Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-25 / 255. szám

1988. október 25.

7

TUDOMÁNY TECHNIKA I KÖZGAZDASÁG

Munka, képzés, vállalkozás

Társadalmi eszközökkel a megye fejlesztéséért

Negyedszázados jubileumára- emlékezett a múlt héten Nyíregyházán a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE). Rövid esemény- tudósításunkban nem tudtunk kitérni a tudományos egyesületi muntkia részleteire, a GTE sokrétű tevékenysége azonban igényli a nyilvánosságot, hiszen egyike megyénk legaktívabb egyesületeinek.

JO IDŐSZAKBAN ALAKULT a

hatvanas évek elején a nyíregyházi szervezet, amelyet néhány lelkes gépészmérnök és technikus hozott létre. Ekkoriban már sürgető erővel jelentkezett a me- gye iparfejlesztési igénye, s az alapozáshoz kellett iis az az öt év alatt százas létszámúra emelkedő, vállalkozó szakembergárda, amely a tudományos egyesületi munka kereteiben társadalmi segítségre is vállalkozott.

A lendülethez munka is bőven társult: sokféle ötletet, javaslatot tettek le a megyei vezetés asztalára az iparfejlesztéshez. Hozták-vitték a korszerűbb technológiád eljárások hírét, szorgalmazták azok bevezetését a kiseb.b üzemekben is. Tudományos előadások, fórumok, vitakörök szervezésével segítették a szakmai képzést, továbbképzést. S latba vetették a kapcsolatokat is: a GTE központi vezetőségé- ben, szakosztályaiban sok nagyvállalati, főhatósági vezető is te- vékenykedett, s közülük jó néhányat egyesületi rendezvényen sikerült megnyerni a szabolcsi ipartelepítés ügyének.

A tudományos egyesület új =szín volt a megye társadalmi .életében. Olyan szervezet alakult meg ugyanis, amelynek keretében a műszaki értelmiség meg tudta beszélni a szakmai problémákat. s egyben megismerhette a városi, megyei gazdaságpolitá- ‘kai. célkitűzéseket. így segíthe- • teU is azok helyszíni megvalósításában. ötleteket adhatott hozzá. A tudományos egyesület főként az első időben az élenjáró módszerek szakmai tapasztalat- cseréjének is jó fóruma volt.

HAMAR RÁJÖTTEK A VÁLLALATI VEZETŐK is. hogy érdemes kapcsolatot kialakítani a tudományos egyesülettel. A ME-, ZÖGEP és a VAGÉP vezető jogi tagként be is lépett az egyesületbe. minthogy ezek a vállalatok alkották akkor a GTE fő bázisát. Szükség is volt a sokféle együttműködésre. kapcsolatra, hiszen , a fejlődő szabolcsi iparnak munka kellett, ami nem jött magitól. Ebben is részt vettek a tudományos egyesületben munkálkodó szakemberek, hiszen tapasztalat- cseréken, előadásokon, különböző tudományos rendezvényeken szólhattak megyénk helyzetéről, ajánlhattak kapacitást. Sokan régi egyetemi évfolyamtársi kapcsolatokat elevenítettek fel, másak a Budapestről kitelepülő gyárak szakembereivel vették fel a kapcsolatokat, kooperációkat szerveztek. Vasúti kocsik nyílászárói, ülései, keretes fűrészgép, hullámrugó, kártolószalag, MIA mQ$0EO.s targonca — egy-egy termék, amely későbbi komolyabb alapjait vetette így meg. szakemberei ni a iÓJ szí-'

m,

vesen- lékeinek* az éisőr*

1 ÖHf^barv 1 rendezett 99 MMMI jeÖJágQ,ccí#arféjLesztési célú;, an- ké$^_kra_,__amely rangos, megyén kivUji ^érdeklődést ist vonzott T erv&jiYatali. minisztériumi'.

nagyvállalati vezetők jöttek/ Nyíregyházára. hogy a helyi szakemberekkel eszmecserénf vé- gyenek! részt. Sok jó javáslat hangzott el, s azok számottevő része később valóra is vált. E rendezvényen elhangzott javaslat alapján kezdte meg később a VAGÉP Vállalat a konvejorok gyártását, előbb kooperációban, majd később önállóan. Az első ilyen rendezvényt később több is követte, részben kapcsolódva a megyei műszaki hónaphoz, az időnként rendezett megyei ipari- te r m ék ki á 11 it ás okh oz.

TÖBB RANGOS TANULMÁNYT is készített a GTE. Ezek egyike teljes részletességgel tárgyalta a kohó- és gépipari ágazat fejlesztési lehetőségeit, annak módszereit, s ehhez konkrét javaslatokat dolgozott ki. A tanulmányok között volt olyan is, amelyet a megyei tanács jól hasznosított a soron következő ötéves tervkoncepció kidolgozásánál. E javaslatok közül is több megvalósult, így például a BEAG tevékenységében elektroakusztikai berendezések és alkatrészek gyártásának bevezetése, a kormány által adott ipar- fejlesztési alap kiemelt célokra történő nyújtása, kis tanácsi vállalatok alapítása, fejlesztése.

Sokat tett az egyesület a szaktudás bővítéséért. Az ipartelepítés intenzív időszakában betanító tanfolyamokat szerveztek az egyesület sajátos lehetőségeit felhasználva. Később oktatási bizottságot is létesítettek, amely olyan jogosítványokat szerzett, amelyek birtokában egyes tanfolyamaik elvégzőinek országos

érvényű állami bizonyítványt adhattak. Erre azért volt szükség, mert számos olyan, vizsgához kötött munkakör van a vállalatoknál, amelyekre az állami iskolákban környékünkön nem képeznek szakembereket. Ezt az űrt töltötte (iUetve tölti) be a tudományos egyesület.

23 FÉLE MUNKAKÖR SZAMARA SZERVEZTEK TANFOLYAMOKAT a hetvenes éveik eleje óta, amelyeken évente 200—250. összesen mintegy hétezer hallgató tett eredményes vizsgát.

Kazánfűtő és -tkezelő, diarnke- zelő, kompresszor- és légtartály- kezelő, ív- és lánghegesztő betanuló, minősített hegesztői, középfokú raktározási, automatizálás pneumatikus elemekkel, karbantartást irányító, NC szerszámgépkezelő és programozó — csak ízelítő ez a felsorolás abból a listából, amely a tanfolyamokat összegzi. Látható, hogy sokféle hiányszakmában szerveztek képzést. Emellett főiskolai és egyetemi előkészítőket is meghirdettek. Ki kell emelni, hogy a tanfolyamok színvonalasak, s ezt a mezőgazdasági főiskola oktató kara is garantálja, amely —* más szakemberek mellett — részt

vesz a tanfolyamszervezésben és segíti azt.

A tanárképző főiskolával is jó kapcsolatokat ápol a tudományos egyesület. A vegyi tanszékkel együtt rendezett korrózióvédelmi tanácskozás országos érdeklődést váltott ki, sőt külföldi érdeklődőket is vonzott

Kialakult a GTE megyei szervezete is. Nyolc önálló szakosztály működik, amelyek speciális szakterületek szerint csoportosítják az érdeklődőket: hegesztői, karbantartási, technológiai, meo, munkavédelmi, repülőgépes, tűzvédelmi, mezőgép szakosztályok működnek. Városi és üzemi csoportok is szép számmal működnek. A tudományos egyesület jelenleg már több mint háromszáz tagot tömörít a megyében, akiknek közel fele egyetemi, főiskolai végzettségű, negyede technikusi végzettségű.

AZ EGYESÜLET NEM ELÉGSZIK MEG a múlt szép eredményeivel, s a mai praktikus tennivalókkal. A jubileum alkalmából évkönyvükben bárki számára hozzáférhetővé tették ezredfordulóig szóló céljaikat. Ennek lényege: megújulásra serkentik a velük együttműködő műszakiakat, segítik a szakmai problémák feltárását, azokat elemzik. Vállalkozásokba kívánnak fogni, továbbra is részt kémek a megye előtt álló feladatok megvalósításából — és tovább terebélye- sítik szervezetüket.

M. S.

Fürdőkád — mozgássérülteknek

Egy nagy-britanniai vállalat olyan fürdőkádat készített, amelyet a mozgássérült ember külső segítség nélkül is használhat. Ez egy állványra vagy a meglévő hagyományos fürdőkádra helyezhető vízálló doboz. Mindegyik oldala lehajtható, s ebben a helyzetében a kerekesszék magasságában átszállási rakodófelületet alkot. A rokkant, amikor már benne van a dobozban, ennek oldalait felhajtja, s a hagyományos csaptelepekből vizet enged belé. A szerkezet bármelyik szokványos fürdőkádra könnyen fel- szerelhető, illetve róla eltávolítható.

EGfiSZSfiGÜGYI tütTlAilgnDZIÓS egyszer használatos eszközöket kúiiteotk a HÉDIKOR RT. nagyecsedi tsz üzemében. (EL E. fdvj

Hol a helyed, ha gyáregység vagy?

Amíg a teljes körű önállóság megvalósulhat

..Gúzsba kötve táncolni” — így aposztrofálják ma helyzetüket a vállai átok, célozva ezzel az állami szabályozás korlátáira, a rengeteg kötöttségre. Ha ilyen az önálló vállalatok helyzete, milyen képpel lehetne ugyanezen vállalatok, (vidéki) gyáregységeit jellemezni? Nem kétséges, hogy a nagyváial/Latok tovább kénytelenek szűkíteni a gyáregységek mozgásterét; itt-ott a legszűkebben vett közvetlen termelési feladatok egyszerű végrehajtására degradálva a gyáregységi

tevékenységet. Persze a teljes kép ennél sokkal árnyaltabb és jó példák sokaságából választani.

Nem szokványos gyáieg»wéffii történet a nyíregyháza papírgyáré. Az 19í2-ben tortámat iumpuro— avatáskor az akkor ásanment Bieffi- korszerubb technikáit adták át a nyíregyháziaknak aöBsótl aj «ölből. hogy azt hatékonyan maa- ködrtetve versenyképes, korszem csomagolóeszközökkel lássák efl az országot.

Az első teljes teimelő évet,

A megyei ipar fejlettségi szintjének — több más tényező mellett — egyik jellemzője a gazdálkodó szervezetek egymás közötti kapcsolata. A fejlődés egyik elengedhetetlen eleme ugyanis a kooperációban meglévő tartalékok féltárása, kihasználása.

A KOOPERÁCIÓ FOGALMI

MEGHATÁROZÁSA. A gyakorlat oldalláról a kooperáció kritériumai a következők: a munkamegosztás eleme legtöbbször az egyes termékek gyártásának technológiai megosztásával, vagy a kapacitásgondok megoldásával kapcsolatos; a kooperációban gyártott termék felhasználója ismert, a kapcsolat jellegére jellemző, hogy bármennyire is függjenek egymástól a kooperáló felek, önállóságú kait nem adják feL

Mindezek felvetik a háttéripar és a termelési kooperáció azonosságait és különbözőségeit, tekintettel airra. hogy a megye ipari egységei — méretüknél fogva — alkalmasaik háttéripari feladatok ellátására is.

A KOOPERÁCIÓS KAPCSOLATOK ALAKULÁSA: Tapasztalataink szerint a kooperációs kapcsolatok ágazati megoszlásában az ipar meghatározó. A gazdálkodó egységek 35—40 százaléka tart fenn ilyen kapcsolatot. Ez ‘az adat nem tartalmazza a gyáregységek vállalaton belüli kapcsolatait, amely csak növeli ezt a részarányt.

A megyén belüli Kooperáció

Előnyök és buktatói

A kooperációt nyújtó gazdálkodó egységek száma magasabb, mint az igéhybe vevőké, az egységek 80 százaléka megyén kívüli partnerekkel tant. kapcsolj tot. A kooperációt igénybe vevp megyei egységek szinte kizárólag gyáregységek, akik többnyire nem végterméket állítanak elő. kapcsolataikat még a ván^ati központ irányításával hozták, .létre. A partnerek vonatkozásában figyelemre méltó változás, hogy megnövekedett az ipari üzem— mgtsz kapcsolat és nehezen megmagyarázható. hogy eléggé ritka a megye ipari szövetkezetei közötti kooperáció.

összességében felfedezhető a megyei egységek közötti kooperációs kapcsolat bővülése, ugyanakkor inkább jellemző a kooperáció nyújtása. mint annak igénybevétele, döntően megyén kívüli partnerekkel. A kapcsolatok jellege hosszú távú vagy legalább éves szintű.

A KOOPERÁCIÓS KAPCSOLAT MEGYÉN BELÜLI ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI, MOTIVÁLÓ TÉNYEZŐI. Felmerül a kérdés, az

előzőekben vázolt nem túl kéé vező hetffchÜ'éllenére. van-e elé nye a megyén belüli kooperációnak. Megítélésem szerint igen. a következők miatt; A gazdálkodó egység kitörhet a kapacitáskorlátokból. eszközének bővítése nélkül növelheti termelését, jníg az alvállalkozót a tartós kapcsolat lehetősége csábítja. Elősegíti á- foglalkoztatási gon- ckrtc"megoldását, enyhíti az e téren mutatkozó feszültségeket. Lehetővé teszi a műszaki tudás gyarapítását. az alvállalkozó megismeri a szállítási fegyelmet, a magasabb minőségi köve- tehnényszintet. Megyén belül egyszerűbb a kapcsolatkiépítés- lartáfc, a kooperáció szervezése, koordinálása, technikai lebonyolítása kisebb költséget igényel.

Sajnos a hátrányok sem elhanyagolhatók. Alapvetőnek tartom. hogy a megyei kooperáció azért nem szélesebb körű, mert a megyei gazdálkodók ebben a kapcsolatban kisebb nyereség- tártaimat realizálhatnak, mint egy potenciális végtermékgyártóval. ahol a termék kalkulációja magas rezsiköltséget hordoz. Nem túl iparosított megyénkben

'mwfwwwvwwvfwvwvw

LAIA 1885

SAN MARINO 1600:

JÉZUSKATÖL A BANKKÖLTSÉGIG

A stájerországi Christkindl (Jézuska) falva postahivatalát az idén november 25.—január 6. között újra kinyitják, ömlenek a levelek teleírva, rajzolva gyermeki kívánságokkal és százával érkeznek a felnőttek küldeményei az ott rendszeresített szép bélyegzésért. Mindenki választ kap (kedvező esetben a kért ajándék is megérkezik,

persze nem a postától). A leveleket 6,5 centiméter hosszú bélyegzővel pecsételik le, ezen az ünnep napjáig Jézus születése, aztán a háromkirályok láthatók. A pecsétet csak osztrák posta bélyegekre teszik, amivel a külföldiek nem rendelkeznek. Elfogadnak ezért bankcsekket is, de ilyen esetben a bankköltséget figyelembe kell venni az osztrák posta közleményében ismertetett táblázat szerint.

Az ünnepre 5 sch névértékű bélyeget ad ki szomszédunk, ezt elsőnapi bélyezővel látják el Christkindl postahivatalának megnyitása napján. Tíz nappal később — ajándékozásra még alkalmas időpontban — 1988 bélyegeinek gyűjteményét kezdik árusítani. Az évjáratot egyszerű, kétlapos berakóban helyezik el. Más országok postái — díszes nyomtatású, gazdag tartalmú évkönyveket készítenek — még 1987 albumánál tartanak. A múlt évet tartalmazó magyar bélyegkincstár is csak most kerül forgalomba és a napokban lát napvilágot az ilyennel elsőízben jelentkező Svédország és Norvégia évkönyve.

ÚJDONSÁGOK

San Marino bélyegpáron mutatja be nagyvárosok mai és száz évvel ezelőtti látképét. Hága tengerparti részét, Scheve- ningent korábban a gyógyház hatalmas épülete uralta, mostanra a környéken modern lakótelep nőtt ki.

Egyetlen atlétán kívül jelvények, jelképek töltik meg a Ciprusi Török Köztársaság három- értékű olimpiai sorozatát.

A bélyegnapra Izland blokkot adott ki. A gyűjtőmozgalom javára felárral árusított kiadvány zord sziklák tövében meghúzódó házakat ábrázol. A kereten szerényen árválkodik egy apró épület, a sziget legkisebb temploma, amelynek magassága 5, szélessége 2,5 méter.

kevés a gazdálkodó _ száma, az önálló terméfcsatarultoíű- rával rendelkezőik száma sem magas, ami szántán betoattáinolljja a kooperációs lehetőségeken. Égető problémánkat jelzi, hogy a kooperációkban lényegesen több a fizikai, mint a rzeHleama- munka. A ..legéhesebtT* kooperálok az mgtsz melléküzemágak, ahol az alacsony technikai saamvomal miatt sok esetben mem képesek éléget tenni a kovctáümémyeaomek- Ebből kiút nem is májtlattkflmriIk. mivel a melléküzemág általi megtermelt nyereséget nem a mai-szaki fejlesztésre fordítják, azt efl- nyeü a főtevékenység vesztesége. A kooperációt adó valamilyen formában mindig kiszsügiltfttott. a partner gazdaságii helyzetének megingása munkacEátási proíMé- mákat okoz. különösem vesaeByes ez egy áttételes kapessotatmennd- szerben (pL: alváEalkoző—gyáregység—vállalati központ).

ÖSSZEFOGLALVA : a megyében működő gazdálkodó szervezetek egymás közötti kooperációs szintje. a lehetőségekben rejlő műszaki-gazdasági előnyök kihasználása elmarad attól a szmratttöL amelyeket az előnyök Mztto&ntfca- nafc. Ezt a helyzetet ítöhto tényező együttes hatása alaki ttotttá SdL Ezek kozott említhetők a gyáregységek súlya a megye ipar- szerkezetében. amelyek magnak is kooperációs partnerek az anyavállalattal. A Jól dtaatároDható vállalati egységek önáMőságának fokozása pozitív irányú vaJtozást eredményezhetne. Mint .-termék- gazdák”. lehetőségük nyílljnLffl a kooperációs partnerek megyén

A gazdálkodók információi sem kíelégítöek a lehrtáftágékiiőL ezért fordul az dó. hogy ugyanarra a tevékenységre — információszerzésünk időpontjában — 15—20 vállalat, szövetkezet knmállt és igényelt kooperációt. E tárén több esetben kimyMváMttotímk segítőszándék unkát. együttműködve az MTESZ-sael. sajnáHatios. hogy a gazdálkodó egységek nem mutattak érdeklődést,

Előrelépés lenne az oUyaurn irányú fejlődés, amely országos viszonylatban csökkentené a ...végtermék^-centrikusságot”, az exportösztönzés figyelembe vemmé a beszállító partnert is. A kooperáció fejlesztését segatámé ellő. tea a szabályozás olyan érdekeltséget teremtene, amely előmozdítaná a kihasználatlan temneílőbe- rendezések átadását, átcsoportosítását. (Jellemző eset pL: munkaerőhiány miatt gépek áimmak. ugyanakkor a termelési feladatot a vállalat kooperációban oldja meg.)

A fentiek mellett igen kedvező lenne, ha kialakulna a kooperációt nyújtó gazdálkodó egységeknél egy olyan adaptív képesség. amely lehetővé támmé — Sóként a gyártási eljárásoknak — a helyi körülményekhez valló újító jellegű hozzáigazítását- Ez utóbbi az. ami igazán perspektívát mutat, rugalmasságot és igazi közgazdasági-műszaki igényel, amelynek ma már mindenki számára rancsoló szükségflet.

a megyei tanács vb ipari osztályának főelőadója

as®3-fflt követően a felfutás rendkívüli volt a termelés 5 év alatt megduplázódott. A későbbi fejlesztések során tovább bővült a teimeflés mennyisége, szélesedett a vállaszták, javult a termékek minősége, versenyképessége. A nyíregyházi papírgyár sok lábon áüfl. viszonylag rugalmasain tud a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni. korszerű technológiával, vi- tagszűwonalú termelőberendezé- sekkel rendelkezik. A termelési szerkezet korszerű, magas jövedelmezőséget biztosit.

A Papíripari Vállalaton beiül ma is igen sokat beszélünk a gyárak önállóságáról, a centr.ali- zállás és decentralizálás célszerű arányairól, mégis ebben a megyében példaszerű lehet az eddig megteu út.

E folyamat korábbi főbb csomópontjai (nem időrendi sorrendben): önelszámolás, mely a támyleges gazdasági eredmény meghatározását biztosítja; meghatározott korben önálló árképzés és áralkalmazás; önálló termelésirányítás. szállítási szerződéskötés; részben önálló értékeA termékek egy részét a vállalatán beiül több egységben is gyártják, ezért a rendelésbegy új- tás részben központi; önálló gyártás- és gyártmányfejlesztés, müT szaki fejlesztés; részben önálló anyaggazdálkodás. A vertikum i és import papírok, valamint néhány központi beszerzésű segédanyag biztosítása centralizált;

termelésbővítő beruházásoknál pályázati rendszer; önálló áLló- eszkoz-gazdálkodás. ezen belül; ónálló fenntartási költséggazdálkodás; bizonyos értékhatárig önálló állóeszköz-beszerzés és értéA mindenkori áf£pgái&á§ági hér- és j o vedel e mszá b á FyoZaso n alapuló vállalati belső1 '•áííáb áíy ok szerinti önálló bér- -igpunram-kia- eró-gazdálkodás; önálja káder- és személyzeti tevékenység, oktatás. képzés, továbbképzés; tervtípusú érdekeltségi rfflpfte,. lyett bázis típusú, vállalkozáson alapuló érdekehségi-' Teűdsaeik melyben a gyárak eredményéi függetlenítik azoktól a: hátáisokf tál, melyekre nincs befolyásuké önálló a gyári belső mechaniz* mus. az irányítási és érdekeltségi rendszer kialakítása.

E felsorolás a teljesség igénye nélküli mutatja be azokat a fő gazdálkodási területeket. melyek egy önálló, vagy legalábbis kvázi önálló működés lényeges eteméi.

Könnyen mondhatnánk persze, hogy a ..részben önálló”. ,,szabályoknak megfelelő”, ,,értókha- ttároktól függő” kitételek messzemenően korlátozhatják a tevékenységek hatáskörét, az önálló döntéseket. De gondoljunk az álltamnak a vall adatok irányában ható korlátozásaira: keretek és kontingensek előírása; ellátási kötelezettség deklaráltan, vagy az elvárások szintjén; monopolizált termékek a külkeresdelemben: árak állami szabályozása ; bér- és keresetszabályozás; vállalati jövedelmek erős lefölözése.

Tudomásul kell venni, hogy ma az áMam számára a vállalat az irányítási egység és azt is, hogy a vállalat helyzete nem egyezik meg a gyárak helyzetének mechanikus összegzésével.

Nincs tehát kiút? De igen! Ehhez kell jönnie egy valódi vállalattá önállóságnak, a mai értelemben vett nagyvállalati rendszereiknek fel kell bomlania, helyét vagyonkezelő szervezeteknek kell átvennie, melyek fő és kizárólagos feladata a profit éj a vagyon növelése lehet. Ez magával hozza a teljes körű önállóság megvalósulását . az egykori gyáregységekben.

Sárdi Sándor

a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárának igazgatója