Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-11 / 243. szám

4 Kelet-Magyixotszág 1988. október 11, Grósz Károly fogadta az indiai honvédelmi minisztert A jugoszláv elnök beszéde Rendkívüli intézkedésekre is sor kerülhet Egy Boeing MVes hátán utazott a Kennedy-űrbázisra a Discovery űrrepülőgép, hogy felkészítsék a jövő év feb­ruárjára tervezett újabb útjára. (KM — telefotó) Szabadulnak: az elítéltek Szovjet politikai foglyok Grósz Károly, a Miniszter­tanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Krisna Csandra Pant, az Indiai Köz­társaság honvédelmi minisz­terét. A szívélyes légkörű megbe­szélésén részt vett Medgyessy Péter, a Minisztertanács el­Nagy jelentőségű személyi változásokat jelentett be a CSKP Központi Bizottságá­nak hétfőn kezdődő ülésén Milos Jakes főtitkár. Lubo- mir Strougal szövetségi mi­niszterelnök és Peter Colot- ka miniszterelnök-helyettes, a szlovák kormány elnöke — mindketten a CSKP KB elnökségének tagjai — fel­mentésüket kérték mind ál­lami, mind párttisztségük alól. Jakes közölte, hogy to­vábbi igén jelentős káder­változásokat hajtanak vég­re a párt elnökségében, a KB titkárságában, a központi bizottsági titkárok körében, illetve a szövetségi és a köz- társasági kormányokban. Jakes huszonöt oldalas beszédében megalapozott­nak nevezte a kormányt ért bírálatot a gazdasági hely­zet, a belpiaci ellátási gon­dok miatt. Elengedhetetlen- nek nevezte a reformok meg­Whitehead Bukarestben John Whitehead, az ameri­kai külügyminiszter első he­lyettese hétfőn Bukarestben úgy nyilatkozott, hogy csak­nem háromórás, „őszinte és elmélyült” megbeszélést foly­tatott Nicolae Ceausescu ro­mán államfővel. Szóba ke­rült a „településrendezési program”, de a témához mindössze annyit fűzött hoz­zá, hogy „e program nehezen érthető az amerikaiak szá­mára”. A külügyminiszter-helyet­tes elmondta még, hogy Ceausescuval és más román illetékesekkel „elmélyült vi­tát folytattak olyan problé­mákról, mint a családegye­sítés, illetve a kettős állam­polgárságú személyek házas­ságkötése, továbbá a vallás­szabadság kérdése”. A hét végén lezajlott tito­grádi tömegtüntetés egyszeri­ben Crna Gorára, erre a leg­kisebb jugoszláviai köztársa­ságra irányította a figyelmet. A tüntetés 20 ezer résztve­vője kezdetben a munkabé­rek 50 százalékos emelését, az életkörülmények megja­vítását, később a Crna Gora-d tagköztársaság vezető párt­ós állami testületéinek azon­nali lemondását követelte. Egyes szélsőséges csoportok jugoszláv- és szocializmusel- lenes jelszavakat harsogtak, végül a kivezényelt rendőr­ségi alakulatok beavatkoztak. Crna Goráról nemcsak Bu­dapesten, hanem Belgrádban is keveset hall az ember. Rit­kán emlegetik. Valahogy úgy rögződött a köztudatban, hogy ez a mindössze 14 ezer négy­zetkilométernyi, 400 ezer crnagorac, 70 ezer muzulmán, 40 ezer albán és 19 ezer szerb lakta terület a felszabadulás óta gyorsan fejlődött, sike­rült leküzdenie évszázados gazdasági elmaradottságát. Bizonyára idegenforgalmá­nak látványos fellendülése keltette ezt a kedvező be­nökhelyettese, a magyar—in­diai gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési vegyeshizottság társelnöke és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Jelen volt Satin der Kumar Lam- bah, az Indiai öztársaság bu­dapesti nagykövete. valósításához a tömegek tá­mogatását. J avasolta, hogy a tervezettnél korábban, 1990 első felében tartsanak párt- kongresszust. További je­lentős változásként azt is be­jelentette, illetve javasolta, hogy a cseh országrész párt­munkájának irányítására különbizottságot hozzanak létre. nyomást, mert más a napja­ink valósága. A köztársaság az 1946— 1976 közötti három évtized­ben figyelemre méltó gazda­sági és társadalmi fejlődést ért el. Komoly központi tá­mogatással, a föderáció költ­ségvetési előirányzataiból nagy vas- és színesfémkohá­szati, energiatermelési, fém­feldolgozó-ipari, villamos-, textil- és faipari, meg egyéb gyáripari létesítmények épül­tek. Országos hírű közülük a Zeta és a Piva vízierőmű, a niksicsi vasmű, a titográdi ailumíniumipari kombinát és az építőipari gépgyár (ennek a dolgozói kezdték a hét végi tiltakozó megmozdulást), a cetimjei Obod Villamosipari Vállalat, az ivangradi cellu­lóz- és papírgyár. Crna Gorának jelenleg kö­zel 1 milliárd dolláros külföl­di adóssága van. Már évek óta adósságtörlesztésre és ka­matokra kell fordítani a tár­sadalmi össztermék 40—45 százalékát. Furcsa sajátosság, hogy a' Crna Gora-iak csak 575 millió dollár keményva- luta-hitelt vették fel. A töb­bit dinárban kapták meg a Jugoszláv Nemzeti Banktól, Raif Dizdarevics, a jugo­szláv államelnökség elnöke a nemzethez intézett rádió- és tévébeszédésben hangoztatta, hogy az ország kollektív ál­lamfői testületé határozottan kitart a jelenlegi válsághely­zet demokratikus úton törté­nő leküzdése mellett. A leg­utóbbi időszak negatív törté­néseinek beláthatatlan követ­kezményei lehetnek — álla­pította meg. A politikai szer­vek és intézmények minden alkotmányos és törvényes eszközt igénybe vesznek a közrend és a nyugalom, ala­kosság személyi és vagyoni biztonságának megőrzése ér­dekében. Fennáll az a reális veszély, hogy a körülmények amely a hetvenes években a nyugati bankok folyósította kölcsönöket nemzeti valutá­ban, dinárban fizette ki a kérelmezőknek. Nos, 1971- ben a hivatalos árfolyamon 1 USA-dollár 15 dinárt ért, napjainkban pedig 3400-at. Egymagában az árfolyamok­ból adódó különbözet is ak­kora teher, ami a földbe veri a Crna Gora-i gazdaságot. El­adósodása — egy főre számít­va — háromszorosa az orszá­gos átlagnak. A köztársaság önerejéből képtelen kilábalni a válságból. Azt mondják, a baj nem jár egyedül. Ez Crna Gora esetében is érvényes. Egy év­tized kellett az 1979-es ka­tasztrofális földrengés okoz­ta károk helyrehozásához. Az ideihez hasonló, pusztító aszályra pedig a legidősebb emberek sem emlékeznek. Nem véletlen, hogy a kis tag- köztársaság kormánya már két hónappal ezelőtt le akart mondani (amit a tüntetések nyomán most megtett). Tény, hogy a Crna Gora-i dolgozók havi keresete 100 000 dinárral elmarad az országos átlagtól és csaik fele a szlovéniainak. Márkus Gyula (Belgrad) további romlása esetén rend­kívüli intézkedéseket kell be­vezetni. Dizdarevics szerint alapve­tő feladat az évek óta stag­náló termelés növelése, mert csak ez biztosíthatja az élet- színvonal javítását. Meg kell fékezni a 200 százalékost meghaladó inflációt, amely szakadatlanul élezi a feszült­ségeket. A legalacsonyabb jö­vedelmű rétegek anyagi gondjainak enyhítésére a szö­vetségi kormánynak progra­mot kell kidolgoznia. Az államelnökség elnöke erélyesen síkra szállt az idén májusban meghirdetett új gazdasági reform következe­tes végrehajtása, a politikai intézményrendszer korszerű­sítése és a káderpolitika de­mokratizálása, új, tehetséges embereknek a vezetésbe való széles körű bevonása mellett. Megismételte, hogy a legsür­getőbb feladat a koszovói dráma megoldása, az albán nacionalista és szeparatista erők visszaszorítása. Tizenöt tárgyalási nap, mintegy százötven tanú meg­hallgatása után hétfőn dél­után ítélet született a nagy port felvert debreceni, úgy­nevezett KISZ-ügyben. A Nyíregyházi Városi Bíróság Kozmáné dr. Váradi Katalin tanácsa előtt három vádlott állt. Horváth Lászlóné, a Haj- dú-Bihar megyei KISZ-bi- zottság volt gazdasági veze­tője, Koósné Török Erzsébet volt megyei első titkár és Ró­zsa János a debreceni úttö­rőtábor volt gondnoka. A bíróság Horváthnét és Koósnét egy rendbeli, kisebb kárt okozó csalás vétségében (mint bűnsegédek), egy rend­beli, folytatólagosan elköve­tett, jelentős vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezelés­ben, Horváthnét még magán­okirat-hamisításban is bűnös­nek találta. Ezért Horváthnét egyévi börtönre és 25 ezer fo­rint pénzmellékbüntetésre, Koósnét ugyancsak egyévi börtönre és húszezer forint mellékbüntetésre ítélte. Ró­zsa Jánost csalás, magánok­irat-hamisítás és sikkasztás miatt tíz hónap szabadság- vesztésre és 25 ezer forint mellékbüntetésre ítélte a bí­róság. A szabadságvesztés végrehajtását — mindhárom vádlott esetében — két év próbaidőre felfüggesztette. Horváthné 209 ezer, Koósné 175 ezer, Rózsa pedig 227 ezer forint kártérítést köteles fi­zetni a Hajdú-Bihar megyei KISZ-bizottságnak. Több mint kétórás szóbeli indoklásában a büntetőtanács elnöke elmondta, hogy mind­három vádlott számtalan ma­gas kitüntetés tulajdonosa, munkájukkal felettes szerve­ik meg voltak elégedve. A büntetőeljárás először Rózsa János gondnok ellen indult meg, akit korábban, már 1987 januárjában fegyel- mileg elbocsátottak állásából, bár ezt a döntést a Debrece­ni Munkaügyi Bizottság ké­sőbb megrovásra változtatta meg. Rózsa egy idő óta rok­kantnyugdíjas. A gondnok esetenként kikölcsönözte a tá­bor használati tárgyait. Ba­ráti összejöveteleknek adott helyet a vadásztársaság tag­jaként, esküvők, más rendez­vények lebonyolítására vál­lalkozott. különböző vezetők­nek időnként — ellenszolgál­tatás nélkül — üdülési lehe­tőséget biztosított. Ezek anyagi fedezetére úgy terem­A pártkonferencia őita a Szovjetunióban fokozott ütemben folyik a politikád és vallási okokból bebörtönzöt- tak ügyeinek felülvizsgálata, folyamatosan csökken a poli­tikai foglyok száma. Alekszej Gluhov, a szovjet külügyminisztérium humani­tárius és kulturális kapcsola­tok osztályának helyettes ve­zetője nyilatkozott erről a TASZSZ-nak. Elmondta, hogy az ügyészség, a belügyminisz­térium, a Szovjetunió és az egyes köztársaságok legfel­sőbb tanácsai, különösen a 19. pártkoníerenciát követő­tette elő a pénzt, hogy a ténylegesnél nagyobb táboro­zó létszámot tüntetett fel, s a többletet fordította az emlí­tett célokra. Ingyen biztosí­totta a tábor dolgozóinak ét­keztetését is. Mindezekből egyéni haszna is keletkezett. Beosztottjait saját telkén ellenszolgáltatás nélkül vagy túlóra elszámolá­sával dolgoztatta. Ugyancsak dolgoztak a gondnok és nőis-' merőse víkendházának épít­kezésén is. Karbantartási munkákra alkalmi dolgozó­kat is alkalmazott, esetenként üres utalványt íratott velük alá, sőt fiktív személyeknek is fizetett ki pénzt. Az így keletkező összegeket saját céljaira fordította, illetve fe­lettes szerve, a megyei KISZ- bizottság reprezentációs ke­retét egészítette ki belőle. Horváthné és Koósné pedig az ügyrend figyelmen kívül hagyásával — többek között — indokolatlan jutalmakat számolt le, illetve Debrecen és a megye párt-, állami ve­zetőinek. a különböző tömeg­szervezetek vezető tisztségvi­selőinek születés- és névnap­járól, jubileumairól emléke­zett meg, általában értékes ajándéktárgyakkal. A megyé­be érkező külföldi delegáció­ért, nagyon sokat tesznek az ilyen ügyek felülvizsgálata érdekében. Az eljárások le­folytatása után az érintette­ket eredetileg kiszabott bün­tetésük idejének lejárta előtt szabadon engedik a büntetés­végrehajtási intézetekből, il­letve a pszichiátriai intéze­tekből. A szovjetellenes agitáció, illetve a szovjet rendszer rá­galmazása miatt korábban el­ítéltek közül például jelen­leg mintegy tucatnyi sze­mélyt tartanak fogva — kö­zölte Gluhov. kát is megajándékozták, a külföldre induló tisztségvise­lők számára is ajándékcso­magokat állítottak össze és emlékezetes rendezvényeken búcsúztak munkakört változ­tató társaiktól. Neip ellen­őrizték a tábor gondnokának ügyeit, sőt közreműködését kérték, várták el jó néhány esetben. Horváthné védekezésében arra hivatkozott, hogy ő hitt a mozgalomban, hitt a veze­tőiben (Koósnéban és elődjé­ben is), és úgy ítélte meg, ezek az apróbb szabálytalan­ságok a mozgalom érdekében szükségesek. Az utóbbi idők­ben azonban belátta, hogy hi­bázott. Koósné arra hivatko­zott, hogy az országos gya­korlatot folytatták, tevékeny­ségük ellen a KISZ KB sem emelt kifogást, ezért úgy ér­zi, nem igazi bűnösök, ha­nem bűnbakok ebben az ügy­ben. A bíróság ítélete nem jog­erős, mert az ügyész mindhá­rom vádlott esetében súlyos­bításért, Horváthné és Ró­zsa, valamint védőik enyhí­tésért, Koósné és ügyvédje pedig felmentésért fellebbe­zett. Papp Dénes VEZETNI? LEGYEN A munkatársunk! ^C-<-<-|sTOPj Sí Sí Sí A Szabolcs Volán Vállalat Személyforgalmi üzemegysége \yBUSZVEZETŐI munkakörbe munkatársakat keres, NYÍREGYHÁZA y helyi autóbuszjárataira. Káreset/ lehetőség gyakorlattól függően Sí Sí Sí Sí Sí Sí Y Sí Sl *7000-10.000Ft. + GMK lehetőség. Ingyenes buezbóriet a családtagoknak rs,a megye hetyijárataira Elegáns formaruhái biztosítunk Mentkozni tehet. Nyíregyháza, Autóbuszákomás Z emelő tér Telefon-. 12826 12-737 JÖJJÖN A ÜLJÖN A VOLÁNHOZ. J Ülést tart a CSKP Központi Bizottsága Lemondott Strougal Az 1992. évi olimpia helyszínén a hét végén felállították a sportjátékok hivatalos figuráját, egy hatemelet magasságú Cobi-bábut. Az ünnepségekkel megkezdődött az olimpiai visszaszámlálás Barceloná ban. Gyilkolt a leszbikus trió Rendhagyó és meg­döbbentő gyilkosság foglalkoztatja az NSZK-t. Az Ans- bachban lejátszódott dráma szereplői a 24 éves Jutta K. — aki­nek van egy kis­gyermeke —, a 34 éves Wolfgang K., az asszony — Jutta —, férje, és két fiatal lány, akik már jó ideje együtt élnek. Jutta tizennyolc éves korában ment férjhez egy nagyáru­ház kávézójának ve­zetőjéhez, Wolfgang- hoz. Egy idő óta a házasság megromlott és Jutta el akart vál­ni férjétől. Wolfgang ragaszkodott a há­zassághoz és nagyon szerette gyermekét. Megszokott helyzet, megszokott problé­mák. És, talán nem vált volna drámaivá a történet, ha a fia­talasszony nem is­merkedett volna meg a két leszbikus lány­nyal, Ursulával és Rosalynnal. A barát- Ságból „hármas kap­csolat” lett — amely­ről csak a férj, Wolf­gang nem tudott. Nem vette észre, hogy a felesége mind szorosabb kap­csolatban áll a „két új barátnővel»’,' és fogalma sem volt ar­ról, hogy az élete veszélyben forog. Márpedig a három nő elhatározta, hogy elteszi az útból a férfit. Egy ideig csak tervezgettek, majd egy esti Jkiruccanás alkalmából véghez vitték elgondolásu­kat. A közös vacso­rán Wolfgang is részt vett, és a nők két óra alatt, leitat­ták a férfit. Amikor már alig tudott ma­gáról, áldozatukat begyömöszölték az autójukba, elhajtot­tak egy néptelen parkba és ott meg- fojtották. Tizenegy nap kellett ahhoz, hogy a rendőrség ki­derítse az igazságot. Jutta és Ursula be­vallotta tettét, Rosa- lyn még mindig ta- gad. A különös szerel­mi gyilkosság orszá­gos figyelmet kel- tett. (Az Esti Hírlap nyomán) II titográdi tömegtüntetés margójára Felfüggesztett börtöny pénzbüntetés ítélet a volt KISZ-vezetík perében

Next

/
Thumbnails
Contents