célszerű; — a mobilizálható munkaerő jelentős része viszont a lakó­helyén, illetve annak körzetében kíván munkát vállalni. A bedolgozói foglalkoztatás mindezeknek a feltételeknek megfelel, illetve feloldja az ez­zel kapcsolatos ellentmondásokat, lehetővé teszi a jelentősebb be­ruházás nélküli munkahelyte­remtést, kiterjesztve azt a legki­sebb településekre is. A vállalatok érdekeltsége: A központi irányítás hazánk­ban ajánlja a munkáltatóknak és támogatja a bedolgozói foglal­koztatási formát, mivel alkalma­zása számos előnnyel jár. Így például: — jelentős része beruházás nélkül, vagy kisebb fejlesztéssel valósítható meg (elmarad töb­bek között a munkahelyfelsze­relés jelentős hányada); — megtakarítás jelentkezik az üzemi általános költségeknél; — a szociális szempontból rá­szorulók foglalkoztatása az egyén a vállalat és a társadalom szá­mára előnyös módon megvalósít­hatóvá válik; — kedvező lehetőség nyílik a piaci igényekhez, a divat válto­zásaihoz való rugalmas alkal­mazkodásra. A munkáltatók sok esetben — az előzőekben vázolt előnyök el­lenére is — idegenkednek e for­mától, mert alkalmazása bizo­nyos hátrányokkal is jár. A legjellemzőbbek a követke­zők: — a teljesítmények nagy in­gadozást mutatnak, ami zavar­hatja a vállalati program mara­déktalan teljesítését, s ez a ha­táridők és minőségi követelmé­nyek betartását veszélyeztetheti; — színvonalas szervezést, a munka átvételekor fokozott el­lenőrzést igényel; — a szállítás lebonyolítása — nem is beszélve a költségek fo­lyamatos növekedéséről — gon­dot okoz; geknél jellemző. A foglalkozta­tottak száma főként a piaci ke­reslet ingadozása és az alacsony kereseti lehetőség következtében csökken. — Tartózkodás tapasztalható e foglalkoztatási formával szem­ben azoknál, akik még nem al- kalmazták. leginkább a szerve­zési nehézségekre hivatkozva. — A munkáltatók sem anyagi, sem munkaerő-biztosítási oldal­ról nem kényszerültek a bedol­gozás növelésére. A gazdaság jelenlegi szűkös anyagi helyzete a megye fog­lalkoztatási gondjai pedig egy­aránt indokolnák a bedolgozási forma terjedését, mivel hozzájá­rulhatna a mobilizálható munka­erő, — nők, kistelepüléseken élők — magasabb számú munkába vonásához. Rusin József a megyei munkaerőszolgálati iroda igazgatója A forrásban lévő víz felhasz­nálható a fémfelszín szilárdítá­sára, keményítésére — állapítot­ták meg a Szovjetunióban a ri­gai műszaki főiskola kutatói. A kísérletek során megállapították, bogy a forró vízben a fémfel- szírtre letelepedő gőzbuborékok okozta folyamatos hőmérséklet- különhség egyfajta hőfeszültsé­get okoz, atomi és molekuláris szinten megváltoztatva a fém szerkezetét. Ez a folyamat 30—40 százalékkal növelheti a fém vé­kony felszíni rétegének szilárd­ságát, s ezzel a különböző gépal­katrészek kopásállóságát. Ha a forró vizet bizonyos kémiai ve- gyületekkel helyettesítik, olyan kemény felszíná réteget alakít­hatnak ki, amely megvédi a fé­met a megrepedéstöl. Az ered­mény a választott folyadéktól és a kezelés időtartamától függ. Csillagközi rubidium Csillagközi rubídiumot fe­deztek fel a kaliforniai és a washingtoni egyetem (USA) kutatói. Vékony elnyelési vo­nalát a Zeta Ophiuchi szín- képiében észlelték, a hawai-i 2,2 méteres óriás távcsővel fényképezve. A rubidium színképe a többi alkálifémé­re (lítium, nátrium és káli­um) emlékeztet. A rubidium a legnehezebb elem, amelyet eddig a csillagközi térben megfigyeltek. Hol a helyünk, ha „eladósorba” kerültünk? A METRIPOND Mérleggyár a nehéz gazdasági helyzetéből való kilábalást az eredményesen mű­ködő fehérgyarmati gyár eladá­sában látta, közel egy évvel ez­előtt. Az akkor felszínre került szándék nagy vihart kavart nem­csak a gyár dolgozói körében — a bizonytalanság érzése elural­kodott — hanem szélesebb kör­ben is. A gazdasági törvények érvényesülése, a tőke átcsoporto­sítása szükségszerűsége áldozatá­vá látszott válni a gyár. Okait utólag lehet, sőt kell is elemezni, de óhatatlanul ott a felmerülő kérdés, csak a vál­lalati központ a hibás? vagy a fehérgyarmati gyár? esetleg a külső gazdasági körülmények változása, együttes összejátszása Számuk évente 8—JO-szeresére nő Dolgozó giliszták Az ókoriak szent állatnak tekintették a gilisztát, de azt ók sem tudták, milyen munkát lehet végeztetni ezekkel az állatokkal. Nem egyszerű földigilisztáról van sző, bár első ránézésre nem sok különbség fedezhető fék Színe vörösesbarna, enyhén áttetsző, tes­te szelvényezett. — Miért különlegesek ezek az állatok? — kérdeztem Sári Fe­rencet, a Tiszalöki Állami Gaz­daság biokémiai vezetőjét. — Ezek a giliszták ugyanúgy élnek, mint a többi. Különleges­ségük abban rejlik, hogy táp­lálkozásuk során szervezetük ké­pes arra, hogy a szerves trágyát biohumusszá alakítsák át. Te­lephelyük kiválasztásakor tehát figyelembe kell venni az állatte­nyésztőhely közelségét is, mert ahogy szaporodnak, egyre több táplálékot igényelnek. — Milyen mértékű lehet ez a szaporodás? — Számuk évente 8—10-szeresé- re nő. Mivel ismert kórokozójuk nincs, igen kevés tényező csök­kentheti a gyarapodást. Kárte­vőjük lehet a vakondok, ez el­len úgy védekezünk, hogy zsá­kot teszünk a tenyésztőprizmák alá. Ezek 50 m hosszú. 1,8 m széles kupacok, tetejükre min­dig újabb adag szerves trágya kerül, amit a giliszták fokozato­san átrágnak, biohumuszt hagy­va maguk alatt. — Mi történik akkor, ha a gi­liszták annyira elszaporodnak, hogy a termeltető nem tud ve­lük mit kezdeni? csinálnak szál? a termelt biohumusz­— Mi is tagjai vagyunk a Bio- humusz Közös Vállalatnak, és ők Visszavásárolják tőlünk. A vállalathoz jelenleg 50 me­zőgazdasági nagyüzem és 140 magántermelő tartozik. Hegedűs Ferenc termelési igazgatóhelyet­tes lelkes híve az új kezdemé­nyezésnek. — Mit nyújt a vállalat a ter­meltetők részére? — Tőlünk vásárolhatják meg a gilisztát és a termelési technoló­giát. Állandó szaktanácsadással biztosítjuk a folyamatos ter­meltetést és visszavásároljuk a biohumuszt. — Milyen tevékenységi vannak a vállalatnak? körei — Az előbb említett termelte­tésen kívül a kereskedelem és a kutatás. A biohumuszt nem csak belföldön értékesítjük, hanem külföldre is szállítunk belőle. A kutatás elsődleges célja olyan módszerek kiválasztása, ame­lyek elősegítik és felgyorsítják a nagyüzemi felhasználást. Szak­mai bemutatók szervezésével igyekszünk az eljárást egyre szé­lesebb körben elterjeszteni, mert a biohumusszal hatékonyabbá és gazdaságosabbá tehető a terme­lés. Szilágyi Zsuzsa eredménye volt a döntés alapja? Adott helyzethen e döntést csak elfogadni lehetett. Miért? A választ a gyár vállalaton belü­li helyzete szinte megválaszolja: — úgy a termelés-árbevétel nagysága, mint a létszám vagy a vagyon mintegy 25 százalékát képezi a gyár. Nem önelszámoló egység, de működését tekintve •nem is csak termelési feladatot végrehajtó szervezeti egység. A gyár viszonylagosan saját ter­mékprofillal rendelkezik ill. törzsgyári beszállítást is végez. A vállalat és gyár kapcsolata szoros. Jelentős köldökzsinór szerepét tölti be a központosított kereskedelmi és a számviteli- pénzügyi tevékenység. A gyár 1969-ben 11 millió forint termelé­si értékkel, közel 100 fővel kez­dett működni, 1986-ban mégha- ladta a 160 millió forintot, lét­száma 310 fő volt. 1987-88-ban piaci szűkülés és létszámcsök­kenés! tendencia érvényesül. A vállalat önkormányzati szer­vében, a vállalati tanácsban mint döntéshozó testületben a gyár létszámarányos képviselete biz­tosított, ebből eredően tehát ki- sebbségben van. Hasonló a hely­zete egyéb érdekképviseleti szer­veknél. Ez meghatározó a gyár működése és fejlődése tekinteté­ben is. Mi lesz vagy lehet a gyár jö­vője? A kérdés részben megvá­laszolható: tovább kell működ­jön az itt lévő tőke! A működés módja többesélyes: — ha vállalkozó van a működte­tésére teljes vagy részbeni át­vétellel, az határoz a továbbmű- ködés formájában; — marad a METRIPOND vállalat keretein belül a gyár, de legalább önel­számoló egységként működik to­vább. A gazdasági környezet ha­tása szükségszerűen megköveteli az önmérés feltételeinek megte­remtését. A gyár jelenlegi érde­keltsége már ma is az üzemi eredmény. Az önméréshez szük­séges szervezetek csirái már megtalálhatók. De az adatfeldol­gozás központilag is megoldható korrekt módon I — jogilag elkü­lönült szervezeti egységként mű- iködiik tovább (leányvállalat, ön­álló vállalat, kft). Ez a továbbműködési forma a legcélszerűbb, ez biztosítja leg­jobban a hatékonyságot, termé­szetesen ehhez szükséges feltéte­lek megteremtésével: — gyárt- mányszenkezet átalakítása, bőví­tése új termékekkel, — meglévő műszaki-fejlesztési tevékenység bővítése, — kereskedelmi-mar­keting szervezet kialakítása, — számviteli-pénzügyi szervezeti egység bővítése. — személyi fel­tételek biztosítása, — pénzügyi feltételek és támogatás megte­remtése. Ezen feltételek együttes eléré­sén dolgozunk a jelenlegi hely­zetből való minél gyorsabb kilá­balásihoz. Papp László igazgató METRIPOND Mérleggyár fehérgyarmati gyára UTÁNFUTÓK LENTIBŐL. Zala megyében, a Lenti Fém- és Faipari Szövetkezetben új típusú teherszállító utánfutók gyártását kezdték meg. A 21 ezer forintért forgalomba ke­rülő 3 mázsa teherbírású utánfutó rugózását a terheléstől függően lehet állítani, valamint mindenféle típusú személy- gépkocsi kereke, így pótkereke is használható hozzá. (MTI fotó) Bél yegg yüjtöknak KIADJAK? NEM ADJAK KI? Kiadják! — döntött a posta. A Magyar Filatélia Vállalat ál­tal kezdeményezett Pro phila- telia (= gyűjtésért) blokkról vám szó, amely hosszabb huza­vona után jövőre megvalósUL Ez lesz a világon az első olyan postai értékcikk, amelyet nem pénzért, hanem régebbi bélye­gekért árusítanak majd. Isme­retes, hogy bizonyos időszak­ban a gyors meggazdagodás reményében tízezrek fektették pénzüket bélyegbe. Az álmok szétfoszlása után az ilyen vá­sárlók készletüktől meg akar­tak szabadulni és ezzel az árak alakulását kedvezőtlenül be­folyásolták. Az értékállandóság 50 MILLIÓ Hamis és hibás példányok­ból, kívülállók részére értékte­len darabokhoz való hasonlí­tással, apró jelek azonosításá­val állapítják meg a szakér­tők a vizsgálatra átvett ritka­ságok valódiságát. Az egy-egy hamis példánnyal szemben ko­moly értéke lehet, hozzáértő részére munkaeszköz a tanul­mánygyűjtemény. Nemrégiben meghalt Herbert Bloch ameri­kai bélyegszakértő. Mi volt a hét hatalmas páncélszekrényt megtöltő hagyatékban ? A ha­mis bélyegeik tömkelegé csodá­latosan rendszerezve, persze voltak valódi bélyegek is. A szerteágazó anyagot zárt kör­ben tartott árverésen értékesí­tették. A kiválasztottak három napig csodálhatták az anyagot. A nyilvánosságot a visszaélé­sek elkerülése végett zárták ki. Ilyen módon kívánták elejét venni annak, hogy tisztességte­len szándékú vásárló később minden darabot valódiként ad­jon tovább. A valódi anyagból kiemelkedett a görög gyűjte­mény, amelynek alapjait het­ven éve Bécsben rakták le. En­nek dísze az a változait, amely­ből csak kilenc példányt is­mernek. A hamisak és igazak keveréke mintegy 50 millió fo­rintnak megfelelő összegért cserélt gazdát és vízhatlan cso­magolásban, jól szigetelt ládák­ban már útnak indult Európá­ba, megőrzése érdekében a posta a nagy mennyiségben piacon le­vő 1964—1974 között kiadott tel­jes sorozatokból és blokkból 50 forint névértékűt fogad el, il­letve kér az új kiadványért. A csereakció lebonyolítását a Ma­gyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége végzi. A blokk té­májának kiválasztásánál a gyűjtők javaslata alapján dön­tenek. A Pro phiLatelia blokk minden részlete még nem is­mert. A gyűjtők körében azon­ban máris élénk érdeklődés mutatkozik a blokk iránt, amely előreláthatóan kis pél­dányszámban, csak vágott ki­vitelben jelenik meg. Cjdonsagok A szovjet posta háromértéikű sorozaton ad újabb választékot e századi mesterek alkotásai­ból. ' ' Hét-tizenkét év közötti isko­lások, mint érdekeltek rajzol- iták le karácsonyi gondolatai­kat. A legjobb műveket három bélyegen mutatja be az auszt­rál posta. Az év eseményei közül a csúcstalálkozót, a Vöröskereszt és az Egészségügyi Világszer­vezet jubileumát Örökítette meg bélyegén többek között a Cip­rusi Török Köztársaság. A pápa 1987-ben is számos országot keresett fel. Utazásai­ról öt címletből álló sorozat­ban számol be a vatikáni posta. A neorealista filmek legjobb- jaiból négy képet villant fel az olasz posta. Jersey karácsonyi sorozatát templomok képe díszíti. Szárazságtűrő olajnövény Jojoba — többletproblémát jelent a teljesítmények mérése és elszá­molása. Megyénkben a bedolgozás fog­lalkoztatásban betöltött szerepét több tényező együttesen hatá­rozza meg, de döntő a gazdál­kodás ágazati — ezen belül fő­leg az ipar — szerkezetének alakulása. A foglalkoztatott mintegy 1500 —1600 főnek 85—95%-át az ipar (50—55%) és a mezőgazdaság ki­egészítő tevékenysége (35—40%) foglalkoztatja. Az iparon belül is főképpen a kézmű- és háziipamak (60— 65%) és a bőr-, szőrme- cipő­iparnak (20—25%) van meghatá­rozó szerepe. A fenti számadatok azt jelzik, hogy megyénkben a bedolgozó­ként munkát vállalók aránya az összes aktív keresőknek csupán 0,4—0,7%-át képezik, amely az országosan sem magas átlaghoz, de megyénk adottságaihoz ké­pest is alacsony. Nem terjedt el ugyanis a foglalkoztatásnak ez a formája például olyan ágaza­tokban mint a műszeripar, ahol a tevékenység egyébként megfe­lelne annak. összefoglalva: — Megyénkben a bedolgozás csak kis számú gazdasági egysé­— Erre még nem volt példa, de porrá zúzva fürjek táplálá­sára kiválóan alkalmas. — Hogyan választják szét a gilisztát és a humuszt? — Kézi hajtású rostával. Ezen a giliszták fennakadnak, a hu­musz pedig kihullik belőle. Ah­hoz, hogy a nagyüzemi felhasz­nálás lehetővé váljon, ezt a fo­lyamatot még gépesíteni kell. — Milyen tulajdonságai van­nak a biohumusznak? — Gömbös szerkezete javítja a talaj vízmegtartó képességét. Szerves trágya átalakításával jön létre. így tápanyagtartalma igen magas, nehézfém pedig egyálta­lán nincs benne. Felhasználásá­val lehetővé válik a műtrágya mennyiségének csökkentése. Ha­tóanyagai bevihetők a folyékony műtrágyába. — Milyen hatása van a növé­nyekre? — A nálunk folyó búza- és kukoricakísérletek azt mutatják, hogy terméshozam-növekedés ér­hető el. A dísznövények virágai megnőnek és hamarabb nyíl­nak. — A felhasználáson kívül mit Életmentő postagalamb vüli mértékben fejlődjk — egy- egy cserje gyökérzete akár 30 méternyire is nyúlhat a cserjé­től. A szudáni kormány az or­szág hat különböző övezetében létesített jojobaültetvémyt. Az ed­digi tapasztalatok alapján a szakértők remélik, hogy a jojo- baeserje segítségével feltartóz­tathatják a Szahara előretörését, amely jelenleg öt kilométeres se­bességgel nő évente. Rövidesen öt további országban: Szaud­Arábiában, Kuvaitban, Egyip­tomban, Marokkóban és Nigériá­ban is kísérleti jojobaültetvénye- ket létesítenek. szik meg. A vért tartalmazó to- kocskát a madaraik hasa alá erő­sítik. A laboratóriumban azonnal hozzálátnak a vérminta elemzé­séhez, s az eredményt telefonon közük a külső kórház orvosai­val. Hála a galamboknak, és a jó szervezettségnek, sürgősség esetén már fél órával azután, hogy a beteg a granville-i kór­házba beérkezett, műtétet hajt­hatnak végre rajta. A Mexikóban honos jojoba- cserje feltartóztathatja a sivata­gok előretörését. A növény rend­kívüli mértékben szárazságtűrő. Évente mintegy 30 centiméternyit növekszik, olajat tartalmazó magvait először három év múltán hoz2a. Kilenc-tíz év alatt fejlődik ki teljesen, egy hektárnyi ültet­vénye ekkor háromezer kilo­gramm olajat is adhat. Az afri­kai és arab gazdák számára az a legvonzóbb, hogy a növény olyan vidékeken Is megél, ahol ■mindössze 7,5 centiméternyi az évi csapadékmennyiség. Ennek az a titka, hogy gyökérzete rendki­SZÄRlTÖÜZEM NAPKOLLEKTORRAL. A Heves megyei Zöldért Vállalat gyöngyösi hűtőházának területén 54 mil­lió forintos költséggel gyümölcs, gyógynövény és zöldség­szárító üzemet létesítettek. Az üzem különlegessége az, hogy a feldolgozógépek hőenergia-ellátását — tavasztól őszig — napkollektorok biztosítják. (MTI fotó) A franciaországi Granville kór­házából a vérmintákat — a nor­mandiai utak zsúfoltsága miatt — postagalambokkal juttatják el az arvanehes-i kórházba, a kör­nyéknek egyetlen olyan egész­ségügyi intézményébe, amely biokémiai laboratóriummal van felszerelve. Hanminc galambot tanítottak be erre a célra, s ők a két kórház közötti 30 kilomé­teres utat negyed óra alatt te-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents