Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-02 / 210. szám

XLV. évfolyam, 210. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. szeptember 2„ pernek (rósz Károly bányásznap! beszéde Radikális fordulat kell a gazdaságban Lábbelik Haoivkallóből Az idén 420 ezer pár cipőt gyárt szovjet w ” megrendelésre a nagykállói Kallux Cipő­ipari Szövetkezet. A modellérián évente több mint száz cipőt terveznek és készítenek el a külföldi partner részére. Képünkön: férfi kiscsizmát készítenek szovjet megrende­lésre. (császár) A 38. bányásznap alkalmából csütörtökön a fővárosban központi ünnepségen köszöntötték a szén-, szénhidrogén-, ásvány-, érc és bauxitbányászokat. Az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házának kongresszusi termében került sor a központi ünnepségre, melyen megjelent többek között t-rósz Károly, a párt főtitkára, kormányfő, Lukács János, a «VB .-(kára, a Politikai Bizottság tagja, Nagy Sándor, a Si.C*T főtitkára. Az ünnepséget Kovács László, a bányászszakszerve­zet főtitkára nyitotta meg. Az Ipari Minisztérium és a szakmai szakszervezet nevé­ben köszöntötte az ország bá­nyászait. Ezután Grósz Ká­roly mondott ünnepi köszön­tőt. A 38. magyar bányászna­pon a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a kormány megbizá- ■ «ából őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntőm ünnep­ségünk résztvevőit, a bányá­szat minden dolgozóját. Jó érzéssel szólok a magyar tár­nákban dolgozó lengyel bá­nyászokról is, és azokról a román állampolgárokról, akik áttelepülés után bá­nyászként keresik kenyerü­ket nálunk — kezdte beszé­dét Grósz Károly, majd az egy éve elfogadott stabilizá­ciós kormányprogram meg­valósításának helyzetéről szólt. A gazdasági szerkezetvál­tás és a nagyobb szabadság- fokú, az alkotó energiákat valóban mozgósító gazdálko­dás elképzelhetetlen a ma igen széles körben létező tá­mogatások nagy mértékű le­építése nélkül. A Miniszter- tanács elszánta magát: ha­tározottan, de ésszerű foko­zatossággal végig megy ezen az úton. Hároméves progra­mot dolgoztaik ,ki a támo­gatások leépítésére, és ezt folyamatosan az Országgyű­lés elé terjesztjük. Az a szándékunk, hogy már jövő­re 30—40 milliárd forinttal csökkentjük a költségvetési támogatást. Alapvető gazdasági-társa­dalmi és politikai érdekünk, hogy a radikális fordulatot a lehető legkisebb > mértékű, de a piacok egyensúlyba jutását nem korlátozó infláció mel­lett valósítsuk meg. Ma már látható, hogy jövőre az idei­hez hasonló méretű lesz az árszintnövekedés, mert adós­ságszolgálati terheinket fi­gyelembe véve a piaci egyensúly másképpen nem jöhet létre. — Ha az idei esztendő gazdasági teljesítménye el­éri a tervezettet, akkor re­ményünk szerint 1989-ben a reálfogyasztás már nem csökken, de a reálbércsökke­nést — az ideinél lényegesen kisebb mértékben — nem tudjuk elkerülni. — A megújuló párt- és ál­lami vezetésnek van elképze­lése, világosan meghatározta a társadalom és a párttagság előtt álló feladatokat. Van ereje céljainak végrehajtását megszervezni. A vezetés ké­pes a demokratikus és alkotó légkör politikai feltételeit megteremteni. Még akkor is, ha'sanda politikai szándé­kokból felerősödött a vezetés­re' irányuló nyomás, ha egye­sek a reform jelszava alatt az aranchiát bátorítják, vágy- olcsó népszerűséghajhászás- ból a demagógia lovát sar- kantyúzzák. Arra viszont nem képes, hogy az üzemi de­mokrácia helyi funkciózava­raiért viselje a felelősséget. Az ország párt- és állami ve­zetői nem képesek arra, hogy a 10 millió állampolgár, vagy a 800 ezres párttagság helyett gondolkodjanak, cselekedje­nek. — Ami az elmúlt időszak gazdasági gyakorlatát illeti, szándékunkban áll, hogy meg­vonjuk mérlegét. Dé nem a minden áron való bűnbak- keresés szándékával, hSShe.it azért, hogy a társadalom és a vezetés még reálisabban lássa: milyen helyzetben va­gyunk, s miért van szükség a gyökeres fordulatra, s mi le­het a továbblépés iránya. — Társadalmi-gazdasági ki­bontakozásunk sikere önök­től, a magyar bányászoktól is jelentős mértékben függ. A népgazdaság és a bányászat érdekei egybeesnek. Újtehértón tanácskozott az Országgyűlés Ipari Bizottsága Nehéz helyzetben a gyapjúipar Üres munkahelyek a megyében A gyapjúipar kedvezőtlen gazdasági helyzetét elemezte csütörtökön az Üjpesti Gyapjúszövőgyár újfehertói gyárá­ban az Országgyűlés Ipari Bizottsága. Az előzetesen kiadott tájékoztatóhoz Cseh József ipari miniszterhelyettes hozzá­fűzte; hiába kezdődött meg 1985-ben a gyapjúipar hely­zetének vizsgálata, egyelőre gyors megoldás a kiúthoz nincs. Az ágazat elsősorban azért került nehéz helyzetbe, mert jelentős az importja, ami az adminisztratív szankciók és a forintleértékelés miatt még nagyobb- terhet jelent. Hoz­zátette : az ágazat túlzottan Buda pest-centrikus volt," emiatt a munkaerőhiány, va­lorem t* a költségek -jelentős növekedése csökkentette a jövedelmezőséget. A fellen­düléshez a vállalatok össze­hangolt, önálló tevékenysé­gére van szükség. Ehhez ad­hat segítséget a társasági törvény bevezetése után a Gyapjúipari Egyesülés. A vitában Bosnyák Tamás, az Üjpesti Gyapjúszövőgyár vezérigazgatója kihangsúlyoz­ta, jelenleg 400—450 munkást tudnának akár holnaptól foglalkoztatni a megyében a Magyar Gyapjúfonó és Szö­vőgyár demecseri, a Magyar Posztógyár nagykállói és az Űjpésti Gyapjúszövögyár új­fehértói gyárában. . Tíz év után jöttek rá, bár vidékre telepítették a • gépe­ket, mégis. a központi appa­rátust, a gyártmányfejlesztő­ket, a kereskedelmi Vonalat meghagyták az anyavállalat­nál — kapcsolódott a vitába Novák Lajos szabolcsi kép­viselő. — Hangoztatjuk az önállóságot, — folytatta, — de a központban mindig raj­ta tartja valaki á kezét a ké­ziféken. Olyan gépeket tele­pítettek le, amelyek már tel­jesen elhasználódtak, emiatt Kevesebb az első osztályos kisdiák Megkezdődött a tanítás Csütörtökön az általános és középiskolákban országszer­te megkezdődött a tanítás: az idei első csengetés 1 millió 248 ezer általános és 437 ezer középiskolás diák számára jelezte az új tanév kezdetét. Ezúttal mintegy 132 ezer el­ső osztályos kisdiák lépte át az iskolák küszöbét, számuk mintegy 34 ezerrel kevesebb, mint a tavalyi esztendőben. A legtöbben idén a 8. évfolya­mon tanulnak, a legnépesebb korosztály tehát az 1988—89- es tanévben hagyja el az ál­talános iskolát. A. gimnáziu­mokba 111 ezren, a szakkö­zépiskolákba 141 ezren, a szakmunkásképzőkbe 185 ez­ren járnak idén: csaknem 15 ezerrel többen, mint az- el­múlt tanévben. A Művelődési Minisztérium és a tanácsok idei terveiben mintegy 700 új általános is- Kolai tanterem átadása sze­repelt, a 260 megszűnő tan­termet leszámítva, tehát mintegy 440-nel több általá­nos iskolai teremben folyhat az oktatás idén. A nagy lét­számú korosztályok fogadá­sát az új tanévtől további 400 új középiskolai tanterem biz- ;osítja, ezen felül mintegy 100 tornateremmel, másfél száz szakmunkásiskolái tanterem­mel, a középiskolákban és a szakmunkásképzőkben pedig :öbb mint 900 tanműhelyi munkahellyel bővül az okta­tási hálózat. Az új tanév iskolai köny­veinek java része már el­hagyta a nyomdákat, s a 1250 féle kiadvány zöme már az iskolákban várja a diá­kokat. Az évközbeni papír­hiány és a kéziratleadások csúszása miatt idén az általá­nos iskolákban 4, a gimnáziu­mokban 8 tankönyvre kell várni szeptember közepéig, így egyebek között az új első osztályos ének-zenét, az új ötödikes tagozatos orosz könyvet, a gimnáziumokban pedig az I—III. évfolyamos Műalkotások elemzése című könyvet, a IV. évfolyamos spanyol tankönyvet és Iro­dalmi szöveggyűjteményt kap­ják meg késve a diákok. Azok a tankönyvek, amelyek szeptember elején nem kel­nek el, az évközi árusításra kijelölt fővárosi boltokban és a vidéki Művelt nép és áfész- üzletekben vásárolhatók meg. Az 1988—8Ö-es tanév első féléve 1989. január 31-ig tart, az iskolák február 8-ig érte­sítik a tanulókat és szüleiket a diákok első félévi munká­jának eredményeiről. A téli szünet 1988. december 22-től 1989. január 2-ig tart, a szü­net előtti utolsó tanítási nap tehát december 21., a szünet utáni első pedig január 3. lesz. A tavaszi szünet 1989. április 1. és április 9. között lesz, a tanév pedig 1989. júni­us 9-ig tart. Az érettségi írás­beli vizsgák a középiskolák nappali tagozatain 1989. má­jus 15-én kezdődnek. A Nyírségi Ősz Nyíregyházán Gyümölcskarneyál a nyitány Az utolsó simításokat is el­végezte csütörtök délelőtti ülésén a Nyírségi Ősz szerve­ző bizottsága, hogy a megye idegenforgalmának jelentős eseménye zavartalan, gördü­lékeny és színvonalas .legyen. Nemes Andrástól, a szerve­ző bizottság vezetőjétől né­hány olyan fontos dolgot kér­deztünk, amiről eddig még nem szóltunk a lap hasábja­in. Az első a jegyek dolga vol.t: aki nem vásárolja meg szombat reggelig belépőjét, az szombatoh egész nap a stadionban juthat hozzá. Ed­dig arról.sem esett szó, hogy a diákok, nyugdíjasok és ka­tonák féláron, vagyis 60 fo­rintért válthatják meg a be­lépőjegyeket. Olyan döntés is született, hogy a városi stadionban egész nap gondoskodnak ha­rapni- és innivalóról, hiszen sok megyebeli és más megyé­ből érkező vendégre is szá­mítanak. Véglegesen eldőlt: az Október 31. térről reggel 9-kor induló és a stadionba tartó karneváli menetben nyolc csoportban 330 külföl­di táncost láthat a közönség. Táncbemutatójukat délelőtt 11 és déli 1 óra között a sta­dion színpadán is bemutat­ják. Akik nem tudják 9 és fél 11 között megnézni a karne­váli menetet, azok kedvéért este 6 óráig a stadion salak­pályáján kiállítják a kompo­zíciókat. Eldőlt az is, hogy ti­zenegy hintón indul el a nyíregyházi házasságkötő te­rem elől a szatmári lakodal­mas játékon részt vevő nász­nép, s a Kossuth, majd a Sóstói útofi hajtanak ki a Krúdy szállóig és este 8 óra­kor kezdődik a lakodalom. Kialakították és véglegesí­tették " a karneváli menet rendjét, amelyen tizenhárom kompozíció, tizenhárom tánc­csoport, tizenhat fogatos — egytől hatlovas fogatokról van szó — vesz részt és hu­szonöt lovas is kapcsolódik a menethez. Látványosnak ígér­kezik a karnevál nyitóképe, ahol négylovas hintón viszik a megye címerét díszmagyar- ba öltözött lovasok kíséreté­ben. őket hét lovas követi, a megye hét városának zászla­jával, utánuk a mazsorettek és az ifjúsági fúvószenekar lépked, s ezután láthatók majd a fogatok, kompozíciók. Változatlanul igaz, hogy 3- án délután 3 órától látható a Vidám Színpad Bodrogi-ka­baréja, majd a Z'Zi labor a veresegyházi asszonykórussal. Ez azt jelenti, hogy a megye- székhelyre szórakozni érke­zők reggel 8 órától — ekkor kezdődik az Október 31. té­ren a térzene — este fél 7-ig találhatnak szórakozást, este 8-tól pedig másnap reggelig mulathatnak a lakodalomban. Szombaton és vasárnap kö­zel száz népművész, vagy e körbe tartozó kisiparos kí­nálja portékáját a Tanács- köztársaság téren.* A kompozíciókra nemcsak zsűri szavaz majd, hanem a nézők is, mégpedig úgy, hogy a belépőjegy perforált, bé­lyegzett részét letépik, ráír­ják azt a számot, amelyik kompozíció a legjobban tet­szett és szombaton 9 és 13 óra között az Október 31. té­ren, a Kossuth utcán vagy a stadion salakpályán elhelye­zett urnába dobják. természetes, hogy a haté­konyság sakkal alacsonyabb a szabolcsi gyárakban, mint az anyávállalatnál. Javasolta: nem kell azonnal elvágni a .köldökzsinórt, de mégis na­gyobb önállóságot kapjanak a vidéki gyárak a műszaki fejlesztésben és a piaci mun­kában. Ezen kívül kérte, hogy az idetelepülő műsza­kiakat fizessék meg jobban. Átcsoportosíthatók lenné­nek-e a külföldiekre (szlová­kok, vietnamiak, kubaiak) szánt költségek az ágazat dolgozóinak béremeléséhez? — kérdezte Biró Miklós sza­bolcsi képviselő. — Nagyon alacsonyak a gyapjúiparban a fizetések, emiatt nincse­nek is érdekelve a dolgozók a termelésben — tette hozzá. — Hiába telepítjük le ezeket a gyárakat, ilyen alacsony bérért már Szabolcs-Szat- márban sem dolgoznak. Kelényi Gábor, a Magyar Gazdasági- Kiamara ..főtitkár- helyettese azt kérte, minden maradjon ' úgy, ahogy van. Ha békén hagyják a gyapjú­ipart, akkor kikecmereg a kátyúból. Gyuricsku Kál­mán, a megyei pártbizottság titkára' a vállalatok együtt­működését javasolta, a belső tartalékok kiaknázását és a letelepülő szakemberek tá­mogatását. A miniszterhelyettes ösz- szefoglalójában kitért a vi­déki ipartelepítésre: oda vi­gyük, ahol munkaerő és le­hetőség van a fejlődésre, — mondta, de csák akkor, ha nem hagyjuk elsorvadni. Hagynak időt a gyapjúipar­nak a kilábalásra, fejezte be, arra, hogy a bankokkal kö­zösen a gondokat mielőbb megoldják. Az ipari szövetkezetek első fél éve A Kisvárdai Autójavító Kisszövetkezet és az Újfehér­tói Építő- és Faipari Szövet­kezet elnöke számolt be munkájáról az Ipari Szövet­kezetek Szaboles-Szatmár megyei Szövetsége csütörtöki elnökségi ülésén. Előbbi a hiányzó szakemberlétszám pótlását és a tevékenységkör bővítését tervezi, utóbbi ma­gyar—lengyel vegyesvállalat létrehozásán fáradozik, amely a budapesti foghíja­kat építi be. Ezután tájékoztató hang­zott el a megye ipari szövet­kezeteinek első féléves mun­kájáról. Kiemelték, hogy a 35, hagyományos formában gaz­dálkodó szövetkezet közül 19 alakult át kisszövetkezetté. A külföldi értékesítések — fő­leg a szovjetexport — az el­múlt időszakhoz viszonyítva tíz százalékkal csökkentek. Az ágazatok közül a cipőipar helyzete a legkedvezőtle­nebb. A lakossági szolgáltatá­sok értéke 13 százalékkal, kü­lönösen a lakásokon végzett építőipari javítások és a fényképészet aránya nőtt. A tőkés piacon új partnerre csak. az Elekterfém Kisszö­vetkezet és a Kisvárdai Ru­házati Szövetkezet talált.

Next

/
Thumbnails
Contents