Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZABOLCS SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ungvári színház bemitatkozása Újrakezdési kölcsön vállalkozásokhoz December elsejétől vala­mennyi megyére kiterjesztik az újrakezdési kölcsönt, ame­lyet a munka nélkül mara­dók vehetnek igénybe — bi­zonyos feltételekkel — kis­vállalkozások indításához, a már meglévő vállalkozásokba való bekapcsolódáshoz. Ezt a kamatmentes kölcsönt július eleje óta három, foglalkozta­tási gondokkal leginkább küzdő megyében — Baranyá­ban, Borsodban és Komárom­ban — folyósítják. Az eddi­gi tapasztalatokról, a kölcsön kiterjesztésének okairól, kö­rülményeiről az Állami Qér- és Munkaügyi Hivatalban tá­jékoztatták az MTI munka­társát. Elmondták, hogy eredetileg a jövő év elejére tervezték az újrakezdési kölcsön kiterjesz­tését az ország egészére, ám mivel eddig azt a számított­nál jóval kevesebben vették igénybe, a megmaradó pén­zek lehetővé tették az intéz­kedés előbbre hozatalát. Az újrakezdési kölcsön igénylésének, felhasználásá­nak feltételei változatlanok. A maximum 300 ezer forin­tos, legfeljebb tízéves lejá­ratú kamatmentes hitelt az veheti igénybe, akinek mun­kahelye átszervezés, felszá­molás miatt szűnt meg, s mi­vel újraelhelyezkedése rövid időn belül nem valószínű, jo­gosult felmondási idejének meghosszabbítására, s azt kö­vetően az újraelhelyezkedési támogatásra. A jogosultságról a tanácsok munkaügyi szak- igazgatási szervei adnak iga­zolást, s ennek birtokában lehet kérni az újrakezdési kölcsönt az OTP-től. A köl­(Folytatás a 4. oldaton) Változó kamatok, új feltételek a lakossági hitel­politikában Az idén jelentős mérték­ben megcsappant a lakosság takarékosikodási hajlandósá­ga, ugyanakkor a különféle hitelok iránt változatlanul élénk az érdeklődés. Azt vi­szont mindenki tudja, hogy kölcsönt adni csak akkor le­het, ha van miből. Sokakat érdeklő kérdés tehát, miként kívánja a jövőben a pénz­ügyi kormányzat szabályozni a lakossági bankok tevékeny­ségét, a betétgyűjtés és a hi­telfelvétel feltételeit. (Folytatás a 4. oldalon) Nagy sikerrel mutatkozott be megyénk­ben a Kárpátontúli Zenés Drámai Színház, amelynek társulata két produkcióval ven­dégszerepei Szabolcs-Szatmárban. Kedden Jöjjenek ünnepelni! címmel színpompás lakodalmi játékot mutattak be a vendégek a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház­ban, szerdán pedig a kisvárdai művelődé­si központban. A nyíregyházi előadás szünetében Ekler György és Gyuricsku Kálmán, a megyei Jelenet a Jöjjenek ünnepelni! című pro­dukcióból. (Csutkái Csaba felvétele) pártbizottság két titkára is gratulált az ungvári együttesnek, Vaszilij Ivanovics Rusznák igazgatónak és Sztanyiszlav Moj- szejev főrendezőnek. Ma este Molier: Sca­pin furfangjai című komédiáját láthatjuk vendégeink előadásában a Móricz Zsig­mond Színházban. Szent István-emlékülés Uj csehszlovák kormány alakult Ladislav Adamec a miniszterelnök Szent István halálának 950. évfordulója tiszteletére em­lékülést tart a TIT Szabolcs- Szatmár és Hajdú-Bihar me­gyei szervezete, a megyei múzeumi igazgatóság, a ta­nárképző főiskola történe­lem tanszéke és a történelmi társulat Szabolcs-Szatmár megyei tagozata. Az emlék­ülés október 13-án, csütör­tökön délelőtt 9 órakor kez­dődik Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban. Előadás hangzik el többek között Magyarország helyé­ről a X., XI. századi Euró­pában, valamint a várme­gyerendszer kialakulásáról, az egyházszervezet kiépü­léséről Szent István idején, az Árpád-kori magyar ze­néről. Hallhatnak az ér­deklődők arról is, miként áb­rázolták államalapítónkat a képzőművészetben és a kö­zépkori magyar irodalom­ban. Gustáv Husák csehszlo­vák köztársasági elnök szer­dán kinevezte az új szövet­ségi kormányt. A kabinet élé­re — a CSKP KB javaslatá­ra, a lemondott Lubomir Strougal helyére — Ladis­lav Adamec volt cseh mi­niszterelnök került. Az új kormány húsztagú. A hét miniszterelnök-helyet­tes közül öt új, és figyelem­re méltó, hogy két első mi­niszterelnök-helyettest ne­veztek ki Pavel Hrivnak, a szövetségi árhivatal volt elnöke, illetve Bohumil Ur­ban, volt külkereskedelmi mi­niszter, ‘majd cseh miniszter­elnök-helyettes személyében. A csehszlovák kormány­ban hat új miniszter van. Jaromir Johanes eddigi kül­ügyminiszter-helyettes vál­totta fel Bohuslav Chnoupe- ket a külügyminiszteri tiszt­ségben. A belügyminiszté­rium élén Frantisek Kind volt belügyminiszter-helyet­tes áll Vratislav Vajnar he­lyett. Jan Stejskal lett a pénzügyminiszter Jaromir Zak után, akit miniszteri rangban a szövetségi árhi­vatal irányításával bíztak meg. Nőtt a dollárexport Az Országgyűlés kereske­delmi bizottsága szerdán ülést tartott a Parlamentben. A testület — Nyers Rezső el­nökletével — megvitatta a Kereskedelmi Minisztérium jelentését a külgazdasági kapcsolatok alakulásáról, a külkereskedelem idei teljesít­ményéről, valamint az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal tájékoztatóját az idei idegen­forgalmi eredményekről. Beck Tamás kereskedelmi miniszter elmondotta, hogy az első 9 hónap során a dol­lárelszámolású export 19 szá­zalékkal bővült, a növek­mény a múlt esztendő ha­sonló időszakához képest el­érte az 578 millió dollárt. Ugyanakkor a behozatal 0,4 százalékkal csökkent. A kon­vertibilis külkereskedelmi mérlegben 195 millió dolláros aktívum alakult ki, a múlt esztendőhöz képest az egyen­leg 593 millió dollárral javult. A rubelelszámolású export szabályozásának évközi mó­(Folytatás a 4. oldalon) Fólia a tetőre Szigetelnék Győrtől Losoncig újítják fel októberben a KE- MÉV szakemberei. Szlováki­ában a közeljövőben még bő­ven kapnak munkát a szabol­csi építők. Nemrég egy NSZK-beli cég is tetőszigete­lést rendelt a KEMÉV-től. Folynak a tárgyalások bulgá­riai és lengyelországi tetőszi­getelésekre is. A belföldi megrendelők száma azért is növekszik, mert két szigetelőanyag, a Hungisol és a Neoacid gyár­tását az import alapanyag mi­att a minimálisra korlátoz­ták. A KEMÉV által alkal­mazott Taurus W fólia vi­szont szinte korlátlan meny- nyiségben rendelkezésre áll. Ezzel a fóliával szigetelik egyebek között a budapesti Centrum Áruház és a Do- mus Áruház tetejét. Hajdú­szoboszlón több szálloda és üdülő beázik: a fürdőváros­ban is sok munkájuk lesz a szabolcsiaknak. Jövőre Győrben egy föld­medrű tározót szigetelnek, ez a létesítmény folyékony ve­szélyes hulladékok tárolására lesz alkalmas. Idén 170 millió forintos értéket termel a vállalat szigetelési főüzeme, jövőre 200 milliós termelési értéket terveznek. 1989-ben Csehszlovákiában, Budapes­ten és a Dunántúlon lesz igen sok munkája a főüzemnek. Belföldről és külföldről egyre több megrendelésit kap a Kelet-magyarországi Álla­mi Építőipari Vállalat szige­telő főüzeme. Az elmúlt na­pokban Pozsonyban írtak alá egy szerződést: a losonci csempegyár tetőszigetelését Valamennyi megyére kiterjesztik Exportláda ■■■■■■■■■■■■■■■■■■I E leinte úgy volt, hogy nem lesz gond a téli alma exportjá­nak göngyölegellátásával. A forgalmazók egybe­hangzóan nyilatkozták, hogy van elég Szatmár-lá- da. Most viszont egyre- másra érkezik a jelzés, hogy a jonatánt a terme­lők nem tudják mibe cso­magolni. Meghökkentő ez annál is inkább, mert Szatmár-ládából nem a tervezett 220 ezer tonna szovjet exporthoz szüksé­ges darabszám készült, hanem jóval több. Tudva azt, hogy az ex­portálás mennyiségben még csak a félidejénél tart, jogos a kérdés, miért van ládahdány? A kérdés megválaszolására a ker­tekben és az országutakon található a magyarázat. Nem a drága ládákból, hanem szedő- és tárolóló­dákból van hiány. A gyü­mölcskertek sorai tele vannak olyan Szatmár-lá- dákkal, amelyekben ipari almát vagy válogatatlan gyümölcsöt tárolnak. Ilyen ládákkal helyettesítik a hi­ányzó kis hűtőládákat, konténereket. Az országúti tapasztalat a gyümölcskerti példáktól is rosszabb. Egy Buda­pestről Szabolcsba tartó — a témában érintett szak­ember — tizenhét olyan pótkocsis teherautót szá­molt meg, amelyek belföl­di értékesítésre Szatmár- ládában szállították az al­mát. Más szóval óránként és naponta több ezer Szat- már-láda hagyja el a me­gyét rendeltetésével ellen­tétes módon és soha többé nem kerül vissza. Mondhatnánk: a gön­gyöleg, történetesen a Szatmár-láda olyan fogyó­eszköz, amely csak egy­szer vesz részt a termelési folyamatban — nem mindegy hát, hogy hol, mire használják? Mind­egy lenne, ha bőséggel áll­na rendelkezésre, ha olcsó lenne, ha nem fenyegetne olyan veszély, hogy az ex­portálás látja a kárát. Azonban nincs bőséges fe­lesleg, másrészt luxus a drága göngyöleget belföl­di forgalmazásban és ipa­ri alma tárolásával el­használná. Az sem utolsó szempont, hogy a göngyö­leg ára, amennyiben az nem az exportban reali­zálódik, a termelőt terhe­li. E zek után a feladat, t a megkívánt maga­tartás egyszerű. Ne pazaroljuk a Szatmár-lá- dát át nem gondolt csele­kedetekkel. Annál is in­kább bánjunk óvatosan és körültekintően a meglévő készletekkel, mert a hi­ánypótlásra szűkös az alapanyag és gyártó sincs elég. Gondoljunk arm is, hogy az exportot csak ilyen ládában tudjuk tel­jesíteni. Belföldi szállítás­ra, léalfha tárolására vi­szont bármi megfelelne. S. E. Nyíregyházi panoráma: az előtérben az Október 31. tér. (Császár Csaba felvétele) (n. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents