Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-13 / 219. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. szeptember 13. Nagygyűlés Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) sadalomhan van vezető erő. Az átfogó reformokat a párt vezetésével óhajtjuk, és tud­juk, hogy ehhez a pártnak is át kell alakulnia. Kortár­sai, tanúi és kivitelezői va­gyunk az állam és a párt formális szétválásának. Ez szükségszerű folyamat. Szükség van rá, hogy a párt valódi, politizáló párt lehes­sen. — Minden generáció annyit ér, amennyi valós eredményt utódai számára átörökít. Akit önző szempontok, a túlélés vágya vezérel, a történelem számára percemberré válik. Az ifjúság nem lehet az átfo­gó reformok fő hajtóereje és mozgatója, nem lehet, mert megtéveszthető. De az ifjúság lehet segédcsoport, amely akarja a változásokat, azok­hoz kíván csatlakozni, akik valóban demokratikus szocia­lizmust óhajtanak. Kívánom, hogy az ifjúság ezt az utat válassza — fejezte be Hámo­ri Csaba. — A demokratikus szocia­lizmust lehet választani, mert megfelel nemzeti identitá­sunknak, önazonosságunknak, mert megfelel lelkiismere­tünknek, s megfelel annak a célszerűségnek, amely egy megosztott nemzetben is egy­séget tud teremteni, sőt meg­újítani képes azt az egységet — kezdte beszédét Pozsgay Imre államminiszter, a Poli­tikai Bizottság tagja, aki nagy taps közepette lépett az emel­vényre. — Egy aktív, tettrekész, és a lesújtottságból is emelt fej­jel feltápászkodni kész or­szág élt itt, 1947—48 forduló­jáig, az azután meghirdetett szociális program pedig bi­zakodással töltötte el az em­bereket, de egy oligarchiszti- kus vezetés felelőtlen becs­vágya és zsarnoksága kiáb­rándította azokat is, akik ko­rábban akár az életükkel is hajlandók lettek volna eze­kért az eszmékért helytállni — emlékeztetett a szónok. — Ezt a műveletet, amely a nemzeti önvizsgálást, és be­lőle a nemzeti önismeretet kicsiholja, nem-takaríthatjuk meg magunknak — szögezte le. — De addig is, míg a he­lyes és megfelelő következte- tpsig eljutunk, van néhány do­log, amiben nem tévedhetünk. Ma fordulatra van szükség, nyílt, nyilvános politizálásra, demokratikus szocializmusra. Ha ebben nem tévedünk, s, e program köré százezreket, milliókat lehet tömöríteni, akkor már a következő téve­dést is elkerülhetjük, azt a balhiedelmet, amely szerint a demokrácia körülményes dolog, megnehezíti a dönté­seket, s elállja a kibontako­zás útját. — A diktatórikus dönté­seknél nincs pazarlóbb dön­tés — jelentette ki nagy taps közepette. — A népet alatt­valói tudatba sodró politikai szervezeteknél és infantilis politikai kultúránál nem ne­hezedhet nagyobb teher egy nemzet életére. Tagolatlan, Különféle környezetvédő és más kulturális, társadalmi alapokon szerveződő csoportok felhívására szeptember 12- én több ezren gyűltek össze a bős-nagymarosi vízlépcső- rendszer ellen tiltakozó tüntetésre Budapesten, a Vörösmar­ty téren. egymással is versengeni ké­pes, bizonyos kérdésekben politikai alternatívákat is nyújtani tudó intézmény- rendszer nélkül nincs kibon­takozás. Az országot megosztó leg­nagyobb kérdéseket elemez­ve Pozsgay Imre a további­akban kifejtette, a legna­gyobb gondokat nem a gaz­daság bajai, a jólét veszedel­mei jelentik, hanem azok a gúzsbakötő elemek, amelyek önfeladásunkból, személyisé­günk lemorzsolódásából, mo­rális tartásunk elerőtlenedé­séből fakadnak. A nemzeti összefogáshoz ma ennek a morálnak a megteremtésére, a tetterőből való merítésre nagyobb szükség vmn min­den gazdasági ígéretnél. Miért tévesztettünk utat? Tág tér, vagy szűk kényszer- pálya a fiataloknak? — ezek­re a kérdésekre keresték a választ a nagygyűlést köve­tően rendezett polpódium résztvevőd. Az úttévesztés okaként Ágh Attila politológus azt jelölte meg, hogy négy évti­zeden keresztül az államszo­cializmus útját jártuk, s a hatalom koncentrációja mi­att a társadalom nem volt képes ellenőrizni az irányító apparátust. Ez az államszo­cialista modell kis lépések­kel nem bontható le — fej­tette ki. — Manapság talán túlságosan is sokat beszé­lünk a reformról, s ez azt a látszatot kelti, mintha valódi reformkorban élnénk, holott a májusi pártértekezletet követő kedvező folyamaitok megtorpanásának lehetünk tanúi. Az utóbbi gondolattal vi­tatkozva Hámori Csába an­nak a véleményének adott hangot, hogy a demokratizá­lódás folyamata csikorogva ugyan, de tovább zajlik, s a fiatalokon — köztük is első­sorban a KISZ-eseken — múF- ho'-y a változások to­vábbi lei.^ületet kapjanak. Hozzátette: nem omolhat össze egycsapásra minden, amit az elmúlt négy évtized­ben felépítettünk, mert ab­ból csak káosz és anarchia keletkezhet. A KISZ KB el­ső titkára idejét múltnak, korszerűtlennek nevezte a KISZ-nek a párthoz fűződő viszonyát, felvetette az eset­leges . névváltoztatás lehető­ségét, helytelenítette a köz­vetlen pártirányítás mecha­nizmusát, mely szerint a KlSZ-szervezetékre kötelező érvényű közvetlen döntést hozhatnak az illetékes párt­testületek. Pozsgay Imre a megmere­vedett politikai intézmény- rendszerben jelölte meg a bajok egyik forrását, mond­ván: a vezetésnek nem volt elég ereje ahhoz, hogy át­lépje a megmerevedett struktúrákat, s közvetlenül a közvéleményhez forduljon. Ezen a gyakorlaton változ­tatni kell, s ehhez a politikai vezetés nagyobb kezdemé­nyezőkészségére van szükség. Az új alkotmány létrehozá­sakor törekedni kell arra, hogy a hatalomkoncentrálás négy évtizedes gyakorlata megváltozzék, szűnjenek meg a parlamentet helyettesítő intézmények, köztük az El­nöki Tanács, amely a kor­mány meghosszabbított kar­jaként szűkítette a parla­ment szuverenitását. A BME E-épületében Üt a jogállamiság felé címmel rendeztek pódiumvitát, melynek meghívottjai Andics Jenő, az MSZMP KB Agitá- ciós és Propagandaosztályá­nak vezetője, Bihari Mihály politológus és Kukorelli Ist­ván államjogász voltak. A vitavezető tisztét Kéri László politológus töltötte be. A mintegy félezer hallga­tó olyan nagy kérdéskörök­ben, mint az alkotmány meg­újítása, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló tör­vénytervezet, a párt és az állam viszonya, ismerhette meg a pódiumon ülők véle­ményét. A diplomáciai kapcsolatok előfutára Hazánk és Dél-Korea államfő képviseletei létesít Az MTI illetékes helyről kapott tájékoztatás alapján közli: A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Koreai Köz­társaság Kormánya felismer­ve kapcsolataik normalizálá­sának szükségességét és azért, hogy megteremtsék és szilárd alapokra helyezzék gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi', kul­turális, sport, műszaki-tudo­mányos, valamint konzuli és egyéb kapcsolataikat, megál­lapodtak abban, hogy a két ország állandó képviseletet létesít Szöulban, illetve Bu­dapesten. A két kormány megállapo­dott továbbá arról is, hogy egy közeli időpontban tárgya­lásokat kezdenek kétoldalú kapcsolataiknak a diplomá­ciai kapcsolatok felvételével járó rendezéséről. A két kor­mány kifejezte elhatározott­ságát a tárgyalások mielőbbi sikerre vitelében. _____________BUMERÁNGAKCIÓ _____________ A KGB emberei beépültek A szovjet és a lengyel ál­lambiztonsági szervek két évtizeden át követték figye­lemmel, beépített embereik révén, a nyugati ukrán emig­ráció egy részének szovjet- és lengyelellenes felforgató tevékenységét. Az elhárítás munkájának részleteiről kö­zölt hétfőn interjút a Pravda Konsztantyin Viszockij ez­redessel, az Ukrán Állambiz­tonsági Bizottság (KGB) munkatársával. Jó két évtizeddel ezelőtt Szvjatoszlav Pancsisin — egy ukrán értelmiségi család fia, aki Bécsben végezte or­vosi tanulmányait — készsé­get mutatott rá, hogy együtt­működjék az ukrán naciona­listák szervezetével. Kezdet­ben mindenfajta nehéz fel­adatot bíztak rá, majd Len­gyelországba hívták, ahol egy bizonyos Bilinszkij folytatott vele hosszas beszélgetést. Pancsisinnak nem volt köny- nyű dolga, hiszen az ukrán nacionalisták pontos katonai információkat követeltek tő­le, s emellett találnia kellett egy alkalmas embert, aki lét­rehozza a szervezet „kordo­non túli egységeinek” helyi csoportját. Ez az alkalmas ember Jurij Ivancsenko új­ságíró lett. Vele is Bilinszkij találkozott, szintén Lengyel- országban. Tevékenységük eredményeként Nyugaton már úgy számoltak velük, hogy Lvovban, Kijevben és másutt Ukrajnában velük egyívásúak csoportjai mű­ködnek. Pancsisint szolgálatainak elismeréseként kooptálták a „kordonon túli egységek” központi vezetőségébe, „kine­vezték” ukrajnai „legfelsőbb bíróvá” és az „ukrán bizton­sági szolgálat” fejévé is. Ké­sőbb „aranykereszttel" tün­tették ki és tagja lett az „uk­rán kormánynak”. A szerve­zet úgy vélte, emberei révén ellenőrzi az ukrajnai hely­zetet. Az interjúból a továbbiak- bah kirajzolódik, milyen konkrét akciókkal akarták létrehozni az „önálló Ukraj­nát”. A szervezet tevékenysé­ge élesen ellenséges a Szov­jetunió mai politikájával szemben: kormányellenes fo­lyamatokat akartak kibonta­koztatni, amelyeket szerettek volna „tömeges forradalmi jellegűvé” tenni. A hosszú ideig tartó elhá­rító akcióban a szovjet és a lengyel állambiztonsági szer­vek — Pancsisin. Ivancsen­ko és mások közvetlen rész­vételével — ellenőrizték az Egyesült Államokban, Angli­ában, Kanadában, az NSZK- ban és másutt tevékenykedő ukrán nacionalista szerveze­teket. Geraszimov tájékoztatója Kincs bázis Tartnszban A Szovjetuniónak nincs haditengerészeti támaszpont­ja Szíriában, és másutt sem a Földközi-tenger térségében — hangsúlyozta hétfői sajtó­tájékoztatóján Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Geraszimov már szeptem­ber elején is cáfolta az állí­tólagos szíriai tengeri bázi­sokról szóló állításokat, s most George Bush szeptem­ber 8-i kijelentése tette indo­kolttá, hogy visszatérjen a kérdésre. Az amerikai alel- nök ugyanis azt állította, hogy a szovjet haditengeré­szeti bázis építése jelenleg folyik. Geraszimov kifejtet­te: Bush kijelentése nyilván igazolni hivatott az Egyesült Államök földközi-tengeri ka­tonai jelenlétének fenntartá­A hamburgi Der Spiegel és a stuttgarti Sonntag Aktuel című hetilap hétfőn szenve­délyes hangvételű írásban til­takozik a román kormánynak elsősorban a nemzetiségeket sújtó ama terve ellen, hogy a mezőgazdasági földterület bővítésének szándékára hi­vatkozva — falvak ezreinek felszámolásával — agráripari központokba telepítse át a la­kosságot. A Der Spiegel egy erdélyi szász település várható sorsá­nak, lakossága amúgy is ne­héz életének, nélkülözéseinek ismertetésével mutatja be a romániai németség súlyos helyzetét. Emlékeztet rá, hogy az utóbbi tíz évben átlagban nyolcezer márka „fejpénz” el­lenében 120 ezer romániai német kiutazását engedélyez­ték az NSZK-ba. A tekinté­lyes lap nem vonja kétségbe, hogy a hivatalos Bonn humá­nus megfontolásból cselek­szik, amikor folytatja a ro­mániai németek pénzért való kiváltását, ám megállapítja: az ilyen akció áldatlan hatá­saként minél több erdélyi vándor jl el, annál gyorsab­ban hal ki az erdélyi kultúra is. A lap egyben idézi Albert Klein erdélyi német evangéli­kus püspököt, aki szintén azt vallja, hogy ily módon meg­gyorsul az erdélyi németség­nek mint népcsoportnak a megszűnése. Áldozatos mun­kájáért az NSZK kormánya által nemrégiben kitüntetett főpap úgy véli, hogy a „fej­pénzként” kiadandó összege­ket inkább az erdélyi luthe­ránus egyház közösségeinek kellene juttatni. Felelősek va­gyunk ezért az Európában egyedülálló kulturális öröksé­gért. Európában sehol sem maradt épségben annyi temp­sát. A szovjet hajók valóban befutnak Tartusz kikötőjé­be — folytatta —, ahol ki­sebb javítási munkálatokat végeznek rajtük, feltöltik ivóvíz- és élelmiszerkészle- teiket. A tartuszi kikötőben úszó hajójavító műhely szol­gálja ki a szovjet hajókat, s van egy ideiglenes kikötő­hely, gépkocsi-parkolóhely és ralktárterület. Ami a lé­nyeg: ebben a kikötőben nincsenek állandóan ott tar­tózkodó szovjet hadihajók — mondta a szóvivő. Tájékoztatója végén egy újságírói kérdésre válaszolva Geraszimov nem zárta ki an­nak lehetőségét, hogy And­rej Gromiiko, a szovjet Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke a közeljövőben a Ko­reai NDK-ba látogat. lom a középkorból és a refor­máció idejéből — mondotta. A Der Spiegel rámutat: a román vezetés a falurombo­lással lényegében a kulturá­lis és etnikai különbségeket akarná eltüntetni a társada­lom teljes uniformizálása vé­gett. A Sonntag Aktuel úgy ér­tesült, hogy a még Romániá­ban maradt 230 ezer erdélyi szászból és bánáti svábból még 180 ezren akarnak ki­vándorolni. A lap véleménye szerint Bukarest fokozódó mértékben elszigetelődik a kelet-európai szocialista or­szágok körében. A puccs 15. évfordulóján Tüntetések Chilében Chilében vasárnap véres puccsának tizenötödik év­fordulóját ünnepelte Augus- to Pinochet diktátor. Ugyan­aznap baloldali tüntetők ez­rei tisztelegtek az 1973. szep­tember 11-i államcsínyben megölt egykori elnök, Salva­dor Allende emléke előtt. Pinochet az évforduló al­kalmából beszédét intézett a nemzethez, arra biztatva a chilei népet, hogy igenlő sza­vazatokkal erősítse meg sze­mélyét az államfői tisztség­ben az október 5-re kiírt népszavazáson, ahol egyéb­ként a 72 éves tábornok-el­nök az egyetlen jelölt. Barátságtalan fogadtatásra talált vasárnap a főváros Santiago egyik munkásne­gyedében az odalátogató el­nök. Gépkocsijának útját kö­vekből és égő gumiabron­csokból álló torlaszok aka­dályozták. A negyed lakosai kövekkel dobálták meg az őt kísérő motoros rendőröket. A rendőrök rálőttek a köve­ket hajigáló helybéliekre, és ikét tüntetőt megsebesítettek. Tízezer ember rendezett kormányellenes tüntetést Salvador Allende sírjánál a Csendes-óceán partján fekvő Vina Del Marban a néhai baloldali elnök halálának 15. évfordulóján. A rendőrség könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta szét a tüntetők tö­megét. Legalább 20 tüntetőt őrizetbe vettek. Üj termék a Tüzép-telepeken a bodrogkeresztúri TUFA falazóblokk továbbfejlesztett változata az ÜBK FALAZÓBLOKK! MEGFELEL A HÖTECHNIKAI ELŐÍRÁSOKNAK! KAPHATÓ AZ ALÁBBI TELEPEKEN: Nyíregyháza, Kemecse, Baktalórántháza. Kisvárda, V ásárosnamény, Mátészalka. VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT! (2006) A t m * l* r | « fejpenz biralafa NSZK: hetilapok Romániáról

Next

/
Thumbnails
Contents