Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-09 / 216. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. szeptember 9. Rakéta helyett lakás A meglepetések országa: Észak-Korea A szépen gyarapodó idegenforgalom számára újabb szállodák épülnek az ország legszebb tájain; képünk a Gyémánt-hegység egyik turistakozpontjában készült. (Marik Sándor fel­vétele) Sorállás és AUDI Matematika órán egy pbenjani általános iskolában. — írja a Pravda a Mintegy 300 millió rubelnyi költségvetési megtakarítást eredményez a Szovjetunió számára a közepes és a had­műveleti-harcászati nukleá­ris eszközök (KHR—HHR) leszereléséről és megsemmi­sítéséről kötött szovjet—ame­rikai szerződés megvalósulá­sa — írja a Pravda csütör­töki számában megjelent ter­jedelmes cikkében Borisz Ponomarjov akadémikus. A szerző idézi Eduard. Se- vardnadze külügyminiszter korábbi közlését, miszerint az ily módon megtakarított pénzt a szociális feladatok megoldására csoportosítják át. A fenti összeg jelentősé­gét az akadémikus azzal pél­dázza, hogy leírja: ennyi pénzből körülbelül negyven­ezer lakást lehet felépíteni. Azok az üzemek, amelyek eddig a KHR—HHR szerző­désben érintett rakétákat, a fegyverek szállításához és elindításához szükséges harc­eszközöket gyártották, polgá­ri rendeltetésű áruk terme­lésére térnek át. Ez konkré­SOS-gyerinekfalü alapkőletétele. Kecskeméten A hazánkban másodikként épülő SOS-gyermekfalu alap- kőletételi ünnepségét csü­törtökön rendezték Kecske­méten, ahol a 69 évvel ez­előtt a városban született, az NSZK-ban élő Joseph von Ferenczy professzornak, a mozgalom egyik kezdemé­nyezőjének jelentős anyagi támogatásával épül fel. Hazánkban a továbbiakban még két gyermekfalu épül. Délután a Kecskeméti Váro­si Tanács dísztermében alá­írták az új gyermekfalu ala­pító okiratát, majd az épít­kezés helyszínén megtartot­ták az ünnepélyes alapkőle­tételt. Itt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi be­szédet. Méltatta az SOS- gyermekfalu-mozgalom je­lentőségét, magasrendű, cse­lekvő humanizmusát. Több száz diák tüntetett Szöulban csütörtökön. Azzal vádolták Ro Te Vu elnököt és az amerikai kormányt, hogy megakadályozták a KNDK olimpiai részvételét, és követelték az olimpia ide­jére elrendelt tüntetési tila­lom feloldását, valamint a politikai foglyok szabadon bocsátását. A tüntetők kö­részleges leszerelésről tan három gyárat érint: a votkinszkit, a petropavlovsz- kit és a volgográdit. Vot- kinszkban a hadiipari terme­lésről a legkorszerűbb auto­matizált fémforgácsoló gépek gyártására térnek át, s emel­lett 400 ezer mosógépet és 260 ezer babakocsit is előál­lítanak. A másik két válla­latnál is hasonló termékszer­kezet-váltásra kerül sor. Az átállást úgy hajtják végre, hogy a három üzemnek egyetlen munkásától se kell­jen megválnia, csupán át­képzésre küldenek néhány embert (a tanfolyam költsé­geit az állam téríti meg) — írja a Pravdában Ponomar­jov akadémikus. Nagy hal a horgon A belga rendőrség letartóz­tatta, majd — több hónapos huzavona után — átadta a francia bíróságnak Francis „Le Beige” nevű csempészt, rendes nevén; Francis Van- verberghet. Már régen kere­sik, hogy — halálbyntetés nem lévén — 40 évet varr- janak a nyakába kábítószer­csempészésért. Ugyanis „Le Beige” volt a főnöke annak a marseiiiesi kábítószermaffiának, ame­lyik csaknem monopolizálta a „vidáman ölő” fehér por csempészést Európából az Egyesült Államokba. Hogy ez az üzlet zavartalanul foly­hasson, nem riadtak vissza semmilyen eszköz, köztük a lőfegyver használatától sem. A „Le Beige” csak 42 éves, de már ült lopásért, keríté­sért és kábítószer-csempé­szésért, azonban „jó magavi­seleté” miatt, a börtönbünte­tésének letöltése előtt sza­badon bocsátották. Börtön­évei alatt — valószínű Fran­cis üzlettársai az ő utasításá­ra — megölték Michel bírót, aki hatásos harcos volt a ká­bítószercsempészek ellen. Csodálatos, még ma sem ta­lálják az igazi gyilkosokat. Francis szabadulása után hamarosan átvette az „üzlet” irányítását. Vesztére koope­rált a Mexikóból az Egyesült vekkel és benzines palackok­kal támadtak a rendőrökre. A rendőrség nem használt könnygázgránátokat a tünte­tés szétoszlatására, mert az annak a szállodának a köz­vetlen közelében zajlott, ahol az olimpia idején a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság szé­kel. De már a szállodától tá­volabbi egyetemi épületek előtt könnygázt is bevetettek. Burma Általános sztrájk Hatalmas tüntetésekkel újabb általános sztrájk kez­dődött csütörtökön Burmá­ban. Helyi források szerint a felvonulók száma közel egy­millió, külföldi diplomaták viszont félmilliósra becsülik a tömeget — értesüléseik szerint az elmúlt napokban kitört fosztogafási hullám sokakat otthon tartott. Az újabb általános sztrájk oka az, hogy Maung Mctung miniszterelnök és kormánya figyelmen kívül hagyta az el­lenzék szerdán este lejárt ul­timátumát, amelyben a kabi­net azonnali lemondását kö­vetelték. Államokba 700 kilogramm kokaint csempészni készülő Kella és a két Orsoni csem­pésszel, akik lebuktak és — valószínű, bogy a bőrüket mentsék — beköpték a „Le Belget”. Utolsó kártyaként Fcancis védelmére máris nemzetközi megmozdulást szerveztek — telik a szerzett milliókból — és ki akarják szabadítani a francia baumettesi börtönből. A bírósági eljárást intéző francia Debecq bíró — a nemzetközi együttműködés megtagadása miatt — „csak” 20 kilogramm kábítószer­csempészést kérheti számon „Le Belge”-tól, de ez is elég­séges a 40 év kiszabásához, még ha a nemzetközi csem­pészösszefogás hatásosságá­ban bízva, a főnök, Francis a szabadságról és újabb nagy üzletekről álmodozik is a baumettesi börtön rácsai mö­gött. Párizs, 1988 szeptember. Kovács István Érdekvédelmi konferencia az MTESZ-ben A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége szeptember 27-én tartja I. országos érdekvédel­mi konferenciáját — jelen­tette be csütörtökön, sajtó­tájékoztatón Tóth János, az' MTESZ főtitkára. A tanács­kozáson nem vezetők és tiszt­ségviselők, hanem a műsza­ki értelmiség különböző szakmai csoportjainak -— ku­tatóknak, technológusoknak, konstruktőröknek, műveze­tőknek és oktatóknak — a képviselői vesznek részt. A küldötteket a területi, válla­lati és egyetemi MTESZ- egyesületek vitafórumokon választják meg. A konferencia összehívását az tette szükségessé, hogy a műszaki értelmiség anyagi­lag, valamint munkahelyi és társadalmi presztízs szem­pontjából hosszú időn át hát­térbe szorult. Az MTESZ főtitkára kije­lentette: a szövetség eddig olyan érdekvédelmi felada­tokat is kénytelen volt ellát­ni, amelyek az ágazati szak- szervezetekre tartoznak. Szeptember 9., a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nem­zeti ünnepe. 1948-ban ezen a napon kiáltották ki a KNDK-t. AKIK AZT MONDJAK, hogy Észak-Koreában na­gyon szegényen élnek az em­berek, azoknak igazuk van, de tény az is, hogy a Délke- let-Ázsiu sok országában élőknél gazdagabban. Akik a termelés évszázados elmara­dását emlegetik, azt bizony tényekkel tudják bizonyíta­ni, de ebben az országban sok mindenben és sok helyen a XXI. század is 'jelen van. És joggal nevezhetik Észak- Koreát mint a monumentali­tásra törekvőt, és joggal ál­lítják, hogy itt van a szemé­lyi kultusz egyik még igen­csak erős fellegvára. Meglepő, sőt meghökkentő az ellentét sok mindenben. Az építkezéseken a gépek se­regét a kézi erő helyettesíti, de a városok útjain szinte kivétel nélkül imponálóan új állapotban lévő nyugati sze­mélyautók nyüzsögnek. Az építkezések országának is ne­vezhetnénk Észak-Koreát. Építkeznek szocialista esz­mékben, építkeznek tudásban (az érettségin kötelező vizs­gatétel az angol nyelv kö­zépfokú ismerete), építkez­nek építkezésben (105 eme­letes szálloda, 150 ezres, két­harmadrészben fedett sport­stadion). szóval ezernyi saj- nálnivaló és ezernyi csodál- nivaló fogadja az idegent. NEGYVENEDIK ÉVFOR­DULÓJÁRA készül az or­szág; 1948. szeptember 9-én kiáltották ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, ahol a nagyjából hazánk nagyságú területen 20 millió ember él. Ez nem meglepő, de az már igen, hogy terü­letének 75 százaléka hegy, s a maradék egynegyedrészen él, pontosabban ebből az egynegyednyi termőföldből él 20 millió ember, sőt tanúbi­zonyságát adja, hogy napról napra jobban is akar élni, a tőlünk 12 repülőórányirá lé­vő ország. Phenjan. Milyen is a KNDK kétmilliós metropoli­sa? Sokmindenben olyan, mint errefelé és környékün­kön. 4—5 emeletes áruházak, mozgólépcsőkkel. A metró két vonala összesen 37 kilo­méter, 16 állomással. A ko­csik 100 (!) méter mélyen fut­nak, hiszen amikor építet­ték, még az atomtól féltek, s félnek egy kicsit ma is. Ne feledjük, Hirosima tőlük nincs olyan messze. A sze­relvényeket négy éve maguk építik. Ha azt mondom; sojc az üzlet, főutcán-mellékutcán egyaránt, nem mondtam meg­lepőt. De az már igen, hogy nagyon sok a zöldség és gyü­mölcsüzlet, s ennél is több a női és férfi fodrászat. Bár­merre indulok, 50—60 méte­ren belül láthatom az utcá­ról, hogy a kirakat mögött hajat vágnak, borotválnak, s mindenütt hosszú sorok ül­nek, türelmesen várnak fe­jük szépítésére. A sok-sok ki­lométeres főutcán viszont összesen két húsboltot fedez­tem fel, sok konzerv volt bennük feltornyozva. Összes­ségében a kereskedelemről ellátásról annyit: gyümölcs, zöldség sok van, szabadon kapható, a többi élelmiszert jegyre adják, még az alap­vető fontosságú rizst is. Ott­létemkor éppen cukorgondok voltak, azt még jegyre sem lehetett kapni. MINDEN NAGYOBB VÁ­ROSBAN 4—6—8 sávosak a főutak^ világvárosi forgalom­mal. És ami már egyenesen meghökkentő: csak nyugati, illetve japán személygépko­csit látni. Szocialista ország­ban készült gépkocsit csak követségi rendszámmal. A legtöbb természetesen a ja­pán gyártmányú, jobb és bal kormánnyal egyaránt, Euró­pa útjain soha nem látott márkák, típusok, formák. Ez még érthető, hiszen ideszál- lításuk csak egy ugrás a ten­geren át. Nagyon sok a Vol­vo, a Mercedes, az Audi. És nem lerobbant öreg jószágok. 