Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1988. október : CSALAD-CTTUCN Szellemes tervezőit Nyitás - a Man Táplálkozás, háztartás A sokféle mirelit készít­mény között igen kedvelt a félkész vajastészta, amelyből (különféle édes és sós töltelé­kekkel könnyen, gyorsan igen finom sütemények, tész­ták készíthetők. A szárazabb töltelékekhez (dió, mák, gesztenye) mindig reszeljünk egy-egy hámozott almát, s ízesítsük vaníliás cukorral, faihéjjal, ízlés szerint néhány csepp rumaromával. Ha al­más kiflit akarunk sütni, a kevés cukorral, fahéjjal megpárolt reszelt alma közé keverjünk ledarált háztartási kekszet, így nem ázik el a vajastészta, töményebb lesz a töltelék. A sós töltelé­Mirelit vajastészta kék ugyancsak kedveltek, a tejföllel lazított darált főtt, füstölt sonka, a ledarált ma­radék pörkölt mind alkalmas a változatosságra, de rövid virsliket is csomagolhatunk a vajastésztába. Rajzunk azt ábrázolja, hogy a felengedett tésztát miképpen tudjuk kinyújtás után a legpraktikusabban úgy felvágni, hogy maradék nélkül azonnal tölthessük, és felsodorva kiflinek, tojással megkenve, forró sütőben aranysárgára süssük. A tésztából természetesen sok más sütemény is készül­het: túrós batyu, krémes, sajtos rúd, pogácsa. Kendő & Kendő... Annak ellenére, hogy Magyar­ország nem divatdiktátor, ha­nem divatkövető ország, közeli és távolabbi szomszédaink szíve­sen vásárolják a magyar divat­cikkeket: textileket, cipőt, ruhát, kötött holmit, szőrmeárut. fehér­neműt, lakástextilt, szőnyegeket, ágyneműt. Legnagyobb piaeunk e cikkek­ből is a Szovjetunió, de szállí­tunk Csehszlovákiába, Lengyel- országba és az NDK-ba is ki- sebb-nagyobb tételeket, árucsere keretében, választékbővítés cél­jából. Nyugaton a magyar divat több­nyire bérmunka, termelési együttműködés, kooperáció során jelenik meg. Ruhagyáraink, ci­pőgyáraink, lakástextil-termelő­ink rendszeres szállítói a nyu­gatnémet, az olasz, a svájci, az angol, a francia, a jugoszláv, a skandináv piacnak. De egyik­másik divatcégünk eljut Észak- és Dél-Amerikába, Távol-Kelet­re, az arab országokba vagy ép­pen Afrikába is. Rendszeresen látható a magyar divat a külföldön rendezett nem­zeti heteken, szakvásárokon, ki­állításokon. Ezeken mindig elis­merést szereznek szellemes és divatérzékeny tervezőink és gyá­raink munkái. A magyar divat mind ez ideig többnyire néhány külkereskedel­mi vállalat közvetítésével, oly­kor saját termelői ajánlatként jutott el külföldre, Újabban a Magyar Divat Intézet is vállalta a hazai divat külföldi népszerű­sítését. reklámját, propagandá­ját és tényleges külföldi bemu­tatását. Az ipar számára is ran­got jelent a Magyar Divat Inté­zet égisze alatt megjelenni. Az intézet nemzetközi kapcsolatai és elismertsége jó alapot, garanciát nyújt a külpiaci értékesítésben is. Rendszeressé váltak a Divatin­tézet bemutatói a külföldön ren­dezett magyar kulturális esemé­nyeken, magyar napokon. Nem­régiben Berlin volt a színhelye egy divatrevűnek. Itt merőben új koncepcióval álltak elő, csak termelői és kereskedelmi mo­delleket vonultattak fel. Tehát a tényleges kínálat, a vásárolható választék jelent meg. Becsben a Collegium Hungarieum adott helyet hasonló reprezentatív ma­Magyar modellek egy moszkvai divatbemutatón. gyár divatbemutatónak. Vilnius­ban az ifjúsági divat aratott szép sikert. És a tervekben sze- repel még több bemutató szovjet köztársaságokban, külföldi ma­gyar intézetekben, magyar he­teken; Nyugaton és Keleten egy­aránt. És ahogy a Divatintézet, mint önellátó intézmény, többfelé is nyit, elkerülhetetlen, hogy ne vállaljon részt a hazai divat ter­mékeinek külföldi értékesítésé- ben. Társintézeteivel, külföldi divatirányító cégekkel meglévő kapcsolatai ezt a tevékenységét is elősegítik. Magyar cégek be­mutatása, külföldi bevezetése, termékeik értékesítésére, esetleg együttműködésére hajlandó kooperációs partnerek összeho­zása — az az új terület, amelyen a Divatintézet elindult. Voltak eddig is kísérletek. Az 1., a 2. a 3. rajzunkon a fejkendő megkötési lehetősé­geire láthatunk példát, a 3. ábrán a kendőnek kalappal való kombinációjára. 4. Két nagyabb és egy kisebb kendőből üdülésre, strandolásra, kirándulásra alkalmas szoknya-melltartó együttest alakíthatunk ki, melyet egy vászonblézer tesz kompletté. 5. Három nagy zsebkendő­ből divatos „szinte semmi” fürdőruha, természetesen fiataloknak, vékony alakra! 6. Két nagy szép, színes Hímzett tulipánok A kedves tulipános motívum sokféle kézimunkára kihímezhe­tő, de szépen mutat ruhadara­bokon, blúzokon, ruhákon, szók- nyákon, mellényeken is. Rajzunk tetszés szerint kiseb­bíthető és nagyítható. Ízlés sze­rinti összeállításban minden tu- lipán más-más színű lehet, sőt akár ,,cirmos” is, például piros­sárga, rózsaszín-fehér stb. A leveleket a zöld kétféle ár- nyalatával hímezzük, így hatá­sosabb. A kivarrást megoldhat­juk szár- vagy láncöltéssel, de ha igazán szép munkát akarunk létrehozni, akkor ne sajnáljuk az időt és fáradságot: hímezzük ki laposöltéssel. kendőből alkalmi nyári pon­csó. 7. Három, színes egymás­hoz illő selyemkendőből ele­gáns turbán készíthető. B.K. Jé, ha tudjuk... Jénai, pirex A konyhai munkákban járato­sak azt hiszik, hoigy a tűzálló üvegedényeikről, és a se nem porcelán, se nem üveg, hanem a két anyagot; társító pirexről, ezek előnyéről, a veílük való bá­násmódról nekik már senki, semmi újat nem tud mondani, ismerik az összes tudnivalókat. Aztán amikor egy-egy „érthetet­lenül” szétpattan, vagy fugáiba beleég az ételmaradék kiderül, hogy az iLletők mégsem voltak mindentudók. Márpedig több mint ötven éve annak, hogy a jénai Zeiss gyár kibocsátotta az első hőálló üveg- edény-sorozaitot. Akkor ez per­sze nagy szenzáció volt, noha az első darabok igencsak luxusáron kerültek forgalomba. A tűzálló főzőedény azonban a kényesebb ízlésüek, a szép tála­lásra sokat adók számára is le­hetővé tette, hogy a benne ké­szült étel átrakás nélkül, azon­mód kerülhessen az asztalra. Ma már számos országban gyárta­nak fehér, füstszínű, hideget-me- leget egyaránt álló főzőedénye- két, de a magyar szóhasználat­ban jénai maradt a megnevezé­sük. Jó néhány említésre méltó jó tulajdonsága van a jénainak. A fedelét például nem kell felemel­ni ahhoz, hogy ellenőrizni lehes­sen forrásban van-e az étel ber>- ne, puhul-e, színesedik-e a süt­ni-, főznivaló. Jó tulajdonsága, hogy hozzácsiszolt tetejéről a pára az ételbe visszacsepeg, így jórészt a nyersanyag saját gőze is elég a puhuláshoz. Az sem le- becsülendő tulajdonság, hogy a Vastag öntött üveg nemcsak áll­ja a hőt. hanem meg is tartja. A benne lévő étel- sokáig forró marad. A jénaitól — összes előnye el­lenére — mégis sokan tartanak. Félnek a „fel robbanásé tói”. Vannak, akik azért nem szere­tik, mert a ráégett ételszennyet nem tudják eltávolítani, és idő múltán az edény megcsúnyul. A hőálló üvegedény használa­tának alapszabálya, ho-gy sem hideg étellel megrakva, sem üresen nem szabad tűzre tenni. Ajánlatos használat előtt meleg vízbe állítani, megtörödve meg­tölteni, s úgy tenni lángedosztóra vagy a forró sütőbe. Így átmele­gítve nem pattan szét az üveg. De az ellenkező hőhatásra ugyanúgy kell vigyázni. A sütő- bői kivett vagy tűzről leszedett edényt nem szabad hideg kőre állítani, hideg vízbe tenni. Ennek az alapszabálynak a betartásával elhárul a szétpattanás, felrobba­nás veszélye. A jénait áztatással tarthatjuk tisztán. A kaparás, vakargatás, dörzsölés — hosszas erőfeszíté­sek árán — ugyan célravezető lehet, de ezzel nemcsak össze­karcolódik az üveg fényes felü­lete, hanem a karcolások finom rovátkái ugyancsak megtelnek szennyel a következő használat­kor. Mosogatószeres vízbe áztat­va a szenny annyira felpuhul, hogy súrolószer és súrolószer­szám nélkül is leválik az edény felületéről. A konyhaszekrényben érdemes a jénai számára külön rakodó­helyet teremteni, mert záró pe­remei kis összeütéssel is köny- nyen kicsorbulnak. Keresztrejtvén y CSEREI MIHÁLY történetíró a XVIII. szd. első felének egyik legjelentősebb erdélyi emlékíró­ja 320 évvel ezelőtt. 1668. október 2l-én született. Székelyföldi ne­mes volt, aki Székelyudvarher lyen folytatott tanulmányokat, majd Teleki Mihály szolgálatába lépett. Az Önálló Erdély meg­szűnte után . . . folyt, a sorrend­ben beküldendő vízsz. 1. (zárt be­tűk: N, Y, Y, O, I, A). 38. (zárt betűk: C, Á, K). függ. 16. (zárt betűk: E, T, V, A, K, O). Be­küldendő még a vízsz. 36. sor is, mely fő művének címét tartal­mazza, melyet 1709—12 között írt. VÍZSZINTES: 12. Folyadék. 13. Nagyhatalom. 14. Japán kihalóban lévő, nem mongol típusú őslakos népének tagja. 16. Kötőszó. 16. Szélein matat! 17. ,,Némán” lesózó. 18. Az egyik szülőági. 19. Ezen a he­lyen. 20. Elme. 21. Ókori nép a Balkán keleti részén. 22. A zöld egy árnyalata. 23. öröklődő fő­nemesi cím Angliában. 25. Euró­pai főváros. 26. Budapesti sport- egyesüHet. 27. Vezetőhamgos, dúr jellegű egyházi és ógörög hang­sor. 28. Paripa. 29. Árvízvédelmi építmény. 30. Kálium és nitro­gén vegyjele. 31. És latinul. 32. Amerikai cigaretta. 34. Szépte­vés. 35. Feltételes kötőszó. 39. Csészefajta. 41. Nyíregyházához tartozó község. 42. Énekelni sze­rető, mindig derűs. 43. Magával cipel. 45. Azonosak. 46. Testén már hordott. 47. Olasz névelő. 48. Ereszték, illesztés. 50. Magas szín­vonalú. 51. Fűszer. 52. Színmű­vésznő (Katalin). 53. Ráró egyne­mű betűi. 54. Ritka férfinév. 56. Szóösszetételek előtagjaként az utótag négyszeresét jelöli. 57. A ló hímje. 58. Megtörtént valóság. 58. Gyorsfőző konyhai edény. 60. Tehát latinul. FÜGGŐLEGES: 2. Női énekhamgszín. 3. Fone­tikus mássalhangzó. 4. Tömeg- közlekedési eszköz. 5. A legerő­sebb kártya. 6. Tantál vegyjele. 7. Ázsiai ország. 8. Község me­gyénkben. 9. Becézett női név fonetikusan. 10. Folyó Olaszor­szágban. 11. Liszt-díjas operaéne­kes (Csaba). 17. Kábítószer. 18. Abba az irányba. 19. Ez is köz­ség megyénkben. 20. Pest megyei város. 21. Személyes névmás. 22. Azon a távolabbi helyen. 24. A Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zet francia nevének rövidítése. 25. Valamit szétszedő. 26. Tokter­mést hozó mezőgazdasági nö­vény. 28. Vadra vár a vadász. 29. Egykori portugál gyarmat Indiá­ban. 30. Evőeszköz. 32. Gyakori családnév. 33. Cukrászkészít­mény. 34. Kétszer, latinul. 35. Törvényes házasságban élő. 36. Lakóépület. 37. Vörös németül. 38. Hím bárányok. 40. Szélhárfa. 42. Piperemárka. 44. Lóverseny. 46. Hasad a hajnal. 48. Pl. a Duna. Tisza ... 49. Garázsszélek! 50. Tiszta súly. 51. NSZK-város. 52. Hátvéd a fociban régiesen. 53. Egykor. 55. Világfái. 56. Találat a vívásban. 57. Hangtalanul mé­reti. 59. Kiütés az ökölvívásban. 60. Középre veti! (N. I.) A megfejtéseket november 1-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Október 8-i rejtvénypályázatunk megfejtése: . . . hogy Rimbaud francia köLtő verseit elsőként ő ismertette meg a magyar olva­sókkal. Nyertesek: Dolgos Lászlómé. Hajdú Gabriella, Kiss Jánosné, Rozsnyai Lászlóné nyíregyházi. Simon András jánkmajtisi, Tóth Károly mátészalkai. Szolnoki Jó- zsefné mérki. Pintér Árpád nyír- madai, Losonczky Ferenc raka- mazi és Eszenyi János záhonyi kedves rejtvény fej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. „VAN BOLDOG HÁZASSÁG” jeligére, Nyíregyháza: Először csak kíváncsiságból olvastam el ezt a sarkot. Aztán rendsze­resen, és mindig elgondolkod­tam a leveleken. Pedig érzel­mi magánügyekkel foglalkozni nem férfidolog, ón pedig 46 éves, háromgyermekes, diplo­más ember vagyok, akit a munka után is vár az íróasz­tal, ha úgy, ahogy meg akarja őrizni családja korántsem fé­nyes színvonalát. Ami először feltűnt nekem ebben a rovatban, az az, hogy ide jóformán csak hölgyek címzik a leveleiket, tehát úgy néz ki, hogy csak őket érdek­lik az érzelmi dolgok. Sokára ért meg bennem a gondolat, hogy annyi rossz tör­ténet után leírom az enyémet, mert nemcsak rossz és boldog­talan házasságok vannak. A feleségemet húszévesen ismer­tem meg. Két évi udvarlás után összeházasodtunk. Hat évig nem lett gyerekünk, és én azt hiszem, ez a kölcsönös aggó­dás fűzött minket eitéphetetle- nül össze, meg az, hogy mind­ketten érintetlenek voltunk. Jövőre leszünk 25 éves háza­sok, és még mindketten olyan szerelmesek vagyunk egymás­ba, mint az első években! Pe­dig inkább rosszat kaptunk az élettől, mint jót. Nyolc évig albérletben nyomorogtunk, a legelső gyermekünk két napos korában meghalt, és az orvo­sak azt mondták, nem biztos, hogy a többi is élni fog. Hála Istennek, hogy élnek és egész­ségesek. A szüleinket hamar elveszítettük, egy azonos na­pon, balesetben haltak meg . . . Van-e a jó háziasságnak, a boldogságnak titka? — ezt én sokszor megkérdeztem magam­tól. Azt hiszem az, hogy mind­ketten egyenragúak vagyunk, és mindketten egymásért élünk. Én sose tekintettem a feleségem családi rabszolgá­nak, mindig segítettem neki. és ő is segített nekem a mun­kámban. Nincs vagyonunk, csak egy lakásunk és egy Tra­bantunk, és mi ezzel elégedet­tek vagyunk. Inkább a gyer­mekeink nevelésére fordítunk gondot, nem is betegek lelki­leg, mint a barátaik! Üzenem a kedves, szomorú hölgyeknek, van boldog házasság, léteznek boldog emberek és hűséges férfiak, és ha hiba van a há­zasságban azért a férfi és a nő is ugyanúgy felelős! EZT MI IS VALLJUK, mert „önhibán kívül” elrontott há­zasság nem létezik. Aki a má­sikra mutogat, soha nem jön rá, mi fenyegeti a következő házasságban. Levelét örömmel tesszük közzé. Nem csupán azért, mert kiderül belőle, hogy a boldogtalanság egyálta­lán nem szükségszerű a házas­ságban. Hanem azért is, mert rávilágít arra, hogy a szerelem gazdagabb érzés, mint ahogyan a legtöbben ismerik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents