Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-31 / 260. szám

M A Kábítószer Szabolcsban (2. oldal) Botcsinálta szanálás Paládat (3. old. rr Őszinte számvetés, heves vita A KISZ új megyei első titkára: Juhász Ferenc „Arra születtünk, hogy mindig menjünk, meg ne álljunk, indulja tovább” — Adamis Anna ismert dal­szövegének sorai . ai tartalmat nyertek, amint a megyei KISZ-éri ?t jelmondataként olvasgatta a 189 küldött. Szabolcs-Szatmár első KISZ-értekezletét október 29-én rr -r*ék meg a Szakszervezetek Házá­ban, Nyíregyház , V maratoni tanácskozás kora reg­gel kezdődött éí • t::ő esti órákban fejeződött be, a plenáris és a szekcióüléseken 120-an mondtak véleményt az ifjúsági mozgalom mai szerepéről és holnapi fel­adatairól, — majd a küldöttek új első titkárt, titkáro­kat, valamint 17 küldöttet választottak a novemberi országos KISZ-értekezletre. Közéleti felelősség, harcos vitaszellem és időnként a politikai vitakultúra hiánya egyaránt jellemezte az esz­mecserét. A nap eseményeit, vitáját jól kézben tartó le­vezető elnök, Szűcs Gyula vásárosnaményi városi KISZ- titkár kihangsúlyozta: nem cicerói körmondatokra kí­váncsi a hallgatóság, munka- értekezletre jöttünk össze. Ma még szokatlan, de hét percben maximálták a hoz­zászólások idejét és kímélet­lenül belecsengettek, ha va­laki túllépte. A sztálinista szocializmus építési modellje idejétmúlt! A társadalmi egyenlőtlensé­gek kiéleződtek. A többszö­rösen hátrányos helyzetű emberek életesélyei tovább romlanak. A KISZ későn re­agált a folyamatokra, je­lentősen csökkent a taglét­száma, tagjai közömbössé váltak. Ezek a kemény meg­állapítások a KISZ megyei bizottságának számvetéséből valók, amelyet az elmúlt időszak mozgalmi munkájá­ról készítettek és most a nyilvánosság elé tártak. Az általános helyzet mellett me­gyénk tradicionálisan hátrá­nyos helyzetét és megkülön­böztetését, ezen belül a kis­falvak elnéptelenedését, a pályakezdők elhelyezkedési gondjait, valamint a megye Nyíregyháza-centrikusságát nehezményezték. Ezeket a feszítő és a fiatalságot hat­ványozottan sújtó gondokat a KISZ-ről alkotott véle­mény változásával, a moz­galmon belüli ellentmondá- sókkal és az általános presz­tízsveszteséggel egészítették ki. A számvetés kíméletlen őszinteséggel feltárta az if­júság egyes rétegei helyze­tének romlását, a körükben végzett mozgalmi munkafel­tételeit és eredményét. A szervezők méltán számíthat­tak nagy vitára az értekez­let politikaiálláspont-terveze- tének megfogalmazásánál. Ebben a dokumentumban többek közt ilyen tételek sze­repelnek: Radikális válto­zást akarunk! Elutasítjuk a csendes apátiát! Együttmű­ködni kész partnerei le­szünk minden szervezetnek, ha céljaink megegyeznek és politikai versenytársai azok­nak, akik eltérő célokat hir­detnek. Hívunk, várunk minden fiatalt, aki e prog­ram alapján velünk együtt akar a társadalmi fejlődés, a nemzeti közmegegyezés haj­tóereje lenni! A világos programhoz ke­resték a megvalósítás útját- módját a hozzászólók. Első­ként Jókay László, a KISZ megyei bizottságának eddigi első titkára szóban részle­tezte : rendkívüli ez a ta­nácskozás, merthogy a tár­sadalmi helyzet is az. Ilyen nagy változás előtt még so­ha nem állt 1957-beli meg­alakulása óta a KISZ. Most vitázunk a nevéről, a moz­galom által felvállalható kérdésekről, szervezeti kor­szerűsítésről, ám a KISZ belső ügyeinek tekintett dol­gok politikai tartalmat hor­doznak, a fiatalok közéleti felelőssége mutatkozik meg a KISZ holnapjáról vitatkozva. Féligazságokat is olvasha­tunk a vitadokumentumok­ban, ám mégis több ez han­gulatjelentésnél : együttgon­dolkodásra és cselekvésre hívja a megye fiataljait. A lakóterületek mostoha- gyerekei a mozgalomnak és a magukra maradt kis fal­vak KISZ-fiataljainak mun­káját jó lenne egy rétegta­nácsban koordinálni — ja­A tanácskozás egy pillanata. A szünetben is akad megbeszélnivaló. (Trifonov fiva fel­vételei) vasolta Szanyi Attila. A tár­sadalom nem ifjúságpárti? — a fiatalokat sújtó gondokat látva kérdezte ezt a fehér- gyarmati Túri László. — Az ifjúság, de az egész lakosság körében is bizalom- vesztést tapasztalunk a párt és az ifjúsági mozgalom iránt — mondta többek közt Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára. — A versenyhelyzet megjelent a politikai életben is, új szer­vezetek alakultak. Ma divat csak a gondokról beszélni, de más a párt és a mosta­nában létrejött szervezetek felelőssége a társadalmi, gaz­dasági helyzet romlásáért. A fiatalok gondjaiból a lakáskérdés, a foglalkozta­tás, az iskolai rendszer kor­szerűsítése ügyében fellépő KISZ-t bátorította a változ­tatásokra Varga Gyula. Reá­lis helyzetelemzésre és ebből fakadóan konkrét feladatok elhatározására szólította fel a fiatalokat. Műhelyvitában szülesse­nek a döntések és ehhez kulcsfontosságú a testületek munkája és az azt kontrol­láló nyilvánosság. A szem­fényvesztő retorikát száműz­zük végre, és demokratikus fórumokon, közéleti vitában alakítsuk álláspontunkat — hangoztatta Dancsné Szőke Judit, a KISZ megyei agitá- ciós és propagandatitkára. Előrevivő programot alkos­sunk és menedzseljük fiatal­jaink közéleti szereplését, hogy velünk együtt döntse­nek rólunk a párt- és álla­mi szervezetekben — emelte ki Tukacs István, a KISZ nyíregyházi első titkára. A szekciókban zajló szen­vedélyes vita folytatódott délután is. Juhász Ferenc megyei titkár mondta: az önszerveződés legyen a KISZ- ben a vezérlőelv. Sportha­sonlattal élt: az árnyék­bokszban összeszedett üté­sek után rászámolt a KISZ- re a képzeletbeli bíró, de a szervezet talpra akar állni a ringben. A tagság jogos ér­dekeinek képviselete vissza­adhatja a mozgalom megté­pázott tekintélyét. — Szétverjük vagy átépít­sük a mozgalmat? — kér­dezte Nagy Imre, a KISZ KB titkára az értekezlet nyolcadik órájában. — Ta­buk nélkül gondoljunk újra tételeket és egységesen — nem egyformán! — lépjünk fel az érdekképviselet, a párthoz fűződő viszony kér­désében. Este hatkor zárták le a vi­tát, s ezt követően Filepné dr. Nagy Éva, a jelölőbizott­ság elköke 1 ismertette az egyhónapos jelölési munkát, majd választás következett. A KISZ megyei bizottsága első titkárának Juhász Fe­rencet (147 szavazattal), titkároknak Dancsné Szőke Juditot (160), Kántor Csabát (164), Vékony Jánost (107) választották. Szavazatot ka­pott még a listára felkerült Sőrésné Nemes Ágnes. Az ifjúsági mozgalomtól búcsúzó Jókay László volt megyei első titkárnak Ifjú­sági Érdemérmet nyújtott át Nagy Imre. KISZ Érdemér­met kapott a szintén lekö­szönő lllésné Erdős Judit volt megyei titkár. A KISZ KB Dicsérő Oklevelét vette át Virányiné Bunkóczy Éva,' a KISZ megyei apparátusá­nak távozó alkalmazottja. (t. k.) Elodázhatatlan a bérek reformja Tavaly novemberben ho­zott határozatot az MSZMP Központi Bizottsága a két- testületes (végrehajtó és pártbizottságból álló) ágaza­ti bizottságok megszüntetésé­ről. Az egytestületes pártbi­zottság megválasztására, a feladatok kijelölésére hívott össze küldöttértekezletet pén­teken a kereskedelmi ágazati bizottság Nyíregyházán. Vitaindítójában Csáthy Béla titkár kiemelte, hogy a felgyorsult gazdasági, társa­dalmi változások, az élén- kebb közélet, a nyíltságra va­ló törekvés magában hordoz­za, hogy ma a párt tagjai fo­kozottabban igénylik, avas­sák be őket a reformfolya­matba, szólhassanak bele a helyi, vállalati kérdéseken túl a nagy horderejű dönté­sek előkészítésébe, meghoza­talába. A kereskedelemnek gondot okoz a fogyasztói árak emel­kedése, ami a kereslet csök­kenését eredményezte. A megyében egyedül az élelmi­szer iránti kereslet növeke­dett, visszaesett a ruházati, vegyesipari cikkek, a vendég­látás iránti igény. A kínálat magán hordozza a hazai ter­melés és az import hánya­tott piaci viszonyait. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a párttagok körében megnőtt a politizálási kedv, amelyhez elengedhetetlennek tartják a hiteles tájékozta­tást . A párttagság mihama­rabb programot, érdekképvi­seletet vár az MSZMP-től, s ha ezt nem kapja meg idő­ben, félő, hogy másutt keresi azt. Ezért a pártnak haladék­talanul fel kell vennie a ver­senyt más ideológiákkal, ér­velésekkel. Mára már égetővé vált a kereskedelmi dolgozók béré­nek rendezése, hiszen leg­alább 35%-uknak a jövedel­me nem éri el a havi 5000 Ft- ot. A bérreformnak meg kell szüntetnie az életkor és a bérek közti szoros összefüg­gést, a KPVDSZ-nek sokkai hangosabban kellene szólnia a béremelésért. Miközben azonban a fiatalok helyzeté­nek jobbítására töreksze­nek, nem szabad megfeled­kezni az idősebb korosztály­ról sem, amely hasonló meg­élhetési gondokkal küzd. A bérezésnél a teljesítmény el­ismerésére kell törekedni. Szó volt a kereskedelmi etika romlásáról is, amely főként az árubeszerzésnél érezhető. A lakosság elvárja a megfelelő színvonalú ellá­tást, elégedetlen, ám a mai viszonyok között a kereske­delem sem a gazdaság befo­lyásolására, sem a versenyre nem képes. A több órán keresztül fo­lyó élénk vita után a kül­döttgyűlés 17 fős ágazati pártbizottságot választott. A titkár ismét Csáthy Béla lett, aki egyben a városi pártbi­zottság tagja, társadalmi he­lyettese Király József. Sza­vaztak a városi és a megyei pártértekezlet- küldötteire is. (cservenyák) Kiállítások, előadások, bemutatók Véget ért a múzeumi és műemléki hónap Ebben az esztendőben is gazdag programmal várták megyénk múzeumai az ér­deklődőket októberben. A sok és érdekes rendez­vényből feltétlenül kiemelés­re méltó a KMP-emlékkiálli- tás a nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban, ugyanott Bakó Ilona iparművész tár­lata, aztán a „Mesterek és ta­nítványok" című kiállítás a Rétközi Múzeumban, ahol Berecz András és Morvái Ti­bor mutatkozott be. A máté­szalkai Szatmár Múzeumban a II. mátészalkai művészte­lep alkotásait mutatták be októberben. Étkezés, orvos, könyvtár Egyéves múltra tekint visz- sza a területi gondozási köz­pont Mátészalkán, melynek munkáját a napokban érté­kelte a helyi városi tanács végrehajtó bizottsága. A gon­dozási központ feladata az idősek klubja életének, a há­zi gondozó szolgálat tevé­kenységének szervezése és a szociális étkeztetés megoldá­sa, e hármas feladatot a köz­pont kilenc függetlenített dolgozója látja el. Az idősek klubját tizenhe­ten látogatják rendszeresen, ahol az egészséges tagokat naponta háromszori étkezés, egészségügyi felügyelet, ki­rándulási lehetőség, letéti könyvtár várja, de segítenek a ruháik mosásában, vasalá­sában, lakásuk rendben tar­tásában is. A házi gondozószolgálat közreműködését negyvenkét olyan helybéli veszi igénybe, akik jobbára idős, mozgásuk­ban korlátozott emberek, és saját otthonukban várják a segítséget. A városban a kör­zeti orvosi határok figyelem- bevételével négy gondozási kerületet alakítottak ki, egy- egy gondozó hat-hét magate­hetetlen embernek viseli a gondját, figyelmük az OTP-s ügyintézéstől az étkeztetéséig sok mindenre kiterjed. A szo­ciális étkeztetést az idei év elején szervezték meg, ma már ötvenötén élnek a város­lakók közül e lehetőséggel. A szálkái szakemberek ar­ra számítanak, hogy közis­mert, s egyre nehezedő gaz­dasági körülményeink főleg az idős, beteges, alacsony nyugdíjjal rendelkezőket sújtja majd a legjobban ezentúl is, így várhatóan mind többen veszik igénybe a gondozási központ segítsé­gét. Sajnos, az erre fordítható összegek látványos emelke­désére nemigen lehet számí­tani, így a rászorulókon meg kell próbálni legalább szíves szóval, szeretettel segíteni — bár ez utóbbiakból eddig sem volt kevés. A vásárosnaményi Bereg Múzeumban „Bartos Jolán és a Bereg Múzeum", Mátészal­kán pedig „Szatmár a II. vi­lágháború után” címmel ren­deztek kiállítást. A múzeumi hónapban vol­tak előadások, találkozók is: Nyíregyházán Szent István alakja a történelemben cím­mel tartottak múzeumi mati­nét. Nyírbátorban október elején tudományos konferen­ciára került sor A Nyírség történetének kutatása és eredményei címmel, megnyílt* az Elődeink fegyverei című kiállítás. De volt bélyeggyűj- temény-bemutató Vásárosna- ményban; Tiszavasváriban a régi fegyverekről esett szó, és megrendezték ugyanitt a Szövés-fonás néprajzi kiállí­tást is. A csengeri helytörté­neti gyűjteményt és a Vay Ádám Múzeum régi könyveit láthatta a közönség Vaján. Átadták a tiszadobi és az aja­ki tájházat, Mátészalkán az új szekérszínt, Kisvárdán a kovácsműhelyt, a Sóstói Mú­zeumfaluban pedig a tirpák­házat. A rendezők gondoltak a fiatalabb korosztályra is: a vajai múzeumban múzeumi sétákat és tájházi foglalkozá­sokat szerveztek részükre. Válogatott labdarúgók rács mögött Tovább dagad a labdarúgók megvesztegetési botránya: szom­baton a Budapesti Honvéd újabb — jelenlegi és volt — futballistái ellen kezdeményezett büntető- eljárást a rendőrség. Négy játé­kost — Fodor Imrét, Gróf Atti­lát, Kováos Kálmánt és Stkesdi Gábort — előzetes letartóztatásba helyezték. Az ominózus 1986-os Honvéd—DMVSC mérkőzésen többek közt Détári Lajos is ját­szott — róla eddig nincs hír ... (Beszámolónk a 8. oldalon.) XLV. évfolyam, 260. szám ARA: 1,80 FORINT 1988. október 31., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents