Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-12 / 218. szám
1988. szeptember 12. Kelet-Magyarország 7 Csabai «Tatba Szöulba repült A nyolcas pályáról álmodik Nocsak, milyen elegáns ez a szürke kosztüm... És ez a citromsárga blúz, meg a fehér válltáska, a nemzetiszínű szalaggal díszített kalapról nem is beszélve. Aztán a magassarkú cipő, ami életében először van a lábán ... Ez igaz, de most muszály volt teljes díszben megjelennie Csabai Jutkának, akit szöuli utazása előtt lakásukon kerestünk meg. Fénykép készült róla — a szokásos a ceremónia ilyenkor. A 15 esztendős bajnoknő türelemmel viselte a fotós rigolyáit, nagyokat kacagott, amikor udvarukon a pajkos szél lefújta fejéről a kalapját, összekuszálta a frizuráját. . . Csabai Judit nagy útra készült, szobája minden darabja az utazás izgalmáról árulkodott. Ki-ki másképpen élte át az elmúlt napokat. Az NYVSSC úszónője kemény edzéseket végzett a sóstói sátortető alatt. Edzője, Szűcs Csaba alaposan megdolgoztatta a fiatal szervezetet, hogy később — a szöuli medencében — rendben menjen minden. — Mondj egy magyar szót! Akármilyet. Csak gyorsan. Ami leghamarabb eszedbe jut... — Sport! — Egy koreai szót. .. — Nero. — Mit jelent?' — Víz. Töprengek, mennyire magyar szó a sport, miért éppen a „nero”, ami az agyába villan. Kérdés nélkül indokolja: — Ez most a legfontosabb az életemben. Meg a nyolcas pálya, amelyet a 800 méteres gyorsúszás olimpiai döntőjében szeretne birtokolni. Mert ilyen teljesítmény elérésére képesnek tartja magát: 8 perc 36,04 másodperc, ez az egyéni csúcsa, az idén érte el az Elektroimpex-versenyen. — Jutka, áruld el, milyen érzés olimpikonnak lenni? Rám mereszti szemét és válaszol: — Nagy boldogság és lehetőség arra, hogy bizonyítson az ember. Mit tud, mire képes. — Mit vársz magadtól, amikor otthonodtól sok ezer kilométerre felállsz az uszoda rajtkövére? E kérdés jó negyedóráig ott lebegett a fejünk felett. Érzi, most felnőtt fejjel kell gondolkodni. Pedig még gyermek, sokszor megfordul a fejében: jó-e neki, hogy élsportoló? Aztán csendesen válaszol: Csabai Judit olimpiai formaruhában. (E. E. felv.) — A döntőbe akarok kerülni! — így, kijelentő módban. És ha nem jön össze a tervezett időeredmény? Ezt már önmagától kérdezi az ember. Akkor sem történik semmi, hiszen már az is nagy dolog, hogy olimpián szerepel. Egyedül képviseli megyéjét, városát, azt a helyet, ahol megtette az első lépéseket, ahol megtanult úszni, elindult a siker útján. Jutka remek interjú- alany, jó vele beszélgetni, mert igaz, szókimondó és gyerek. Lesz-e lámpaláz, idegesség, nem kísérti-e a korai rajt, a kiugrás veszélye? — Az olimpia nagy dolog, de az is csak egy verseny — mondja korához illő naivság- gal, ami érthető. Tudja, amikor elhangzik a dudaszó, úsznia kell faltól falig, minél gyorsabban. — Két számban is indulsz, négy- és nyolcszáz méteren. Melyik a fő számod? — A nyolcszáz méter. — Szerinted milyen idővel lehet olimpiai bajnoki címet szerezni? — Talán világcsúcs is szükséges. Szöul és — olimpia. A távol-keleti ország érdekes, gyorsan átalakuló fővárosa és a legnagyobb sporteseKétszázegy versenyzőnk Indul Olimpikoajaink ünnepélyes búcsúja Szombaton délután elutazott Szöulba a magyar olimpiai küldöttség utolsó csoportja. Bár már három csapat a XXIV. Nyári Olimpiai Játékok színhelyén a hivatalos ünnepélyes búcsúztatást csak szombaton tartották. A Budapest Kongresz- szusi Központ Pátria-termében a Himnusz hangjaival kezdődött, a Szózattal zárult. az ünnepélyes esemény. Ezután a Ferihegyi repülőtérA ni lért a versenyzők küzdenek: a XXIV. Nyíri Olimpiai Játékok aranyérmének felnagyított első és hátsó oldala. ről útnak indult a magyar küldöttség negyedik, 167 fős csoportja, öt hónappal ezelőtt 370 sportoló tett olimpiai fogadalmat, közülük 201 áll rajthoz az ötkarikás játékokon. mény, a legnagyobb élmény, amire sportoló vágyakozhat. Minden egyszerre és együtt. — Jártál már Koreában? — Nem, még nem jártam ázsiai földön. — Hol versenyeztél legmesszebb? — Amerikában, Floridában ... Szombaton Ferihegyről startolt az a dél-koreai óriásgép, amely további másfél száz magyar olimpikont repített ötkarikás álmaik színhelyére. Köztük volt Csabai Judit is, aki magával vitte „Kukac” nevű kedvenc kabaláját ... Kovács György Tf.......... Cl K M [sport] Hagy Lajos — Hagyszalvntártl Szőri lóban a helye Galambot. a Rejtő-könyvek egyik bősét képzeltem ilyennek: szelíd arcú, halk szavú, ám irtózatos pofonokat osztó. Nagy Lajosról is mindent el lehetne mondani. ám legkevésbé azt, hogy ökölvívó.j£s nem is akármilyen. A sportág szerelmesei eddig csak rövid tudósításokban olvashatták nevét, itt az ideje, hogy közelebbről is megismerhessék. A huszonegy esztendős fiatalember hat esztendeje került kapcsolatba ezzel a férfias sportággal. A nagyszalontai általános iskolában visszahúzódó srácként ismerték, nem volt verekedős. A focit imádta, végül valahogyan mégis a szőri tóban kötött ki. Lehet, hogy a kíváncsiság tette, hiszen papája mesélt neki néha hajdani, rövid életű ökölvívó pályafutásáról. Ahogy múltak az évek, úgy bizonyította be. hogy neki bíz a szorítóban a helye. A Métáiul Salonta, a szalontai Vasas színeiben bejutott a román ifjúsági bajnokság országos döntőjébe, idén pedig a felnőttek Tavaszi Bajnokságán bronzérmet nyert. Fintora a sorsnak: idén április elsején jött a nagy változás életében, útlevéllel átjött a határon. és itt is maradt. Nyíregyházát választotta menyasszonyával és annak nővérével. Itt voltak ismerősök és barátok, tőlük tudta meg, hogy a stadionban esténként ökölvívók edzenek. Egyszer lement, bemutatkozott, és ott is ragadt, azóta a Nyíregyházi Kick-Box Karate SE színeiben versenyez. A Matyó Kupán mutatkozott be. mégpedig aranyéremmel. A szabolcsi szurkolók a nemrégiben rendezett Sóstó Kupán láthatták először. Egyszerűen nem lehetett nem észrevenni a 60 kg-osok között ezt a kiválóan képzett vívó öklözőt. akinek a bal kezébe valahogyan dinamitot is csempészhettek, de erről az ellenfelek tudnának többet mondani. Üjabb aranyéremmel gazdagodott a gyűjtemény. Az utána következő paksi verseny elődöntőjében Szűcs (Borsodi Bányász) volt az ellenfél, és bár Lajost intették meg, ellenfele fejelésének több öltéses nyomait még mindig viseli. Végül a borsodit hozták ki pontozással nem jobbnak, hanem győztesnek. Fiatal kora ellenére már megvan az alapfokú edzői képesítése és Szalontán foglalkozott is gyerekekkel. Jól érzik magukat a szabolcsi megyeszékhelyen és szívesen maradnának . . . Mán László Élénkülő sportélet Hátaiban Mecénás: az elnök Egy idős ember kapával a vállán ballag az országút szélén. Az autó zajára bizonytalanul, még lejjebb húzódik. Megállunk. — Hová igyekszik, bátyó? — Csak ide Kótajba. Ha elvinnének, megköszönném __ Mielőtt a faluban elbúcsúzott, megkérdeztük: — Ismeri Pál Elemért? — Errefelé őt mindenki ismeri. Haladjanak csak tovább, az irodában meglelik. Több helyen is megálltunk. Ahogyan a községben beszéltek Pál Elemérről, az tiszteletet keltett bennünk. Azt mondták: következetes, igazságos ember. Hosszan sorolták intézkedéseit, amelyek következtében jobb lett az életük, s vastagabb a boríték. Amióta a téesz élére került, Kótaj sportélete is felfelé ível. Lelkes támogató. Még korábban kérte, mondják el, mi a kívánsága a labdarúgó- és a tömegsport szakosztályoknak, mert amiben tud, segít. És segített. Az általa szervezett társadalmi munkával alagcsövezték, majd újrafüvesítették a község sporttelepét, ideális versenyzési lehetőséghez jutottak. Kialakult hát a kép, mire az irodához értünk, ahol Pál Elemér, a Kótaji Egyesült Erő Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke az őszi munka irányítása, szervezése közepette fogadott Fiatalember, alig túl a negyedik ikszen. Egészségesen napbarnított, huncutkás mosollyal a szemében. — Csak nem csináltam valamit rosszul? — kérdezte nevetve. — Éppen ellenkezőleg. Ho- Hogyan jut ideje arra, hogy segítse, támogassa a sportot? — Mondhatnám, hogy a diákévek alatt kedveltem meg, hiszen szívesen fociztam, atlétizáltam, de csak kedvtelésből. Később a Nyíregyházi Munkás labdarúgócsapatában játszottam középcsatárt, innen vezetett vissza utam Kótajba, ahol dolgozom, hét esztendeje elnöke vagyok a tsz-nek. Annak, hogy ebben a szabolcsi közExtraméret, huszonhatszoros bajnok Fater és a Lombrágók Pesti létére a „világ régén" Kedves Olvasók! Képzeljenek maguk elé egy 193 centiméter magas 130 kilogrammos óriást, kombináltszekrény nagyságú felső testtel, akit ha egy szabó meglát azonnal idegrohamot kap. A 46-os cipőmérete még nem annyira feltűnő, viszont az 52-es ing- és zakóméret annál Inkább. A rossz nyelvek szerint egy-egy ilyen ruhadarabból egy bölcsődét fel lehetne öltöztetni. A ruházkodás számára felér egy világjárással. Legutóbb Nyíregyháza összes butikját végigjárta, mig talált egy olyan inget, amiben csak óvatosan szabad lélegezni. Fejér Géza, eme extraméret tulajdonosa huszonhatszoros diszkoszvető magyar bajnok, 48- szoros felnőtt válogatott EB- bronzérmes, olimpiai 5. helyezett, hatszoros magyar csúcstartó. Legjobbja a 66,99 méter, tíz évig állta a trónkövetelők rohamát. 1984-ben a negyedik X-en túl, is sorra nyerte a hazai versenyeket, a fiatalok hitetlenkedve figyelték hatvan méteren felüli dobásait. És amit még ennél Is nehezebben emésztettek meg kollégái: pesti létére leköltözött a „világ végére” Nyíregyházára, ahol 1986 óta az NYVSSC dobóedzője. — Először én hívtam a tehetséges dobót, Ficsort a fővárosba — emlékszik vissza —, de amikor lejöttem ide és láttam, hogy a lehetőségek cseppet sem rosz- szabbak, kitűnő az edzői gárda, inkább én kezdtem el pakolni, amit nem bántam meg. Végre lesz egy kis hangulat a nyíregyházi atlétabenkpkben. fogadták a sportág bohémjét. Móka, vidámság, kacagás ugyah- úgy szerepel egy-egy edzés forgatókönyvében. mint a kemény munka. Az újabb és újabb viccek. ugratások feloldják a mindennapos monotóniát, a fásultságot. — Nem azt akarom hallani a versenyzőimtől — mondja — Fejér Géza már megint kell edzeni. Ezért próbálok olyan tréningeket tartani, hogy ne vegyék észre a legnagyobb megterhelést sem. Számomra ugyanolyan fontos a dobók mentális felkészítése, mint a fizikai. Ennek egyik formája a humor, vagy egy-egy pacal- és csülökvacsora, amikor én vagyok a szakács. A két tanítvány. Fi csór és Kerekes, vagy ahogy az edző nevezi őket, a Lombrágók (olyan hosszúak, mint egy zsiráf) partnerek a cukkolásban. a mókában. És, hogy ez a jókedv nem megy az eredmények rovására, jelzi, hogy Ficsor nemzetközileg Is jegyzett, 64 métert dobott, mig Kerekes, alpt két éve még amputálással „biztattak”, 60 méter fölé került. Picsórt mégsem Jelölték az olimpiái csapatba. Nincs oka az elkeseredésre — teszi hozzá Fejér Géza, Barcelonába, ha így halad, biztos résztvevő lehet. \ Varjú. Kulcsár. Zsivötzky után Fejér Géza vette át az atlétika nagy öregjének örökségét. Fater, — ahogy mindenki becézi —, népszerűségére egyetlen epizód. A magyar bajnokságon. az aranyérmes Ficsor edzőjeként duple annyi tapsot kapott, mint a bajnokok. Háromszor körbejárta a világot, mindenhol dicsőséget szerzett hazánknak. Most ugyanezt várja Fi csőrtől és Kerekestől. Számukra jövőre stabil 64 méteres eredmény a cél. — Még nem hagytam abba a versenyzést — csak újabb meglepetést a beszélgetés végén. — Fogadtam a fiúkkal, hogy szeptember 4-én a 60 métert túldobom. Megmutatom nekik, vagy a Faternak 8 hét felkészülés is elég ehhez a teljesítményhez. Mámé Csaba ségben szeretjük a sportot és áldozunk rá, egyetlen oka a mindennapi életben betöltött szerepe, összetartja, itthon fogja a fiatalokat. A hatszáz téesztag közül, jó néhány rendszeresen sportol. Azt hiszem, az nem véletlen, hogy amióta így van, azóta közülük kerülnek ki a legjobb munkaerők is... A sporttal valahogy úgy vagyunk mint a földdel. Ha törődünk vele, előbb-utóbb beérik a termés. Azok közé a vezetők közé tartozik, akik nem vizet prédikálnak miközben bort isznak. Kispályás labdarúgóbajnokságot szervezett a községben, s ő maga az egyik legaktívabb labdakergető. Az irányítása alá tartozó tsz 4300 hektár földön tevékenykedik. A búza, a kukorica, a napraforgó, a takarmánynövény a legjellemzőbb ezen a környéken, de szép állattartással is büszkélkedhetnek a kótajiak. Aztán a számos melléküzemág is biztosítja kenyerét a négy és fél ezres község lakóinak; Régi óhajuk teljesült, amikor labdarúgócsapatuk feljutott a megyei I. osztályba. — Nagyon sokat jelent ez a községben, ahol félszáz igazolt futballista van, két csapatot működtetünk. Általában 5—600 néző jár rendszeresen a mérkőzéseké^ különösen azóta, amióta a „Jceme- csei albérletből” visszajöttünk. A téeszben, természetesen a sportolóknak is meg kell dolgozniuk a munkabérért, nem tűrünk lógós embert a közösségben. Nálunk a labdarúgók teljes napjukat ledolgozzák, s mivel még a sportban is idejüket áldozzák, elismerjük tevékenységüket. Kopogtattak. Brigádvezető kért véleményt, mikor folytassák a betakarítást. Egy másik arról számolt be, hogy áttelepítették a gépeket. Aztán jött a főagronómus, a labdarúgóedző... Mi is kérdeztünk még egyet: — Miért tesz oly sokat a sportért? — Kötelességből és nem én teszem^ hanem a közösség. így'van ez gazdálkodásunk egész területén. Órájára nézett, indulni készült. Nem tartottuk fel, hiszen akad elég tennivaló ilyenkor, dologidőben. • (k- fry-) Sportsegélvfutás Kisvárdán A világ majdnem valamennyi országában megrendezték vasárnap, szeptember 11-én délelőtt 10 óra 15-kor a sportsegélyfutást. Hazánkban Budapest mellett Kisvárdán került sor erre a rendezvényre. Célja, hogy a város és vonzáskörzetében lévő mozgássérült gyerekeket segítsék a nevezési díjból befolyt összegekkel. Délelőtt a Bessenyei gimnázium sportpályájáról 300-an indultak el a mintegy három kilométeres út megtételére. Valamennyi nevező si eresen beérkezett. A beérkezést követően ajándéksorsolásra került sor, futball-labdák, egyéb sportszerek, játékok — amit 28 szerencsés nyertes mondhat magáénak. A nevezési díjból befolyt összeget a környezetünkben élő mozgássérült gyerekek megsegítésére ajánlották fel, s a pénzt a váiosi kórháznak utalták át. Mai ifí ise Tenisz. NY 3C—B ;iárlelle NB I-es . csapi bajnoki mérkőzés stadiontól, 13 óra.
