Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-12 / 244. szám
4 Kelet-Magyarország 1988. október 12. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Folytatás az 1. oldalról) lyamaitoik jellemzőiről szólt. Felelősségteljes, próbatevő korban, emberhez méltó leckék közepette élünk. Évtizedünkben bebizonyosodott, hogy az oly régóta szükséges gazdasági reform csak , a politikai intézményrendszer reformjával kiegészítve bontakoztatható ki. Ma úgy tűnik, hogy ez is kevés. A gazdasági reformot lejárathatja a gazdaság teljesítményhiányos állapota, a teljesítményelv erősítése pedig csak társadalompolitikai reformmal fokozható. Ugyanez vélhető a demokratizmusról is, amely a szociális értékek érvényesülése és a gazdaság teljesítőképességének növekedése nélkül csak ige marad, rosszabb esetben demagógiává javulhat. A gazdasági reformot és a politikai demokráciát — legalábbis a népfront oldaláról nézve — jó társadalompolitikával lehet megalapozni, s ehhez bizonyos ideológiai akadályokat is el kell hárítani. Számolni kell például azzal, hogy társadalmunk sokféleképpen tagolt, nem olyan egyszerűen, mint azt korábban hittük. A hagyományosain értelmezett osztalykü- lönbségek egyre kevésbé adnak igaz és teljes képet a valós és feszítő társadalmi különbségekről — hangsúlyozta a népfront főtitkára. Nyomatékkai szólt arról, hogy az útkeresés időszakában élünk. Ennek az útkeresésnek a célja a történelmi perifériára sodródás megakadályozása, a felzárkózási lehetőségek megalapozása, a konkrét cselekvés irányainak kijelölése, a cselekvés szervezése. Az útkeresés bizonytalansággal is jár, azonban a népfront senkit sem kíván bizonytalanságban hagyni: útkeresése a szocializmus szolgálatában áll. A felemelkedés biztos alapjainak létrejöttéhez teljesítőképesebb gazdaság kell, szociális értékeket érvényesítő, műveltséget növelő közösségek kellenek, és demokratikusain működő, politikai mechanizmus szükséges. Rámutatott: a versenygazdaság kifejlődését, az igazi piac épülését, a versenysemleges szabályozást, a tulajdoni viszonyok átalakulását, a teljesítményelv érvényesítését ideológiailag is támogatni kell. Félreérthetetlenné kell tenni, hogy az egyenlős- di nem a marxizmusból származik, a vele való szakítás tehát nem is jelent szembefordulást azzal. A népfront nem ideológiai alapon, hanem a közös, átfogó nemzeti érdekek jegyében törekszik az összefogásra — hangoztatta a HNF OT főtitkára. — A mozgalom nem kezdeményez ideológiai vitákat, de ha ilyenek felmerülnek, nem rejti véka alá a véleményét. Ezt a jövőre nézve is követendő elvnek tekinti. A Hazafias Népfront történelmi küldetését éppén a nemzeti összefogás erősítésével, ha kell újraszervezésével teljesítheti. — Félreérthetetlenül vállaljuk, hogy társadalmunk legszervezettebb, legösszefogot- tabb ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt, a népfrontmozgalomban is meghatározó szerepet tölt be. Ahogyan nem ismerünk kommunista vonásokat nélkülöző szocializmusfelfogást, képtelenségnek tartunk egy kommunista részvételt nélkülöző népfrontot. A népfront igazodott és igazodik a változó körülményekhez, amelyben a szocializmus hagyományos, monolitikus politikai szervezete és gyakorlata átadja a helyét egy új típusú, plurális szerveződésnek. A pluralizmus csak „népfrontos” pártpolitika bázisára támaszkodhat, kiépült népképviseleti intézmény- rendszerrel, az Országgyűlésnek felelős kormányzattal, egyenrangú szerepet betöltő — adott esetben pártjellegű funkciókat is felvállaló — társadalmi szervezetekkel, tömegmozgalmakkal, közösségi szervezetekkel. A vitában elsőként Szatmári Nagy Imre, a HNF OT nyugalmazott titkára kért szót. A gyakorlati tennivalókról szólva rámutatott, hogy a HNF Országos Tanácsának testületét ne csak évente egy szer ^kétszer hívják össze, ment ez legfeljebb egymás köszöntésére elég, s nem az érdemi munkára. Dr. Leven- del László, az Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa javasolta egyebek között, hogy először legalább a kisebb településeken alakuljanak a helyi érdekeket képviselő népjóléti bizottságok. Kovács Dezső, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának főmunkatársa annak adott hangot, hogy szerinte a Hazafias Népfront nem tudott elég gyorsan igazodni a változásokhoz, így tekintélye csökkent. Az MSZMP, s a különféle új szervezetek egyaránt jóval tevékenyebbek. Indítványozta, hogy a HNF Országos Tanácsa gyakrabban, legalább negyedévente ülésezzen. S. Hegedűs László, a népfront nyugalmazott titkára annak a véleményének adott hangot, hogy a társadalom széles rétegeinek bevonása, véleményük jobb ismerete nélkül nem lenne szabad elfogadni az előterjesztést. Megítélése szerint annak hangsúlyai 15 éve még forradalmiak lettek volna, ma már azonban 'ez kevés a társadalomnak. A mozgalomnak a sorskérdésekben legyen önálló koncepciója, s amögé szükséges felsorakoztatni a nemzeti egységet. Javasolta, hogy az előterjesztést az Országos Tanács tekintse előkészítő anyagnak, s azt a mostani tanácskozás után bocsássák társadalmi vitára. Mándi Barnabás, a Debreceni Orvostudományi Egyetem docense kételkedett abban, hogy valóban nőtt a népfront tekintélye az utóbbi években. Szerinte reálisabb megközelítés lenne, ha az Országos Tanács azt ismerné el. hogy a mozgalom befolyása nem csökkent. E véleményének alátámasztására kifejtette: a különböző alternatív szervezetek létrejötte is jelzi, hogy sokan nem találták meg a népfrontban, mit tehetnének a szocialista Magyarország építéséért. Röder Edit, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közjogi bizottságának alelnö- ke rámutatott: az alapvető jogok gyakorlása között a kételkedés joga is megillet mindenkit. Szerinte az új köz- megegyezés elképzelhetetlen e jog, más szóval demokrácia nélkül. Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökhelyettese úgy ítélte meg, hogy a felhalmozódott gondok miatt előbbre kellene hozni a népfront IX. kongresszusát, s ha erre nincs mód, legkésőbb a jövő év elején országos értekezletet kellene tartani. Rámutatott arra is; a mozgalomnak meg kell harcolnia azért, hogy a jövőben nagyobb szerephez jusson. Az előterjesztést több helyen hiányosnak tartotta, mert nem szerepel benne például, hogy a népfront miként viszonyuljon a szocialistaellenes csoportosulásokhoz, milyen politikát folytasson velük szemben. Véleménye szerint a népfrontnak fontos lenne azt is tisztáznia, hogy mozgalom marad-e vagy szervezetté alakul, miként rendeződik anyagi alapja. Szilágyi Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára a mozgalom megújítását szorgalmazta, kifejezve kételyeit, hogy lehetséges-e egyáltalán a jelenlegi szervezetben további működése. Megítélése szerint a népfrontnak a kongresszusra készülődve kapcsolatba kell lépnie az újonnan létrejött, illetve létrejövő szerveztekkel. s az előkészítő munkába is be kell vonni képviselőiket. Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter véleménye szerint a népfront a megújulás szándékával fogalmazta meg feladatait, azokat támogatásra érdemesnek tartotta, s egyszersmind fontos lépésként értékelte. Kifejezte meggyőződését, hogy a népfrontnak nélkülözhetetlen és növekvő szerep jut a jövő politikai szerkezetében. Ehhez azonban önvizsgálatra, kellő mélységű önismeretre van szükség, tisztáznia kell a különböző politikai szervezetekhez, mozgalmakhoz való viszonyát, politikai perspektívát adva a népfrontban jelenlévőknek. Ha így, közelít, programja mögé emberek százezrei,. milliói sorakoznak fel, abban a korszakban, amikor a közmegegyezés igénye együttjár a tisztázás óhajával, éles szavakban is megfogalmazott követelésével. Pozsgay Imre rámutatott: ahogy mélyül a válság, s válnak mind szembetűnőbbé egy korszak lezárásának tényei, úgy és oly mértékben fogalmazódnak meg e követelések. Megítélése szerint ez önmagában nem bomlasztó jelenség, sőt, a kibontakozást segítheti, ha ez együttjár az önvizsgálattal, s a programalkotás képességével. Az államminiszter a májusi pártértekezletre emélkeztetve leszögezte: az ott történtek elsősorban a kormányzati válság elhatárolását, illetve elhárítását szolgálták, s a vezetésben való megújulást célozták a párttagság és a társadalom akaratával összhangban. Ezzel összefüggésben hangoztatta: az ország jelenlegi helyzetét nem a most tisztségben lévő vezetőség idézte elő, viszont következményeit még néhány esztendőn keresztül annak kell hordoznia. Ennek tisztázása azért is fontos, mert bizalom nélkül — ahogy a vitában is többen fogalmaztak — nincs előrehaladás, nincs új közmegegyezés. Fekete Gyula az írószövetség választmánya nevében a Magyar Tudományos Akadémiával, a TIT-tel és a Művészeti Dolgozók Szakszervezetével egyeztetve azt javasolta, hogy a HNF hívjon össze országos értelmiségi érJól alakul a mezőgazdasági kivitelünk (Folytatás az 1. oldalról) közi gyakorlatnak, ám bővíteni kívánják az exportban közvetlenül érdekelt vállalatok tevékenységét és számát egyaránt. A külkereskedelmi jogok odaítélésével kapcsolatos tapasztalatok meglehetősen vegyesek; számos esetben a külpiacon a magyar exportőrök úgy versenyeznek egymással, hogy rontják saját áraikat. Kétségtelen __ az is, hogy az árualap bővülését nem hozta magával a külpiaci forgalmazásban érdekelt vállalatok körének növekedése. Jövőre több termék, cikk és áruféle lekerül az úgynevezett kivételi listáról; ezekkel a továbbiakban nemcsak a monopolhelyzetben lévő vállalatok foglalkozhatnak, hanem mindazok, akik külkereskedelmi joggal rendelkeznek. tekezletet. Nagy szükség van arra, hogy az értelmiség végre gondjai súlyának megfelelően hallassa szavát, különféle csoportjai egyeztessék, sokszor egymás ellen kijátszott érdekeiket, koordinálják tevékenységüket. A Hazafias Népfront megújulási feladatairól szólva még a névváltoztatást is megfontolásra ajánlotta. A „hazafias” jelző értelmezése annyit változott — mondotta —, hogy ma már sokan gúnyosan használják ezt a megjelölést. Az MSZMP-hez fűződő viszonyról azt mondta, hogy mindenképpen el kell szakadni a segédhivatali szerepkörtől. Ez a kiskorúsítás önérzetében sokakat sért. A vitában elhangzottakra válaszolva Huszár István kifejtette: szükség van arra, hogy a népfront szigorú önvizsgálatot tartson, nem minősítheti egyedül önmagát, de az önértékelést nem is takaríthatja meg. Meggondolásra érdemes javaslatnak tartotta, hogy a jövő év elejére hívjon össze értelmiségi tanácskozást az Országos Tanács. Végezetül indítványozta: a mostani vitaanyagot —a vitában elhangzott észrevételekkel gazdagítva — terjesszék a népfrontba tömörült tag- szervezetek elé konzultáció céljából. így a népfront helyéről, szerepéről a következő kongresszusig jól kiforrott véleményt alkothatnak a mozgalom résztvevői. Az Országos Tanács — három tartózkodással — elfogadta a főtitkár javaslatát. Az ülés végén Molnár Béla országos titkár bejelentette: befejeződött a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvénytervezetek társadalmi vitája. A tartalmi értékelést a HNF országos elnökségének közjogi bizottsága végzi el, a népfront álláspontját az országos elnökség október 21-i ülése elé terjesztik. Hamarosan megkezdődik a választási törvény módosításáról szóló törvénytervezet társadalmi vitája. A törvényjavaslat teljes szövegét október 15-én közli a Magyar Hírlap, s a központi napilapok, illetve a megyei lapok egy rövidített változatot jelentetnek meg. Csapatkivonás Angolából? Kuba kategorikusan cáfolta a The New York Times című amerikai lap értesülését, miszerint megállapodás született volna a kubai csapatok Angolából történő kivonásának menetrendjéről. A New Yorkban amerikai közvetítéssel tartott nem hivatalos angolai—kubai—délafrikai tárgyalásokkal kapcsolatban Carlos Aldano, a Kubai Kommunista Párt KB titkára — aki hazája küldöttségét vezeti a négyoldalú tárgyalásokon — New Yorkban újságírók előtt kijelentette : pillanatnyilag nincs remény arra, hogy eredményt érjenek el. Az Egyesült Államok azt javasolta — s ezt a Dél-Afrikai Köztársaság el is fogadta —, hogy Kuba 24 hónap alatt (a The New York Times értesülése szerint 24— 30 hónap alatt) vonja ki csapatait Angolából, Angola és Kuba viszont a 30 hónapot tartja a legrövidebb elfogadható határidőnek. A tengerész sörözgetett „Jogosulatlan be- verkezés ellen tilta- hatolás” címén emel- kozó három férfi tefc; vádat a skóciai nem csupán a Cly- Dumbarton város bf- de-folyó torkolatá- róságán három férfi ban lévő Faslane-tá- ellen, akiket egy maszpont szigorúan atommeghajtású Po- őrzött területére, ha- laris tengeralattjáró nem az egyik 16 parancsnoki termé- nukleáris töltetű Főben fogtak el a brit laris-rakétával fel- rakéta-nukleáris fegyverzett tenger- flottilla támaszpont- alattjáró irányítóter$án. A brit hadügyminisztérium vizsgálatot indított annak megállapítására, vajon miként juthatott be a nukleáris fegymébe is. A támaszpontot körülvevő kerítésen bejutott három férfi a nyitott tornyon leereszkedve akadálytalanul jutott be a parancsnoki terembe, ahol egy békésen sörözgető tengerészszel találkozott. A brit hadügyminisztérium szóvivője szerint a behatolókat gyorsan „kilakoltatták» a Polárisról. Szerinte komoly veszély nem fenyegetett, mert a tengeralattjáró „vízmentesen záródó fegyver- rendszeréhez” semmiképpen sem férhettek volna hozzá. Erről ír az CJoiakSr Merre i Hozzászólás az Ú| Márciusi Fraut felhívásához legyünk? ...Az elmúlt évek, hónapok újszerű társadalmi alakzatai, kezdeményezései sorában ez a szándék és vállalkozás — az én olvasatomban — mindenekelőtt emelt fővel vállalt önérzetes balodalisága, élesen kritikus, de tradíciókat is vállaló szocialista arculata okán rokonszenves. A nemzet, a humanizmus és a demokrácia alapértékeit a Marx és Lukács György szerinti „nagy, történelmi jelentésében” felfogott pártnak, az egyetemes horizontú munkásmozgalomnak a törekvéseivel összekapcsoló elszántság jellemzi ezt a felhívást. Egyúttal józan, reális és higgadt értelmiségi magatartás. Az alapítók — külön-külön — politikai, ideológiai nézeteikben számos eltérő álláspontot vallanak magukénak, útjuk sem egyirányú. Egyetértek, sőt azonosulok tehát a kezdeményezés ama fő irányával, szándékával, hogy a mai válságterhes helyzetből való kijutás, a szocialista tartalmú radikális megújulás megalapozására tekintélyes párton kívüli és párttag értelmiségiek szellemi hídépítésre, eszmecserék kezdeményezésére, a nyilvánosság szélesítésére, távlatos koncepciók közös kidolgozására és megvitatására hívnak fel. Ha sok más lehetőség és feladatvállalás, például az értelmiség felrázása, mozgósítása mellett lehet sajátos és „plusz” etikai küldetése is az Új Márciusi Frontnak, akkor ez — véleményem szerint — egyfajta szellemi-erkölcsi védnökség vállalása is kell legyen a fordulat és a viták morális tisztessége, szakmai, értelmiségi, emberi felelőssége, a valódi hídépítéshez méltó légkör fölött. Szemben a morális eróziók, az elvtelen kompenzálások, a törlesztések és törleszkedések, a populista hízelkedések, a görcsbe rándulások, a „reformpárti” törtetések és a „rendpárti” odamondogatások, a visszacsapásra készülődések eszkalációja idején. Furcsa kettősségek jellemzik napjainkat, reagálásainkat. Reformokra vágyunk, bár nem tudjuk pontosan (s főleg nem értjük, éretelmezzük egységesen), hogy ténylegesen mit is akarunk, s hogy mik „a reform” vállalandó kockázatai. Elvileg persze vállaljuk a kockázatot, tudomásul vesszük a terheket, az élesebb differenciálódást stb., de azonnal meg- és felriadunk, ha elér bennünket, ha nemcsak más régiót, hanem a saját „kisvilágot” is érinti. Megzavart s megzavarodott súlyos anyagi gondoktól, szaporodó egyéni, családi és rétegkonfliktusoktól terhelt világunkban széles körben nő a kiábrándultságot kompenzáló és a türelmetlenséget „levezető” menekülés, az erkölcsi és tettleges agresszivitás, a pótcselekvés-ideológiák és „rendteremtés” iránti áhítozás, fogékonyság. A szocializmus, illetve a reform tétetik sokak számára felelőssé mai bajainkért. Országunk, életünk számos fontos területére még nem érkezett el a megújulás •szelleme; a pártértekezlet állás- foglalása olykor tényleg megállt egyes feudumok határán. Fel-felbukkannak (miért is ne?!) hazai Nyina Andreje- vák; bizony az apparátus, a hivatal rossz önvédelmi reflexei is működnek. Riasztó példák vannak a helyi hatalommal való visszaélésre, illetve a sajtó valóságfeltáró szigora elleni fenekedésre, presszióra, zsarolásra. Mindezekkel egyidejűleg ugyanakkor kezdünk elfeledkezni arról, hogy azért mégis csak tenni (s nemcsak mondani és akarni) kell a radikális szocialista reformot, hogy dolgozni is kell, hogy kemény termelő és szellemi munkát igényel tőlünk korunk. Az utóbbi hónapokban, hetekben ugyanis érzékelhetően nőtt a veszélye annak, hogy egyes viták, sérelmek és tiltakozások a pluralizmus szükségességére hivatkozó, de valójában egyoldalú, türelmetlen, demagóg törekvésekké torzuljanak, s a politikai nyomásgyakorlás, a zsarolás eszközeivel a gazdaság, az állam működőképességét is veszélyeztessék. S itt hadd térjek vissza megint az Új Márciusi Fronthoz. Erkölcsi-szellemi tekintélyével sokat tehetne az általam fentebb — bizonyára szubjektív vitatható módon — jellemzett közhangulati és politikai mozgások egyensúlyban tartásáért; pontosabban: a szocialista gazdasági-politikai reformdinamika és a működőképesség, s stabilitás egyidejű biztosításáért. Egyetértek a felhívással: a történelem a párt vezető szerepét „csak akkor igazolja majd, ha a párt a társadalmi, gazdasági, szellemi fellendülés motorjának bizonyul". (Részletek Agárdi Péter írásából) EGY FEDÉL ALATT A BIZTONSÁGGAL A legjobb lakótárs. Otthon van mindig, de sose zavar. Sőt. Ha kell segít. Gondoskodik. HUNGÁRIA OTTHON Biztosítás A HUNGÁRIA OTTHON Biztosítás az új értéken való biztosítás lehetőségét kínálja partnereinek. Egyedi igények szerint köthető. Ön választhat, hogy milyen értékű biztosítási védelmet kíván. Természetesen az alulbiztosítás elkerülésére is tanácsot adunk. MINDEN ESETRE: HUNGÁRIA OTTHON BIZTOSÍTÁS GONDOSKODUNK, jSJ HUNGÁRIA TEHÁT VAGYUNK. rÍBIZTO
