Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-15 / 247. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. október 15. Egy új tanítási módszer Két hónap alatt olvas a gyerek Még gyér az érdeklődés Hol lehet kérni November elsejétől szabolcsiak is kaphatnak újrakezdési kölcsönt. Ezt a kamatmentes kölcsönt eddig Baranyában, Borsodban és Komáromban folyósították önhibájukon kívül munka nélkül maradóknak, akik belefogtak valamilyen vállalkozásba, vagy meglévőbe kapcsolódtak be. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ezt az ország valamennyi megyéjére kiterjesztette. Kitől lehet igényelni az újrakezdési kölcsönt, kérdeztük Juhász Gábortól, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjétől. Ha osztályunk a felmondási idő meghosszabbításához hozzájárult, illetve a dolgozónak az elhelyezkedési kölcsönt? támogatást engedélyezte, akkor igényelheti a kölcsönt. Ennek papírmunkáját az osztályunk végzi, ahol a különböző foglalkozási ágakban dolgozóknak segítünk a rendelet értelmezésében. Az engedéllyel ahhoz a helyi OTP-fiókhoz kell fordulni, ahol a vállalkozás folyik. Az engedély bemutatása után maximum 300 ezer forint kölcsönt lehet felvenni, amelynek kamatait — mezőgazdasági kölcsön esetében 15, egyéb vállalkozásnál 17 százalék — az állam fizeti a foglalkoztatási alapból. Eddig gyér az érdeklődés, csak hárman kértek felvilágosítást, és két kérvényt nyújtottak be. „MOszatiaatás" tibb helyen Nem kevés időt és fáradtságot jelent nyolcvan-kilenc- ven kilométert autózni azért, hogy egy gépkocsit műszaki vizsgára vigyenek — s még nagyobb a méreg, ha ezt az utat kétszer is meg kell tenni, mert esetleg nem ment át a vizsgán a jármű, további javításra szorul. Márpedig ez mostanáig így volt a megyében: csak Nyíregyházán volt lehetőség személy- és tehergépkocsik, motorkerékpárok vizsgáztatására. — Jó ideje törekszünk már e helyzet javítására — monta Szászaid László, a megyei közlekedési felügyelet vezetője. — Elképzeléseink egy része most megvalósult, mivel a megye három pontján lehetőséget teremtettünk a műszaki vizsgáztatásra. Záhonyban a MÁV gépesített rakodási fő(máthé) Harmincöt helyett ngy-kft nap Gyors adatok a telkekről Padjukban, padjuk mellett állnak a gyerekek, és kórusban mondják a szavakat. ,.Némán”, mint a keresztrejtvényben, azaz csak a magánhangzókat ejtve. Tapsolnak a rövid, széttárják karjukat a hosszú hangzóknál. Felsorolják, milyen jelentését ismerik az „ér” szónak. Mondóka következik. „Roppant bottal koppantottam __” Itt-ott még akadozik a nyelvtörő. Aztán szavaikat kell gyűjteni. - „K”-betűvel kezdődjön, és csak rövid magánhangzó legyen benne! — mondja a tanító némi. A mögöttem ülő kislány gyorsain fellapozza Honvéd zsebnaptárját. Dörmögő Dömötör, Ablak Zsiráf gyermeklexikon hever még a padom az olvasókönyv, a füzet meflJett. Itt mindent szabad használni. Nem szóképekkel A kisvárdai 4-es iskolában vagyunk, Vincze Petemé tart bemutotóórát egy új Olvasási módszerről, amit Tolnai Gyuláné miskolci pedagógus dolgozott tó. Megyénkben még csak néhány iskolában — Kisvárdám kívül például Tímáron, Hodászom, Sóstóhegyen — alkalmazzák a rendkívül hatékonynak mondott módszert. — Én 1987 júliusában ismerkedtem meg vele egy háromnapos továbbképzésen, amit az Alkotó Ifjúság Egyesülés észak-magyarországi csoportja szervezett — mondja Vincze Péterné. — Már azon az őszön ezzel a módszerrel tanítottam az egyik első osztályban. — ToLnainé módszerének rengeteg előnye van. Nem tanítunk száképeket. Viszont elsajátítják a gyerekek a rövid és hosszú magán- és mássalhangzóik tiszta ejtését, pontos írását, a toldalékok használatát. Maguk fedezik fel a szótagolás, az elválasztás szabályait, a nyelvtan alapelemeit, ami igen jó helyesírást eredményez. Fél év alatt egy év — Azon kívül ez a módszer nagyon gyorsan sikerélményt ad, ami a gyerek és a szülő esetében is fontos. Ahogyan hozzákezdtünk a munkához, négy gyerek már a második niapon elmondta a magánhangzókat. A tizenegyedik napon jelentkezett az első kislány, hogy tud olvasni. Két hónap alatt gyakorlatilag minden átlagos képességű elsős megtanul olvasni. Tavaly félévre az osztály 93 százaléka már az év végi követelményt is teljesítette. Gazdag szókincs, pontos (és értő!) olvasás, lehetőség arra, hogy mindenki a -saját képességeinek megfelelő tempóban haladjon, fegyelmezett munka, amelynek során a gyereknek nem elsősorban utánoznia kell, hanem gondolkodnia is — így summázható a módszer hoza- déka. Nem kevés. Ráadásul otthon nem kell még a szülőnek is gyötörnie a gyereket a különórával”. — Én kifejezetten kérem a szülőket, ne akarjanak segíteni, ne vegyék elő otthon a gyereket, azzal, hogy „neked még tanulnod kell”, mert akkor az egésztől elmegy a kedve, mielőtt megszerette voflma. Sok a játékos elem Az óra végeztével a vendégek, a ikemecsei pedagógusok véleményét kérdezem: Meleg Györgyné: „Nálunk 30—40 százalék a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Eddig szóképes módszerrel tanítottunk, amivel az a baj, hogy az osztály fele karácsonyra folyékonyan olvas, de a többiek még a betűiket sem ismerik. Ezért próbálkozunk a ToLnainé-féle módszerrel, mert nagyon sok gyakorlásra ad lehetőséget, így a gyengébb képességűeket is fel lehet zárkóztatni. Két kolléganőnk tanít az idén ezzel a módszerrel, ezért jöttünk most Magdihoz, tapasztalaitokat gyűjteni. Jelentkeztek a pedagógiai intézet tanfolyamára is, de oda már nem fértek be.” Lucza János: „Nagyon jónak tartom ezt a módszert, úgy ítélem meg, jelentősen fejleszti a beszédkuitúrát, a gondolkodást, az anyanyelv helyes használatát. Rengeteg információ éri a gyereket, mégsem fárasztó az óra, mert sok a játékos elem. De az is kétségtelen, ez a módszer igényes, felikészült pedagógust kíván, aki maga is tudja gyarapítani, alakítani az eredeti szisztémát.” Gönczi Mária Képünkön: „Olvasni tanulunk” — háttérben a programfal. A műszaki hónap keretében Nyíregyházán járt Kovács Gábor, a SZÜV Győri Számítóközpontjának marketingvezetője, aki az MTESZ székházában mutatta be településirányítási információs rendszerüket. Ez lenne hivatott biztosítani a földhivatalokban, a tanácsi igazgatásban és a közművállalatok számára a közös és saját adataik hatékony kezelését, másrészt az egyes műszaki, igazgatási folyamatok elvégzését, ezzel együtt a lakosság kiszolgálását. A szakemberrel az előadás után beszélgettünk. — A munkánkkal két éve végeztünk, amit itt is bemutattunk. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, ki kellett alakulni Győrben a városi tanácsnál egy olyan magnak, amely komolyan támogatja ötletünket. Persze, ez még nem jelenti azt, hogy be is futottunk vele, hiszen szintén Győrben a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat is dolgozik, próbálgatja hasonló információs rendszerét. (Ezt szeptember 27-én szintén bemutatták Nyíregyházán — a Szerk.) — Mi a különbség a két rendszer között? — A BGTV térképészeti vonatkozásban profi, és Győrben ezen a téren ők az illetékesek. Mi csak az ő adataikra támaszkodhatunk, viszont az adatbázis-kezelésünk nekünk a jobb. Éppen ezért otthon a városatyák nagy gondban vannak, hogy melyiket fogadják el. A legszimpatikusabb az lenne a számukra, ha a kettőt össze lehetne házasítani, de erre nincs mód. A két alapprogram nem tud együtt dolgozni. — Mennyibe kerül a SZÜV-ös rendszer? — A szoftver minden al- programmal 20—25 millió forint, az adatfelviteli költség 30—50 millió. Az üzemeltetési költség 300 ezer és egymillió forint között mozog évente az alrendszerek nagyságától függően. — A nyíregyházi tanács is érdeklődik a rendszer iránt. Mennyibe kerülne ez a megyeszékhelyünknek ? — Konkrét összeget nem tudok mondani, hiszen nem ismerem a város paramétereit, az igényeit. Meg kell nézni, mennyi pénz van rá, és akkor annak megfelelően, akár részletekben is be lehet szerezni a programot. — Milyen gyakorlati előnyt tud említeni a rendszer alkalmazására? — Győrben az egyik tervező vállalat képviselője elmondta, hogy egy telek ösz- szes információjának beszerzése harmincöt munkanapjukba kerül. Ez a rendszer segítségével egy-két nap. A földhivatalban ezután pár percen belül szolgáltathatnák az adatokat az igénylőknek. Ezzel alaposan megrövidülne a bürokratikus ügyintézés folyamata. Az sem mellékes, hogy a szakági közmű alaptérképek információi alapján az adott vállalat elkészítheti a gyárkapun kívüli teljes állóeszköz-nyilvántartását. (sz. a.) Közokirathamisítás, folytatólagosan, nagyobb értékre elkövetett lopás — (mindez már visszaesőként): két év és két hónap börtön. Kisebb értékre elkövetett sikkasztás: hat hónap. Lopás vétsége: hat hónap. 1979-től, négy év alatt ennyivel gyarapodott a 37 éves nyíregyházi Danes Zoltán bűnlajtro- ma. 1984 novemberében szabadult, s már-már úgy tűnhetett, végleg elkerüli a börtön környékét, amikor tavaly decemberben rosszul sült el az estje. Éjfél körül hazafelé tartott — a hivatalos mérés szerint „enyhe fokú alkohonöksége műhelyében találtunk megfelelő felszereltséget, itt minden héten pénteken vizsgáztatják a járműveket: személy- és teherkocsiikat egyaránt. Mátészalkáin minden kedden a Szatmár Autójavító Szövetkezetnél, Vásárosnamény- ban pedig hétfőként a vegyesipari szövetkezetnél van vizsgáztatás — Szálkán személyautókat és motorkerékpárokat is, Naményban csak személykocsikat fogadnak. — Műhelyt említett... — Nem önálló bázist alakítottunk ki, hanem az említett cégekkel működünk együtt. A műhelyben a felmerülő kisebb hibákat a helyszínen meg lehet javíttatni, s így nem kell kétszer megjelenni a vizsgáztatáson. Hozzá kell tennem egyébként, hogy a megfelelő technikai felszereltség megteremtésében központi segítséget is kaptunk egy pályázat révén. — Nem aprózódik el így a műszaki vizsgáztatás? Nem engedi ki a kezéből a közlekedési felügyelet? — Szó sincs erről. A felsorolt napokon a mi szakembereink utaznak a három helyre, a vizsgabiztos tehát mindig tőlünk kerül ki, a vizsgáztatás színvonala azonos a nyíregyházival. Végül még annyit: a járműveket az említett helyeken kell bejelenteni is, s ott ütemezik, adják meg a vizsgaidőpontokat. los befolyásoltság” alatt. A Jósavárosban megpillantott egy Simsont, és motorozni támadt kedve. Nem jutott messzire, a Korányi utcán megállította a járőr ... A Nyíregyházi Városi Bíróság Danes Zoltánt jármű önkényes elvétele és ittas járművezetés vétsége miatt vonta felelősségre. A vádlott bűnösgato találtatott, s ezért — joint különös visz- szaesőt — a bíróság tíz hónap szabadságvesztésre ítélte, amit börtönben kell letöltenie. Két évre eltiltotta a közúti járművezetéstől is. Az ítélet jogerős. Hozzászólás a vitához Nem lettem passzív negyvenes Nagyon örültem Baraksó Erzsébet cikkének (Kelet- Magyarország 1988. október 8.) és Gulyás János reagálásának (október 13.), mert szerintem „ellentét nélkül nincs haladás. Ennek a törvénynek volt a civilizáció mindmáig alávetve.” (idézet: Marx: A filozófia nyomorúsága). Hogy ti ..........kik vagyunk mi, a társadalom derékhada, a negyven körüliek?” Én is ahhoz a korosztályhoz tartozom (42 év), akit még néptanítók indítottak útnak, és megfoghattam a tudós középiskolai tanárok kezét. Megéltem általános iskolában az 50-es évek deformált Petőfi-kultuszát, nyiladozó fiatal-felnőtt értelemmel a konszolidációt, a gimnáziumban Ady Endre és József Attila feltámasztott varázsát. Ritka alkalom, hogy közös emlékképeket hívjunk elő és félszavakból is megértsük egymást. S hogy ezt teszem vitázva, az természetes. Mert mit hozott a sors? Kinyílt számunkra a világ, s lehetőségeink szerint járhattuk Európát. Tehát elindult valami új, és még bennem élt a régi. Állandó vívódások közepette kereste — velem együtt — minden negyvenes...........hogy miről, mi legyen a véleménye”. Az átalakuló társadalom kereszttűzében éltünk. Az iskolában tankönyv szerint tanították nekem is a történelmet, de az igazi leckét mégis édesapámtól és a kó- taji háborús öregektől vettem. Ekkortájt tanultam meg tisztelni időset, s „elloptam tőlük bölcsességüket és figyeltem a nálam fiatalabbakra is” — ki erre volt érdemes. Egy szó, mint száz, az „ ... intézményesített központi gondolat...” a gyakorlati valóságban járta át szellemem. Hasonlóan történt ez korosztályom többi tagja esetében is, természetesen más, különböző hatások közepette élve életünk. Mi voltunk az első lelkes úttörők, az alapozó KISZ- esek, és az igyekvők között sem utolsók a felsőfokon. Talán éppen ezért lett helyünk „abban a szellemi odúban”, amibe „a negyven körüliek” többsége még be sem juthatott. Tettem sok társammal együtt, amit tenni kell, s nem lettem „a megkeseredett, passzív negyvenes, aki azért olyan, mert sokszor leintették, ha akart valamit ..Biztosíthatom az írások szerzőit, hogy én a tojást mindkét színben kedvelem, értem, hogy miért volt sáfránysága és miért lett bolti most. Mindannyian készülünk a kibontakozásra, tisztelve és felhasználva eleink megszerzett tudását, abban a reményben, hogy végre valahol felfedezik, elismerik: megújulni csak közösen, a korosztályok, nemzedékek harmonikusan együttélő közösségében lehet. Sokra tartva Baraksó Erzsébet és Gulyás János gondolatait, baráti, korosztályi megbecsüléssel Ignácz József a Kossuth Lajos Gimnázium filozófia tanára a pedagógus pártbizottság titkára (tgy) A tárgyalóteremből Kismotorral a börtönbe
