Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. szeptember 26. AHOL A BUTIKOS VÁSÁROL Zsebre megy a játék... Ha divatos, akkor drága is? — Ha igazán divatos hol­mit alkaroik, az S-Modelll-be vagy butáikba megyek. Igaz, iaz utóbbi közel sem olyan jó minőség, de legalább modern — mondja a szőke hölgy, aki a legutolsó divat szerinti, barna, nyomottmintás hét- nyolcados bőrkabátot, szín­ben hozzáillő szoknyát és blúzt visel. Divatos, elegáns. Utánafordulnak az utcán. Eladni is kell... Persze nem mindenki 'akar ennyire divatos lenni, nem is mindenki teheti. A nők leg­többje kevesebb pénzért sze­retne jól öltözködni. Nem könnyű dolog. A maszek bu­tik drága, s mint tudjuk, nem mindig a legjobb minő­ség. Az S-Modellbolt garan­tálja a legutolsó divatot és kiváló minőséget is, igaz eh­hez „méltó” árakon. A leg­többen így az áruházakban, divatáru boltokban vásárol­nak, feltéve, ha találnak megfelelő holmit. — Ki mondja meg, mi lesz a divat? — ismétli meg kér­désemet Frigyik Lászlóné, a nyíregyházi sétálóutca női- ruhaboltjának vezetője. Ne­künk, magunknak kell tud­nunk mi az, amit a vevők keresnek. Ezért kísérjük fi­gyelemmel az újságok, ma­gazinok előrejelzéseit, divat- bemutatókra járunk. Talán nem túlzás azt mondani, a boltok kínálatában a vezető ízlése érvényesül. Igaz, mi nem tarthatjuk elsőrangú szempontnak a legutolsó di­vatot, a vásárlók igényeit is nézzük. hiszen nemcsak megrendelni, eladni is kell a ruhákat. A boltokban bevezetett jö­vedelemérdekeltségi rend­szer kedvezett a divatnak is. Az eladók mindinkább érde­keltek abban, hogy olyan árut rendeljenek, amely nem marad a polcokon. — Nemrég jöttünk haza egy budapesti divatbemuta­tóról, ahol csodálatos őszi­téli divatot láthattunk. Meg­mondom őszintén, nekem ezek a holmik nemcsak női, hanem kereskedőszemmel is tetszettek. Nemcsak divato­sak, hanem jól hordhatók, elegánsak is. Igaz, némelyik­nek az ára is elég borsos, de tapasztalatom szerint ez nem jelent problémát. A kereske­delemben ugyanis ma két véglet uralkodik. Vagy na­gyon szép legyen az áru — és akkor lehet drága is, vagy legyen egészen olcsó, s akkor szintén gazdára talál. Mi van a boltokban? A boltban rövidesen meg­jelennek a divatbemutatókon látott kosztümök, kabátok. Az igényekhez igazodvá a legváltozatosabb árakon. A legolcsóbb 2800, a legdrá­gább 8600 forintba kerül majd. A boltvezető biztos abban, hogy utóbbi is gazdá­ra talál. — Nemcsak a fazon kiváló, hanem anyagának minősége is. Olyan darab, amely nem egy szezonra szól. Különböző színben és méretben mind­össze húszat rendeltünk be­lőle, mert ilyen drága holmi­ból nem szabad ennél többet. Akinek ilyen kabátra telik, nem örül, ha sokat lát belőle az utcán. A kereskedők legnagyobb gondja, hogy a gyárak még ma sem képesek rugalmasan követni a divatot. A boltok­ban hiába tudják mire len­ne kereslet. A megrendelés­től a szállításig eltelt idő alatt gyakran lefut a divat. — Ez a legnagyobb baj. Igaz, már e téren is változott a helyzet. Tavaly először for­dult elő, hogy a butikokban megjelent és slágerré vált fekete pamutszoknyából másfél hónap múlva mi is rendelhettünk. Ráadásul jobb minőségben, igényesebb kidolgozásban. Maguk döntik el... — Ha piacon akarunk ma­radni, keresnünk kell a gyor­sabban mozduló termelőket — mondja Váradi István, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. Szeren­csére a jövedelemérdekeltség bevezetése sokat javított a helyzeten. Egy sor felesleges közreműködő kiiktatásával lerövidült az áru útja. A boltvezetők maguk döntik el, miből mennyit és honnan vesznek. Elmúlt az az idő, amikor az íróasztalnál dőlt el, mit tartsanak a boltok­ban. Egyre nyilvánvalóbb, ma már az állami kereskedelem is belátta: ha piacon akar maradni, lépnie kell. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál a közelmúltban bevezették: a szezonok előtt videofilmes divatbemutatót tartanak, amelyek segítségé­vel valamennyi boltvezető megtudhatja, mi várható a divatban. A jövedelemérdekeltség bevezetése óta zsebre megy a játék. Ma már nemcsak a butiknak, az állami boltnak is érdeke, hogy mozduljon, hogy keresse a divatos ter­mékeket. Kovács Éva Corinfar, Cotazym Forle, Nemből... Hiányzik, de pótolható Szigorítás: a betegek érdeke Bár a legtöbb gyógyszer­ből jó ideje kielégítő válasz­tékot kínálnak a patikák, időleges hiánycikkek azon­ban napjainkban is akadnak. Igaz, ezek egyike sem élet­mentő gyógyszer, többnyire olyan készítmény, amely egy másikkal megfelelően pótolható. Jelenleg a Corin­far hiánya okoz átmeneti gondot a megye gyógyszertá­raiban. Az ellátás akadozá­sának egyedüli oka, hogy az NDK-íban gyártott készít­ményből maga a Gyógyszer- értékesítő Vállalat sem kap megfelelő mennyiséget, így a beérkező készleteket szétosz­tani kénytelen. Amint azt dr. Kiss Endrénétől, a megyei gyógyszertári központ osz­tályvezetőjétől megtudtuk: jelenleg a szükséges meny­Az import képmagnók legnagyobb megyei javítója a nyíregyházi Elitász Kisszövetkezet. Mártírok téri üzletükben képzett szakemberek látják el ezt a munkát. Képünkön Szabó László szerelő. (Elek Emil felvétele) nyiségnek mintegy 60—70 százalékát tudják szállítani a megrendelőknek. A másik gond a Cotazym Forte hiá­nya. Bár ez a gyógyszer ma­gyar készítmény, a hiány oka elsősorban rendkívüli népsze­rűségében rejlik. A szakem­berek szerint nincs az a mennyiség, amely el ne fogy­na belőle. Épp a mértéktelen, olykor indokolatlan gyógyszerfo­gyasztás visszaszorítására született az a rendelet, amely megszigorítja néhány gyógy­szer felírásának módját. El­sősorban azokét a gyógysze­rekét, amelyekből indokolat­lanul nagy mennyiséget fo­gyaszt a lakosság. Nem vált­ható ki ezentúl háromszor egymás után például a Néró­ból, amely az utóbbi időben rendkívüli népszerűségre tett szert. A kelleténél jóval több fogyott belőle, mivel mostan­ra nemcsak a betegek, hanem a fiatalok, az erősödni vá­gyók is egyre növekvő mér­tékben fogyasztották.. Szigo­rították a kiválthatóságot né­mely krónikus betegségben alkalmazható gyógyszerek esetében is. A Hotemin kap­szula, valamint néhány an­tibiotikum . receptje ezentúl csak egyetlen alkalommal váltható ki. A rendelet meg­alkotóinak véleménye sze­rint a szigorítás célja ‘ ez esetben az, hogy a betegek gyakrabban látogassanak -el az orvosi rendelőbe, ezáltal fokozottabban ellenőriztes­sék betegségeiket. Bár a rendelet megszületé­se óta mindössze két hónap telt el, hatása máris igazolód­ni látszik. A Nerobolból pél­dául az elmúlt hetek tapasz­talatai szerint, a korábbinál jóval kevesebbet adtak el a patikákban. (k. é.) Szondázzák a közönséget Készül a különleges tudakozó Korszerűbb munkastílust remélnek az eddigieknél a legújabb átszervezések után a nyíregyházi Váci Mihály művelődési házban. Az egyik első esemény a szerve­zési és tájékoztatási osztály megalakítása, amelynek ve­zetését egyelőre egy évre vál­lalta el Kenyeres Imre fő­munkatárs. Tőle kértünk in­formációt az új elképzelések­ről. A kezdeti lépések azt jel­zik, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a kü­lönféle szolgáltatásokra, il­letve ezek körét a közönség érdeklődésétől függően igye­keznek a lehető legszélesebb­re bővíteni. Alapkoncepció­juk szerint nemcsak az úgy­nevezett „magas” művészet népszerűsítésével és terjesz­tésével foglalkoznak, hanem sokkal többet törődnének a mindennapi élet kultúrájá­val, hiszen az is a kultúra körébe tartozik, hogy az emberek hogyan élnek. Nem mellékes például, hol, hogyan juthatnak az emberek könnyen, gyorsan megbízható információkhoz, akár egy kulturális műsor időpontjáról, vagy bármilyen hétköznapi kérdésről legyen szó. A közeli jövő újdonsá­ga, hogy számítógépes in­formációval állnak majd a lakosság rendelkezésére, ami afféle „különleges tudakozó” lesz. Választ kaphatunk pél­dául olyan kérdésekre, me­lyik orvosi körzetbe tarto­zunk, hol lehet menyasszonyi ruhát kölcsönözni, vagy ép­penséggel tájékozódhatunk a megyeszékhely kisiparosai­nak, kiskereskedőinek te­vékenységi köréről. És hogy mi minden érdekelheti még az embereket — a népművelők ehhez bőséges tapasztalatok­kal rendelkeznek, illetve folyamatosan „szondázzák” a közönséget. Szeretnének felvállalni egy­fajta közvetítői szerepet me- gyeszerte a kistelepülések ér­dekében, és megtartani a köz- művelődést olyan kisközsé­gekben, ahonnan „kivonult” a tanács, a tsz, az iskola, a mozi — talán még visszafor­dítható ez a mindent leépítő folyamat. Szervezői közre­működést vállalnak a kis­települések igényei szerinti kulturális rendezvényekre és igyekeznek lehetőleg min­denhová eljutni, ahol van közönsége a közösségi prog­ramoknak — ezzel a céllal kezdődött meg 19 régi ma­gyar film kisközösségi for­galmazása a megyében. Tovább folytatják a klasz- szikus műsorszervezői tevé­kenységüket is. íme néhány az év hátralévő hónapjai­ra tervezett programokról. A két eddigi filmes sorozat, a nosztalgiamozi és a Huszá- rik filmklub mellett har­madikat indítottak. A film­múzeumban a világ filmmű­vészetének korszakos jelen­tőségű alkotásai láthatók. Több társulattal, illetve mű­vésszel tárgyaltak az őszi-téli fellépésekről. A gyermekek vendége lesz a szegedi Mini­színpad, Pom-pom-mal és Rémusz bácsi meséivel, az ifjúságnak a KFT és a Step együtteseket hívták és lesz egy Kovács Kati koncert is. Űjra indul a pódiumsorozat, Lukács Sándorral és Szege­di Erikával, majd a későbbi­ekben más művészekkel. A nyíregyházi népműve­lők szeretnék megrendezni a Ki mit tud? győztesek gá­laestjét, ami a közeli jövő egyik nagysikerű eseményé­nek ígérkezik, (be) A tárgyalóteremből Lopott, amit látott A negyvenhat éves Szelkó József igazán elmondhatja magáról, hogy enyveskezű, mert szinte mindent ellopott, ami mozdítható volt. Igaz, múlt év őszéig nem követett el semmi törvénybe ütközőt a nyíregyházi férfi, akkortól kezdve azonban idén márci­usáig annyit lopott, hogy az ügyében eljáró Nyíregyházi Városi Bíróság nyolc rendbe­li lopás vétségében volt kény­telen bűnösnek kimondani. Szelkó 1987. novemberében megszüntette állandó mun­kaviszonyát, s ekkortól kezd­ve csupán alkalmi munkából élt. Mivel azonban ez nem elégítette ki igényeit, — ki- válthogy az italt sem vetette meg — bűncselekmények el­követésére határozta el ma­gát. Még augusztusban ello­pott Nyíregyházán egy Gá­lya úti udvarról egy 1500 fo­rintot érő női kerékpárt, hogy azt 300 forintért értékesítse. A piac környékén sikerült nyélbe ütnie az üzletet, s a pénzt élelemre, italra köl­tötte. Októberben megismer­kedett P. Mihály nyíregyhá­zi lakossal, s hozzáköltözött albérletbe. Nemsokáig él­vezte azonban házigazdája vendégszeretetét, mert egy alkalmas pillanatban magá­hoz vette annak 450 forint értékű permetezőgépét, és értékesítette. Decemberben felfeszítette P. István farost­lemezből készült és lakattal lezárt fáskamráját, elvitt onnan egy kétszáz literes műanyag hordót, s azt is el­adta. Még ebben a hónap­ban eladott egy fürdőkádat ezer forintért. Ez év január 30-án egy Csepel típusú campingke- rékpárt vett magához, de a tulajdonos észrevette, utá­na ment, és visszavette tőle. Február elején szintén egy kerékpárt tulajdonított el. Ezen a télen több alkalom­mal megfordult F. János nyíregyházi házában, aki rendszerint megkínálta öt étellel-itallal. Szelkó azon­ban nem viszonozta a jóindu­latot. Egy alkalmas időpont­ban bemászott F. János ud­varára, s magához vett hat tyúkot. Néhány nap múlva ismét meglátogatta F. János baromfi udvarát, s két tyúkot megint ellopott. Annyira belejött a tyúktolvajlásba, hogy később máshova is el­ment: egy Meggyfa úti por­táról négy tyúkot tulajdoní­tott el, aztán elvitte egy is­merőséhez, és ott közösen megették a zsákmányt. Februárban Rozsrétszőlő- ben lopott még egv biciklit, amit 80 forintért adott el, az­tán márciusban megint a szállásadóját lopta meg. Tör­tént ugyanis, hogy S. Jó­zsef, aki Szelkó szomszédjá­ban lakott, megsajnálta a fér­fit, mert az egy olyan ház­ban élt, ahol fűtés sem volt, s az ablak is ki volt verve. Felajánlotta hát neki, hogy lakjon nála, mert ő legalább fűt. Szelkó elfogadta az ajánlatot, de most sem hálál­ta meg a jótettet. Amikor S. József egy napon elment a lakásból, ő csavarhúzókat, villáskulcsokat és más szer­számokat szedett össze 552 forint értékben, s azokat el­adta. Mindezért tíz hónapi bör­tön büntetésre ítélte a bíró­ság, s két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. (czg) Vendéglátásunk kérdőjelei Egy levél Becsből (L ugusztusban a csa- C'Jm- ládommal Nyiregy- ^ 1/ házán és környé­kén szabadságon voltunk, amit rokonlátogatással is összekötöttünk. Meghív­tunk egy osztrák családot ^ is, akikkel hosszú évek óta szoros barátság fűz össze. Augusztus 27-én az egész társaság a vendéglátó ro­konainkkal együtt, egy jól sikerült több órás lovas kocsis kirándulást ren­deztünk. A barátaink kí­vánsága az volt, hogy ezt a szép napot úgy zárjuk (mivel az utolsó nap volt), hogy az egész társaságot meghívjuk vacsorázni Nyíregyházára. Az egész városban valami hat üzemben lévő éttermet ta­láltunk. Sorra lejártuk mindet, de mindenütt el-' utasítottak bennünket, amíg végre (este 18-kor kezdtük a keresést, s már este kilenc óra volt), a „Borsodi étteremre” buk­kantunk. Miután bemen­tünk és a nagyobb aszta­lok foglaltak voltak, meg­kértem a kimérő pult mö­gött álló fekete hajú, ba­juszos alkalmazottat, hogy a különteremben kapcsol­ja fel a villanyt, vacsoráz­ni szeretnénk. Ezt ő meg­tagadta azon a címen, hogy rendezvény lesz. Egy időben a sógornőm férje megkérdezte a pin­cért, aki meg azt mondta, hogy az neki egy külön munka, ha a székeket ra­kosgatni kell... Ott áll­tunk, mint szamár a he­gyen, éhesen a családja­inkkal (8 _ hónapos, 2,5 éves, 6, 11 és 13 évesek) fáradtan, tanácstalanul. A pincér abszolút nem tö­rődött velünk, mintha ott sem lettünk volna. Mind­két alkalmazott ittas be-. nyomást keltett ránk, fő­leg a pincér. Megalázva mentünk el anélkül, hogy nekünk a bemenetelkor, vagy a kimenetelkor visz- szaköszöntek volna. Kedves Szerkesztőség! Mivel nekünk Bécsben egy szolgáltatással kap­csolatos üzletünk van, ré­szünkre teljesen ismeret­len ez a vendégekkel való arrogáns, barátságtalan, sokszor pimasz bánás­mód. Amikor üzlettársa­ink és a vendégeink a sza­badságunkról érdeklőd­nek, hihetetlennek tartják a fent írtakat. Tudomása van az étterem vezetősé­gének (ha ilyen létezik) ezekről az állapotokról?! Azt tanácsolták nekünk Budapesten, hogy ebben az ügyben az Önök ked­ves segítségét vegyük igénybe, mint helybeli nagyon hatékony intéz­ményét. Szeretnénk kér­ni Önöktől, hogy továbbít­sák ezt a levelet (vagy a fénymásolatokat) az otta­ni vendéglátószervek köz­pontjába kivizsgálás vé­gett. Szeretném Önöket kérni, hogy a helyi' ide­genforgalmi felelős in­tézmények is szerezzenek tudomást e kellemetlen állapotokról és a dolog kivizsgálásáról, informál­janak minket, vagy ezen intézmények nyíregyházi címét Bécsbe továbbíta­nák. Élőre is köszönjük a közbenjárásukat. Vadász család és Holzer család (Címem: Stefan Vadász, 1080 Wien, Lcderergasse 14/a 2—3.)

Next

/
Thumbnails
Contents