6—8 éves kocsit elvétve ta­lálni. A kocsik többségében légkondicionálás, a magnóról folyik az egy-két nap utána mi fülünknek is elkülöníthe­tő jellegzetes zene, és beszá­moló a termelési eredmé­nyekről. Észak-Korea természeti kincsekben igen gazdag. Réz, ólom, arany, bauxit, fekete­szén, mangán, cink, molib- dén, kőolaj, wolfram, nikkel, földgáz egyaránt bőséggel megtalálható szinte az or-> szág egész területén. Ez fel­tétlen jó alapot ad, ponto­sabban adhatna a gazdaság­ra. Igen ám, de a feldolgozó ipara ettől még nagyon mesz- sze van. Vaskohászatuk, vegyiparuk, rézkohászatuk ugyan van, de ez még csak a kezdetnél tart. Aztán más semmi, illetve pamutipar, pa­píripar. Érthető, hogy náluk most elsőrendű feladat a ne- házipar fejlesztése, ez jövő­jük záloga. A nehézipar vi­szont sok pénzbe kerül, tö­méntelen sokba. Hogy mi a kiút? Azt hi­szem, a képlet itthon is jól­ismert mindenki számára: a kitermelt nyersanyagot fel­dolgozatlan állapotában el­adják — természetesen a készáruhoz képest potom áron, s az érte kapott pénz­ből építik feldolgozóiparu­kat. De nemcsak azt. Fel­épült a Sárga-tenger partján a Te Dong folyót bezáró gát és zsiliprendszer. Átszámolva mintegy 450 milliárd forin­tért fenntartják a lakosság­hoz viszonyított nem kis had­sereget. Az ország tanintéze­teiben az oktatás mára XXI. századot idéző segédeszkö­zökkel, berendezésekkel fo­lyik. Japán a közhivatalok, intézmények légkondicionáló berendezése, a televíziók, a hűtőszekrények, a mosógépek és végül az autók is. A KITERMELT NYERS­ANYAG így változik át köz­szükségleti cikké. Mindehhez hozzáteszem, hogy ez csupán egy látogató véleménye, de azt hiszem, nem járok mesz- sze az igazságtól. Erdélyi György Éhségsztrájk a szerviz előtt Sajátos módját vá­lasztotta a szolgál­tatások alacsony színvonala elleni til­takozásnak egy 27 éves arhangelszkf fiatalember — éh­ségsztrájkba kez­dett. Andrej Akszjonov elromlott gépkocsi­ját bevitte a város egyik szervizébe, ahol különböző al­katrészek hiánya miatt tologatták mind távolabb a gépkocsijavítás vál­lalási határidejét. A packázásra ráunt Akszjonov úgy dön­tött. hogy mindad­dig nem hagyja el a szerviz környékét és nem fogad el élel­met, amíg meg nem javítják autóját.. A Moszkovszkaja Pravda beszámoló­ja szerint a fiatal fényképész akciója végül eredményt hozott, mert a mű­hely vezetői rövid tanácskozás után úgy döntöttek, hogy a hét ' elején éhség- sztrájkba lépett Akszjonov autóját péntekre teljesen megjavítjál Diáktüntetések Dél-Koreában Kábítószer i i r •'Kisz szszv HARDVER-SZOFTVER BEMUTATÓ ÉS VÁSÁR a Szigma Kisszövetkezetnél! IBM kompatibilis PC XT/AT valamint COMMODORE és ROBOTRON számítógépek, ügyviteli és termelést támogató szoftverek illetve ügyviteltechnikai kellékanyagok * árengedménnyel! EGYES GÉPEK ÉS SZOFTVEREK A BEMUTATÓ IDEJE ALATT MEGVÁSÁROLHATÓK. m _ f ■_ 'I I*—WEm--) A BEMUTATÓ HELYE: szAmItAsteSÄm' Es SZOLGÁLTATÓ KISSZÖVETKEZET 4401 NYÍREGYHÁZA, Dimitrov út 47. **----------------- Tel.: 11-746 -------------------­Ideje: 1988. szeptember 13—14. MINDENT A LEGKEDVEZŐBB ÄRON VÁSÁROLHAT A SZIGMÁNAL! (2036)

Next

/
Thumbnails
Contents