Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. szeptember 22. A kormány és a SZOT közös tanácskozása Megyei pártértekezlet lesz novemberben (Folytatás az 1. oldalról) dasági kérdésekben, hanem atekintetben is, hogy a kor­mány egyre inkább — önálló politikai arculatát is keres­ve — az egész nép kormánya kíván lenni, tehát nem csu­pán a munkavállalók, mint ahogy nemcsak a munkaadók és a vállalkozók kormánya­ként akar dolgozni. Szeretné, ha ezt a törekvést a SZOT és a mögötte felsorakozó szakszervezeti mozgalom is támogatná, elfogadná. — Mi viszont tartozunk maximáli­san tiszteletben tartani a szakszervezeti mozgalom au­tonómiáját és szuverenitását — mondta. A kormány és a szakszer­vezet partneri kapcsolatairól’ szólva elmondta, hogy álta­lában meg kellene tartani az együttműködés eddigi for­máit, vagyis a kormány és a SZOT közvetlen kapcsolatát, de a késöbbeikben jó lenne konkrétabbá tenni, hogy mely kérdések tartoznak a kor­mány és a «-SZOT partneri kapcsolataira, s mely kérdé­sekben tárgyalna a SZOT közvetlenül a munkaadók­kal, vállalkozókkal. Az áriamminiszter ezután arról érdeklődött, hogy a szakszervezeti mozgalom mi­lyen belső megújulási, át­alakítási szándékkal fog hoz­zá helyzetének stabilizálásá­hoz, társadalmi presztízsének megőrzéséhez. Megvalósítha­tónak tartja, hogy a szakszer­vezeti mozgalom a nyilvá­nosság előtt is kifejezze po­lemikus viszonyát a kor­mánnyal szemben konkrét kérdésekben. A kormány és a szakszervezetek kapcsola­tában ne csupán egyfajta lo­jális szempont érvényesüljön, ami sajnos elég hosszú időn át terhelte a szakszervezeti mozgalmat, s nem használt sem a mozgalom, sem a kor­mány tekintélyének. Ezzel kapcsolatban arról is. tájé­koztatást' ként, hogy miiként fejlődik tovább a mozgalom ágazati és szakmai jellege, s fel tudnák-e vállalni a plu­ralizmust a szakszervezeti mozgalmon belül. Vélemé­nye szerint a mozgalmon be­lül sem kellene kitérni a plu­ralizmus elől, aminek reali­tását a már létrejött, illetve szerveződő független szak- szervezeti szervezetek is jel­zik. Nagy Sándor válaszában hangsúlyozta: abban telj® liehet az egyetértés, hogy az országnak erős, határozott, következetes, kiszámítható kormányra, s ugyanilyen erős, határozott, következe­tes és kiszámítható szak- szervezetre van szüksége. Eh­hez arra is szükség van, hogy sem a kormány, sem a szak­szervezet ne vállaljon fel olyan funkciókat, amelyek nem tartoznak tevékenységi és hatáskörükbe. Egyetértett azzal, hogy olykor indoko­latlanul nagy teher hárul a kormányzatra, már csak azért, is, mert olyan ügyek­ben is neki kell fellépnie, in­tézkednie, felelősséget vál­lalnia, ami normális körül­mények között valójában nem a kormányra, hanem a munkáltatókra tartozna. Ezt a helyzetet meg kell változ­tatni, amihez azonban időre van szükség. A szakszervezeti munka megújításáról szólva arról tájékoztatott, hogy folyik az elképzelések tagsági vitája, a több miint 4 millió szak- szervezeti tag véleményének ismeretében kívánnak majd válását adni a novemberi or­szágos szakszervezeti érte­kezleten a legsürgetőbb kér­désekre. A szakszervezeti mozgalom nagy valószínű­séggel abba az irányba fej­lődik tovább, hogy egyszerre használja ki a szakmai és ‘az ágazati szervezkedésben rej­lő előnyöket. Az együttműködési formá­kon túl ebben az időszakban talán az a legfontosabb, hogy kölcsönösen törekedjünk egy­más véleményének figyelem­be vételére — mondta Nagy Sándor. Mi, a szakszerveze­tek részéről nem hisszük azt, hogy * tévedhetetlenek va­gyunk, hogy mindenről a le­hető legpontosabb informá­cióval rendelkezünk, s hogy minden elgondolásunk mű­ködőképes. De azt tudjuk, hogy olyan feszültségek ala­kultak ki, s vannak kialaku­lóban az országban, ame­lyekért mi komoly felelőssé­get érzünk, ,s szeretnénk el­kerülni, hogy azok nagyobb társadalmi megrázkódtatás­hoz vezessenek — mondotta végezetül a SZOT főtitkára. Ezután Pozsgay Imre meg­jegyezte: elfogadja a Nagy Sándor által elmondottakat. A vitaindító előadásokat követően Csikós Pál, a SZOT titkára fejtette ki a Szak-1 szervezetek Országos Taná­csának álláspontját az 1988. évi népgazdasági helyzet ala­kulásával, illetve a szüksé­ges intézkedésekkel kapcso­latban. Hangsúlyozta: a ter­vezettnél nagyobb infláció ^bekövetkezése miatt a SZOT arra a következtetésre jutott, hogy szociálpolitikai, illetve bérintézkedésekre van szük­ség. Ezeknek az összegszerű kihatása mintegy 1,2 milli­árd forint. Elodázhatatlan a központi béremelés az egész­ségügyben, a postánál, a köz- művelődés, illetve a sajtó területén. Az adórendszer működésével kapcsolatos gon­dokkal összefüggésben kifej­tette, hogy az eltérő munka- körülményeket honoráló pót­lékok értékmegőrzéséről gondoskodni kell. Különös fi­gyelmet érdemelnek ebből a szempontból a pedagógustár­sadalom képviselői és az egészségügyben dolgozók. Villányi Miklós pénzügy- miniszter a kormány állás­pontját ismertetve kiemelte: a teljesítmények emelkedése nélkül nem képzelhető el a jövedelmek növelése. Az idén várhatóan 7,5—8 százalékkal csökken a reálbér és 1 szá­zalékkal a reáljövedelem, a nettó, keresetek pedig 1—2 százalékkal nőnek. A fo­gyasztói árszínvonal-növeke­dés a mai megítélés szerint 16,5 százalék körül alakul. Átfogó bér- és szociálpoliti­kai intézkedések végrehajtá­sát a kormány nem tartja le­hetségesnek. A pénzügymi­niszter bejelentette, hogy a sajtó dolgozóinak, a szer­kesztőségi alkalmazottaknak a bérét 15 százalékkal terve­zik növelni. A postánál vár­hatóan 5 százalékos, a köz­üzemi, víz, csatorna és fürdő vállalatoknál, a sütőiparban, a kő- és kavicsbányáknál, va­lamint a megváltozott mun­kaképességűeket foglalkozta­tó vállalatoknál pedig 10 szá­zalékos központi bérfejlesz­tést hajtanak végre. A kormány a 70 éven aluli nyugdíjasok illetményének emelésére nem lát lehetősé­get, javasolja viszont, hogy jövőre módosítsák a nyugdí­jak rendszerét. A családi pótlék további 100 forintos emelése helyett a kormányzat azt indítványoz­za, hogy 200 millió forinttal növeljék a tanácsok juttatá­si keretét. * Nagy Sándor javasolta, hogy a kormány tegyen ha­tározott, gararifciális ígéretet arra vonatkozóan: az egész­ségügyben dolgozók bérének rendezése jövőre az első he­lyen szerepel. Indokoltnak tartja a pedagógusok bér­bruttósításának a mainál igazságosabb megoldását is. Az elhangzottakra vála­szolva Villányi Miklós kifej­tette: a jövő évi bérpolitikai intézkedésekre az idén nem vállalhat garanciát a kor­mány. Ugyanakkor egyetér­tett azzal, hogy az egészség­ügyben és a közművelődés­ben dolgozók bérének ren­dezése elodázhatatlan. E gondolathoz kapcsolódva Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes elmondta: el­képzelhető, hogy az egész­ségügy bérhelyzetének javí­tására még idén 50 millió forintot irányoz elő a kor­mány. A vitát összefoglalva Pozs­gay Imre államminiszter hangsúlyozta: a kormány el­ismeri, hogy a szakszerveze­tek valódi, megalapozott tár­sadalmi szükségleteket ve­tettek fel. Javasolta: az idei terv realizálásának tényeit figyelemmel kísérve a kor­mány és a SZOT képviselői üljenek össze egy újabb megbeszélésre, s ha szüksé­ges, a tanácskozást követően korrigálják a jövő évi terv­vel kapcsolatos elképzelése­ket. Indítványozta, hogy a javasolt bérintézkedések ok­tóber 1-jei hatállyal lépje­nek életbe. Egyetértett \az- zal, hogy a tanácsi juttatá­si keretet 200 millió forinttal növeljék, s az egészségügy — egy meghatározott körben dolgozók bérének emelésére — kapjon október 1-jéig 50 millió forintot. A tárgyaló felek az 1989. évi népgazdasági tervet ille­tően megállapították, hogy egyes kérdésekben az állás­pontok között még mindig nagy a különbség. A jövő évi lehetőségek pontosabb isme­retében november végén is­mét sor kerül a kormány és a SZOT képviselőinek talál­kozójára, ahol napirendre tűzik az 1989. évi terv vita­tott kérdéseit. (Folytatás az 1. oldalról) mélyi kérdésekben. Éppen most — amikor ’ nincs a ke­zünkben a gazdasági hely­zet gyökeres javításának le­hetősége — van igazán szük­ség a kollektív bölcsességre, egy valós kontrollra. Külön szólt a fiatal nemzedék be­vonásának fontosságáról az irányításba. Csabai Lászlóné, a városi tanács elnöke szerint a párt­értekezletnek lehet jó prog­ramja és gazdagodhat általa a megye. Szólt arról, hogy a testület egy-egy tagjának ak­kor van erkölcsi alapja má­sokat megítélni, ha saját éle­tében nem találni kivetni va­lót. Jó lenne a szavak és a tettek egységét itt is — mint minden megyei és városi tes­tület esetében — helyreállí­tani. Gyuricsku Kálmán megyei titkár a párt feladatairól szól­va elmondta: az ország a gazdasági modernizáció na­gyon nehéz feladataival ke­rült szembe. Szabolcs-Szat- márban különösen nagy he­lyet kell ennek kapnia, mert elmaradásunk, így veszteni valónk is rendkívül jelentős. Hibának tartja, hogy a köz­vélemény még mindig nem érzékeli: nincs más lehetősé­günk, mint a szorításokkal együttjáró kibontakozás. Ezek meghatározzák a megye kommunistáinak magatartá­sát. Pozíciónkat megőrizni csak számos új eszköz beve­tésével, a megrögzöttség fel­oldásával, egy offenzív tech­nikai fejlesztéssel, az ember­fők pallérozásával tudjuk. A jövőben erőteljesebben szük­séges szót emelni a megye jogos érdekei védelmében. A pártértekezlet segíthet a ká­derkérdések megoldásában, s abban, hogy az átlagok bű­völete helyett űj módon, vi- táR tüzében mérjük önma­gunkat. Diczkó László megyei titkár arról szólt, hogy reagálni kell a legégetőbb kérdésekre, s erre a pártértekezlet a leg­alkalmasabb fórum. Ezáltal a párttagságot is felkészíthet­jük arra, hogyan kell ma dolgozni, felvállalhatjuk, il­letve tolmácsolhatjuk gond­jainkat, kikényszeríthetjük a legégetőbb lépéseket. Hosszú László, a TESZÖV titkára szerint a megye kom­munistáinak joguk van el­dönteni, kik képviseljék őket a különböző testületekben. Egy most összehívandó párt­értekezlet a személyi meg­újuláson kívül alapos elem­zést adhat és megfelelő kö­vetkeztetéseket vonhat le. Hozzájárul a megfelelő kivá­lasztáshoz, a vélemények üt­köztetéséhez, Hangsúlyozta, hogy nagyobb fegyelmet kell követelni mind az irányító, mind az ügyintéző szerveze­tekben. Pálóczi Lajosné, a Mária- pócsi Közös Tanács elnöke egy olyan program megalko­tását javasolta, amiért a párt­tagság szívesen dolgozik. Iklódi László vajai tsz- elnök kifejtette, hogy egy nagy átalakulás közepében vagyunk, amiből részt kell vállalnunk még akkor is, ha nem tudunk mindent megol­dani központi segítség nél­kül. Kinyilvánította, hogy amit nekünk kell elvégezni, azt ne várjuk mástól, az a mi felelősségünk. A fáradás jelelt véli felfedezni a párt­munkában, s ez külön inspi­rál a megújulásra. A pártér­tekezlet megmérettetés egy­ben, hiszen nem nélkülözhet­jük a társadalom vélemé­nyét. Az új testületi tagokkal megújult erővel lehet képvi­selni a politikát. Javasolta, hogy a pártértekezlet végez­ze el a tisztújítás minden feladatát. Ha politizáló és szolgáló párttá válunk, na­gyon sokan tartanak velünk konfliktusok sorozata közben is. Forgács András mátészal­kai első titkár a pártérte­kezlet megtartása mellett az­zal érvelt, hogy erőink egye­sítésére van szükség. Malmos Zoltán, a BEAG Universil dolgozója helyesel­te a vb javaslatát, mert mint mondta, az munkatársai egyetértésével is találkozott. Varga Gyula összefoglaló­jában elismeréssel szólt a vi­táról, ami példát mutatott abban: úgy érveljünk egy­másnak homlokegyenest el­lentmondó dolgok mellett is, hogy tiszteljük a mások véle­ményét. Mindnyájan állítot­tuk, hogy a bizalom csökken, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a párttagság, környezetünk véleményét. Tiszteletre méltó érvek azok is, hogy számos kérdésben nincs a kezünkben adu, kü­lönösen, ami a gazdaság dol­gait illeti. Mégis azokkal ér­tek egyet, akik azt állították, hogy van muníciónk. Ha si­kerül bekapcsolni mozgalmi munkánkba több száz, netán több ezer embert, akkor jó­val előbbre jutunk. A megyei pártértekezlet minden bi­zonnyal hozzájárul, hogy bi­zonyos stratégiai kérdéseket jobban hangsúlyozzunk, hogy valóban politizáló párt le­gyünk, hogy élére állhas­sunk a megújulásnak. Olyan vezetést kell választani, amely erkölcsi tartással ren­delkezik és magával tudja ra­gadni Szabolcs-Szatmár párt­tagságát. Ezt követően titkos szava­zás során a pártbizottság 36:16 arányban úgy döntött, hogy a pártértekezletet no­vember 20-ig összehívja. Az ülésen felszólalt Duschek Lajosné, a Központi Bizott­ság tagja, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke. Hangsúlyozta: örül, hogy a pártértekezlet megtartása mellett döntött a testület. E tanácskozás is arról győzte meg: a megújulási program teljesítésével nem lehet vár­nunk. Gyorsabban kell dön­tenünk és cselekednünk. A megújulás azonban egy hosszú folyamat. A kommu­nistáknak olyan körülmé­nyek között kell visszasze­rezni a bizalmat, amikor az életszínvonal és a szociális háló területén nagyok a gon­dok. Á párt őszintén szólt és szól arról, hogy a problé­mák nem lesznek keveseb­bek. Hogy a szorítás ne tart­son sokáig, ahhoz kell min­denkinek többet és hatéko­nyabban dolgozni. „Egyetér­tek önökkel, hogy megyéjük gondjai az ország segítsége nélkül nem oldhatók meg. Tanúja vagyok, hogy a me­gye vezetői sokat tettek a jo­gos érdekek képviseletében, s ezután sincs más lehetőség, mint a lényegesen nagyobb elmaradást behozni, ezért összehangoltan, országosan és helyileg is tenni. A legkeve­sebb munkahelyet is meg kell becsülni, s nagyon fontos, hogy a végzett munka min­denütt kapjon nagyobb elis­merést. Egyúttal fel kell lép­ni azok ellen, akik munka nélkül jutnak meg nem ér­demelt jövedelemhez. Meg­győződésem: a politikai élet megélénkülése biztosíték a pozitív változásra. Ez mind­inkább arra kötelez minden vezetőt és testületi tagot, hogy menjünk az emberek közé tájékozódni és tájékoz­tatni, hiszen mindkettőre nagy szükségünk van. Tudo­másul kell vennünk, hogy felgyorsultak az események. Az új Központi Bizottságnak szilárd meggyőződése, hogy meg kell változtatni a mód­szereket. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a nyíltságnak és nyilvánosságnak. A de­mokratizmus hosszú folya­mat, a nyilvánosság ennek fontos része — ha jól élünk vele, jó eszköze a fejlődés­nek. Ha hibázunk, annak oka, hogy' ezt is most tanul­juk, ebben az első gyakorla­ti lépéseket tesszük. Befejezésül hangsúlyozta: az elmúlt évtizedeket megta­gadni senkinek nem enged­hetjük, de nagyon kell vi­gyáznunk rá, hogy ne legyen oka senkinek a hibák miatt elvetni ezeket az éveket. A mi bátorságunk próbaköve, hogy válaszoljunk, vitatkoz­zunk, tanuljunk meg bátran és okosan és felelősen poli­tizálni, kiállni helyes elve­ink, olykor nehezen elvisel­hető gyakorlatunk mellett. A párt akkor lesz erős, ha őszintén és komolyan beszél­jük meg dolgainkat az em­berekkel. Akkor a rosszat is jobban meg fogják érteni. Csak egyet nem tehetünk, hogy a háttérből várjuk, mi történik. A pártbizottság végezetül megválasztotta a 15 tagú je­lölést előkészítő bizottságot, amelynek vezetője Diczkó László, s a 16 tagú szerkesz­tő bizottságot, amelynek ve­zetője Ekler György, illetve a szervezési és technikai bi­zottságot, melyet Gyuricsku Kálmán megyei titkár vezet, majd különböző szervezeti kérdésekben foglalt állást. KOSSUTH RADIO 8,30: Engelbert Humperdinck slágereiből. — 8,50: A denevér. Részletek Johann Strauss ope­rettjéből. — 9,30: A külpolitikai rovat műsora. — 10,05: Diák- félóra. — 10,35: Labirintus. — 10,50: Nóták. — 11,27: Rózsa Sándor. Móricz Zsigmond regé­nye. — 12,45: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 13,00: Klassziku­sok délidőben. — 14,10: A ma­gyar nyelv századai (29.) — 14,25: Zenei Tükör. — 15,00: Szóról szóra. Zenés irodalmi magazin. — 16,20: Tűnődés a tünetekről. — 1,7,00: Bartók: Tíz könnyű zongoradarab. — 17,30: Szöul ’88. — 18,00: Kriti­kusok fóruma. — 19,15: Szöul ’88. — 19,25: Ultimátum. Rózsa Péter dokumentumműsora. — 20,07: Krisztinavárosi madrigál. 3. rész. Huszár Klára önéletraj­zi regénye folytatásokban. — 20,38: Világablak. — 21,08: Fáj­óra népzene. — 21,38: Hegedű- virtuózok felvételeiből. — 22,00: Hírvilág. — 22,30: Régi híres énekesek műsorából. — 23,00: Nagy mesterek — világhírű elő­adóművészek. PETŐFI RADIO 8,05: Archívumunkból. — 8,20: A Szabó család. — 9,05: Napközben. — 12,10: Halló, itt Szöul! — 15,30: A Modern Hun­gária együttes új nagylemezé­ről. — 15,45: Törvénykönyv. — 16,00: Hozott anyagból ...avagy így rádiózunk mi. — 17,05: Új­donságainkból — magyar köny- nyűzenei felvételek. — 17,30: Mint (a) film. — 18,30: Slágerlis­ta. — 19,20: Operettkedvelők­nek. — 20,15: A Poptarisznya dalaiból. — 21,05: Valami tör­tént. Joseph Heller regénye. — 21,27: Fiatalok popzenei felvé­teleiből. — 22,00: A Kattogó Ka­baré különkiadása. — 23,10: Az U2 együttes nagylemeze. 4. — 23,47—0,14: Régi muzsika. — 0,15—4,20: Halló, itt Szöul! BARTÓK RADIO 9,08: Zenekari muzsika. — 10,29: Hangszerkettősök. — 11,25: ______j___________________ XX. századni operákból. — 12,01: Zenekari muzsika. — 1^03: Rádiószínház. — 14,00 iSzázadunk fúvósműveiből. — 14,30: Két szimfonikus költe­mény. — 15,05: Üj operaleme­zeinkből. — 17,00: Nyitnikék. — 17,30: Kamarazene. — 18,30: Román nyelvű nemzetiségi műsor. — 19,05: Rádióhangver­senyekről. — 19,35: A Berlini Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 21,12: Geraint Evans operafelvételeiből. — 21,30: Vajdasági írás. — 22,08: Napjaink zenéje. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00—18,30: Hangraforgó. Köz- művelődési magazin. Szerkesz­tő: Veszprémi Erzsébet. MAGYAR TV 8,55: Tévétorna nyugdíjasok­nak. — 9,00: Képújság. — 9,05: Teledoktor. — 9,15: Reklám. — 9,25: Szöul ’88. Úszás, torna, öttusa (futás), ökölvívás, lo­vaglás, kerékpár, kézilabda, birkózás, vízilabda. — Kb. 14,00: Reklám. — Kb. 14,05: Képújság. — 17,30: Hírek. 17,35: Horgász a pácban. Francia filmvígjáték (FF, ism.). — 19,05: Esti mese. — 19,15: Lottósorso­lás. — 19,20: Tévétoma. —19,25: Reklám. — 19,30: Híradó. — 20,10: Reklám. — 20,15: Szom­szédok. 37. fejezet. — 20,45: Reklám. — 20,50: Fórum a gaz­daságról, a politikáról. — 22,00: Van öt perce? — 22,10: Feje­zetek az első világháborúból. 5. rész. 9. fejezet: A semleges Amerika. 10. fejezet: A hadba lépő Amerika. — 22,55: Híradó 3. 2. MŰSOR 17,05: Képújság. — 17,10: Hírek szlovák nyelven. —17,15: Magyar évszázadok. IV. Béla törvényei (ism.) 17,35: Gershwjn-hangverseny a pos- tojnai cseppkőbarlangban. Ju­goszláv film. — 18,40: A rövid­filmstúdiók műhelyéből. — 19,30: Szerbhorvát nyelvű nem­zetiségi magazin. — 20,00: Kép­újság. — 20,05: Szöul ’88. — 23,35: Képújság. SZLOVÁK TV 1. műsor: 4,15—7,00 és 7,30— 15,25: Olimpiai játékok. —16,20: A nap percei. — 16,30: Olim­piai játékok. — 18,20: Esti me­se. — 18,30—19,10: Kék fény. — 19,30: Híradó. — 20,05: Történet az életből. — 20,25: Publicisz­tikai magazin. — 21,10: Dalok a képernyőről. — 21,30: Olim­piai játékok. 2. műsor: 17,20: Az 1987-es tűzesetekről. — 17,40: Kiküldött munkatársaink jelentik. — 18,00: Olimpiai játékok. —19,00: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Olimpiai játékok. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhír- adó. — 22,15: Olasz tévéfilm (2. rész). SZOVJET TV 8,00: XXIV. nyári olimpiai já­tékok. — 11,00: Hírek. — 13,30: Hírek. — 13,40: Dokumentum­filmek. — 14,30: Rossini és Brahms műveiből. — 15,30: Ti­zenhat évig és azon túl. — 16,15: Az ember és a törvény. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: XXIV. nyári olimpiai játékok. Közben. 19,00: Híradó. — 19,40: Az átalakítás reflektorfényé­ben. — 22,00: Panasz (film). — 23.13: Hírek. — 23.18: J. Kob­zon énekel. SKY CHANNEL 7,00: Reggeli magazin. —8,00: Gyermekműsor. — 10,00: Rock- show. — 11,00: Toplista. — 12,00: Zenés magazinműsor. — 13,00: Egy másik világ. Amerikai filmsorozat. — 14,00: Dr. Ruth szexuálpszichiáter műsora. — 14,30: Nemzetközi hírmagazin. — 15,00: A korallsziget. — 15,30: Skippy, a kenguru. — 16,00: Rockshow. — 17,00: Gyermek- műsor. — 18,00: A popzenekar bohókás kalandjai. — 18,30: Jeannie-ről álmodom. — 19,00: Komédia. — 19,30: Akciófilm a tűzoltókról. — 20,30: Maraton. Amerikai film. — 22,20: Pank- ráció. — 23,20: Autó- és mo­torsport. — 0,20: Könnyűzene. — 1,00: Mozart: Hegedűver­seny. 7. rész. — 1,25: Kandinsz- kij életműve. — 2,25: Ben Ni­cholson. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: TRÓN. AVAGY A számítógép lAzadasa (USA). Béke mozi: TITANIA, TITA­NIA, AVAGY A DUBLÖRÖK ÉJSZAKÁJA I—II. (m.) Móricz mozi: HUPIKÉK TÖR- PIKÉK ÉS A CSODAFURU­LYA (belga). Ea.: 15.30 óra! TÁVOL AFRIKÁTÓL I—II. (USA). Ea.: 17,45 óra! Videoház: ÖRÜLT ROMAI VAKACIÖ (mozi) (ol.). Ea.: 16, 18 és 20 óra! DRAKULA GRÓFNŐ (ang.). Ea.: 9, 11 és 14 óra! I | I L J HALLGASSUNK lHlH NÉZZÜNK MEG H 1988. szeptember 22., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents