Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-25 / 255. szám

2 1988. október 25. Fesztivál Münchenben inden mennyiségben Több éve már, hogy Spa­ten sört fejtenek Bőcsön, a Borsodi Sörgyár üzemében. A munka közben kialakult jó kapcsolatnak köszönhető­en szeptember utolsó heté­ben 25 fős magyar delegációt látott vendégül a nyugatné­met vállalat Bajorország fő­városában Münchenben, a sörfesztiválon. A küldöttség­ben helyet kapott Török La- josné, a mátészalkai, illetve Kertész Ferenc, a kisvárdai kirendeltség igazgatója is. A világ szinte minden tá­járól érkeznek szeptember végén, október elején Münc­henbe a sörfesztiválra, hi­szen ez egy hagyományos, több mint száz éve élő nép­ünnepély. A polgármester megnyitója után szinpompás felvonulásra kerül sor. A sörfogatokról közben gazdag propagandaanyag hull a bá­mészkodók közé. A tömeg áthömpölyög a városközpont legszebb részein. A hat rendező sörgyár 4—5 ezer érdeklődő befoga­dására alkalmas hatalmas sátrakat épített. Ezekben kulturáltan szolgálják ki a vendégeket, akik viszont borzasztó nehezen jutnak asztalhoz, akkora a tömeg. A pincérek egyenruhaként fekete kosztümöt, vagy nad­rágot és zöld blúzt vagy in­get viselnek. Természetesen ilyenkor ők is bemutatják tudásukat, ügyességüket. Nemritkán a két kezükben tizenkét (!) literes korsót visznek ki a sörkóstolók kö­zé. Érdekesség, Hogy a sör árán felül, minden egyes kor­só után illik egy márka bo- ravalót — itt inkább sörre- valót — adni a felszolgálók részére. Mindez hangulatos sramlizene mellett... És amíg a felnőttek isszák kedvenc nedűjüket, a gyere­kek is jól szórakoznak. A sátrak között automata játé­kok, céllövöldék, hullámva- sutak vannak felállítva azért, hogy felszabadultan, jól érezzék magukat a sör ünnepén. Münchenben az egyhetes fesztivál alatt részeg ember­rel nem találkozni, pedig aki ide becsöppen, ritkán adja alább 5—6 korsónál. Igazából ez a hét (túl a rek- lárpjellegén) a fegyelmezett, plturált sörfogyasztás ün- iépé. (száraz) Kati néni A minap a Reggeli csúcs­ban szellemes glossza hang­zott el a pedagógusokról: a szerző egy bizonyos Kati né­ni életútját vázolta. Arról beszélt, hogyan jutott el a tanárnő a pályakezdés min­dent akarásától az elarcta- lanodástól való félelmen ke­resztül ahhoz, hogy most már megélhetési gondok­kal küzdjön, ötletesen tag­lalta, mit szól a férj ahhoz, hogy neje vacsorafőzés he­lyett is dolgozatokat javít. Végül a család gazdasági összeomlását elkerülendő, Kati néni gyermekmegőr­zést, ablaktisztítást, taka­rítást is vállal. Azzal fejez­te be, hogy fölszólította a hallgató diákokat: ha Kati néni kopogna az ajtón, mert ablakpucolásra jelentkezik, ne zavarják el. Az ötlet nem rossz; bár ha a ma tanulóifjúsága lépten- nyomon azt olvassa, hallja, hogy tanárai nyomorognak, sztrájkolnak, másodállás­ban takarítónőnek szegőd­nek el, vajon miként gon­dolkodnak majd saját neve­lőikről, egyben arról a vi­lágról, melyben élnek?... (K) Pillanatkép a sörfesztiválról. Megszűnik kit cseretelep Túrajárat viszi Kirakatajáilé A boltok, kirakatat előtt többnyire csak akkor állunk meg bámész­kodni. ba vásárolni szeretnénk, vagy ha valame­lyik reklámcélzattal kihelye­zett árucikk felkelti a figyel­münket. Magát a kirakatot — mint kompozíciót — nem egy­szer művészi alkotást csak ritkábban szemléljük meg. Pedig sokszor érdemes lenne. Mint például most a Centrum Aruház egyik rendkívül szel­lemes kirakatát. Az üveg mögött börtönben raboskodó. gyújtogatásra kész hatalmas méretű gyufa- szákákát láthatunk. Az egyik már-már kitömi látszik a rá­csok közül. A cella falán ef­féle a rabság világát idéző rajzok, feliratok: még 23S nap . . .. hajrá Fradi! ___stb. A falról egy pók csüng alá. Az elkeseredett gyufaszáliegé- nyek a rácsot feszegetik, az egyik már-már kitömi lát­szik. Az üvegen a sokatmon­dó felirat: ..Ha mi egyszer innen kiszabadulunk!” S hogy semmi kétség se legyen afelől, mi történik ebben az esetben, a kirakat alján egy stilizált tüzcsöva is látható. Az alkotás a Centrum Áru­ház kirakatrendezőinek közös munkája. Érdemes megtekin­teni. (bodnár) lét számi lesz hMati Nyíreqyházái Lelkiseflély-szolsálat Sok probléma halmozódik fel az emberekben. Családi, egyéni gondok, magányosság, lelkiválság — mind Olyan jelenségek, melyek sokszor terelik az embert a kilátásúi lanságba. A nemzetkön és hazai gyakorlat azt igazolja: ilyen esetekben gyakorta ko­moly segítség, ha valaki fel­tárhatja bajait, beszélhet ró­la, netán okos tanács birtoká­ban válságának szanálásához is hozzákezdhet. Különö­sen igaz ez, ha a beszéd vagy tanács után folyamatos kap­csolat is megmaradhat a se­gítő veL E gondolat jegyében alakul most Nyíregyházán az a lel­ki segélyszolgálat, mely igen sok szerv, személy közremű­ködésével építi ki ennek jól bevált módszerét, a telefonos segélyszolgálatot. Tanárok, orvosok, lelkészek, pszicholó­gusok, a gondok iránt affini­tást mutatók, eddig negyve­nen jelentették be. hogy vál­lalják a munkát. A Vöröske­reszt megyei székhazában két telefont állítanak a cél szol­gálatába, amely minden szombaton és vasárnap, min­den ünnepnapon, így kará­csonykor is, délután hat és este tíz óra között fogadja a hívásokat. A két telefon mö­gött a társadalmi munkát vállaló szakemberek ülnek, akik igyekeznek segíteni a bajban levőkön. November negyedikén lesz az a megbeszélés, melyen a debreceni és országos tapasz­talatokat megbeszélik a szol­gálat segítői. Ezt követően megkezdődik a gyakorlati te­vékenység. A lelki segélyszol­gálat telefonszámait, az ügye­letet tartók nevét rendszere­sen nyilvánosságra hozzák. Az a meggyőződés, hogy ez a lehetőség is hozzájárulhat ahhoz: csökkenjen a krízis­helyzetek okozta veszély, s megnyugvás adódjék azok­nak. akik maguk bajaikkal megbirkózni nem tudnak. Megszűnik Nyíregyháza környékén hét gázcseretelep. A lakosságnak az volna» az érdeke, hogy a telepek meg­maradjanak, a Tempó Szö­vetkezetnek pedig az, hogy megszűnjenek, mert egyre nagyobb ráfizetéssel üzemel­tethetik azokat. A forgalom után kapott jutalékból még a cseretelepen dolgozó fizetése sem telik ki, s ma már nem­csak, hogy nem kötelezhető egy válhat yagy .szövgüket arra, bogii- veszteséges éh* ter- meljen, nem is erkölcsös ilyet elvárni tőle. Hogyan lehet a két érdeket összeegyeztetni ? — erről beszélgettünk Kőfalt Istvánnal, a Tempó Szövet­kezet elnökével. rá-cf A hét telep — amelyikről szó van — Manda-bokorban, Vajda-bokorban, Nyírszőlő­sön, Sóstóhegyen, Rozsrét- szőlőben, Nyírpazonyban és Ny Murán üzemel jelenleg — mondta az elnök —, s meg­szüntetésüket nem úgy ter­vezzük, hogy gáz nélkül ma­radjon a lakosság. Arról van szó, hogy ezeknek a telepek­nek az állapota olyan mér­tékben elárvult, hogy ha csak az energiafelügyelet által elő- M feltételeknek, a tulajdon- védelmi előírásoknak szeret­nénk megfelelni, olyan össze­geket kellene korszerűsíté­sükre költeni, hogy a palac­kokért kapott forgalmazási díjból gyakorlatilag soha nem térülne meg. Most körülbelül 20 milliós árbevétele származik a szö­vetkezetnek a gázpalackok cseréje nyomán, de a haszon épphogy eléri a 200 ezer fo­rintot. Ez is a szállítási te­vékenység, tehát a fuvarozás eredménye és a helyzet en­nél már csalk rosszabb lehet. Néhány éve Nyíregyházán és közvetlen környékén havon­ta 22 ezer palackot cserélt a lakosság a szövetkezet telep­helyén, most pedig Kisvár- dával és Mátészalkával együtt is csak 16 ezer a ha­vi palaokforgalmuk. Sok helyre eljut már a ve­zetékes gáz, a palackcsere- telepeknek pedig ez pecsételi meg a sorsát, hiszen nem várható el, hogy olyan tele­pet működtessenek, ahol ha­vonta még a kót-háromszá- zat sem éri el a cserélendő palackok száma. Mi lesz akikor a megoldás? Ahogy az elnök elmondta: ezután is kicserélnek min­den palackot, csak más mód­szerekkel. Az egyik: a ta­nácstagok és a népfrontakti­visták segítségével felmérik, miilyen időpontok felelnének meg a lakosságnak az állan­dó telepek helyett egy túra­járat közlekedtetésére, s ak­kor mindenki az autóról ki­cserélhetné megürült palack­ját. A másik: a megszünte­tésre ítélt cseretelepek közé­lében lakáknaik; 4—5 kilöttié- ternél többet' nem keli még­tenni, hogy egy megmaradó, telepen kicserélhessék "a”tú­ra járat előtt kiürült palack­jukat. A harrhaüik pedig': ál­landóan Vesznék fel megren­deléseket "és a megadott cím­re kiszállítják a palackokat. A házhoz szállítás díja 17 fo­rint. Az ilyen házhoz szállí­tásokat is tyrajáratszerűen végzik, ám ha yalaki meg­adott időre kéri, mert mond­juk csak kedden délután 4 után van otthon, akkor erre is vállalkozik a Tempó. Gáz nélkül nem marad tehát sen­ki, csak gazdaságosabb lesz a szállítás. . Javuló alapellátás A gyógyítás központjai A kezdetek a 70-es évek végére, a 80-as évek elejére .tehetők. Abban az időben különféle okok miatt sorra szűntek meg a megyében a szülőotthonok, rendelőinté­zetek. A részben az orvoshi­ány, részben az integráció ál dozaítaként megüresedett épü­letek újrahasznosítása nem váratott sokáig. Akikor merült fel a gondolat hogy ezekbe az épületekbe az egészségügyi alapellátás egységeit, a kör­Az artista múszott be Lebuktak a presszók rénei Hangfal, bőröndök, mag­nókazetták, bárámybőr, CB- és táskarádió, dugaszolt irtai, drótok ... Nem, kedves olva­só, nem vegyeskereskedés áruit soroltam fel, csupán a Nyíregyházi Városi Rendőr­kapitányságon Endrédi End­re rendőr százados irodájá­nak padlóján a beléptemkor látható tárgyaikról készítet­tem gyors léltánt. A vizsgáló- tiszt egy betörőtársaság több hónapos országos portyáján történtek összegzésén dolgo­zik. A harminc éves Botos Ber­talan, a 27 éves Botos Attila, a 22 éves Botos András (test­vérek^, valamint a 22 éves Wertheim József budapesti lakosok (Botosék Ralkamazon születtek) néhány hónap alatt rengeteg vendéglátó­helyre töritek be, ahonnan hatalmas értékű és mennyi­ségű árut vittek el. A fővá­ros környékén gyakran vo­nattal, máshol autóval jár­tak. A módszerükre jellemző, hogy előtte a helyszínen kö­rülnéztek, majd éjjel, záróra után az ajtót vagy az abla­kot kifeszítették s ott be­másztak. Ez utóbbi Wert- heim Józsefnek különösen könnyen ment, mivel artista­ként cirkuszokkal vándorolt. Különösen a műszaki cik­keket kedvelték. Például Wertheim a Bács-Kiskun megyei Dusnok községbeli étteremből olyan értékes vi­deót lopott el, melyért cseré­be valakitől egy 126-os Pols­ki Fiat-ot kapott. Jártak többek közt a rafcamazi mű­velődési házban is, ahonnan 105 ezer forint értékű videó­képmagnót, rádiós magneto­font és erősítőt tulajdonítot­tak el. Botos Bertalan 18, Botos Attila 11, Botos András 15, Wertheim József pedig 18 rendbeli betöréses lopást kö­vetett el, összesen mintegy kétmillió kettőszázezer forint kárt okoztak. — A rakamazi művelődést ház sérelmére elkövetett be­törésen buktak le — hallom Czimre József századostól, a Nyíregyházi Városi Rendőr- kapitányság bűnüldözési cso­portjának vezetőjétől. — Ugyanis a gyanú ekkor tere­lődött rájuk. Egy akciócso­port Botos Bertalan pesti la­kásában számos műszaki cik­ket, videót, magnődecket, té­vét, rádiót, sok italt és ci­garettáit talált. Letartóztat­ták, a rakamazi és a gáva- vencseldői betörést rögtön bevallotta. A rendőrség a lefoglalt tárgyak alapján az egész országra kiterjedő nyo­mozást folytatott, melynek során kiderült: a Botos la­kásában talált tárgy ak túl­nyomó része bűncselekmény nyomán került oda. Később kézre kerültek a társai is. Wertheim sokáig szökésben volt, s addig