Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-26 / 256. szám

1988. október 26. Kelet-Magyarorsxág 7 •V#r»ii«Vo • • • • ••••••■•« »••••• »I • • • I • • 9-WWW J ••••••< • V# • • # v# • • • • • • • • • • • • • • Postabontás Nincs kiút? Maráczi Mihály nyír­egyházi fiatalember még csak tizenkilenc éves, de tetteivel máris méltóvá vált arra, hogy a rendőrsé­gi hírek állandó szereplő­je legyen. Édesanyja, test- vérei, rokonai rettegnek tőle. Bújdosniuk és szé­gyenkezniük kell miatta. A hatóságok — úgy lát- szik — tehetetlenek a fia­talember jövőjét illetően, pedig a dráma körvonalai máris kirajzolódnak. Gyerekemberként bete­ges volt. Egyik szemén hályoggal született. A mű­tét nem sikerült, máig fé­lig vak. Emiatt korán torz lett a lelke: önző, követe­lőző, némelykor igen bru­tális fiúcska volt. Édes­anyja sajnálta, mindent megadott neki. A serdülő ifjú pedig megszokta, hogy vágyai azonnal teljesül­nek, különben tört és zú­zott. Mindent irtott maga körül, ami szép és jó, mert azt képtelen volt könnyen elérni. Ahogy nőtt. úgy borította be a gyűlölet. Édesanyja karjá­ba tizenegy évesen bele­vágta a kést, testvéreit megrugdosta: miért nem ők a vakok?! Ekkor kellett volna pszi­chológushoz vinni, feltö­rő, sötét ösztöneit időben átalakítani. Nevelőotthon­ba került. Gyakran meg­szökött, csavargott. Közös­ségre csak a bandákban lelt. Társaitól megtanulta az ostoba lázadást: igyál szeszt, szipózz, így döntsd le saját korlátáidat! Min­den ilyen tette után buta gőg fogta el, ami — mert sűrűn gyakorolta — jel­lemvonásává szilárdult. Az ital csak rossz irányban engedte fejlődni. Akkor volt boldog, ha rombolha­tott, mert ilyenkor erköl­csi elégtételt érzett: meg­mutatta, hogy ő is valaki! Munkahelyeit sorban otthagyta. Betelepedett az édesanyja lakásába, zsa­rolta a pénzét. Aztán egy este vérben forgó szemek­kel, italosán ráemelte a henteskést, amit mindig a párnája alatt tartott. Ek­kor már túl volt egy ká- bítószerelvonó-kúrán, ezt még nem „köszönte meg” anyjának! Szerencsére a barátjában még kapatosán is volt annyi józanság, hogy lefogta a karját. A fiatalember a hívásra megérkező rendőrjárőrö­ket is megtámadta. Emiatt elvitték, és harminc na­pig fogdában tartották. Közben azok is segítettek, akikhez a kétségbeesett anya fordult, és a fiatal­embert Nagykállóba utal­ták kényszer alkoholelvo- nó-kúrára. Most az ifjú szabad. Gyilkossággal fe­nyegeti a családot. Édes­anyja és kisebb testvérei rokonoknál húzták meg magukat. Féltik az életü­ket. Joggal. Nagyon reménykedem, a rendőrség időben elfogja a bújkáló fiatalembert, még mielőtt beválthatná ígéretét. Nem hiszem, hogy nincs kiút az ilyen helyze­tekből, nem lehet megne­velni az ilyen embereket! Tóth M. Ildikó HELYFOGL.AL.OSDI Idős özvegyasszony vagyok, kicsi a nyugdíjam. Reg­gel hat, fél hét felé szoktam kimenni a nyíregyházi kispiacra, hátha tudok árulni valamit. De sajnos már egy méter helyet se kapok, mert az árusok végig el­foglalják egymásnak. Vagy kővel jelzik, vagy spár­gával kerítik el azoknak, akik sokkal később jönnek ki az árujukkal, mi meg kiszorulunk emiatt az utca legvégére. özvegy N. Nándorné ♦ Nyíregyháza (A piac- és városgazdálkodási osztály vezetőjétől megtudtuk, hogy a használtcikkpiacon csak azok­nak az iparengedéllyel rendelkező árusoknak van elő­nyük, akik hat óráig megérkeznek. Egyébként az áru­soknak érkezési sorrendben kell kipakolniuk, helyet senkinek sem foglalhatnak el más elől. Ha ilyen eset­tel találkoznak, meg kell keresni a piacon lévő ellen­őrt.) JÓSZÍVŰSÉG Tizennyolc éve baleset miatt combtőben mind a két lábam amputálták. Csak rokkantkocsival tudok közle­kedni, ezért az számomra létszükséglet. A napokban kellemes meglepetés ért: Be- licza Jánosné Kállósemjén, Batthyányi utcai lakos egy vadonatúj korszerű rok­kantkocsival ajándékozott meg. Ennek azért is nagyon örülök, mert a régi kocsim már meglehetősen rossz álla­potban van, elhasználódott. Belicza Jánosné a modern rokkantkocsiért nemhogy pénzt nem fogadott el, de a kedvességét, emberségét jó­szerével meg sem tudtam ne­ki köszönni. Az említett eset tanúsítja: manapság is van­nak jószívű és jólelkű embe­rek. Spisák Emil Kállósemjén, Ságvári u. 8. sz. KÉTOLDALÚ (?) SZERZŐDÉS A nyíregyházi városmajori művelődési ház balett-tanfo- lyamot hirdetett szeptember­től az érdeklődőik részére. Valóban (igaz, kezdeti nehéz­ségekkel) elkezdődött a taní­tás a gyerekeknek. A szülők vállalták, hogy a havi két­száz forintos tandíjat folya­matosan fizetik. Az oktatás­sal kicsik és nagyok is elége­dettek voltak, hat tanóra után mégis elmaradt az ok­tatás. Az újságban ezután megjelent egy közlemény, hogy szülői értekezletet tar­tanak, ahol elmondják az okokat. A szülői értekezlet kis híján botrányba fulladt, de ebben a legkevésbé a szü­lők voltak a hibásak. Mára kiderült, búcsút mondhat minden „sznob” szülő és tán­colni szerető gyermek a ba­lett-tanulásnak. Több szülő — talán reménységből — mégis befizette az októberi tandíjat, legalábbis ezt mondják. Viszont mindenki megvette gyermekének a méregdrága felszerelést, és most sutba dobhatja azért, mert ígérgettek neki, aztán gyorsan kiábrándították ... Negyven szülő nevében Dr. Papp Mária Nyíregyháza GAZDÁTLAN TÖRMELÉKDOMB Évek óta lakatlan Nyír­egyházán, a Soltész Mihály utca 52-es számú épület. Egy hónapja valaki mégis felke­reste, kihányta a pincéből a földet és a törmeléket a ház elé. A majdnem ember ma­gasságú halom miatt azóta le kell térnünk a járdáról az úttestre, ha arra járunk. Ed­dig csak a csúnya látvány bosszantott minket. Kerestük az esetleges új tulajdonost, hogy takarítsa el a gyalogo­sok útjából, de nem találtuk. Most már korán sötétedik, veszélyes letérni az úttest­re. Nem tudjuk, kihez for­duljunk segítségért, kinek kell eltüntetni a törmelék­dombot? A Soltész Mihály utcai lakók, Nyíregyháza LASSABBAN! Kérjük, hogy Nyíregyhá­zán a Kőris utca és a Fé­szék utca közé helyezzenek el egy sebességkorlátozó táblát. Közelben egy óvo­da, egy általános iskola, sok gyermek az utcán sétál vagy kerékpározik. Néhány jár­művezető viszont nem veszi figyelembe őket, és nyolc­van—kilencven kilométeres sebességgel hajt a gyerekek közé. Tudomásunk szerint eddig még nem történt sú­lyosabb baleset, de ez csak a véletlen szerencsének köszön­hető. Kerekes István Nyíregyháza, Kőris u. 51. FÜTYÜL A SZÉL Nyíregyházán a Család ut­ca 55., 57. és 59-es számú négyemeletes házakban lega­lább három hónapja külön­féle helyeken kitörtek a lép­csőházi ablakok. Már akkor jeleztük az IKSZV-nek, ami­kor meleg nyár volt, hogy helyes lenne beüvegezni a fagyok beálltáig. Most meg­jött a hideg idő, az össze- visszatört vagy hiányos ab­lakszemeken befütyül a szél, viszi magával a meleget. Nem mentjük magunkat, va­lószínűleg néhány renitens lakótárs jóvoltából törtek össze az üvegek. A szilán­kok balesetveszélyesek, az ablakon kieshetnek a játszó gyerekek. Gondoljuk, nem azért fűtik a házat, hogy az utcára kiszökhessen a meleg. M. A. Nyíregyháza, Család u. 59. Tamási Ferencné, Nyírbá­tor: A jelenleg érvényes törvény alapján annak a gyermeke jogosult árvaellá- tásira, aki haláláig megsze­rezte az öregségi (rokkant­sági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időit, illetve öreg­ségi (rokkantsági) nyugdí­jasként hunyt el. A megyei társadalombiztosítási ta­nácstól kérheti, hogy gyer­meke számára „kivételes alapon” árvaellátást folyó­sítsanak, hiszen körülmé­nyeik igen-figen rosszak. Kozma Andrásné, Nyír­meggyes: őszintén remél­jük, hogy ügyük hamar ren­deződik. Jó kívánságait ez­úton viszonozzuk. Cseh Mihály, Nyíregyhá­za: A kollégiumi térítési díj alapja a két szülő előző évi átlagkeresete. özvegy N. Béla, Mátészal­ka: A brigádot nem jól tá­jékoztatták'. Műszakpótlék ugyanis azoknak a dolgo­zóknak jár, akik ugyanazt Szerkesztői üzenetek a feladatot, egymást fel­váltva, több műszakban lát­ják el. Ennek megfelelően az állandó délutános mű­szákban dolgozókat mű­szakpótlék illeti meg. Éjsza­kai pótlék is a 22 óráitól, reggel 6 óráig dolgozóknak jár. N. Zoltán, D. Károlyné, Fehérgyarmat: Kölese köz­ségben van a Piremon Moz­gáskorlátozottak Kisvállala­ta, Szatmárcsekén bedolgo­zókat foglalkoztatnak. A vállalat jelenleg nem bőví­ti az üzemét. Értesülésünk szerint Fehérgyarmaton je­lenleg nincs munkalehető­ség, türelmüket kérjük. J. József, Újfehértó: Ha az adót a munkáltató álla­pítja meg, a dolgozó és a munkáltató között keletke­zett vita' eldöntése a mun­káltató ügyeiben eljáró adó­hatóság hatáskörébe tarto­zik. Varga Sándor, Kisvárda: Abban az esetben, ha a tsz munkaügyi szabályzata a műszakpótlék bevezetését elrendelte, a portás részére is jár műszakpótlék. Áz illetékes válaszol AZ IGAZGATÓ NEM MINDENBEN ÉRT EGYET A KRITIKÁVAL „IiMatazunlk” címmel közöl­tük nemrég a nyíregyházi Ungfvár sétány 23.. 25. és 27- es számú házak lakó inaik pa­naszát: a pincében éviek óta fel-felltör a szennyvíz. Ápri­lisban kérték az IKSZV igaz­gatóját, hogy segítsen, de miég választ sem kaptak a le­velükre. Dr. Tóth János, a nyíregy­házi IKSZV ilgaizgatója a bér­lők panaszát csak részben fogadja el. Levelében arról szól, hogy eredendően terve­zési hiba miatt dugul el olyan gyakran a szennyvízve­zeték. Időmként — bizonyára a lakók hibájából — nagyobb ruhadarabok is belekerülnek. Tény, hogy a dugulást a vál­lalatnak kell megszüntetnie. A bérlők levelének kézhez­vétele után az igazgató utasí­tására a házkezelési osztály május 27-én tájékoztátta a házmestert a bajok okairól és a tervekről. Sajnálatos, hogy ez nem minden lakónak ju­tott a 'tudomáséira. Az IKSZV illetékesei egyúttal in­tézkedtek is. Megrendelteik a Szaviosav-tól a lakások és a ház földszintijén Lévő űzte­tek, közülietek szennyvízgyűj­tő rendszerének a különvá­lasztását, a csőszakaszok ke­resztmetszetének bővítését. Év végére szeretnék orvosol­ni a krónikussá vált hibát. A JEGYKEZELŐ NEM MULASZTOTT Két idősebb ember vélet- lonségből vegytintát ivott az augusztus 27-én Nyíregyhá­záról Vásárosnaményba 'köz­lekedő délutáni vonaton. Bakfeilórámtházán vették le őket a szerelvényről, de már csak egy.iikőjüket lehetett megmenteni, a másik idős ember később meghalt — er­ről a tragédiiáról számolt be lapunknak J. Istvánná nyír­egyházi olvasónk. A MÁV Debreceni Igazgatósága vizs­gálatot indított aiz ügyben. Meghallgatták a vasutas dol­gozókat, és megállapították, hogy a vonart megállítása csak késleltette volna a betegek orvoshoz juttatását. Az út­közben érintett állomások (Apagy és Óféhértó) személy­zete az adott h ínközl'ési kö­rülményiek miatt azt a lehe­tőséget találta a legjobbnak, hogy Baktalóránrtházáröl — itt ugyanis mentőállomás van — juttatják el orvoshoz az eszméletlen betegekét. A MÁV illetékesei úgy ítéltek meg, hogy a jegy- vizsgáló az előíráísokmak meg­felelően intézkedett. A köz­beeső állomásokról azért sem lehetett volna akkor mentőt hívni, mert a vihar elszakí­totta a telefonvezetéket. (A szerk. megj.: Azt beszélik, ha ezen a vonalon nagyobb hal­eset történne, esetleg órákig sem lehetne segítséget kérni, mert a mozdonyon nincs rá­dió, a környéken rossz a te­lefonellátás, késő délután már nincs vasúti szolgáltait. És a megyében nem ez az egye­düli ilyen mostoha vasútvo­nal ...!) Betegségi segély Jubileumi iutalom a tsz-ben K. Zoltánné termelőszövetkezeti tag veszélyeztetett ter­hes. Tavasz óta betegállományban van. Sérelmezi, hogy vasárnapokra nem számfejtik neki a betegségi segélyt. Azzal sem ért egyet, hogy az összes jövedelméből figyel­men kívül hagyják a prémiumot és a jutalmat és a csök­kentett összeg után kapja a betegségi segélyt. Vajon he­lyesen van-e ez így? — fordult szerkesztőségünkhöz. A termelőszövetkezet tagjait megillető betegségi segély kiszámításánál a dolgozó által ténylegesen teljesített munkanapok számát kell figyelembe venni. Ez azt jelen­ti, hogy a tag átlagrészesedését az év napjainak a számá­val kell elosztani. Ennek az eredményét növeli a bérkie­gészítés egy napra eső összegével, amely így megadja az egy napi munkadíjat. Ennek az összegnek a bruttósítási „átszámítási táblázatban” szereplő párját meg kell szoroz­ni az év naptári napjainak számával, majd ezt az ered­ményt a ténylegesen ledolgozott napok számával kell el­osztani. A betegségi segély ennek a napi összegnek az alapszabályban meghatározott százaléka. Természetesen az átlagrészesedésbe beletartozik a prémium és a juta­lom is, a jogszabály konkrétan felsorolja, hogy mely ösz- szegeket kell figyelmen kívül hagyni az átlagrészesedés számításánál. Ügyszintén jogszabály rendelkezik arról, hogy a heti pihenőnapra (vasárnapra) nem jár a be­tegségi segély. Sz. D. nyíregyházi lakos traktorosként dolgozott a ter­melőszövetkezetben. Egészsége megromlott, munkaképes­sége ötven százalékban cseleként. Mezőőri munkára osz­tották be, de hamarosan ettől is eltanácsolta az orvos. Ezt követően a tsz már nem tudott olyan munkát adni neki, amelyik egészségi állapotának megfelelt volna. Levélírónk az iránt érdeklődik, milyen lehetőségei vannak? A megváltozott munkaképességű dolgozót elsősorban a munkáltatójának kell foglalkoztatni. Amennyiben iga­zolható körülmények miatt — ezt képtelen megoldani, akkor a megváltozott munkaképességű dolgozó foglal­koztatását az illetékes tanácsi szervek segítik elő. Az a termelőszövetkezeti tag, aki nem rehabilitálható, társadalombiztosítási ellátásban részesülhet a következők szerint: átmeneti járadékra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri és munkaképesség­csökkenése legalább ötvenszázalékos. Rendszeres szo­ciális járadékot az kaphat, aki rendelkezik a rokkantsá­gi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő felével és legalább ötvenszázalékos a munkaképesség-csökkenése. Emiatt ja­vasoljuk, hogy forduljon a lakóhelye szerinti tanács re­habilitációs bizottságához. Tóth József vásárosnaményi olvasónk 1970 óta tsz-tag. Ezt megelőzően hétéves munkaviszonnyal rendelkezett. Tavaly a betegsége miatt több hónapon keresztül nem vehetett részt a közös munkában, majd idős, beteg édes­anyjának gondozása miatt engedélyezett neki a tsz két hónapi fizetés nélküli szabadságot. Olvasónk arra kér vá­laszt, hogyan vehető figyelembe a jubileumi jutalom szempontjából a tsz-tagsági viszonyt megelőző munkavi­szonya, illetve az elmúlt év teljes évnek tekinthető-e. Levélírónknak legalább 25 évi munkában töltött idővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy jubileumi jutalomban ré­szesülhessen. Munkában töltött időnek számít a munka- viszonyban töltött idő, amelyet hozzá kell adni a tagsági viszonyban eltöltött időhöz. A tagsági viszony idejéből azonban csak azok az évek ve, ielők figyelembe, amelyek­ben a tag a részére megállapított munkamennyiséget tel­jesítette. Ez férfi esetében legalább 1500, nő esetében 1000 munkaórát jelent. A betegségi segélyezés időtartamát munkában töltött időként kell elszámolni, azonban a fize­tés nélküli szabadság csak abban az esetben számítható be, (ilyenkor is legfeljebb egy évi időtartamig) ha tíz éven aluli gyermek gondozása miatt vették igénybe. Azok az évek, amelyekben a tag a meghatározott munkamennyi­ségnél kevesebbet teljesített, arányosan töredékévként ve­hető számításba. Dr. Kondora Zsuzsanna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents