Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-20 / 251. szám
4 Kelet-Magyarország 1988. október 20. Befejezték tevékenységüket a külföldi katonai megfigyelők Érveken alapuló javaslatok kellenek ÍBMD-vélemény a Munka Törvéiykünyvántk módosításához kapcsolódó vitához A hazánkban zajló közös magyar—szovjet gyakorlatra érkezett külföldi katonai megfigyelők szerdán folytatták munlkájuket. A délelőtt folyamán — a gyakorlat harcászati helyzetének változása nyomán — szovjet hardkocs'i- és tüzéralalkulaitokat látogattak meg, miajd egy egészség- ügyi zászlóaljat kerestek fel. Délután a hajmáskéri vasútállomáson a Magyar Néphadsereg szombathelyi dandárja alegységeinek bevág omírozá- sát tekintették meg a megfi(Folytatás az 1. oldalról) Ez időarányosan 25—30 ezer tonnával kevesebb a tervezettől. A csehszlovák és NDK almaexportban viszont 5—10 ezer tonnával előbbre járnak. Abban bíznak, hogy kedvező vagonellátás esetén október végére minimálisra csökkentik a lemaradásukat. A hűtőházaikba a betárolás megtörtént és Lassan elindítják a nem rubel elszámolású exportot i-s. A TSZKER-nél a szállítások ma már jó ütemben haladnak. Naponta 38—40 szovjet kocsit pakolnak meg. Október közepére 24 200 tonna almát exportáltak a Szovjetunióba. Emellett a körszedett (2500—3000 tonna) és az ipari alma (1000—1200 tonna) szállítása is folyik. A ZÖLDÉRT másfél hete még csak 50 százaléknál tartott a tervezett almaexportnak. Az eltelt egy hét alatt a hátrány nagy részét ledolgozták, most már 75 százaléknál járnak. Naponta kétezer tonna almát küldenek szovjet gjcportra. Október végéig a szeptemberi lemaradásukat 10 százalékra csökkentik. Tervük összesen 100 ezer tonna alma exportálása. Az alma hűtőházi betárolása a hét elején 12 ezer tonnánál tartott. A tervezett 35 ezer tonna és annak érdekében, hogy ez a mennyiség meglegyen, 50 filléres felárat fizetnek a különleges minőségű almáért. Az alma feldolgozását az export érdekében éjjel-nappal végzik. (száraz) gyelők. Ezzel a mozzanattal — mivel a gyakorlaton résztvevők létszáma 17 ezer fő alá csökkent — a 18 országból érkezett megfigyelők befejezték tevékenységüket. A Magyar Néphadsereg és a gyakorlat vezetősége biztosította a stockholmi dokumentum előírásainak megfelelő feltételeket a megfigyelők tevékenységéhez. A képen: Fazekas László vezérőrnagy, az MN vezérkari főnökhelyettese megfigyelőkkel a terepen. (Folytatás az 1. oldalról) mány együttműködésével biztosíthatók a gazdasági stabilizáció és a kibontakozás feltételei. Ugyanakkor felvetett néhány olyan témát, amelyben a Kamara nem ért egyet a kormánnyal. Így például a Kamara és a kormány közötti párbeszédet nehezíti, hogy egyes gazdasági kérdések megítéléséhez a vállalatok nem rendelkeznek megfelelő adatokkal. Meg kellene szüntetni — javasolta — a kormány „adatmonopóliumát”. Szükség van a túlszabályozás jelentős csökkentésére. A Kamara egyetért azzal, hogy nagyon fontos szempont a költségvetés egyensúlyának javítása. Véleménye szerint azonban az elvonások olyan nagy mértékűek, hogy továbbra is háttérbe szorítják a hatékonysági követelmények érvényre juttatását. A kormány kezdeményezte a munkatalálkozót, mivel igen fontosnak tartja a vállalatokkal folytatott párbeszédet — mondta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. A magyar gazdaság boldogulása alapvetően a vállalatok teljesítményének alakulásán múlik. Ezért mindenképpen meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek a teljesítményjavításhoz szükségesek. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke a jövő évre szóló tervezőmunkával Az elmúlt napokban több szakszervezeti testület és szakszervezeti tisztségviselő a sajtó nyilvánossága útján emelt szót amiatt, hogy véleményük szerint a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása kapcsán a szakszervezetek veszítenének jogaikból. A viták középpontjában a kollektív szerződések sorsa, a szakszervezetek bizonyos egyetértési jogának hatályon kívül helyezése áll. Ezzel kapcsolatban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban az MTI munkatársának elmondták: A Munka Törvénykönyve és a végrehajtásáról szóló minisztertanácsi rendelet tervezett módosításának néhány kérdésében — így a kollektív szerződések és a szak- szervezeti bizalmiak bizonyos jogainak tekintetében — eltérő vélemények kaptak kapcsolatban elmondta, hogy igen szűk a mozgástér, mivel az adósságterhek miatt forrásokat kell kivonni a gazdaságból. A pénzügyi restrikció ellenére a gazdasági szabályozásban számos kötöttség feloldására is sor kerül. Ilyen a tervezett import- és bérliberalizáció. Várható, hogy a társasági törvény életbe lépése is éreztetni fogja kedvező hatását, s jövőre módosul az adózási rendszer is. Ezek összességében javítják a vállalati gazdálkodás feltételeit. A szerda reggeli napilapokban — így a Kelet-Ma- gyarországban is — megjelent, hogy a híresztelésekkel ellentétben a munkaügyi kormányzat az év végéig nem kíván bérstopot bevezetni, mert ilyen intézkedést az eddigi és a még várható bér- kiáramlás nem indokol. Az Esti Hírlap további információkat kért Tóth Gábortól, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetőjétől. — Ma, amikor a vállalati belső érdekeltségi rendszer fejlesztését ösztönözzük, nem elavult dolog-e a bérstopot egyáltalán szóba hozni? — De igen — mondja Tóth Gábor. — Annyira elavult, hogy a kormányzat nemcsak, hogy nem tervez bérstopot, de ha tervezne is — nem tudná jól véghezvinni. 1986-ban volt egy közismert állásfoglalás a bérfejlesztések elhalasztásáról, amit a köznyelv bérstopnak nevezett. Valójában ennek az intézkedésnek sem volt jogi szabályozása. Egy felhívásról volt szó, aminek az volt a lényege: ha rám hallgattok, akkor elhalaszt- játok a bérfejlesztéseket. Igaz, a vállalatok általában megfogadták a tanácsot, de véleményem szerint ez nem hangot, mind az állami és a különféle érdekképviseleti szervek részéről, mind pedig az államigazgatáson belül. Döntés azonban a vitatott kérdésekben nincs és nem is lehet, hiszen a Munka Törvénykönyvének módosítására csak az Országgyűlésnek van joga. A tervezett módosítások még a döntésre hivatott országgyűlési ülésszakot megelőzően, az egyes álláspontok ismeretében társadalmi vitára kerülnek. A kollektív szerződés körüli vitában a munkaügyi kormányzat álláspontja az, hogy nem indokolt a kollektív szerződés megkötésének jelenlegi kötelezettségét fenntartani. Ha ugyanis a kollektív szerződés előkészítésekor a felek nem tudnak megegyezni, nincs olyan fórum, amelyhez döntésért fordulhatnának. A munkahelyi vezetők és a szakszervezeti bizalmiak kapcsolatát elsősorban nem jogszabályoknak kell rendezniük, hanem az együttműködést a kölcsönösérdekeknek kell meghatározniuk. Ha ennek az együttműködésnek a talaján bizonyos kérdésekben mégis vita keletkezne, akkor á szakszervezeteknek változatlanul megmarad az egyetértési jognál jóval erősebb, halasztó hatállyal bíró kifogásolási; vétójoguk. Ez azokra az esetekre vonatkozik, ha a dolgozókat aránytalan sérelem érné, vagy ha a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat sértenék meg. sok hatással volt a folyamatokra. — Vajon a vállalatok terveznek-e béremelést még az idén? — A vállalatok tízszeres adót fizetnek, ha túllépik a megengedett bérfejlesztéseket. Ez igen szigorú szabály, és emiatt nem is lehet arra számítani, hogy az év végéig újabb béremeléseket terveznének. Nincs pénzük rá. Ebből adódik, hogy a bérkiáramlás mértéke sem indokolja a szabályozók szigorítását 1988-ban. — Csak átmenetileg? — Egyelőre nincs értelme 1989-ről beszélni. Január elsejével ugyanis a gazdaságban olyan szerteágazó változások mennek végbe, amelyek pontos hatását a bérkiáramlással kapcsolatban ma még nehéz megjósolni. Ha egyáltalán szükség lenne majd a bérek visszafogására, erre akkor is csak az adott bérszabályozás keretei között kerülhetne sor. Fejlett piaccal rendelkező országokban egyébként ezt nevezik bérstopnak. Ez nem azt jelenti, hogy senkinek sem lehet emelni. De a vállalat mérlegeli majd, hogy a bérfejlesztéshez járó adóterhet ellensúlyozza-e az a többletteljesítmény, amit cserébe kap. A VOEST ALPINE - KEMÉV IPC kft felvételre keres — minősített hegesztőket: EL—2—B/R, valamint COL—II—b minősítéssel, — acélszerkezetek gyártásában jártas szerkezetlakatosokat, — minőségvizsgálatban jártas hegesztő technológust, szakirányú mérnöki (üzemmérnöki) és hegesztő szakmérnöki végzettséggel. .KIEMELT BÉREZÉS, MEGEGYEZÉS SZERINT. JELENTKEZNI LEHET: október 21-tSUt- 8,30—13,00-ig a KEMÉV termelési osztályán Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7. (2294) ZÖLDÉRT—VOLÁN FUVAROZÁSI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI gazdasági tArsasAg az alábbi munkakörökre felvesz: — gsépjármű-vezetőket „E” kategóriával; — mezőgazdasági vontatóvezetőket; valamint 0bX°A*40/ Szaboícs — gépírásban jártas gazdasági előadót f4oSAsi6 meghatározott időire. Jelentkezés a ZÖLDÉRT—VOLÁN GT általános osztáily- vezetőjémiél (Nyíregyháza, Benczúr tér 7. sz.) Csak heten nem élvezték A francia ál- őket, hogy főmű- Lady Chatterley lami televíziós soridőben sugár- szeretője és az társaság szigorú amerikai Élvezet bírálatban részest- gyermekek er- mmű filmek sutette tegnap a há- köleseit védő tör- gárzása — azzal rom évvel ezelőtt vényeket. védekeztek, hogy létrehozott Chan- A bírált állomás a vetítés ellen a nel 5 magánteleví- tulajdonosai — hétmillió néző kö- ziós állomás veze- akik számára né- zül csak heten til- tőit, azzal vádolva zőcsúcsot hozott a takoztak. Közelíteni az eltérő véleményeket Brezsnyev és kora (1.) Ajándékba kapott hatalom „Első hely sosem álmom, végső lenni se vágyom, jobb közepeshez a sors, így közepes legyek én.** CSAKNEM KÉTEZER ÉVVEL EZELŐTT jegyezte I le a fenti sorokat Juvenalis, I a neves római szatíraíró, akinek időt álló gondolatát joggal idézhetjük Leonyid Iljics Brezsnyev, a „brezs- nyevizmuis” csaknem két I évtizedes korszakainak jellemzése kapcsán. Annál is inkább tehetjük ezt, mert az utóbbi időben a szovjet sajtó hasábjain megjelenő tanulmányok is — Rój Medvegyevé a Moszfcovsz- ' kije Novoszityiban, Fjodor Burlackijé a Linyenatuma- ja Gazótáiban — egyértelműen erre a következtetésre í jutnak. Arra tehát, hogy Brezsnyev szinte minden | tekintetben jelentéktelen személyiség volt, akinek erélytelen politikája követ- | kéziében az ország szép lassan a középszerűség mocsarába süllyedt. De akikor I hogyan kerülhetett mégis a j nomenklatura csúcsára? „JÖ EMBER, DE ALIGHA ALKALMAS”. RojMedvegyev — korábban hazájában hallgatásra ítélt — neves történész szerint Brezsnyevben ném volt meg Lenin intellektusa és ; politikai zsenialitása, Sztálin emberfeletti akaratereje és hatalomvágya, Hrus- j csov bámulatra méltó önál- \ lósága, átfogó elképzelése a reformokról és hihetetlen munkabírása. Gyenge akaratú és gyenge karakterű 1 ember volt, akinek ölébe i szinte a sors ajándékaként \hullott a hatalom. Az ország első számú vezetőjé- j nek posztjára az erőviszo- ! nyak egy különleges alakú- I lása folytán került. Átmeneti figurának szánták őt, aki abban az időszakban, j amikor Hruscsov „önként | nyugdíjba vonult”, kielégítette a tényleges hatalomért tusakodók midkét táborát, valamint az appairátus tagjait, akiknek minden vágya a nyugodt, izgalom- j mentes munka volt. Brezs- I nyev személye ezt biztosítani látszott. A bürokraták nem is csalatkoztak. Leonyid Iljicset váratlanul érte tehát a megtiszteltetés, de ez még nem lett volna tragikus a jövő szem- j pontjából. Annál inkább I annak bizonyult az a tény, ! hogy Brezsnyev teljesen felkészületlen és alkalmat- i lan volt erre a nagy fel- j adatra. Igen találóan jelle- j mezte a helyzetet az akkori i moszkvai első titkár, Jego- i ricsev: „Leonyid Iljics ter- | mészetesen jó ember, de ; aligha alkalmas egy ilyen nagy ország vezetésére.” E szavak ismeretében nem meglepő, hogy a várt KB- titkári poszt helyett Jegori- csev csaknem húsz évig Koppenhágában képviselte nagykövetként a Szovjetuniót. De ez csak személy szeriint őt érintette, az viszont már az egész népet, hogy egy olyan embertől — no meg persze az őt körül vevő klántól — függött létük alakulása, aki ími-ol- vasnii sem szeretett s az ennek ellenére igen gyakori szónoklatai során a hose- szabb szavak kiejtése is gondot okozott számára. Különösen élete utolsó ! éveiben, amikor is egy ország, sőt az egész világ nyomon követte hosszú agóniáját. LOJALITÁS ÉS KOMPROMISSZUMOK. Ennyi negatív tulajdonság láttán tényleg csak csodálkozhatunk, hogyan lehetett az évek folyamán több kitünTőbb kitüntetése volt, mint Sztálinnak és Hruscsovnak együttesen. tetőse, mint Sztálinnak és Hruscsovnak együttesen, hogyan kaphatott „irodalmi munkásságáért” is magas elismeréseket és hogyan építhette ki fokozatosan maga körül egykori kollégáiból az új vezetői gárdát, egyáltalán hogyan maradhatott 18 évig hatalmon? Nos, a válasz talán nagy kompromisszumkészségében rejlik:. Már indulásakor középutas álláspontra helyezkedett, egyszerre elutasítva a XX. kongresszus szellemében született reformokat és a sztálinizmus nyílt felélesztését. Mindemellett higgadt és kollégáihoz igen lojalista politikus hírében állít és így is mutatkozott be. A konfliktusokat igyekezett elkerülni, ugyanakkor tekintélyét növelte, hogy a különböző kérdésekben kikérte alkár a területi vezetők véleményét is, míg ő maga a döntések meghozatalakor általában a háttérbe húzódott. Személyi kérdésekben viszont határozottan végrehajtotta elképzeléseit. Így fordulhatott elő, hogy szép csendben szinte teljesen kicserélődött a felső és közép szintű vezetés. Nem meglepő, hogy az új gárdában elsősorban a dnyepro- petrovszki, dnyeprodzser- zsinszki, illetve moldáviai korábbi munkatársak vitték a prímet. A jóindultnaik e negatív következményeként a tényleges hatalom a középszerűek kezébe került. Ennék az új gárdának a zöme gyenge vezető volt, ám mivel a „keresztapa” Brezsnyev volt, maradhattak posztjukon. Közéjük tartozott mindenekelőtt Csernyenko, Scsolokov volt belügyminiszter, Tyihonov exkormányfő, valamint egy idő után Brezsnyev fia, valamint veje is OROSZ LÉLEK. Magánemberként egyébként sokkal oldottabb, színesebb egyéniség volt Brezsnyev, Brandt nyugatnémet ex- kancellár szeriint tipikus orosz lélek. Szűkebb körben egészen jó humorérzékét is csillogtatta, önállóbb, találékonyabb ember benyomását keltette. Unokája, Andrej Brezsnyev is a Mosz- kovszkije Novosztyiban kedves, jó, korrekt és igazságszerető embernek írta le nagyapját, akire szerinte egyedül nem lehet ráhúzni a vizes lepedőt, szemet hunyva az őt körül vevő társak tevékenysége felett. Akármilyen rendes és közvetlen volt is magánemberként, neve összeforrott a mostanság már pangásnak nevezett korszakkal. A következő részben a brezsinyevi éra sajátosságait tekintjük át. D. L.