Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. november 14. Nem hiányzik a motor... Újat veszünk az elhagyott helyett Furcsa a történet, de igaz. Algériából érkezett vissza vo­nattal bosszú távoliét után egy hazánkfia. A szülőföld vi­szontlátásának annyira megörült, hogy az ismeretlen „is­merősökkel” a kelleténél többször ürítette poharát, s végül mind a kilenc csomagját elvesztette. Ügyfélszolgálat a társadalombiztosítási igazgatóságon Tanácsok nyugdíjról, táppénzről Hasonló esetekkel gyakran találkozunk nap mint nap. Mindegy, hogy vidámak vagy bánatosak vagyunk, egyedül utazunk vagy társaságban, a rohanás, a figyelmetlenség miatt elhagyjuk, ott felejt­jük yalahol a számunkra oly fontos használati tárgyakat, pénzzel teli pénztárcákat. Marad a remény: aki megta­lálja, leadja, s előbb-utóbb visszakerül hozzánk. Nem kell a motor — Sajnos ez napjainkban egyre kevésbé jellemző — fo­gad Klémanné Kiss Mariann, a Nyíregyházi Városi Tanács ügyfélszolgálati iroda cso­portvezetője, ahol a talált tárgyakkal is foglalkoznak. — Régebben több mindent behoztak az emberek, a fe­hér bottól a 30—40 ezer fo­rintos pénztárcáig széles vá­laszték volt raktárunkban. Közömbösebbek, érdektele­nebbek lettünk egymáshoz? Pénzzel már nem jelentkez­nek nálunk, legfeljebb üres pénztárcával, irattárcával, kulcscsomóval. Sokan nem is tudják, hogy nálunk ke­reshetik elhagyott tárgyai­kat, ugyanakkor akik bejön­nek érdeklődni, a legtöbb­ször üres kézzel távoznak. Rendszeresen hoznak be az irodába személyi igazol­ványt, táskát, kabátot. Nem­rég egy kétkazettás magnót vittek be, de nem keresi senki sem. Ügy látszik, a gazdája feledésének homá­lyába vész az a motorkerék­pár is, amelyet szeptember végén a Bujtos gazos terüle­ten Tettek: A megtalált tár­gyak listáját a jobb tájékoz­tatás érdekében 1 hónapja már közli a városi televízió képújságja is. Éppen indu­lok, mikor egy táskát hoz­nak be. Cipő, esernyő, kalap, kesztyű... Maradt már vonaton mag­nó, teljesen új horgászbot. és cipő, rádió, hanglemezek, esernyő, kalap, kesztyű. Pénztárcák is várják gazdá­jukat, a bennük lévő összeg 50—200—400 forint. Debre­Panaszkönyv az egészség­ügyben? Ugyan mi szükség lehet erre, gondolhatják so­kan. Aki elégedett, úgyis megtalálja a véleménynyil­vánítás megfelelő módját. Aki elégedetlen, azt meg nem vigasztalja a kitöltött kérdőív. A nyíregyházi Jósa And­rás Kórház-Rendelőintézet­ben újabban számítógépes la­pokat vehet kezébe a páci­ens. A kérdőív egyebek kö­zött arra kíváncsi, mennyire elégedett a beteg az ellátás­sal, hány percig foglalkozott vele az orvos, kérdezték-e megbetegedésének körülmé­nyeiről, meddig várakozott, s elégedett-e a rendelőinté­zeti személyzet kedvességé­vel? A gép által írt kérdé­sek célja kettős. Egyik: meg­tudni, hogyan ítéli meg a lakosság a járóbeteg-ellátást, milyen véleménye van az ott folyó munkáról. Másik cenbe került az az utazótás­ka is, amelyben 4 ezer fo­rint értékű ruhanemű volt. Sokan inkább újat vesznek az elhagyott tárgy helyett, mintsem napokat járjanak utána. Mi történik azonban akkor, ha nagy értéket veszí­tünk el, mint nemrég egy fiatal házaspár a babakelen­gyére összegyűjtött pénzü­ket? Olyan veszteség ez, amelyet nehéz pótolni. Bár­melyikünk járhat így, s ak­kor nem tehetünk egyebet, mint bizakodunk: más is gondolkodik úgy, mint a nyírkátai óvónő. (magyar) küldetése inkább az orvosok hasznára szolgálhat. Azt sze­retnék tisztázni, melyek azok a területek, amelyek mun­kájuk legneuralgikusabb pontjait képezik. Igaz, mint Havasi Sándor rendelőinté­zeti főorvostól megtudtuk, ez eddig sem volt előttük túl­ságosan nagy titok. A sze­mészet, a reumatológia, or- thopédia, gégészet zsúfoltsá­gáért, a hosszas várakozá­sért nem mindig az ott dol­gozó orvosok, ápolónők a felelősek. Okai között első­sorban a . még mindig ala­csonynak nevezhető szakor­vosi óraszám a ludas. Hiába tudják, hogy az igények ki­elégítésére optimálisan több szakrendelésre lenne szük­ség, hely hiányában mind­össze ennyit képesek működ­tetni. A helyhiány tehát legfőbb oka a zsúfoltságnak, amelyet csökkenthetne az is, ha a körzeti orvosok kevesebb be­Budapest után az ország­ban másodikként Nyíregyhá­zán létesített ügyfélszolgála­ti irodát a társadalombiztosí­tási igazgatóság. Előnyeiről, a célokról érdeklődtünk Pataki Lászlótól, az iroda vezetőjé­től. Október elseje óta az igaz­gatóság földszintjén működő ügyfélszolgálati iroda napon­ta 200 fős forgalmat bonyolít. teget küldenének. Ha a kör­zeti rendelőkben készen áll­na a teljes diagnosztikai, la­boratóriumi, röntgenlehető­ség, kevesebb ember kény­szerülne Nyíregyházára utaz­ni, s nem kellene sokszor napokat, félnapokat vára­kozni. Igaz, sok esetben ma­guk a betegek is ludasak a dologban. Nem kevesen van­nak, akik csak a Nyíregyhá­zán készített leletek birto­kában fogadják el a diagnó­zist, amelyet pedig körzeti orvosaiknál is megkaphatná­nak. A kitöltött kérdőívekből eddig körülbelül százat ad­tak le a rendelőintézetben megjelenő betegek. A kérdő­ívek számítógépes feldolgo­zására, értékelésére a tervek szerint negyedévenként ke­rül sor. Az így kapott tapasz­talatokat munkájukban hasz­nosítják majd a rendelőinté­zet orvosai, szakdolgozói, akiknek tudásától, hozzáállá­sától egészségünk, hangula­tunk, közérzetünk is függ. (kovács) Diszpécser fogadja az ügyfe­leket, aki az eligazítás mel­lett tájékoztatást is nyújt nyugdíj-, illetve táppénz­ügyekben, és tőle vehetők át az érték nélküli nyomtatvá­nyok is. Az irodán nyolc szakelőadó várja az érdeklő­dőket, bármely kérdésben se­gítséget nyújtanak, szakmai­lag jól felkészültek. Egyedül a kisiparosok ügyeit rende­zik az első emeleten. Bevezették a sorszámrend­szert. Az ügyintézést gyorsí­tandó fokozottabban szeret­nének támaszkodni a számí­tógépekre. Egyelőre a köny­velést vezetik számítógépen, de távlati terveik között sze­repel, hogy a nyilvántartást is nagy kapacitású géppel végzik majd. A közelmúltban küldtek ki levelet a megye városi taná­csainak, együttműködésüket kérve a lakosság tájékoztatá­sához. A tanácsi fogadóórák­hoz igazodva szeretnének rendszeresen beszámolni a la­kosságnak.a társadalombizto­sítási változásokról, kérdé­sekre válaszolni, rendszeres kapcsolatot tartani a biztosí­tottakkal. Ez nem konkrét ügyfélszolgálatot jelent, de ha valaki panaszt, kérvényt szeretne ott beadni, megte­heti, bár helyben nem orvo­solják azt. Természetesen le­vélben is érdeklődhetnek az ügyfelek. A nyíregyházi iroda ügy­félszolgálati rendje a követ­kező: hétfőtől péntekig 8 és 14 óra között, csütörtökön 8- tól 18 óráig várják az érdek­lődőket, panaszosokat. Aki ez­után érkezik, 16 óráig a disz­pécsertől is kaphat tájékoz­tatást, ő veszi el a kérvénye­ket, beadványokat is. Konk­rét ügyekben azonban az ügyfélszolgálati irodát kell keresni. Áttelepültek karácsonya Egy család egy csomag Aligha keservesebb vala­mi, mint a szeretet ünnepén az elhagyatottság érzése. Míg mások ajándékot adnak és kapnak, addig a szülőföldjét elhagyott mindennél kegyet­lenebből érzi sorsa súlyát. Ebből a felismerésből bonta­kozott ki a Vöröskereszt me­gyei vezetőségénél az az ak­ció, amely a legrászorultabb áttelepült családok ünnepé­nek megszépítését tűzte célul. Azzal a kéréssel fordulnak személyekhez, családokhoz, intézményekhez, vállalatok­hoz, gazdálkodó szervekhez: egy szeretetcsomaggal te­gyék szebbé az erdélyi me­nekültek karácsonyát. A Vö­röskereszt városi vezetőségei adják meg azoknak a csalá­doknak, személyeknek a cí­mét, ahol a legnagyobb a szükség, ahol sok a gyermek. A karácsonyfától a ruháig, a játéktól az édességig, az ol­vasnivalótól a használati tár­gyakig mindennel lehet örö­met okozni. Egy csomag, eset­leg egy család meghívása em­lékezetessé teheti az ünnepet. Bíznak abban, hogy amint eddig is megnyilvánult a tár­sadalom segítőkészsége, most, karácsony előtt ezzel az em­berséges, melegséget sugárzó tettel is odafordulnak a baj­ban lévő menekültekhez. A megye városaiban a Vörös- kereszt várja azokat, akik címet kérnek, vagy éppen tár­sat keresnek az ünnep idejé­re. Emberségünk mércéje is lesz, tudunk-e ilyenkor is örömet szerezni. Kevés volt a csapadék Kíváncsi kérdőívek Panaszkönyv a rendelőben? Tiszát szennyez a Szamos Egy házaspár buktatta le az autófosztogatót — A Kelet Áruház mögöt­ti parkírozóban találtam — mondja Kiss Hedvig nyírká­tai óvónő. — Láttam, hogy fontos iratok vannak benne — személyi igazolvány, jo­gosítvány —, ezért behoz­tam. Én is járhatok így, ezért kötelességünk segíteni egymást. Debrecen a végállomás Életünk szorosan össze­kapcsolódik a tömegközleke­dési járművekkel, így gyak­ran azokon felejtjük a tár­gyakat, csomagokat. Az au­tóbuszvezetők legtöbbször iskolatáskát, tornafelszere­lést, órát, esernyőt találnak járművükön, s ezek után a forgalmi irodákban lehet ér­deklődni. Az utazók nagy része nemigen hallott még arról, hogy a nyíregyházi MÁV-pályaudvaron is van egy olyan iroda, amely a vo­natokon felejtett tárgyakkal foglalkozik. Hivatalos nevén ez a „Visszkereseti és talált tárgyak irodája”. — A takarítónők az álta­luk talált csomagokat odaad­ják a szerelvényátvevőnek, s az továbbítja nekünk — tá­jékoztat Jakab Sándorné ügyintéző. — Természetesen döntő tényező, hogy a mi dolgozóinkat nem előzik-e meg mások. Igazán értékes dolgok mostanában alig ju­tottak el hozzánk. Ha olyan csomagot kapunk, amelyben van cím, értesítjük a tulaj­donost a megtalálást követő­en, a személyi igazolványt pedig 24 órán belül postáz­zuk a rendőrségre. Ha nincs cím, és nem is jelentkezik, érdeklődik senki, akkor a ta­lált tárgyakat minden hónap 5-én és 20-án átküldjük Deb­recenbe, ott van a letéti ál­lomás. Ott még három hó­napig őrzik, majd értékesí­tik. Október a sokéves átlagtól két fokkal volt hidegebb, csupán 7,9 Celsiust mértek. A szokatlanul gyorsan bekö­szöntő hideg eredménye volt a november elsején lehullott hó is. Az őszi betakarítás szem­pontjából viszont egyenest kedvezőnek volt mondható a csapadékhelyzet. A Nyírség­ben 12 milliméter hullott, ami 24-gyel kevesebb, mint a sokévi átlag. De másutt is hasonló volt a helyzet, Fel- ső-Szabolcsban 15 az átlagos 45-tel szemben, Kelet-Nyír­ben 37 helyett 15, az Ecsedi- láp vidékén 19 (átlag: 37), Beregben 16 a 34-gyel szem­ben, a Tisza és Szamos kö­zén 26, az átlagos 43-mal szemben a mért eső millimé­termennyisége. Nem véletlen, hogy a fo­lyók vízszintje is igen ala­csony volt. Sajnos a folyók tisztasága igen kritikusnak mondható. A Tisza csak Vá- sárosnaményig volt első osz­tályú. A Szamos rendkívül szennyezett vizének követ­kezménye, hogy a folyó egész megyei szakaszán másodosz­tályúvá romlott le. A Sza­mos egészen rossz minőség­ben lépett be hazánkba, de harmadosztályú, tehát alig elviselhető volt a Belfő Kis- várda után. valamint az Ér Nyíregyháza térsége után. Októberben még a Kárpá­tokban sem hullott számot­tevő hómennyiség. A víz­ügytől kapott tájékoztatás szerint a november is több meglepetést tartogat. Gyanús alak a Daciánál Lapunk október 31-i számá­ban a Menekülés Wartburg­gal című cikkben szóltunk ar­ról, hogy Nyíregyházán az utóbbi időben megszaporo­dott a gépkocsifosztogatás. A rendőrség illetékese azt is említette, munkájukat jelen­tősen megnehezíti, hogy az autófeltöréseknek szinte so­sincs szemtanúja. Ha valaki látta is, gyakran „Nem az én kocsim, nem érdekel” hozzá­állással nem jelenti a rend­őrségnek. Ezúttal ennek ellenkezőjé­ről számolhatunk be: egy há­zaspár az autófeltörő elfogá­sában aktívan közreműkö­dött. A családot Nyíregyhá­zán, a Szarvas utcai ottho­nukban felkerestem. Csak az asszonyt és a gyereket talál­tam otthon. A beszélgetésnél a szomszédasszony és fiai is jelen vannak. „Nem gondsltam, hogy rosszat akar...” — A férjem, november 1- jén 21,45 óra körül még nem aludt — mondja a fiatalasz- szony. — Kinézett az ablakon és látta, hogy egy farmeröltö­nyös, barna bőrű, bajuszos férfi a Dacia körül járkál. Szólt, nézzem meg, nem talá­lom-e gyanúsnak? Mivel a ház körüli terület elég jól ki­világított, nem gondoltam, hogy rosszat akar. Azt hit­tem, a slusszkulcsát keresi. Azonban a férfi néhány perc múlva nekem is gyanússá vált, mert egy piros Zsiguliba is benézett. Ezután jobban fi­gyeltük. Az asszony átment a szom­széd lépcsőházban lakó csa­ládhoz, hogy megkérdezze: a Dacia nem az övék-e? — Nem! — ezt kapta válaszul. Miközben ment haza, pukka­nást hallott. Azt a férje is észlelte, de gondolta, a lép­csőházi ajtó csapódott be. Ojra kinéztek az ablakon, s látták, hogy egy fiatalember a hóna alatt valamivel távo­zik a kocsitól. Okmányok is borítik — Mondtam a férjemnek — szól az asszony —, hogy menjen a pasas után. 11 éves fiuk az autót nézte meg, a mama pedig — a rendőrség­nek telefonálni — a szom­szédba ment. Amikor a fér­je visszajött, a rendőröknek már meg tudta mondani: a tettest a 12-es iskolánál ke­ressék. Meg is találták. Amíg a rendőr az autófoszto­gatóval foglalkozott, addig a férjem a kocsi tulajdonosá­val a járműből kivett táskát kereste. A Nyíregyházi Városi Rend­őrkapitányságon megtudtuk, hogy a Dacia a Móricz Zsig- mond u. 27. számú ház előtt állt. A kocsi bal első szélvé­dőjét téglával törték be. A tulajdonos elmondta, hogy az autóból egy fehér női táska — benne okmányok, pénztár­ca 900 forinttal, piperecikkek és egy borítékban 10 600 fo­rint — tűnt el. Nem vette észre... A bűncselekmény elköve­tésével alaposan gyanúsítha­tó Sz. P., 27 éves víz-gázké­szülék szerelő, nyíregyházi lakosnál az autóból szárma­zó, a tulajdonos által felis­mert holmikat találtak. A táskára a 12-es számú általá­nos iskola mögötti parkban egy szeméttárolóban bukkan­tak rá. A tettes a táskában, borítékban lévő pénzt nem vette észre, s azt is a hulla­dékok közé dobta. A gyanúsított a kihallgatás son közölte: november 1-jén délután a temetőben a hoz­zátartozói sírjára virágot vitt. Utána a barátait kereste fel, ahol egy fél liter vodkát el­fogyasztottak. Később az útja egy szórakozóhelyre vezetett, s ott egy üveg sört ivott, majd a Simái út felé indult. Amint a Daciához ért, a visszapilantó tükrét letörte, az ablakot téglával bezúz­ta ... Arra hivatkozott, hogy ittassága miatt nem tudta mit csinál. Nem érzi magát alkoholistának, de ha az italt megkóstolja, nem tudja ab­bahagyni. Börtönben még nem volt, azonban lopások miatt már különböző szank­ciókat alkalmaztak vele szem­ben. Az ügyben a vizsgálat foly­tatódik. Mire befejeződik, minden valószínűség szerint börtönben ajánlanak helyet a fiatalembernek az illetéke­sek. (cseiényi) OLVASÓNK ÍRJA Terítéken a KM Nincs olyan példány, hogy baki, vagy bakik (méghozzá ordítóak!) ne lennének a Kelet-Magyarországban. Most is egy rejtvény helyes megfejtése így hangzik: „Nagybátyja Apor István kincstárnok mellett hivatalnokoskodott. Histó­ria”. Tehát helyesen: Apor István és nem az önök szerin­ti Upor István. Egy megyeszékhely első számú napilapjá­ban ilyen baki nem fordulhat elő, méghozzá sorozatban. Nincs idegem és türelmem mindig ezzel foglalkozni, kis­pénzű nyugdíjas vagyok, a 4 forint is számít! Apropó! A közelmúltban a sporthíreket olvasva köz­ük a csapatok felállítását, a játékosok neveit és az egyik csapatnak csak tíz játékosa volt. A Toldi utcai újságosnál veszem az újságokat, a kö­zelmúltban, de többször is előfordult, hogy 7-kor nyit és én 8-ra mentem, már nem kaptam Kelet-Magyarországot. Mondotta: elfogyott, nincs elég papír, hogy kellő mennyi­séget nyomhassanak. Arra van papír, hogy minden évben új tankönyveket nyomtassanak a tanulóknak, és hogy egy­mást kövessék az új újságok? Nagyon sok mindenről ír­hatnék még, de majd legközelebb. Olvasói üdvözlettel: Lőrincz Sándorné MÁV-nyugdíjas

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents