Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-11 / 243. szám

1988. október 11. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY I TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Termékszerkezet, minőség, gazdaságosság Megbecsülni az alapanyagot A Szabolcs Húsipari Vállalat gazdálkodásának kö­zéppontjában a termékszerkezet fejlesztése, a terme­lés technikai felszereltségének javítása áll. Csak így tudjuk elérni céljainkat: a hazai ellátási kötelezettség teljesítését és az export növelését. Az 1980-as évek eleje a húsiparban is az útkeresés ideje volt. Ekkor kezdtünk foglalkozni a húsérték-gaz- dálkodással több-kevesebb sikerrel. Nagyon sokat be­széltünk róla, de a tettek ek­kor még elmaradtak, holott mindannyian tudtuk, hogy az ipar legfontosabb feladata az összes termelési érték 75—80 százalékát kitevő alapanyag­gal való ésszerű gazdálkodás. Ez magában foglalja a húsok osztályozását, az érzékszervi és a kémiai értékek alapját, valamint új, hústakarékos anyagnormák kidolgozását, mely nem pazarolja a fehér­jét. Példaként említem, hogy a virslinél csökkentettük a marhahús alapanyagot, így a fehérjetartalmat 11,5—11,8 százalékra sikerült beállíta­ni! Az olasz felvágottnál 4 kilogramm sertés- és marha­hús csökkentést hajtottunk végre, a fehérjeértéket 14— 14,2 százalékra állítottuk be. Az említett két példa alapján jártunk el a vörösáruknál, felvágottaknál és kolbászfé­léknél. A fehérjemegtalkarí- tás átlagosan 0,8—1 százalék körüli, a korábbi anyagnor­mákhoz képest ez évi 5200 tonnás gyártásnál mintegy 8 millió forint értékű fehérje- megtakarítást jelent. Szabolcs-Szatmárt úgyne­vezett kolbászos megyének nevezték, mert kiugróan ma­gas volt a főttkolbászok fo­gyasztása, még 1984-ben is 24,8 százalék. Ez az arány 1987-re 19,6 százalékra esett vissza, de volt vállalatunk életében a korábbi években, évtizedekben 30—35 százalék is a kolbászfogyasztás. Ez a hagyomány még él az embe­rekben, lassan, nehezen áll­nak át más húskészítmények fogyasztására. Termékszerkezetünk alakí­tásában a módosításnak együtt kell járnia a minőség javításával, új, más, kedvelt ízek alkalmazásával. Az ál­landóan jó minőségben előál­lított terméket a fogyasztó kedveli, keresi, igényli. Napjainkban az állami vállalatok egymással és a re­gionális üzemekkel is konku­rensek. Csak a folyamatosan jó minőségű termék állja meg helyét a piacon. Példa erre vállalatunk életében a vörösáruk cikkcsoportja, mely 1985-ben Kiváló Áruk Fóruma emblémát kapott, 1987-ben pedig a párizsi, virsli, szafaládé BNV-nagy- díjas termék lett. A hurkafélék gyártása so­rán is törekszünk a házias jellegű termék előállítására. Magasabb rizstartalommal házias fűszerezéssel állítjuk elő termékeinket. Az új hús­üzemünk beüzemelését köve­tően füstölt disznósajtot állí­tunk elő, 1984-hez viszonyít­va 1987-ben közel 100 tonná­val nőtt meg a termék iránti kereslet. . A termékszerkezet alakítá­sa a vállalat gazdálkodásá­ban központi helyet foglal el, mert ki kell elégítenie a fo­gyasztói igényeket, figyelem­mel kell lennie a hús hasz­nálati érték szerinti gazdál­kodására, és biztosítania kell a lehető legnagyobb nyeresé­get. Ez úgy érhető el, ha fo­kozzuk a versenyképes ter­mékek termelését, míg a ke­vésbé gazdaságost a lehető­ségek figyelembevételével igyekszünk gazdaságosabbá tenni. Az új hústakarékos anyag- normáink is túlnyomórészt a marhahús magas bedolgozási arányát írják elő, mely biz­tosítja a lehető legnagyobb nyereség elérését. A kereslet szerkezetének változása a jövedelemki­áramlás lelassulásával ma­gyarázható. Azon rétegek ke­reslete, melyek a jövedelem­kiesést egyéb csatornákon keresztül nem tudják pótolni, nagyobb arányban jelentke­zik az alacsonyabb árfekvé­sű termékek iránt. Az előzőekből következik, hogy a gyártott termékstruk­túrában megfelelő arányban kell szerepeltetni az olcsóbb, illetve az értékesebb húské­szítményeket, mert csak így tudja a vállalat az ellátási kötelezettséget teljesíteni. A választékbővítés igazodik a korszerű táplálkozás köve­telményeihez és magasabb szinten elégíti ki a fogyasz­tói igényeket. Ezek közül ki­emelném a zöldborsós-ubor- kás felvágottakat, a sütni való hamburgert, a paprikás má­jast, máj mozaikot, a vegyes finom szeletet, a tepertő­krém termékcsaládot, vala­mint a korpás és a házi hur­kát. A felsoroltak többségét 1987-ben és 1988-ban kezd­tük gyártani. Termékbemu­tatókon ismertettük meg a fogyasztókkal. A termékek egy részére folyamatos meg­rendelés érkezik, azonban a piac további megismerése szükséges néhány termék népszerűsítéséhez. Az új húsüzem átadásával megteremtődtek azok a fel­tételek, amelyek lehetővé tették a jövedelmezőség javí­tását A húsok érték szerinti külön tárolása megoldott. Az új kétszalagos csonto- zóban lehetővé vált vállala­tunk részére a darabolt ex­port húsrészek előállítása, mely jelentős plusz ered­ményt realizál. Az új üzem­ben lehetővé vált a félszá­razáruk gyártása. Nyári tu­ristát, paprikás erdélyi turis­tát és lángolt kolbászt ámí­tunk elő, melyek eredmé­nyesen gyártható termékek. Az export termelésünkre is jellemző a stabil jó minő­ség biztosítása. Bőrös félser­tést, negyed marhát, darabolt sertés- és marhahúsokat, va­lamint zsírt szállítunk kül­földi partnereink részére. Eddig minőségi kifogás nem érkezett a vevők részéről. Az elavult elsődleges feldolgozá­si technológia ellenére a ser­tés és marha tőkehúsaink minősége is jó színvonalú. Bevezettük a sertés tőkehú­saink kiszállítás előtti után- tisztítását, mely garantálja a jó minőség biztosítását. Az 1988-as áremelést köve­tően azonban visszaesett a sertéshúsok iránti kereslet, amit a húskészítményeknél eddig még nem érzékeltünk. Jurkó Gáborné üzemmérnök, húsüzemvezető A Mikrovilág űij száma Menekülés a világpiacra Viharos tengeren hányko­lódik a magyar gazdaság lé- lekvesztője. Van-e remény arra, hogy a hajócska átvé­szeli a megpróbáltatásokat? Merre fordítsa megtépázott vitorláit, hogy boldog révbe érjen? A Mikrovilág most megje­lent 19-es számának cím­lapján egy vitorláshajó küsz­ködik a tarajos hullámok­kal. A címlap rajza arra utal, hogy a Mikrovilág új száma a számítástechnikai kisszö­vetkezetek első félévi , ta­pasztalatait gyűjti csokorba, azon gazdasági egységekét, amelyek a lehető legérzéke­nyebben reagálnak a gaz­dasági változásokra és meg­lehetősen érzékenyek a gaz­dasági szabályzók változá­saira. A számítástechnikai termékek iránti hazai ke­reslet stagnál, mégis a kis­szövetkezetek többsége jó fél évet zárt. Van, ahol erős marketingtevékenységet fej­tettek ki, s van, ahol úgy vé­lik, a világpiac felé kell venni az irányt. A lapban folytatódik a legismertebb szövegszerkesz­tő programokat összehason­lító részletes teszt sorozata, amelyből ki-ki megítélheti, melyik szoftver elégítheti ki igényeit. Tudományos ülés Nyíregyházán Mikrobiológusok tanácskozása Intenzív kutatás a tanárképző főisknlán Kevesen tudják, hogy immár harmadik éve miért Nyír­egyházán tartják a Mikrobiológia című tudományos ülést. A magyarázat csak az ebben a témakörben munkálkodók számára közismert, ezért szeretnénk szélesebb körben meg­ismertetni. Hazánk tanárképző főiskolái közül csak Nyír­egyházán van mikrobiológiai laboratórium és itt folytatnak intenzív mikrobiológiai és biokémiai kutatásokat. Az itt végzett kutatások szervesen kapcsolódnak a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem mikrobiológiai tanszéké­nek munkájához. Az október 7—8-i tudományos ülést ezút­tal is a Magyar Mikrobioló­giai Társaság mezőgazdasági és élelmiszer-mikrobiológiai szekciója és a GATE mikro­biológiai tanszéke a nyíregy­házi főiskolával karöltve szervezte. Ha már a hagyo­mányoknál tartunk, érdemes megemlíteni, hogy idén is e témakör legújabb eredmé­nyeit ismertették. A konferenciát a mezőgaz­dasági, élelmiszeripari és kör­nyezetvédelmi mikrobiológia, valamint a talajbiotechnoló­gia tárgyköréből rendezték. Többek között a települési hulladékok ártalmatlanítása, az élelmiszer-tartósítás és a szennyvíztisztítás problémáit is megvitatták. A kétnapos ülés bevezető előadója, dr. Balogh Árpád, a BGYTKF főigazgató-helyet­tese, a kutatócsoportja által végzett munkáról számolt be. A fruktóz 2,6 difoszfát mik­robiológiai jelentőségét tár­gyalta. Ezek a nemzetközileg is elismert kutatások, ame­lyeket az amerikai Berkeley-i egyetem kutatóival közösen folytatnak, most is érdeklő­dést váltottak ki. A lóbab gombás megbete­gedéséről ezután dr. Lenti István, a Kálmánházi IX. Rá­kóczi Ferenc Termelőszövet­kezet főkertésze tartott elő­adást. A nyíregyházi tanár­képző főiskola és a budapes­ti kertészeti és élelmiszeripa­ri egyetem együttműködésé­ben a csehszlovákiai Simán László kandidátusi értekezé­sének egy részét ismertette. A főiskolán dolgozó aspiráns a növények növekedését és az algák szaporodását ser­kentő titán hatásáról számolt be. A házigazda főiskola nö­vénytani tanszékének ad­junktusa, dr. Balázsy Sándor a GATE-val folytatott közös kutatás eredményét mutatta be szemléletesen, ' amelynek témája a mikroelemek csil­lagfürttel együttélő nitrogén- kötő baktériumokra gyako­rolt hatása volt. Kecskés Mihály professzor, a GATE mikrobiológiai tan­székének vezetője a tudomá­nyos ülés után elmondta, hogy a két nap alatt 27 elő­adást hallgathattak meg a résztvevők. Ezúttal is korlá­tozták a meghívottak szá­mát, hogy elmélyültebb és eredményesebb legyen a ta­nácskozás. Elsősorban olyan alapkutatások eredményeit értékelték, amelyek egy-egy mezőgazdasági, növényter­mesztési, élelmiszeripari, vagy biotechnológiai együttműkö­désben gyakorlati célt szol­gálnak. A nemzetközileg Is­mert szakemberek külön gon­dot fordítottak arra, hogy a diplomamunkát készítő egye­temi hallgatók és a most vég­zett diplomások kiegészíthes­sék eddigi ismereteiket. A ta­nácskozás résztvevői jövőre is Nyíregyházán találkoznak. Máthé Csaba T»L■ NSZK exportra dolgozik a DI- IOR6S piacra IS. ruváLL gyulatanyai üzeme. Az egyre igényesebben dolgozó tangazdasági lányok-asz- szonyok a HATEX-cég megrendelésére 2100 darabos meg­rendelést teljesítettek alkotmányunk ünnepére. A nyugati exportra készített blézerek színben és fazonban egyaránt változatosak, így érthető, hogy a készítők is örömmel pró­bálják fel a készülő terméket. Az üzem dolgozói a belföl­di megrendelések teljesítését követően ez évben október­ben tartják a „nyári szünetet”, s ekkorra ütemezik az il­letményalma szedését is. Bélyeggyűjtőknek Szépen és pontosan 1987 legszebb bélyegének az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár újbóli megnyitására ki­adott blokkot választották. A kiadvány Vertei József grafi­kusművész tervezése és a pénz­jegynyomda nyomtatásában va­lóban jól sikerült, nagy mű­gonddal adja vissza az ötvösmű­vészet remekeinek szépségét. Számos országban a bélyegek megítélésénél különválasztják az eredeti grafikákat és a mű­alkotások reprodukcióit. Itthon is célszerű lenne ilyen megosz­tás. A mai tervező ugyanis ele­ve hátrányba kerül, ha rajzá­ról készített bélyeget világhírű festők alkotásaival vetik egybe. A bélyeg, a legtöbb példány­ban sokszorosított kisgrafika, sajnálatos módon eléggé kívül esik a műbírálók figyelmén. Ez kritikának is tekinthető? A gyűjtők véleményét a művészi érték mellett, néha előtte is a látvány befolyásolja. A bélyeg­ábra kinézete pedig jelentős mértékben a nyomda munkájá­tól függ. A minőség pedig sok­szor romlik a mennyiségi köve­telmények miatt. A tavalyi leg­szebb műhelyében nyomtatták az idei bélyegnapi blokkot is. A közkézen forgó első nyomta- tásúak (alacsony sorszámmal) alapszíne vörösesbarna, ami 40 ezer példánnyal később már sárgás homokszínűvé fakul. A pontosság és a szépség a költő szerint együtt jár, a bélyegnél pedig alapvető követelmény. Jugoszlávia Déli szomszédunk bélyegei változatos témájúak, szép kivi­telűek. A gazdasági problémák­ról, nemzetiségi ellentétekről ér­kező hírek sorozataikon nem jelentkeznek. Az idei bélyege­ken tallózva nagyon sok sport­sorozatban gyönyörködhetünk. Az év elején a fehér olimpia bélyegpárja, majd Maribor nem­zetközi lesiklóversenyének 350 dináros címlete örvendeztette meg a télisportok kedvelőit. Szöul blokkot és négyértékű sorozatot, a belgrádi lóverseny jubileuma három címletet, a fiatal kosarasok Európa-bajnok- sága egy bélyeket kapott. A természet szépségeit tárja elénk a bélyegpár a macedóniai he­gyek ritka virágairól, négy cím­let az Adria puhatestüiről. Meg­emlékeztek Titóról (kommunista elveiért 60 éve állították bíró­ság elé) és az eszperantó cente­náriumáról. A legutolsó kiadá­sok Szarajevó múzeumának épületét mutatják be, illetve a rák és az AIDS elleni küzdelem­re hívnak fel. A tetszetős bélyegábrák tehát elfedik a valóságot, a névérté­kek azonban nem. A bélyegpá­rok első címlete alig több mint 100 dináros, a második névérté­ke az ezret is meghaladja, je­lezve az erős inflációt. Újdonságok Az NDK postája négyes kisí- vekben nyomtatott, háromértékű sorozattal emlékezett meg a szovjet—német közös űrrepülés 10. évfordulójáról. 400 éve halt meg a velencei festészet kiemelkedő alakja, Paolo Veronese. A vatikáni pos­ta háromértékű sorozatát a mű­vész önarcképe és a Louvre-ban őrzött Kánai menyegző c. képé­nek részletei díszitik. Ausztrália az életet karikatú­rákban bemutató sorozatát az idegenforgalmat népszerűsítő 39 c névértékű címlettel egészítette ki. Az ábrán az állami címerből formázott gyaloghintóból turis­ták és kameráik lógnak ki, a teherhordó elöl kenguru, há­tul emu. Vörös festékkel mázolták a bélyegképre a 125 éves Vörös- kereszt jelét az NSZK 80 pf címletén. Képernyő pontjaiból kiraj­zolt jelképes sportolók ábrájá­val köszönti a szöuli olimpiát a török posta négy bélyege. Jövedelemnövelő szerkezetváltás A Nyírmadai Állami Gazdaságban a hetvenes években megfe­lelő nagy felületű és volumenű almatermelés elvesztette megha­tározó szerepét a vállalati eredményben. Az almatermelés csökkenése arányában elmaradó árbevétel és jövedelem pótlása, az ezzel összefüggésben felszabaduló munkaerő helybeni és hatékony foglalkoztatása a termelési szer­kezet olyan változását indokolta, mellyel a jövedelem növelhető, és csökkenthető a gazdálkodás kockázata. Fűrészüzem — ládagyártás Saját erdőgazdasági termelé­sünk vertikumát képezi a fű­részüzem. Erdőgazdasági termé­keink egy részének gazdaságo­sabb értékesülését segítette elő magasabb feldolgozottságával. A fűrész- és ládagyártás kere­tében előállított szatmárláda gazdaságunk almaértékesítésé­nek göngyölegszükségletét na­gyobb hányadban fedezi. Évente 180-220 ezer szatmárládát termel ládaüzemünk. Ládagyártásunk a közvetlen eredményen túlmenően jól szol­gálja a munkaerő holtszezon­ban történő hatékony foglalkoz­tatását. Almaléüzem Az 1984-ben üzembehelyezett léüzemünk termelése és eredmé­nye a gazdaság összesített és ezen belül az alaptevékenysé­gen kívüli tevékenységé­nek jövedelmében meghatározó. Kapacitás: 1000 vagon alma fel­dolgozása. Eredménye meghalad­ja a 3 millió forintot. Alapanyag-szügségletének mintegy 40 százalékát a gazda­ság terméséből és a község ház­táji gazdaságaiból szerzi be, a különbözetet szerződéses kap­csolatokon keresztül a környező termelőszövetkezetekből vásá­roljuk fel. Megyénkben több almaléüzem működik, ezért az alapanyag felvásárlásánál kisebb mérvű konkurenciával is meg kell küzdenünk. Az üzem idényjellegű. Kapa­citásának kihasználása és az eredmény növelése is indokolja az üzemelési idő meghosszabbí­tását a téli-tavaszi hónapokra. Az ipari alma feldolgozásánál 74-75 százalékos létkihozatalt érünk el. Gyapjú-, tomp- és kalapüze­münk megszervezését az indo­kolta, hogy egyrészről folyama­tos árbevételével pótolja az alma- termőfelület csökkenése miatti árbevétel-kiesést, stabilizálja gazdaságunk pénzügyi helyzetét. Az üzem telepítését jelentős szociálpolitikai szempontok is alátámasztották. A felszabaduló és folyamatosan újratermelődő munkaerő helybeni hatékony foglalkoztatásának megoldása is determinálta döntésüket. Gyapjú*, tomp- és kalapiizem A beruházás 1985 decemberé­ben készült el. 1986 első felében még próbaüzemi, szinten folytat­ta termelését, mert a dolgozó­inknak meg kell tanulni a tomp- és kalapgyártás techno­lógiai folyamatait. Az üzem 95 fizikai és 9 nem fizikai állomá­nyú dolgozót foglalkoztat. Termékeinket ez ideig belföl­di piacokon forgalmaztuk. Part­nereink a RÖLTEX, Divatruhá­zati Vállalat, Centrum Áruházak és kisebb tételekre magánkisipa­rosok, kiskereskedők. Bidl István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents