Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-23 / 228. szám
1988. szeptember 23. Keiet-Magyarország 3 F Érdekvédelemnélküliek érdekvédelme Nyílt ülés a HNF-nél A Hazafias Népfront megyei bizottsága szeptember 21-i nyílt ülésén Körtély Sándor, a HNF megyei elnöke a két bizottsági ülés között végzett munkáról számolt be, majd a Hazafias Népfront gazdaságpolitikai munkájáról dr. Márton János, az agrárgazdasági kutatóintézet nyugalmazott főigazgatója, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke tartott előadást. Többek között elmondta, hogy a gazdaságpolitikai munka a népfront legfrissebb hajtása, s a mozgalom követte a társadalom igényeit. A HNF alelnöke kifejtette: a népfront az érdekvédelem nélküliek érdekvédelmét is vállalja. Foglalkozik a pályakezdők gondjaival. A fejlődéshez társadalmi összefogás és öntevékenység szükséges. Feladat a tehetséges állampolgárok felkarolása. A népfrontnak szerepe van abban, hogy az átalakulás, a megújulás ne drámai események kapcsán következzék be. Soltészné Pádár Ilona, a HNF megyei bizottságának titkára az infrastrukturális előrelépés fontosságát hangsúlyozta, majd dr. Márton János, a jelenlévők gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseire válaszolt, melyek többsége a megyénkben élők foglalkoztatási gondjainak enyhítési lehetőségeit feszegette. A hét végén Országos jogászkonferencia Nyíregyházán Az elmúlt években bevezetett új gazdálkodási formák és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények összefüggéseiről lesz szó azon az országos jogászkonferencián, amelyet a Szabolcs- Szatmár Megyei Főügyészség KISZ-szervezete rendez pénteken és szombaton Nyíregyházán. A KISZ Központi Bizottságának Értelmiségi Fiatalok Tanácsa által kezdeményezett szakmai-tudományos tanácskozáson bírók, ügyészek, jogtanácsosok, ügyvédek, valamint államigazgatási és rendőrségi szakemberek találkoznak majd, hogy elmondják tapasztalataikat, kicseréljék véleményeiket. Az esemény aktualitását az adja, hogy az utóbbi időkben megszaporodtak a gazdálkodás, rendjével kapcsolatos jogellenes cselekmények, az ezek ellen való küzdelem során sok gyakorlati és elméleti kérdés Vetődött fel. így például érdemes gdrcső alá venniük a résztvevőknek az üzérkedés bizonyításának problémáit, valamint az alapító okiratokban, a vállalkozási szerződésekben és a hatósági engedélyekben foglaltakat. Az ezekről, illetve más időszerű témákról ritkán van alkalma értekezni a jog különböző területein, más-más városokban tevékenykedő jogászoknak. A konferencia — melynek közelebbi színhelye a Sza- bolcs-Szatmár megyei KISZ Bizottság sóstói politikai képzési központja lesz :— a megyei főügyészségen túl a Legfőbb Ügyészség, az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, a Magyar Jogász Szövetség, a SZOT Értelmiségi Tanácsa, a Szabolcs-Szatmár megyei Bíróság, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács, a Szabolcs- Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság és a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottság támogatásával jön létre. (ez. g.) A „lányságát” vesztett Agrogép Versenyben az idővel A „lánysáigáit” vesztett •nyiíntelielki Agrogép V állatot egyéves születésnapját ünnepli. Akkor affniilkor mindenkit óivniak attól, hogy elszakadjon az anyaaróUlatarttó I, az Agrogép a profiíLvá’lítás, az önálló piiacmumika, műszaki fejlesztések érdiekében vállalttá azt. 1986-tól 1988 elejéig aiz Ipari Mimásztérium- hoz tartozóik közül csak kiéit váillliálialt kérte az önálló működést az országban: a nyírbátori Auróra és az Agrogép. Ez is jefllZi, hogy kevesen váMlalijáík a „végtélen nehézségeket”, ahogy Nagy Sándor nyírteleki igazgató a kezdeteket jellemezte. Aktív piacpolitika A váflMat nevének megismertetése, az aktív piacpolitika, a kereskedelmi és reklámtevékenység, az elmarad- hatatlan műszaki újdonságok egyik pillanatról a másikra szakadtak a nyírtelekiek nyakiáiba. Ráadásul a küldötttközgyülésen a dolgozók kérték aiz akmaraidt kereseti szint pótlását. A munkaerőpiacom hiálba kutattak vasipari szakmáihoz értőket, a környékről egyszerűen nem tudtak kit felvenni, csak a lemorzsolódást pótolták. A belépő hat improduktív munkaerő a már említett keres- keöelimli és műszaki Vonalait erősítette. Ahhoz, hogy már az első évben nyereségesek legyenek, két dologgal kezdték működésüket: beneveztek a bénkluíbba, így a 2,5 helyett 12 száfcaaléikos átlagkereset- növekedést értek el, ami a korábbinál jobban ösztönözte dolgozóikat. A másik, megkezdték a DETK márkanevű tartályok fejlesztését. Asztalon a pótkocsi A roham tempó enyhe kifejezés az első időszakra, versenyt futottak az idővel. A DETK-tar.tálycsaiádból hiat tnafetorvontaitásút és három más felépítményre szerelhe- tetőt dobtak az első fél évben piacra, amelyből hat hónap aíl'altt, 530-at aditak el. A 63 mdffliós tervezett forgalmukat 67-ne teljesítették, nyereségként 4,5 millióit könyvelhettek el. Export- mentesen csak belföldre gyártották először termékeiJuhász Béla és Krntilla László a tartályfelépítményeket ellenőrzi. két, a megfelelő hazai referencia után kezdtek a haltáron túlira kacsintgatni. • Február végén a rajzasztalon megszületett a tartályos nyerges félpótkocsi, a talajba juttató termékek tartállykocsáüa, a fluid -ürítésű tartályfelépítmények terve, szeptemberben pedig megkezdődött a forgalmazásuk. A vansánygyiirei termelőszövetkezetben egy amerikai gyálritmátnyú tartálykocsival versenyez az Agrogép itenmé- ke és állja a próbát. Mindezekkel a röiviid idő atoltt olyan nevet szerzett magának a nyírteleki vállalat, hogy a vevőik keresik őket, mert tudják, egyedi igényeiket, amikhez más hozzá sem kezd, az Agrogépniél megva- lósítják. Á bérklubtagság feltétele A béirkiubtagság feltételeként a Herceghalmi Kísérleti Gazdasággal közösen exportáltak mezőgazdasági gétpe- ket Hollandiába. Ezen kívül ebben a féli évben az Agrogép besegít a Mezőgépnek a Griieser-ikooperáoióban. Jövőre pedig önállóan tervezi tartálykocsik exportját. Az Agrogépnél a megszokott év végi hajrá július végéig lezajlik. A második fél év az intenzív piackuttaitásé, a műszaki fejlesztésé és a betemetésé. Ez alapozza meg a következő éveket. A DETK- tartályikoosik folyamatos újítása mellett a vállalat bekapcsolódik a tűzveszélyes gyógyszertári hulladékok, a különböző hús- és malomipari termékek szállításéiba. A Világbanknál pedig 36 há- romiköibméteres tartály legyártását pályázták meg A nehézségek után fellélegezhet az Agrogfép, amely egy pillanatra sem felejti el, rugalmas fejlesztések nélkül fokozatosan tovatűnik a piacon a nevük. Máthé Csaba Szeles néni körtéje Történelmi törvény M eggyőződésem, hogy történelmi lesz a társasági törvény. Olyan gazdasági kitörési lehetőséget rejt magában, mint eddig egyetlen szabály sem. Sajnos a közvélemény többnyire csak azt látja belőle, ami a nagy gazdasági szervezetekre vonatkozik. Mert sok szó esik — és joggal y— a részvénytársaságokról, a korlátolt felelősségű társaságokról, a hazai és külföldi, a tisztán külföldi tőke különböző megjelenési formáiról, de viszonylag kevés az olyan utalás, ami a kevesebb tőkeerővel rendelkezők, netán kisebb területekre vonatkozó lehetőségeket elemzi. Mindez akkor jutott az eszembe, amikor Túrist- vándiban Szeles néni kertjében fájó szívvel néztem, mint vándorol nyolcvan mázsa csodás,. ízes, szép, • piacképes körte a cefréskádba. Az idősödő asszony a következőket mondta: — Sajnálom. De hát itt a közelben nincsen piac, pedig már 8— 10 forintért is adnám, ha kellene mondjuk a gyarmati piacon. De erőm sincs bevinni, meg aztán nem is kell. Hogy miként jön össze a társasági törvény és a Szeles néni-féle körte? Nos úgy, hogy a jövő azt a lehetőséget is magában rejti, hogy a hátrányos helyzetű területeken, ahol sok mindenből bő a termés, létrejöjjenek eddig nem volt, olyan gazdasági társulások, melyek képesek megfékezni ezt az össznépi herdálást. Miközben ezt teszik, arra is jók, hogy érvényre jussanak a termelői érdekek, s a kereskedelem új formái, a felvásárlás vadonatúj szektorai is megtalálják a számításukat. Köztudott, hogy Szat- már és Bereg térségének felvásárlási hálózata tehetetlen, bürokrata és sokak szerint itt-ott korrupt. Nem kétséges, ez kapcsolódik az általános magyar zöldség- és gyümölcspiaci kórképhez. Így aztán az sem vitás, hogy relatíve kevés tisztességes érdek fűződik ahhoz, hogy az ezen a területen termő dió, szilva, körte, az itt készülő szilvalekvár — az almáról nem beszélek! — olyan piaci körforgásba kerüljön, ami a fogyasztói érdeknek is megfelel, de üzlet a társulásnak is. Bármilyen forma — a kft-től a gazdasági társulásig — jó ahhoz, hogy szervezzen, felmérje a megyén kívüli piacot, korrekt árat alakítson ki, a helyi erők, tőke és szándék szerint értékesítsen. Lényegében mindegy, hogy tsz, magánerő, közös tőke áll. egy ilyen vállalkozás mögött.'A fontos az, hogy helyreállítsa a megtermelt érték rendjét, és csökkentse a mai kiszolgáltatottságot. Amennyiben az Ország- gyűlés a törvényt elfogadja, rendezett körülmények között indulhat az ilyen szerveződés. Jólenne azonban január 1. előtt is megmozdítani azokat, akik üzleti érzékkel, tőkével, piacismerettel, bátorsággal és tisztességgel telve, másokat megelőzve, a helyi kapacitást és képességet egyesítenék egy ilyen ügy érdekében. Hogy ebből a későbbiek során akár feldolgozás, önálló kereskedelmi hálózat is kifejlődhet, az ügyesség és piaci igény kérdése. Egy biztos: mindig keresnünk kell a kitörési pontokat. Ez is egy közülük. Fentről. jó ötletet ma se, holnap se várhat senki. Itt csak az önálló, friss kezdeményezés segíthet. Ami — reméljük, mielőbb — törvénnyel szabályozottan meggátol- hatatlan lesz. B. L. „Paprikás" hangulatban Konzervgyár — túl a nehezén A Nyírség Konzervipari Vállalat engedve a piaci nyomásnak, az idén a tervezettnél nagyobb mennyiséget vásárolt fel paprikából. A harmadik negyedév végéhez 'közeledve helyzetképet kértünk Bajáik Andrástól, a Nyíregyházi Konzervgyár igazgatójától. Milyenek az idei mutatók a termések és gyártási feladatok tükrében? — Mennyiségi értelemben igen, de összetételét tekintve már nem tudunk megfelelni az elvárásoknak. Gyümölcs- félék közül a körte, a sárgabarack, a birs, zöldségfélékből az uborka és a paradicsom, amiből — a tervek szerint — többet dolgoztunk volna fel idén. — Ennek pótlására, ellensúlyozna a kiesett mennyiségeket, többet vásároltunk, illetve vásárolunk fel meggyből, szilvából, paprikából és aknából. Mindent összevetve, 69 000 tonna alapanyagot dolgozunk fel ebben az évben, szemben a tavalyi 67 500 tonnával. További felvásárlások várhatók (mérsékelt ütemben): paprikából, paradicsomból, körtéből és természetesen almából. — Lecsóból 4000 tonna gyártását terveztük, de felhalmozott készleteink hasznosítása érdekébert 5800 tonnát gyártottunk. Ecetes paprikából a terv 100 tonna „befőtt” készítésével számolt, szemben a készülő közel 1200 tonnával. (!) Tőkés piacon hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a konzervgyár. Termékei keresettek az USA-ban, Kanadában, NSZK-ban, Hollandiában éppúgy, mint Japánban. Évi 8—9000 tonnányi sűrített aknaiét értékesítenek a nyugati piacokon. Közkedvelt még a nyíregyházi pudingalma és pudingszilva készítmény is. Szocialista orszáT gok közül magasan kiemelkedő a Szovjetunióba irányulta export. (csonka) égen elmúlt a Km pufajkák di- w vatja. Az orkán esőkabát sem öltöztet már senkit. Van aki konfekcióruhákat hord, van aki varrattat, és van aki az „S-modell”-böl öltözködik. A nők többsége az utcán és a munkahelyen is a legújabb divat szerint vonja magára a férfiak figyelmét, és nőtársai irigységét. A férfiak azonban még ma is csak egy-egy nevezetes alkalomra öltöznek öltönybe, kötnek nyakkendőt. Kivétel persze az a réteg, amelyik napi munka közben is úgy érzi, hogy delegátus, és valakiket képvisel, — bár sokszor előfordult már, hogy csak a Vörös Október Ruhagyárat. A férfiak többsége szereti a kényelmes dzsekiket, és a nyakkendő sokak szerint az akasztófa humora. A zakóban csak nem illik az íróasztalon könyökölni, a kocsmapulton foltos lehet, és hogy néz ki az, ha valaki szakma művelője, elegáns öltönyben át- amelyiknek a napja biciklizik a városon, volt a hétvégén, és miközben a csomag- most vetődik haza az tartón egy zsákban ünneplésből, nyúleledelt egyensú- Ha kék a szeme al- lyoz haza. ja, — akkor ma van Ezért feltűnő, és ta- a válóperes tárgyalá- lálgatásra ad okot, sa és jó benyomást ha hétközben, fényes szeretne tenni a bí- délelőtt, munkana- rónőre. |ÍÍ:j||ÍH^lÍÍ| pon, egy férfi, talpig Ha törzsgárda ki- sötét öltönyben mu- nézetű, akkor valami tatkozik a város kö- kitüntetést vagy mun- zepén. Ki lehet ez, kakönyvet adnak át kérdezem én is, a bot- neki, és fél, hogyha csinálta szociológus. ingujjban megy, bele- Ha virág van a ke- szúrnak a mellébe, zében és féldeci em- amikor feltűzik, vagy lékezet a fejében, — szükség lehet a belső akkor egy barátja te- zsebére, metésére igyekszik. Ha szalad — meg- Ha pókháló van az lépett az anyakönyv- ujjai között, — akkor vezető asztala mellől, ünnep számára a a boldogító igen előtt, munka, olyan ritkán Ha egyhelyben áll, műveli, és öltönnyel kis emelvényen, — teszi ünnepélyessé az leváltott politikai ve- alkalmakat. zető, aki éttől sóbálHa dülöngél, kiál- vánnyá vált. vatlan, — akkor va- Ha keletre tekint- lamélyik nevezetes get az út mentén, kezében kenyérrel és sóval, — delegációt vár Csengersima felől. Ha vastagfedelű notesz, és álláshirdetés van a kezében, — diplomaosztás után az ÉLET-be induló ifjú. Ha ugyanez középkorú, és kinevezést szorongat, — akkor levelezőn végzett... És végül, hogy én miért voltam a múlt szerdán az érettségire kapott sötétkék öltönyömben? Mert be akartam bizonyítani a feleségemnek, hogy azóta semmit sem változtam, és a csűrik még ma is megbámulnak. A kísérlet sikerült. A lányok valóban nagyon meresztgették a szemüket rám. Otthon vettem észre, a zakó alatt kilátszott, hogy nem tudtam begombolni a nadrágomat középen, és lefelé végig... 'Hja, azóta felszedtem én is némi szociológiai ismeretet — és 15 kilót. Kulcsár Attilar