is követett el bűncselekményeket A társa­ság többi özeimére is fény derült. A rendőrség a nyomozást lezárta és az ügyet vádeme­lési javaslattal átadta az ügyészségnek. (cselényi) zeti és gyermekorvosi rende­lőket költöztessék be. Utóbb fogalmazódott meg az ötlet: azok a tanácsok, amelyek hasonló egészségügyi központok létesítésére, építé­sére vállalkoznak, részesülje­nek a megyei tanács céltámo­gatásában is. A településen­ként adott, befejezéshez fel­használható négymillió fo­rint támogatás igen jó ösz­tönzőnek bizonyult. hiszen ahol csak tehették, építkezés­be kezdtek a tanácsok. A költségek alapjául saját pén­zeiket hasznaitok fel, sok he­lyütt a tehát szavazták meg erre a célra, s a pénz mellé még jelentős értékű társa­dalmi munkát is felajánlot­tak a települések lakói. Mostanra bővült, kiteljese­dett az egészségügyi közpon­tok feladata. Ma már az a törekvés, hogy ne csak a székheiyközségben, hanem annak 10—20 kilométeres vonzáskörzetében is hasznát vehessék a bennük található különféle egészségügyi szol­gáltatásoknak. A tervek vr rint 1995-re az egész mi ben kialakulnak az ügyi központok, amelyi továbbfejlesztésével márts foglalkoznak az illetékesek, amihez kétszintű tanácsi igazgatás bevezetésével újabb lehetőségeket találhatnak. Az Egészségügyi és Szociá­lis Minisztérium új szemlé­lete a szociális és egészség- ügyi gondoskodás egységé­nek megvalósítását hirdeti. Az alapellátásra igen sok tenni­való hárul Megvalósításukra ideális helyszínnek bizonyul­nak a szűrésnek, gyógyítás­nak, gondozásnak helyet adó falusi egészségügyi közpon­tok, amelyekben a körzeti és gyermekorvosi rendelők mel­lett laboratórium, fizikoterá­pia, különféle egészségügyi szolgáltatást segítő helyisé­gek is megtalálhatók. Tiszátokon Nagy kát lóban. Csen gerben és öj fehértón megüresedett épületekben alakítottak ki egészségügyi központokat. Jánkmajtison, Záhonyban. Demecserben, Ibránytxan. Kölesén pedig vadonatújat építettek. A jö­vőben továblb'ak kialakításá­ra-átadására kerül sor: Mán dokon. Kemecsén, Balkány- ban, Rakamrton, Nyírbélte- ken is. Életre vali útravaló Megkezdődött a közös játék Száz fiatal pár jelentke­zett arra a játékra, melyet Életre való útravaló címmel szervezett a Magyar Vörös- kereszt Szabolcs-Szatmár me­gyei vezetősége. Mint azt már közöltük, a játék célja a fia­talok — menyasszonyok, vő­legények, házaspárok családi életre való felkészülésének segítése, az életben történő eligazodás megkönnyítése A rendező szervek összeál­lították az első forduló kér­déseit, melyet a jelentkezők az elmúlt héten postán kap­tak meg. Ebben a forduló­ban a párok ismerkedhetnek az OTP szolgáltatásaival, a kölcsönlehetőségekkel, a Hungária Biztosítóval és a szakszervezeti élettel. Kérdé­sek és válaszlehetőségek tá­rulnak fel a korszerű táplál­kozásról, a családi élet bol­dogságáról és buktatóiról, a terhes anya életviteléről, a? otthoni elsősegélynyújtás el sajátításánaik fontosságáról. A válaszokat november 10- ig kell beküldení.1 A máso­dik fordulóra azokba pároi ‘kapnak újabb feladatokat akik az első forduló kérdé telnek többségére helyes vá laszt adtak. .’gén Áobk 'A'sciL’) ■■ .ßfißiu ßj (s. j. Örkény és Mrozak Újvidékiek bemutatója Ma este mutatkozik be a Újvidéki Színház Ny ír egy házán. Este 7 órától Orkén István: Tóték című tragikc médiáját mutatják be ki részben. A főbb szerepekbe Derzsi János mv, Soltis Lo jós, Szilágyi Rövid Eleonór és az ismert költőnő, Ladi Katalin látható. Rendezi Székely Gábor mv. A Krúdy Színpadon éjji 11-kor kezdődik az újvidi kick másik produkciója: Sic vomir Mrozek: Mészárszéki nek bemutatója. A Lubosla Majera által rendezett kétri szes játék főszereplői Napi gelleértné Kiss Júlia, Szili gyi Rövid Eleonóra, Vencz Valentin, Banka János 1 Balázs Piri Zoltán.

Next

/
Thumbnails
Contents