Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-27 / 257. szám
1988. októfar 27. Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1 Mérleg és vitatétel Megkérdezték Nyíregyháza kommunistáit, iegyen-e pártértekezlet. A taggyűléseken részt vettek 68 százaléka válaszolt igennel. Ennek megfelelően ül össze tanácskozásra 1988. november 19-én a városi pártértekezlet. A demokratizmus jegyében, s azért, hogy minél reálisabb képet kapjunk helyzetünkről és a legfontosabb feladatokra fordítsuk figyelmünket, a városi pártbizottság egy teljesen önállóan dolgozó szerkesztő bizottságot kért fel az írásos dokumentumok elkészítésére. A városközösség és a vonzáskörzet csaknem valamennyi rétegét képviselő kollektíva elkészítette a mérleget, s azokat a vitatételeket, amelyeket a legsürgősebb tennivalók kijelöléséhez a pártértekezlet figyelmébe ajánl. Alább ez utóbbit tesszük közzé. Hazánkban mélyreható, válságoktól sem mentes változások zajlanak. A gazdaságitársadalmi nehézségek zavarokat okoznak a közgondolkodásban. Megrendült a politika iránti bizalom, megbomlott a cselekvési egység. Helyzetünk és jövőnk megítélésében a közvélemény megosztottabb, mint a májusi pártértekezlet idején. A jelentkező feszültségek megyénkben még erőteljesebben hatnak. Romló helyzetünk következtében tovább növekszik lemaradásunk az ország más területeihez képest. Nyíregyházán és vonzáskörzetében is érzékelhetőek a válságjelenségek. A megye- székhely, mint gazdasági és társadalmi centrum, — a városközösség nagy erőfeszítése, gyakran áldozata nyomán is — jól láthatóan fejlődött, de ez egyben új feszültségeket szült, s a jogos igények és a lehetőségek közötti távolság egyre nő. Az elmúlt időszakban súlyosbították helyzetünket a társadalmi-gazdasági szerkezet és gyakorlat korlátái, a hagyományos fejlesztés központi forrásainak kimerülése. A helyi lehetőségek feltárása és hasznosítása sem kellő mértékű. A nehezülő körülmények között, a kényszerlépések megtétele közben a városi vezető testületek sem éltek és élhettek mindig a cselekvési önállósággal. A vezetés felelőssége, hogy e kényszerhelyzetben a kisebb eredményekkel is megelégedett. A gazdaságfejlesztés korszerű eszközeit még annyira sem tudtuk alkalmazni, mint ahogy azt lehetőségeink megengedték volna. Nem használtuk ki megfelelően az értelmiségben rejlő alkotó erőt. Romlottak.a megélhetés körülményei. A lakosság differenciálódását nem kívánatos jelenségek — elszegényedés, aránytalan gazdagodás, spekuláció, a bűnözés növekedése stb. — is kísérik. A szocializmus eddigi gyakorlata politikai munkánkban jelentős nehézségeket, ellentmondásokat okoz. A lakosság és a párttagság számottevő része az erkölcsi- és értékzavar miatt nem érti a változásokat. Ennek oka az is, hogy késtek és elmaradtak az ideológiai válaszok, s csak most kezdjük a nyíltság és a nyilvánosság gyakorlatának szélesítését. Nem bontakozott ki a korszerűbb, önállóbb pártmunka sem. A közvélemény és a párttagság erőteljesen igényli, hogy a demokrácia új típusú értelmezése alapján pártértekezlet ítélje meg a helyzetet és határozza meg a feladatokat. o Céljaink kijelölése, feladataink meghatározása és megvalósítása csak a párttagsággal együtt történhet. Ebben az alápszerveze- teket tekintjük a pártmunka alappilléreinek, ahol a helyi politika alakítása és végrehajtása folyik, az önállóság és a mozgalmi jelleg megvalósul, figyelembe véve a kisebbségi nézeteket is. Az irányitó pártszervek nyújtsanak ehhez rendszeres, konkrét segítséget. Párttagjaink, vezetőink tevékenységét, magatartását folyamatosan, objektiven értékeljük. A megítélés alapja a végzett munka eredményessége legyen! A vezetők képzésében, kiválasztásában új szemléletre és gyakorlatra, tudatosságra; a hatáskörök gyakorlásában változtatásokra van szükség, mely lehetővé teszi a folyamatos, nyílt ellenőrzést. A pártmunka megújításában alkalmazzuk a modern társadalom- tudományok által feltárt módszereket is. Tömegkapcsolataink a demokratizmus, a nyitottság, a partneri viszony érdemi alakításával, közvetlen emberi kapcsolatok szélesítésével fejlődjenek. Az újonnan alakuló szervezetekkel kapcsolatainkat elviségre alapozzuk; hasznosítunk minden progresszív észrevételt, kritikát, javaslatot. Ifjúságunk megnyerése nélkülözhetetlen feladataink megvalósításához. A pártfegyelem és a párterkölcs erősítse a társadalmi megújulás folyamatát, a tiszta közélet megteremtését. A párt vezető szerepe az általunk kezdeményezett vitákban egyértelműen érvényesüljön, erősödjék. Kapjon a pártmunka nagyobb nyilvánosságot, beleértve, hogy tanácskozásainkon jelen lehessenek az érdeklő tök is. Figyelmünket a tömegpolitikai munkára kell fordítani. Válaszaink legyenek időszerűek, adjanak cselekvésre serkentő érveket. Új stílusra van szükség a pártoktatásban, vitaképes parttagokra az alapszervezetekben. Propagandánk segítse nemzeti önbecsülésünk erősítését, a társadalmi folyamatok és jelenségek elvi alapjainak megismertetését, a szocialista piacgazdaság értelmezését. A köz- oktatásban nem mondhatunk le a világnézetünkön alapuló képzésről és nevelésről A főiskolai oktatásban törekedni kell az új feladatoknak megfelelő értelmiség képzésére. Igenyeljük, hogy a megyei és az országos politika alakításában területünk párttagsága nagyobb szerepet kapjon. Munkánk csak a. dolgozók különböző rétegei, a pártonkívü- liek alkotó részvételével, az értelmiség elkötelezett feladatvállalásával lehet eredmé- nyes. Alkotó eszmei egységet és a fő kérdésekben közös cselekvést akarunk. Határozottan lépjünk fel az elért eredményeinket lebecsülő nézetekkel szemben. zetátalakítás, az új piaci követelményekneK megfelelő jövedelemtermelő képesség, a vezetői-, irányítói munka ^avítása. . Alapvető követelmény, hogy mindenkor a körülményeinkhez igazodó 'gazaáságpolitikát alakítsunk. Segítsük a! Miaon'óSsááí alapokon nyugvó gazdasági együttműködéseket, a határ mén ti kereskedelmet és a^kijzös vállalkozásodat. A helyi erőfeszítések támogatásara pártbizottságunk érdekegyeztető tevékenysége lépjen túl a hagyományos kereteken, határozottabban igényelje az országos segítséget," a külön elbírálást. Támogatunk minden új vállalkozási formát, amely a tőke hatékony működtetését, az eredményes gazdálkodást, a munkahelyek megőrzését, újak teremtését szolgálja. Szükséges a munkaerő átképzési lehetőségeinek bővítése; a fiatalok szükséghez igazodó szakképzésé, az első munkahely biztosítása. A helyi gazdaság pártirányításában a közös célért érzett felelősség, de az elkülöníthető konkrét feladat- és felelősségvállalás legyen a mérce. Legyünk gazdái, fejlesztői településeinknek! Kapjon nagyobb figyelmet az ember és környezete. A közterhek viselésében jobban vegyük figyelembe a lakóhely érdekeit és a lakosság differenciálódó teherbíró képességét. Jövőnk az iskoláztatás, adjuk vissza a szellemi munka presztízsét! Javuljanak a közoktatás tartalmi és tárgyi feltételei, valósuljon meg a területi igényeknek megfelelő megyei szakmai képzési, átképzési központ. Hatékonyabb szociálpolitikát igényeljünk. Az esélyegyenlőség helyi megteremtésében kapjanak nagyobb szerepet az önkormányzati szervek. Lakóhelyünk gyarapodása érdekében szorgalmazzuk, hogy gyorsabban teremtődjenek meg a jövedelmező termelés, az ellátás és a szolgáltatás fejlesztésének feltételei. Segítsük és bővítsük a gazdálkodók, a vállalkozók mozgásterét, javítsuk a lakás- gazdálkodás és az alapellátás feltételeit. A tanácsi munka egyszerűsítését politikai gyakorlatunk is segítse, az irányítás intézményi átfedését szüntessük meg. Erősíteni kell a közrendet, a közbiztonságot, ezt segítse a társadalmi közfelfogás is! Nyíregyháza, 1988. október 21. A városi pártbizottság megbízásából a szerkesztő bizottság: ! dr. Angyal Sándor, dr. Baja Ferenc, Buglyó Tibor, Csáthy Béla, Fodor Géza, Györfi István, Glattfelder György, Ivanov István, Kása Béla, Lutter Sándor, dr. Nagy János, Brosz Szilárd, Pintér Miklós, Saliga László, Szed- lák I}ichárd, dr. Szegedi János, dr. Szemján Tibor, Tukacs István és Vas János. A nyíregyházi városi pártbizottság érdemi vitára kéri fel a párttagokat és pártonkí- vülieket. Azt szeretnénk, ha a vitában bővülne, gazdagodna elképzelésünk, hogy a pártértekezlet és az azt követő tevékenységünk, a körülményeink adta kereteken belül mind eredményesebb legyen. A közös gondolkodás, az együttes cselekvés a tő garancia arra, hogy céljaink valóra válnak. A javaslatokat, észrevételeket, a vitában született és egyéni véleményeket írásban és szóban, levélben vagy személyesen folyamatosan várjuk és hasznosítjuk november 19- ig, a pártértekezletig. Címünk: Városi Párt- bizottság, Szarvas u. 1—3. Telefon: 10-758. MM Válaszol az első titkár Egy döntés háttere Véglegesen eldőlt: pártérteke’zletet tartanak Nyíregyházán. Az indokokról beszélgettünk Szemerszki Miklós első titkárral. Válasza meggyőző. „Többen látják így felgyor- síthatónak a megújulási folyamatot.” Némelyek a személycseréktől várnak változást. A nagy többség azonban inkább azért döntött így, hogy ezzel is segítse egy átgondolt program elkészültét mind a városfejlesztés, mind a várospolitika minőségi jegyeinek érvényesítésére. 384 alapszervezethez küldtek levelet. A kérdésre: legyen-e pártértekezlet Nyíregyházán, a kommunisták 68 százaléka mondott igent. Értekezletek helyett Az első titkár szerint a választóvíz az volt, hogy a nemmel válaszolók előbbre valónak tartják, hogy az erőt, amit egy pártértekezlet megszervezésére fordítanának, a társadalmi munkára koncentrálják. A másik oldal szerint a régebbi vezetés sok rutinelemmel, elavult módszerrel dolgozik, a megújuláshoz nélkülözhetetlen olyan fiatal vezetőknek, testületi tagoknak a beválasztása, akik már csak koruknál fogva is új lendületet, új módszereket vihetnek a munkába. Szemerszki Miklós nem tapasztalja ezt a retrográd, az eseményektől, a folyamatoktól való elszakadást a munkájukban. Már csak azért sem — mondja —, mert Nyíregyházán — akár akarták, akár nem — már négy évvel ezelőtt lejátszódott egy folyamat, amikor a fél megye pártirányításának feladatát megkapták. Egy viszonylag szűk apparátussal dolgoznak, így a leckét csak a helyi önállóság maximális biztosításával valósíthatták meg. „Elemi érdekünk volt, hogy a városhoz tartozó harminckilenc községben a helyi ismeretek, tények birtokában döntsenek saját tennivalóikról. Az üzemekben és ágazatokban pedig — Nyíregyházán is — pártbizottságokat választottak, amelyek szintén teljes önállósággal, jog- és hatáskörrel dolgoznak. így a városi pártbizottsághoz a tagságnak közvetlenül csak negyede tartozik. Vagyis, ha akartunk volna sem tudtunk közvetlenül beleszólni a párttagság ügyeibe. A mi feladatunk, hogy a munkájukhoz jó politikai hátteret és megfelelő döntési készsé- ’get nyújtsunk. Vállaljuk fel a koordinálást, legyen személyes kapcsolatunk a területek vezetőivel. Nem utolsósorban segítenünk kell a testületek tagjait, tisztségviselőit megfelelő ismeretekhez jutni — például a demokratikus vezetési módszerek elsajátításához. A pártmunka nem értekezletekben merül ki, hanem sok-sok helyszíni segítségben, a pártszervek közötti tapasztalatcserében .. Amire a taggyűlések és jelzések utaltak Hogyan élték meg a testületek, a tisztségviselők a heteket, amíg e nehéz döntésig eljutottak? „A végrehajtó bizottság lényegében abban értett egyet, hogy a kialakult helyzetet tárjuk a pártbizottság elé. A vita során nekünk is az vált meggyőződésünkké, hogy pártértekezlet nélkül is meg lehet újulni mind tartalmilag, mind személyileg. Az első menetben a pártbizottság tagjainak döntő többsége vélte úgy, hogy 15 pártbizottsági tag és két titkár váltása megfelelő keret a személyi változásokhoz. Ez a testület, ez a vezetés képes megfogalmazni és megvalósítani a feladatokat. Nekem meggyőződésem: senki nem saját egzisztenciáját, a bőrét féltette. Hogy mégis a párttagság megkérdezésénél döntöttünk, az azért volt, mert ennek szükségére utaltak a taggyűlések és az * információs jelzések.” Mik is voltak ezek a jelzések? A nyugdíjas korosztály nehéz szociális helyzetét, a negyven év eredményeihez való ragaszkodását szeretné bizonyítani. Szerintük — akik sok újjal nem értenek egyet — az elmúlt évtizedekben nemcsak elfelejteni való rossz, hanem sok emlékezetre érdemes jó is volt. ök ezeket akarják elmondani. A pedagógus társadalom az oktatásügy nehéz körülményeit szeretné ezáltal is jobban megismertetni. A gyáregységi munkások sajátos termelési-bérezési és egyéb gondjaikat, az adórendszer teljesítmény-visszafogó hatását akarják erőteljesen hangsúlyozni. Rengeteg véleményt, javaslatot kapott a városi bizottság, amelyek nagy része az ország helyzetével kapcsolatosak. Például: az életszínvonal romlásával, az inflációval, a foglalkoztatással (ami már Nyíregyházán is gond) a mezőgazdasági termékek értékesítési nehézségeivel, a közrend, közbiztonság problémáival, a szociálpolitikával, vagy a párt és ország jövőjének féltésével. És generális téma a múlt megítélése, a szocializmus jelene és Snmenzki Miklós, a nyíregyház vM pártbizottság első titkára szerint a pártétte- kezlettel többen látják felgyorsíthatónak a megújulási folyamatot jövője, a morális helyzet, a szavak és tettek egysége... A felvetések egy másik blokkja az iszá- kosság, a cigánykérdés, a visszajövő ingázók, a komplex városfejlesztés hiátj^a, elégtelen, vagy rossz az utak állapota, a kommunális ellátás, az állami lakásellátás.. .. Pártértekezletről van szó, tehát a felvetések egy része a pártmunka javítását célozta. Különösen az alapszervezeti tevékenységet. Előtérbe kell kerülniük a káderkéfdéseknek, a tömegszervezetek és az ifjúsági szervezet munkáját is meg kell javítani. Sok mindennel nem értenek egyet, sok mindenre rákérdeznek a kommunisták. Csoda-e -— kérdi a városi első titkár — ha például zavart okoznak körünkben az új alternatív szervezetek, egyesületek, körök? Ez bizony szép csomag, bár egyáltalán nem baj, ha egy városi vezető testület tudja, mi forog a párttagság fejében. Még akkor sem baj, ha józan fejjel tudjuk, hogy egy. városi pártértekezlet hatáskörén, lehetőségein bőven túlnőnek a megoldásra felvetett témák. Tudják, hogy ettől nem változik meg minden, különösen a mai nehéz időkben, illetve amikor a párt az operatív, a napi dolgokba beleszóló ügyintéző módszerektől akar megszabadulni és valóban politizáló párttá akar válni. „Még sem tartom fölöslegesnek a tanácskozást. A politizáló párt megteremtéséhez kapcsolódhat, ha minél több helyen jelzik az országos szerveknek a legaktuálisabb gondokat. Így nagyobb a reménye konkrét intézkedések születésének. A másik haszon: a nézetek tisztázására is lehetőséget nyújt ez a fórum. Nagy nyereségnek tartom azt is, hogy a vitának, a véleményütközésnek — egyáltalán a demokráciának — jó gyakorlóterepe is a pártértekezlet. Nem utolsósorban el kel töprengenünk — és alaposan — mit tettünk rosszul, hogyan politizáltunk, vagy nem politizáltunk, mit kellene jobban csinálnunk. Ehhez a jobbhoz szükséges megteremteni a személyi feltételeket. El kell kerülnünk a rutint, a beidegződéseket, magunkban is ledönteni a merev sémákat.. Nem lehetnek lebukottak A városi első titkár azzal folytatja, hogy a munka tűzvonala az alapszervezetek, elsőrendűen fontos tehát, hogy váljanak megfelelő politikai műhelyekké. Meg kell tanulniuk élni az önállósággal a pártszervezetek titkárainak, vezetőségeinek. A pártértekezlet egyik fő feladata olyan döntések meghozatala, olyan új testületek választása, amely akar és képes segíteni ennek elérésében, amelyek tagjai kivétel nélkül vállalják a helyszíni segítő, ellenőrző munkát. Nem kerülhetők meg, hogy szóljunk az egyéni sorsokról, amelyek egyeseknél gondokat okozhatnak. Szemerszki Miklós ezt így foglalta össze: „Meggyőződésem, hogy akik évekig a városi pártbizottság tisztség- viselői, vagy munkatársai voltak, és most a másoknak adott bizalom miatt kikerülnek az apparátusból, az életben képzettségüknek megfelelő területen meg fogják állni a helyüket. Erre már a közelmúltból is találunk példát. Külön szólnék a társadalmi munkában dolgozó testületi tagjainkról. Ügy vélem, hogy aki hozzászokott a városi szintű politizáláshoz, az tapasztalataival nagy segítséget nyújthat a helyi teendők jobb elvégzéséhez. Szerencsére túl vagyunk azon, hogy lebukottnak tekintsék azt, akit nem választanak meg újra. Ha valamikor, most igazán mindenütt nagyon nagy szükség van az aktívan és jól politizáló emberekre .. K. J.
