Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-24 / 254. szám

1988. október 24. Kelet-Magyarország 7 Röplabda Biztos győzelmek a Malév ellen Kéthetes szünet után folytató­dott a pontvadászat az NB I-es férfi röplabdabajnoksáfíban. Az NYVSSC pénteken a fővárosban 3:l-re nyert a Malév ellen, a visszavágót vasárnap délután ját­szották Nyíregyházán. NYVSSC—Malév 3:1 (5. 8. -13, 3). Stadion játékcsamoka. 300 né­ző. v.: Kibizsár. Haidú. NYVSSC: Varga. Kapéra, Prékopa. Nagy Mikunda, Batai. Csere: Szikszai. Edző: Balázs István. A vendégek kezdtek jobban, 0:4 után azonban belelendültek a nyíregyháziak és alig negyedóra alatt nyerték az első játszmát. A második szett­ben 8:8-ig fej-fej mellett haladt a két csapat, ezután viszont már csak a hazaiak értek el pontot. Sokan elkönyvelték ekkor a 3:0- át. ám a fővárosiak másképpen gondolták, és ha szorosan is, de nyerték a játszmát. Az utolsó já­tékrészben ismét a piros-kékek irányították a játékot, a játszmát fölényesen, a mérkőzést pedig biztosan nyerték. Jó: Prékopa, Varga, Mikunda. Salakmotor A hétvégén Szegeden rande­vúztak legjobb salakmotorosaink. Szombaton az OB I egyéni, va­sárnap pedig a párosbajnokság ötödik, azaz zárófordulóját ren­dezték. Az egyéni bajnokság vég­eredménye: 1. Adorján Zoltán (Debrecen) 56. 2. Kocsó (Szeged) 49. 3. Nagy (Szeged) 47, 4. Hajdú, 5. Petrikovics 45—45. A páros versenyét, egyben a bajnoki címet a Hajdú Volán nyerte (Adorján, Tihanyi), g Nyíregyházi Volán (Petrikovics, Kovács András, Balogh) a ne­gyedik helyen zárta az ötödik fordulót és a bajnokságot is. Sxpari-győzelem, de fővárosi Fontos bajnoki mérkőzést ját­szott szombaton délben hazai környezetben az NYVSSC NB I/B- s férfi kézilabda-együttese. A pi­ros-kékeknek mindenképpen nyerni kellett volna ahhoz, hogy még versenyben maiadjanak az első hatba kerüléshez. Az ellen­fél az a budapesti Spartacus voilt, amely már biztosította he­lyét a tavaszi rájátszás felső ágában. NYVSSC—BP. SPARTACUS 19:23 (10:9). Epreskert utca, 400 néző, v.: Here. Kiss. NYVSSC: Boczák 3— Mészáros 4, Zeitler 4, Dobi 3, Kerekes 2, LŐrik, Kin­cses. Csere: Oláh (kapus), Gaz­dag 5/4, Berényi 1, Pásztor. Ve­zető edző: Rácz Sándor. Kiállí­tások: 0, illetve 2 perc, hétméte­resek 4/4, illetve 1/1. A hazaiak jól kezdtek, a 10. percben már 5:l-<re vezettek. Ezután viszont feljött a fővárosi gárda, egyenlí­tett, majd a vezetést is megsze­rezte. A hajrában fordítani tud­tak a nyíregyháziak, és egygólos előnyükkel ért véget az első já­tékrész. (A szünetben sorsolás volt, a bérletesek számai közül húzták ki a díjat jelentő Dácia személy- gépkocsi nyertesét. Aki lehet, hogy csak ma reggel, éppen la­punkból értesül a jó hírről, hi­szen a helyszínen nem jelentke­zett. Figyelem, az 534-es (ötszáz- harminbnégy) bérlet tulajdonosa Sárréti sikeres esztendeje A feljutás presztízse Sárréti György az NYVSSC te­niszezője, csapata első játékosa, évről évre az országos rangsor legjobb helyeit bérli. Mármint klubtársai közül és ennek jogos­ságát nem vitatja senki. A jó fi­zikai tulajdonságokkal rendelke­ző, nyúlánk, 28 esztendős ver­senyző, pályafutása Idei legjobb esztendejét tudhatja maga mö­gött, Olyan eredményeket pro­dukált. amely a szakemberek el­ismerését is kivívta. Ennyi fel­őta a Nyíregyházi VSSC sport- mumkatársa, korábban a nyír­egyházi MAVmál dolgozott. So­kat köszönhet volt munkahelyé­nek, ahol biztosították számára a gondtalan versenyzést. Bol­dog, hogy ilyen sikeres év ala­kult számára, de nem téveszti meg az elismerés. Tudja, hogy ez számára felelősséggel jár. A jövőre nézve komoly tervek fog­lalkoztatják. Szeretne még köze­lebb kerülni a többiekhez. Erre lesz mód a csapatbajnokság so­rán, a bizonyítás lehetősége so­kat jelenthet számára. Mert bu­dapesti teniszezőkkel szemben keveset játszhatott az elmúlt évek során. A csapatbajnokság mérkő­zésein azonban taláikozniok kell. — Mit jelent csapatban élvo­nalbeli „belföldi” teniszezőnek lenni? — kérdezem a versenyzőt. — Aki a honi ranglista első tíz helyén tudhatja magát, lé­nyegesen nagyobb lehetőség kí­nálkozik számára. Ilyen, többek között a külföldi szereplés is. Véleményem, hogy kevés a pénz­díjas verseny, ha rendeznek is, több jó versenyző elindul rajta. Mosolyogva mondja: eddig a teniszből nemigen tudott meg­gazdagodni. Nyíregyházán lakik, nős, két gyermek apja — Gá­bor 6, Balázs 2 éves. Ami a jö­vőt illeti, több dolog is foglal­koztatja. Jól szerepelni a csa­patbajnokság mérkőzésein, a versenyeken, ottmaradni a Leg­jobbak között. — Es a külföldi munkaválla­lás? — Nyílt titok, szeretnék két- három évet külföldön játszani, ausztriai ajánlatom van, de még nagyon a kezdet kezdetén tar­tunk. Már korábban is foglal­koztatott a gondolat, de az ed- digi szabályzók megnehezítették. Sárréti György egyértelműen a legjobb teniszező Nyíregyházán. Szavai igazolják, legjobbként is szerény sportember maradt. Hogy is mondta edzője, Tóth Bar­na? „Az eredményes sportoló pá­lyafutását az határozza meg, mennyire tudja elviselni saját-nagyságát.” Kovács György tétlenül kellett, ennyi elég volt már ahhoz, hogy Sárréti a fi­gyelem középpontjába kerüljön. — Gyuri ezúttal iis joggal ér­demelte ki az elismerést — így edzője Tóth Barna. — Sokat vál­tozott előnyére, tud küzdeni, a csapatversenyeken is ö volt a legjobb. Sérülés okozott számá­ra olykor megtorpanást, ezen szerencsére hamar túltette ma­gát. Véleményem szerint a ké­szülő országos ranglistán ott lesz a legjobb tíz között. Ez pedig nem kis dolog, is­mervén a sportág fonákságait, fővároscentrikusságát. Sárréti ed­digi legjobb rangsorát 1985-ben kapta, akkor 14. volt. — Hogyan kezdődött — már­mint a sikeres év a nyíregyházi fiú számára? — kérdeztük a ver­senyzőt. — Három célt tűztem magam elé az idei évre — mondja. — Jól szerepelni a fedettpályás és a nyílt magyar bajnokság küz­delmeiben, csapatommal vissza­kerülni a bajnokság legfelső vo­nalába. Nos, a tettek sikerrel jártak, a fedettpályás OB-n a legjobb 8 közé jutott, ezzel száz pontot szerzett. Közben elindult a ma­gas kategóriájú szolnoki Tisza Kupán, ahol előkelő második lett. Olyan versenyzőket győzött le, mint Bánhidi, Csizmarik, s a döntőben Csépaival szemben ma­radt alul. A magyar bajnokság során a legjobb 4 közé jutásért mérkőzött, előbb Gulyást győzte le. s csak a döntős Vágó tudta útját állni a szabolcsi verseny­zőnek. Nem kevesebb, mint 18 versenyen indult az év folya­mán. — És a csapatbajnokság? — A feljutás elérése presztízs­kérdést jelentett valamennyiünk számára, éreztük, hogy jobbak vagyunk ellenfeleinknél. Mint a csapat első játékosa tizenhatszor léptem pályára, minden mérkő­zésemet megnyertem. Sárréti György október elseje Repül a go... A felszabadu­lást követő években or­szágszerte divat Volt a kuglizás, vá­rosokban, falvak­ban gombamódra szaporodtak a kocsmai dobópá­lyák is. Sok em­bernek jelentett kikapcsolódást, szórakozást az effajta játék, amely — jobb híján — döngölt talajú pá­lyán zajlott, fából készült golyókkal, bábukkal... A háttérben ott volt a nézősereg, foga­dások születtek. Előfordult, hogy a játékos alsónad­rágban ment haza, mert hogy ruháját is eljátszotta az ital­bolt udvarán. A göröngyös pálya következtében gyakori volt a „vángli”, az eldobott golyóbis „részegen" slalomo- zott a deszkafalon belül. Per­sze akadtak ügyes játékosok, akik klencet ütöttek, ezt kré­tával írták fel a kerítésre. A népszerű kuglit a teke vál­totta fel, hasonló szabályok­kal, kulturáltabb körülmé­nyekkel. Ma ismét reneszánszát éli az ötvenes évek népszerű já­téka, a kugli, de korszerűbb eszközökkel, bárok, szállodák üzemelésében, műanyag pá­lyán, automata berendezés­sel. Képünkön, a katona(?)- sapkás atyafi „sistergő” do­A második félidő döntőn Dobi bevetődve lő, a többiek árgus szemekkel figyelik. (Garay) számára jól indul a hét! Valószí­nűleg a Tempó ktsz dolgozói között van a nyertes.) Rögtön a térfélcserét követően a vendégek kihagytak egy zic­cert, aztán egyenlítettek. Az NYVSSC idegesen kezdte a má­sodik játékrészt, nagyon sok hi­bával játszott. A Spartacus játé­kosai megérezték ezt, és átvet­ték az irányítást, 2—3, sőt 4 gól­lal is vezettek. Négy perccel a mérkőzés vége előtt még felcsil­lant egy halvány reménysugár, ám 18:20-as állásnál, Gazdag tá­voli átemelési kísérleténél résen volt a kapus, végül. biztosan nyertek a vendégek. Két szak­ember véleménye a hatvan perc­ről. — Rácz Sándor, a hazaiak mestere: Szünet után saját ma­gunkat vertük meg a lerohaná- sokkal és a töménytelen hibá­val. Ez a Spartacus jobb nálunk. — Adorján János, a fővárosiak edzője: Nagyon örülök, hiszen egy jó képességű csapat ellen nyertünk. Döntőinek bizonyult, hogy szünet után a hazaiak hát­só támadósora nem tudta fe­szültség alatt tartani a védőfa­lunkat, pontatlanak voltak az át­lő véseik és bejátszásaik, mi vi­szont élni tudtunk a lehetősé­gekkel. basa, az ötvenes évek elején, valahol Szabolcs-Szatmár- ban... (A tiszavasvári Alka­loida Vegyészeti Gyár fo­tószakkörének felvétele. An­nak idején „November” jel­igével egy pályázatra küld­ték be. Most valakinek a ke­zébe akadt, és behozta a szerkesztőségbe.) Válogatott bátor! bejáró r w Az újságírót mindig érik vá­ratlan meglepetések, amiikor csak úgy hipp-hopp belebotlik valami érdekes, izgalmas és váratlan hírbe. Néhány héttel ezelőtt örömmel adtuk közzé, hogy To- dorán Erzsébet, a Nyírbátori BSC atlétája városé tód megbecsülést jelentő kitüntetést, a tengerentúl­ról eddig egy ösztöndíj-ajánlatot kapott. Utóbbi felől érdeklőd­tem, s közben megtudtam azt is, hogy a tehetséges középtávfutó már nem a BSC versenyzője. — Az egyértelmű, hogy Erzsi­ké kinőtte a bátori kereteket, a fejlődése érdekében szükség volt a továbblépésre. Mindenárán sze­rettünk volna a megyében ma­radni, így került elsődlegesen szóba az NYVSSC. A régóta tar­tó tárgyalások végül megegye­zéssel végződtek, konkretizálód­tak. Mindenféle szempontból elő­nyösebb helyzetbe kerültünk, fő­ként anyagiakban, hiszen egy ilyen szintű sportoló versenyez­tetését. menedzselését egy kisvá­rosi klub költségvetése már nem teszi lehetővé. Emellett még pél­dául ott van a sportorvosi hát­tér, röviden összefoglalva min­den a váltás mellett szólít — in­dokol Gyenes József edző. A két klub közötti szerződés értelmében az NYVSSC 120 ezer forint nevelési költséget (a ma­ximum) utalt át a BSC-nek, va­lamint öt évig a Tod órán telje­sítménye után kapott prémium egy harmadát adja a bátoriaknak. A konkrét megegyezések mellett a szerződés tartalmazza az egye­sületek közötti kapcsolat tovább- szélesítését nemcsak az atlétikai, valamennyi szakosztályra vonat­kozóan. A már nemzetközi sikerek el­lenére Erzsiké éppen olyan sze­rény, mint egynkét évvel ezelőtt volt, alig lehet szóra bírni. Ha­sonlóan vélekedik, mint edzője, aki szintén (illetve az ő kapcso­latuknak megfelelően természe­tesen) átigazolt. Igaz ő csak fé­lig. mert másodállásban edző az NYVSSC-nél. a BSC-nél tovább viszi csoportját. Mindketten to­Todorin Erzsébet szép emléke a nyíregyházi rekortánról: az augusztusi IBV-n a 800 méteren bronzrémet nyert. Itt még az előfutamban, fehér mezben má­sodikként. vábbr.a is Bátorban laknak. az edzéstervnek megfelelően járnak majd be a nyíregyházi stadion­ba, illetve a főiskola atlétikai csarnokába. A hosszú távok gya­korlásának színtere ezután is a bogáti út. a rész tavas edzéseket, illetve a speciális gyakorlatokat végzik majd a megyeszékhelyen. Egy kéthetes előkészítést követő­en Erzsilke már elkezdte az ala­pozást, és jó erőben van. A jövő évi főversenyt az ifjúsági EB je­lenti majd, de előtte még a me­zei világbajnokságon is jól sze­retne futni. Annyira belemelegedtünk az átigazolási témába és a felkészü­lésibe, hogy majd elfeledkeztünk az ösztöndíjról. Amelyről kide­rült, s hogy nem az idei évre szól, hogy a nyelvtudás elengedhetet­len. — Naigyon meglepődtem és megörültem, miikor megtudtam, hogy Amerikában is érdeklődnek utánam. Ha lehet, szeretnék él­ni a lehetőséggel, ezért is irat­koztam be angol nyelvtanfo­lyamra — így Erzsiké. Aki egyébként a szakmunkás- képző befejezésével nem hagyja ott az iskolapadot, szakközépis­kolában folytatja. Szép dolog az ösztöndíj, ám úgy vélem, lénye­gesebb az. hogy végre megnyug­tató módon rendeződött itthoni helyzete. A kisegyesületi lehető­ségekhez képest mindent megte­vő BSC már nem biztosíthatta a válogatott szintű munkát. A me­gye kiemelt egyesülete és az or­szágos rangsorban előkelő he­lyen álló szakosztály viszont zá­loga lehet a még nagyobb sike­reknek. Ami külön öröm, hogy egy szabolcsi tehetség maradt szűkebb hazájában, hiszen ennek ellenkezőjére több eset is akadt az utóbbi időben. Mán László Megérezte, hogy nyerni fog Lada Szamara — bérléttel Az UU, a ZZ rendelkező kát már megszokta Feltűnt viszont egy Lada Szamara, betűjele NH. A tulajdonos — Vastag László — és a gyönyörű pi­ros Szamara a sport révén találkoztak. A történet dióhéjban. A boldog tulajdonos 1950-től — elsős gimnazista korától — az MTK szurkolója, közel egy évtizede az egyesület pártoló tagja. Tavalytól — nem tagadja, a nyerés reménye is vonzotta — bérlete van, melyet 1988. év­re már kedvezményesen ka­pott az állóhelyre 1890 forin­tért. A közelmúlt eseményeit így mesélte el Vastag László. Va­sárnap a Népsport kézhezvé­tele után kedvenc csapatának mérkőzéséről szóló tudósítást olvasta el elsőként, no és azt is, hogy az MTK-VM—Veszp­rém mérkőzés szünetében mi­lyen számú bérlet nyerte a Lada Szamarát. A 6891 állóhelyi sorszám láttán melege lett. A család­nak azt mondta, megy ki a telekre, de az igazi cél mun­kahelye, a városi földhivatal volt, mert íróasztalán volt a bérlet, s mielőtt elújságolta volna a hírt, mégegyszer meg akart győződni, jól emlék­szik-e a számra. Volt a csa­ládban aztán olyan is, aki a fülének nem akart hinni, de olyan is, aki az örömhírt hoz­ta ... A 12. MTK-VM hazai baj­noki mérkőzését követő ked­den — mindössze egy órát vett igénybe az átadási cere­mónia a MERKUR-nál. Azóta Mátészalkán autózik a bol­dog nyertes, aki évekig volt a helyi kézilabda-szakosztály Vezetője, majd később négy éven át az MMTK társadat mi elnöke. Ebben az évben még há­rom Szamara talál gazdára, de már a jövő évről is tájé­koztatták a nyertest az MTK- VM Sport Klub vezetői. A legfontosabb, hogy japán gyártmányú személykocsikat nyerhetnek majd a bérlettu­lajdonosok 1989-ben. Valószínű Mátészalkán is lesz bérletárusítás. Egyébként 11 éves Ladáját váltja fel az új kocsival. S milyen az élet: a mérkőzés előtt pár nappal egy ismerő­sét kérte, engedje őt beülni új Szamarájába, mert ilyet ”og nyerni... Ez — mint mondani szokták — bejött. Sok szerencsét és jo utat! Zsoldos Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents