Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-06 / 213. szám

1988. szeptember 6. Kelet-Magyarország 7 KISTERMELŐK-KISKERTEK Férum a felvásárlásról és az árakról Burgonyaóriások Mikar szüreteiig!!;? Érik a szőlő A szőlőszüretnél a különböző érési szakaszok figyelemmel kí­sérése alapvetően fontos, öreg vincellérek az érés folyamatában három szakaszt különítenek el: a zsendülést, a teljes érést és túlérést. Zsendülésnél a bogyók áttetszőek és a fajtára jellemző színük egyre határozottabban kezd kialakulni. Teljes éréskor a bogyók megpuhulnak, a cukor összes mennyisége már eléri a maximumot. Ha a bogyók túlér­nek, a cukortartalom csak vi­szonylagosan lesz nagyobb az­által, hogy a bogyók víztartal­ma fokozatosan csökkenésnek indul. A csemegeszőlőt közvetlenül teljes érés előtt, a közepes mi­nőségű borszőlőfajtákat teljes éréskor, a minőségi bort adó faj­tákat viszont a túlérés szakaszá­ban célszerű leszüretelni. A cse­megeszőlőt ..színelve” érdemes szedni, de alapszabályként je­gyezzük meg, hogy a leszüretelt szőlő közelítse meg a tizenöt cu­korfokot. Az étkezési szőlőt szü­reteléskor, a fürtöket éles olló­val vagy késsel vágjuk le, és hogy ne törjenek a szemek, le­hetőleg gondosan, lapos reke­szekbe helyezzük ,,őket”. Amennyiben a fürtök átvizsgá­lása során hibás, romlott bogyó­kat észlelünk, azokat feltétlenül távolítsuk el. Ha az étkezési sző­lő fogyasztási idényét meg akar­juk hosszabbítani, tárolni szeret­nénk, úgy ezt egyszerű módsze­rekkel megoldhatjuk. Téli táro­lásra, eltartásra elsősorban a la­za fürtű, nehezen rothadó, vas­tag és erős héjú, kellően húsos bogyójú fajták a legalkalmasab­bak. Ilyenek: az Afux Ali, az Itália, az Alexandriai muskotály, a fehér.és a piros Saszla, vala­mint a csiri-csuri fajták. Természetesen a téli eltartást is azzal tehetjük a legbiztonsá­gosabbá. ha teljesen egészséges és sérülésmentes fürtöket válo­gatunk ki. A jól megérett, de a teljes érési fokot még nem túl­szárnyaló fürtöket, 0,25 százalé­kos Ortho Phaltán oldatába márt­juk, majd ezt követően, kellően lecsepegtetjük. Tudnunk kell azt is, hogy elsősorban azok a helyi­ségek, kamrák a legalkalmasab­bak a szőlő eltartására, ame­lyek hőmérséklete 2 és 10 Cel- sius-fok közötti értéktartomá­nyú, a relatív páratartalom 80— 85 százalék körüli értéket mutat. A fürtöket kettesével a kocsá- nyánál fogva kb. 40 centiméter hosszú fonalakra hurkoljuk. Ez­után úgy aggatjuk a kamra fel­ső részében elhelyezett lécekre, vagy drótokra, hogy az egyik fürt magasabban, a másik pedig alacsonyabban „lógjon”. Szükséges, hogy a betárolt anyagot rendszeresen ellenőriz­zük, ha esetleg beteg bogyókat észlelnénk, azokat távolítsuk el. A gyakorlati tapasztalatok iga­zolják, hogy havonta érdemes a kamrában légköbméterenként 2— 3 gramm ként elégetni, ezzel je­lentősen növelni tudjuk az el­tartás biztonságát. Sz. Cs. az aszály volt jellemző. Egyik­másik napon a hőmérő higany­szála 34—35 fokos meleget muta­tott, eső viszont hetekig nem esett. Az említett szélsőségek, az időjárás változékonysága^ illetve változatlansága a növények fej­lődésére a képeken is látható módon hatott. A „figurás” bur­gonyák az eső, illetve a száraz­ság következtében alakultak sza­bálytalanná. A természet külö­nös alkotásait Nyíregyháza-Tán- csics-bokorból és Őrösről Vígh Dezső és Kugler Gusztáv hozta be szerkesztőségünkbe. Érdekes­ségük a dúdorokon kívül a gu­móknak az is, hogy egyenkénti Súlyuk jóval az egy kilogramm fölött van, tehát óriás burgo­nyák. (Császár Csaba) A megyei kertbarátszövet­ség — amely a népfront keretében működik — a ha­gyományoknak megfelelően, kibővített ülésén tárgyalta a napokban az őszi érésű me­zőgazdasági termékek érté­kesítésének lehetőségét. A fó­rumon a kertbarátklubok képviselőin kívül részt vet­tek a MÉSZÖV, a ZÖLDÉRT, az ÁFÉSZ, a megyei tanács szakemberei. Elöljáróban Széles Csaba, a szövetség elnöke tájékoz­tatta a jelenlévőket a kert­barátmozgalom nyári esemé­nyeiről, majd az időszerű feladatok közül kiemelten foglalkozott a Mezőgazdasági Minisztérium legfrissebb ren­delkezéseivel, ami a növény- védelemre vonatkozik. Kötelező védekezés A növényegészségügyi ren­deletek, valamennyi termelői szférára, kötelezően előírják a zárlati és a veszélyes ká­rosítok elleni védekezést. A védekezés különös jelentősé­gű azoknál a kertészeti kul­túráknál, illetve területeknél, ahol az export meghatározó. Exportgátló tényező, ha a külföldre induló szállítmá­nyokban amerikai fehér szö­vőlepkét vagy kaliforniai pajzstetűfertőzést észlel­nek. Sajnos, megyénk egyes helyein az amerikai fehér szövőlepke sajátos hernyó­fészkei megtalálhatók. Ha a lárvák még kicsik, úgy nö­vényvédő szerek felhaszná­lása nélkül lehet védekezni. Ennek módja a fertőzött ré­szek lemetszése, elégetése, a rovarok megsemmisítése. Fertőzött területeken, házi­kertekben hatékony vegy­szer a védekezéshez: a 0,15 százalékos Zolone 35 EC (m = 8 nap, é = 2 nap), a 0,2 százalékos Ditrifon 50 WP (m = 3 nap, é = 10 nap), a 0,02 százalékos Fen- dona 10 EC (m = 3 nap, é = 7 nap) és a 0,05 száza­lékos Decls 2,5 EC (m = 0 nap, é = 3 nap). Az elhanyagolt háziker­tekben, illetve azok környé­kén felléphet a kaliforniai pajzstetű. Ez ellen hatásos vegyszerek: a 0,2 százalékos Metation 50 EC (m =?= 5 nap, é = 10 nap), a 0,1 százalé­kos Bi 58 EC (m = 3 nap, é = 7 nap), illetve a 0,1 szá­zalékos Unifosz 50 EC (m = 3 nap, é = 5 nap). Az „m” a zárójelben munka-egész­ségügyi, az „é” élelmezés­gCtÁrmr.A — * ' * ' * * .6«McSugyi varaKozasi időt jelent, napokban meghatá­rozva. A növényvédelmi munkát a k»rt"2xíák kör­nyezetük és saját érdekük­Megkezdödött az Idei télial maszüret. A háztájiban, a há­zikertekben az összes termésnek közel a felét termelik meg. A meghirdetett idei almaárak nem teremtenek jó hangulatot a szüreteléshez. ben a balesetvédelmi és óvó rendszabályok betartásával végezzék. Mennyi lesz az export ? A fórum további részében felvásárló, illetve kereske­delmi szervek vezetői, szak­emberei tartottak tájékozta­tókat és válaszoltak kérdé­sekre. Molnár József, a Hungarofruct megyei igaz­gatója többek között el­mondta : a megyéből 240 ezer fonna téli almát szeretnének a Szovjetunióba exportálni. A tőkésexport a tavalyihoz viszonyítva szerényebb nagy­ságrendű és ennek oka, hogy a Közös Piac almatermesztő országaiban az elmúlt évitől nagyobb termés lesz. Svéd és finn exportra különleges minőségű jonatánt és kión­jait tárolják, ezt december­ben értékesítik. A felvásárlással foglalko­zó kereskedelmi szervek lis­tája bővült és ez örvendetes — jelentette ki Kovács Pál, a MÉSZÖV munkatársa, a zöldség-gyümölcs értékesí­tés lehetőségeit elemezve. Ma már az áfészek és a ZÖL­DÉRT mellett a háztáji és kisárutermelésnek partnerei az AGROSKÁLA, a Vitamin GT, a Magiszter, az Agro- gold, a Karaván kisszövet­kezetek és más kereskedő szervek. Hogy ez a több csa­tornás értékesítési lehetőség mennyiben szolgálja majd a termelők és fogyasztók ér­dekeit is, az hosszú távon dől el. Ma a termelőket nem is ez, inkább az őszi érésű termékeknek árai érdeklik. Erről is volt szó. ti és érdekli a téli alma ára. Ami (egyelőre) biztos, az a léalma tervezett átvételi ára, 4 forint 20 fillér, ezt a ZÖL­DÉRT egy úgynevezett alap- és idényfelárból képezi. Szó volt még egyes áfész-árak- ról, így a 7. számú áfész a különleges minőséget 7 fo­rint 40 fillérért, az első osz­tályút 5 forint 30 fillérért, a másodosztályút 4 forint 30 fillérért, a harmadosztályút 3 forint 20 fillérért, a szesz­ipari minőséget 1 forint 60 fillérért kívánja felvásárol­ni. A jelzett árak magukban foglalják az áfészt megillető árrést is. Elhangzott még nagyon sok felvásárló ára, de kisebb eltérésekkel ezek fentiekkel azonosak. Ebből említésre méltó az originál (fehér) almaár, minőségi osz­tály szerint 5,10, 4,30, 3,70, 3,20, illetve szeszipari 1,60 Ft kilogrammonként. A nagyobb arányú alma- felvásárlás szeptember 10-én indul. A léalma felvásárlása szeptember 1-jével kezdődött. A fórum résztvevői erőtelje­sen kifogásolták, hogy az Országos Anyag- és Árhiva­tal hivatalos értesítőjében nem egyértelműen és meg­felelő bontásban jelent meg a téli alma átvételi ára. Zöldségárak A csemege paradicsom ára kilogrammonként 2,80—3,20. A léparadicsomért 2 forint 60 fillért, illetve 2,70-et fi­zetnek. A „fúrt” zöldpaprika 9,50—11,50, egészben a pap­rika felvásárlási ára 5 forint, 6 forint 50 fillér. A felezett szilva kilogrammja 15 fo­rint, az egész szilva 7 fo­rint. Az úgynevezett velő­szilva kilogrammjáért 5 fo­rintot fizetnek. A körtét éré­si sorrendben 7 forintért vá­sárolják. Az Őszibarnrlr san lefutóban van, ezt fehér és sárga húsa szerint, fajtá­tól függetlenül 16 forintért vették, illetve veszik. A termelők sokaságát érin­A természet olykor csodát mű­vel és ez burgonyánál (de más növényeknél Is), főként az idő­járással magyarázható. Az idei nyár Időjárására jellemző volt a csapadékhullás szeszélyes meg­oszlása. Amíg ^júliusban a kö­zéphőmérséklet az évszaknak megfelelően 20—24 fok között volt, csapadékból a megszokott­nál több hullott. Voltak olyan megyei területek, ahol 85—90 milliméter eső esett. Augusztus­ra viszont a kánikulai forróság. Itt is megterem a földimogyoró Az emberek egyik kedvenc csemegéje a földimogyoró (ame­rikai mogyoró, földidió) Brazí­liában őshonos, Európába a XIX. században került át. A pillangó­sok családjába tartozó növény beltartalmi értéke miatt sokol­dalúan hasznosítható. A mag­vakban általában nyolc százalék a víz, 47 százalék a zsiradék, 22 százalék a fehérje, 3 százalék a rost és 2 százalék szervetlen só található. Fogyasztják pörkölve, és sózva. Pörkölve és cukorral homogenizálva az édességipar­ban dúsításra, krémek készíté­sére használják. Nagy zsírtartal­ma alkalmassá teszi olajnyerés­re, olaj ütés után a visszamaradó dara kiváló állati takarmány. A földimogyoró a korán fel- melegedő homok és homokos vá­lyogtalajokat kedveli, célszerű ültetése 60 centiméter sor- és 12—14 Centiméter tőtávolság. A magokat általában 3—5 centimé­ter mélyre vetik. Termesztése Szabclos-Szatmárban nem álta­lános, nagyüzemben nem fordul elő, viszpnt néhány kistermelő, mint Fehérgyarmaton Szaniszló Ferenc is megpróbálkozik a ter­mesztéssel és sikerrel. Mint azt a felvétel is igazolja, Szaniszló Ferenc kertjében a mogyoróbok­rok szépen díázlenek, erőtelje­sen virágzanak és jó termés ígér­kezik. Érdekessége a földimogyo­rónak, hogy a virág elhervadá- sa után a virágot tartó kocsány erőteljesen megnyúlik és a ter­més a földbe húzódva érik meg. A földimogyorónak jó ára van, érdemes vele foglalkozni, de a termesztés akkor is kifizetődő, ha valaki csak a családja szük­ségletére termel. (Molnár Ká­roly felvétele) Ny últenyésztés: ismét fellendülőben / A nyúltenyésztésre jellemző, hogy a felvásárlási árak hatása­ként, hol erőteljesebb, máskor viszont mérsékeltebb a tenyész­tői kedv. Most 9 a házi nyúlte- nyésztés fellendülőben van, amit igazol, hogy a szatmári térség­ben 27 községben 364 vállakozó foglalkozik nyulászattal. A te­nyésztők munkáját, a felvásár­lást a Fehérgyarmat és Vidéke Afész nyolc nyúltenyésztő szak­csoporton keresztül szervezi. Ta­na élőnyulat értékesítettek. Idén ettől nagyobb forgalomra lehet számítani, erre a törzsállomány fejlesztése is utal. A közelmúlt­ban 650 anyanyulat helyeztek ki a tenyésztőkhöz és ehhez mér­ten arányos volt az apaállat ki­helyezése. A szakcsoportok si­keres működéséhez a szatmári termelőszövetkezetek takar­mánytermő területek biztosításá­val, illetve takarmány értékesíté­sével járulnak hozzá. Az értéke­sítésre érett nyulak felvásárlása és elszállítása jól szervezett. valy a szakcsoporttagok 59 ton­HORGÁSZOKNAK Vaníliás vakondtúrás Történetünk a nyolcvanas évek elejéről való. bár a Horgászok kísérletezgetései a különféle Íze­sítő anyagokkal — sokkal régeb­bi eredetűek. A halak odacsalo- gatására és helyben tartására sokféle etetőanyag-keverék ké­szül elmondott, vagy szigorúan titkolt receptek szerint. Az ánizs- pártiak, a vaníliapártiak és a ki tudja még, milyen illatpártiak azóta is körömszakadtáig védik igazukat, amit sok szép fogás igazol történeteik szerint. Mellé­jük csak az áll, aki maga is si­kerrel próbálkozott az aromák­kal, illatokkal. Figyelemre mél­tó, hogy mind többen vannak! Szereplőnk a megyei horgász­körökben jól ismert dr. Szentpé- teri József, az országos váloga­tott egykori versenyhorgásza, aki mindig is bíres volt kísérletező kedvéről és arról is, hogy szlve­Színhelyünk a Keleti-főcsator­nán lévő úgynevezett Pál-ka- nyar, amely Hajdúnánás közepé­től mintegy tíz kilométerre dél­re található (Nyíregyházától kb. 35 km). Akkoriban (azt mond­ják, hogy még most is) rekord­listára való több kilós dévérek, kilón felüli ezüstkárászok és nem ritkán jó „sodrófa” nyurgapon­tyok akadtak ott horogra augusz­tus végi, szeptemberi estéken és éjszakákon. Akik C9ak „sima” fenekezéssel próbálkoztak itt, ritkán találkoztak a sikerrel. De aki etetökosarat használt jóféle. Ízesített keverékkel töltve és für­ge trágyagiliszta ficánkolt a hor­gán, mindig nagy eredménnyel horgászott a Pál-kanyarban. Szentpéteri barátunk is itt avat­ta fel egy szeptember eleji éj­szakán a „tehénnek való” újfaj­ta vaníliás ízesítőt, három kiló- nyi keverékhez egy kávéskanál­nyit keverve belőle. Azt most nem is részletezzük, hogy miféle őrleményekből, lisztekből is állt ez a keverék; mert mint később kiderült, ennek nem is volt je­lentősége. Elég az hozzá, hogy egy könnyű, hajlékony 2,10-es bottal, Forelle orsóján 18-as zsi­nórral, azon könnyű, csúszó ete­tőkosárral és 15-ös élőkén tizes számú, vékonyhúsú horoggal ült neki. A kosárban vaníliás masz- sza, a horgon „narkós” trágya- giliszta (a vasvári Alkaloida gyár mákgubótörmelék-hegyei alól). Este fél tízkor meg is jött az első „leejtős kapás” után a termetes dévér, akár egy sütő­lapát. Csakhogy a szákolás sem volt egyszerű a holdvUágos fél­homályban és az etetőanyagos vödör bizony beleborult a part széléről a csatorna vizébe. Sem­mit sem lehetett belőle vissza­menteni. A horgászlelemény viszont ha­sén meséli el és Írja meg ered­ményeit; módszereit. Szerinte „az aromás aldehidek csoportjá­ba tartozó vanília íz-, illetve aro­maanyagok igen eredményesek­nek bizonyultak a különböző etetőanyag-keverékekben”. Van, aki egyszerű vaníliacukrot, rűd- vaníliát, vaníliaolajat, vagy kris­tályosított „tiázta” vanilint hasz­nál. Neki. mint (többek között) állattenyésztési szakembernek, sikerült hozzájutnia a Vanília Sü/3stoff nevű takarmánykiegé- szítö készítményhez, amely a melegvérű állatok takarmány- táp-keverékeihez adagolva ugyancsak jó étvágyat csinált a jószágnak. És mint kiderült, a közismerten hidegvérű halaknak is. hozzásegítve a horgászt ah­hoz, hogy az etetőkosarába gyúrt masszával eltalálja a „szájuk iVét” tártalan. A közeli vakondtúrá­sokból jó adag agyagos föld ke­rült a korábban balul kiürült vö­dörbe, ezt ízesítette meg a vaní­liás aromával Szentpéteri bará­tunk. ami a kocsijából került elő. (Jő ideig „vauiliás Ladának” hívták az autóját a ..kasfarból" előszivárgó illat miatt...) Es szinte hihetetlen, mégis Igaz: a „speciális keverék” ugyanúgy meghozta a kapásokat, mint a korábbi etetőanyag! Jó éjfél utánra meg is lett két napra va­ló adag dévér és ezüstkárász . . . A történethez hozzátartozik még, hogy kedves szomszédasszonya — aki maga is szenvedélyes hor­gász — másnap délelőtt faggatni kezdte az otthoni kerti csapnál lévő hordóban feléledt szép zsák­mány láttán: mivel is fogta a szomszéd ezt a sok gyönyörű ha­lat? — Vakondtúrással — hang­zott a válasz, és aki adta, nem is gondolt a következmények­kel. Merthogy a szomszédasz- szony délben szépen vödörbe szedte a kert valamennyi va­kondtúrásának földjét... és más­nap reggel egy tenyérnyi karika- keszeggel, no meg karikás, kial- vatlan szemekkel állított haza. — Mert nem jó helyről szedted össze a vakondtúrásokat — pró­bálta tréfára fogni a dolgot a ta­nácsadó és azzal vigasztalta a szomszédasszonyt, hogy estére majd kerít ő igazi jó vakondtú­rásokat! így is lett. Mindketten sok dévért és ezüstkárászt fogtak akkor este, csakhogy akkor már „vaníliás vakondtúrással”. Ez­zel is igazolva, hogy nem is a titkos receptek szerinti keverék a meghatározó, hanem az ízesí­tés. A többi komponens végered­ményben csak hordozóanyag, ami — ezek szerint — akár még vakondtúrással is helyettesíthe­tő .. . Prlstyák Jftzsef Mire számíthatnak a kisterissük? Dévér-,,aratás” m Pál-kamyarban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents