Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-15 / 221. szám

Karácsonykor kilencvenért Érett pontyok a próbt ilászaton Próbahalá sza tot tartottak a hét el­ső felében a nyír­egyházi Halászati Közös Vállalat ta­vain, hogy megál­lapítsák : a külön­böző halikorosztá- lyok elérték e a várt fejlettséget ahhoz, hogy aszta­lunkra kerülje­nek, vagy jövőre tovább hízzanak. A felmérő mun­kán részt vettek a 'közös vállalat „gazdái” is, a gyo­mai, esztergomi, a győri és a szegedi halászati szövet­kezet vezetői, az igazgatótanács tagjai is. A Nyíregyháza melletti 140, a ha- rangodi 100, a csá­szárszállási 170 hektáros vízfelü­Mérlcgen a „próbapoatyok” KONFERENCIA NYÍREGYHÁZÁN Az építészet és a települések tervezése A Nyírségi Ősz gazdag programjának egyik rangos rendezvénye lesz a II. tiszán­túli építészeti konferencia Nyíregyházán. A szeptember 16—17-én, péntekre és szom­batra szervezett esemény ösz- szefoglaló címe „Az építészet helye a településtervezés­ben.” Előadás hangzik el a ha­gyományos lakókörzeti kul­túrák továbbéléséről, a terü­letrendezési tervezés nemzet­közi tapasztalatairól, a mai és korábbi építészet kapcso­latáról, a város- és falukép viszontagságairól. Szó lesz az európai építészetben fellel­hető újabb törekvésekről, a hagyományps utcaképek for­málásáról, a településkép for­málásának hatékony eszkö­zeiről. Megyei pártértekezlet összehívását javasolja a végrehajtó hizattság Több fontos napirendi pontot tárgyalt szeptember 14-i, szerdai Qlé'sén az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága. Elsőként — 3 órás vitát követően — állást foglalt ab­ban, hogy szeptember 21-re összehívja a megyei pártbi­zottságot és javasolja, hogy a testület hívja össze a me­gyei pártértekezletet, amely 1990 tavaszáig szóló progra­mot hagy jóvá a pártmunka, a megyei párttestületek és tisztségviselők megújítására. A megyei pártközvélemény ismeretében született kezdeményezés előterjesztői ki­mondták: e pártértekezlet megtartása egységes cselekvést váltana ki Szabolcs-Szatmár döntő fontosságú kérdései­nek megítélésében, a feladatok megoldásában. A szélesebb társadalmi háttér kialakulásával lendületet kaphat a me­gye pártszerveinek és szervezeteinek munkája. Ezt követően szervezeti kérdésekről trágyáit a vb. Ügy döntött, hogy az irá­nyító párt-, állami- és t'ö- megszervezetek önállóságát és felelősségét növelve to­vábbi hatásköröket ad az alsóbb pártszerveknek és alapszervezeteknek. Java­solni fogja a megyei párt­bizottságnak, hogy a pb és a vb hatáskörébe a jelenle­gi 153 funkció helyett ezt követően 77, a politikailag legfontosabb területek többségében első számú ve­zetője tartozzon. A testület áttekintette a megyei pártbizottság ötéves politikai tervét is. A ké­sőbbi idők során javaslatot tesz a pártbizottságnak olyan aktuális témakörök megtárgyalására, mint a pártbizottság feladat- és hatáskörének, illetve mun­kamódszerének korszerűsí­tése, a megyei apparátus felépítése, feladatköre, a párttagság tájékoztatásá­nak és informálásának új rendje, a helyi közéleti fó­rumok működése, a foglal­koztatottság helyzete és a szociálpolitikai elgondolá­sok. Állást foglalt abban, hogy Tiszadada és Tiszaeszlár után szeptember végéig Ti- szalökön és Tiszadobon is megalakulnak az egytestü- . letes pártbizottságok, ame­lyeket december elsejével közvetlen megyei irányítás alá vonnak. Az átszervezés során Tiszavasváriban is egytesitületes pártbizottság jöjjön létre, s ezzel felére csökkenjen a jelenlegi 8 ta­gú politikai apparátus. A Központi Bizottság 1987. július 2-i állásfogla­lásának végrehajtására ké­szített megyei cselekvési program eddigi tapasztala­tairól szólva elhangzott: gazdaságpolitikai céljaink új hangsúlyokat kívánnak. Az elmúlt időszak bebizo­nyította, hogy legfeszítőbb gondjaink az elmaradott térségek fejlesztése és a foglalkoztatás területén halmozódtak fel. A felzár­kóztatási program növekvő nehézségekbe ütközik. Szükséges egy olyan me­gyei koncepció kialakítása, amely egységben kezeli az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatás és az idegen- forgalom lehetőségeit, s a gazdasági, pénzügyi eszkö­zök széles skáláját alkal­mazza. Ehhez ki kell dol- gozni az ágazati és ti preferenciák új eszközé-'1 / ' v it, s valamennyi országos politikai és gazdasági fóru­mon következetesen töre­kedni kell elfogadtatásukra. Kiemelten kell kezelni az újonnan szakképzett fiata­lok elhelyezését, bővíteni szükséges a foglalkoztatás­politika esziközhiafárát. ösz- szehangolt erőfeszítéssel el kell érni, hogy valamennyi illetékes szerv ismerje meg nehéz helyzetünket. A me­gyénk legnagyobb gondok­kal küzdő térségeibe tele­pülő, vagy ott fejlesztő vál­lalatok kapjanak tartós és számottevő kedvezménye­ket. Kiemelt horderejű a sze­mélyi feltételek alakulása. Ennek érdekében további javaslatokkal kell élnünk a mérnök, üzemgazdász és a számviteli szakemberkép­zés lehetőségeinek bővíté­sére, a gazdasági eredmé­nyek szintjén kell kezelni a vállalati, szövetkezeti szakember-állomány fejlő­dését, megbecsülését, s ha­tározottan szükséges kezde­ményezni az indokolt sze­mélycseréket. A vb javasol­ja, hogy szakértők bevoná­sával készüljön komplex gazdaságfejlesztési koncep­ció, dolgozzanak ki elkép­zelést a képzési, átképzési, továbbképzési struktúra ki­alakítására, a tőkemozgás kívánatos irányaira és a (hegye érdekeinek össze­hangolt és tudatosabb kép­viseletére. SzakcMbwek fóruma októberben Vízvédelmi gyakorlat let összesen öt nagy tavat foglal magába, a próbahalászaton valamennyit „meghúzták” a halászok. Megelégedéssel tapasztalták, hogy a halállomány fejlettsé­ge, egészségi állapota kiváló. Jövőre az idei felmérés sze­rint 160—170 ezer darab két- nyaras és hatszázezer darab egynyaras pontyot helyezhet­nek ki továbbtartásra. Az idén pedig összesen 230 ton­nát halásznak le a szezon­ban, ami e hó 29-én kezdő; dik. Ezek az úgynevezett há- romnyaras, kereskedelemre „érett” példányok. Belőlük a megye lakosságának szánnak nem kevesebb mint 100 ton­nát. Radóczi János, a közös vállalat igazgatója elmondta, hogy ' karácsonyra lejjebb megy az egyébként szabad­áras ponty ára, és kilencven forintért juthatnak majd hozzá, akik halászlét szeret­nének az ünnepi asztalon látni. A többit az ország más részein értékesítik. Jó a bu­satermés is. A fehér válto­zatból közel 100 tonnát szá­mítanak kifogni, valamennyi belföldi piacon talál majd gazdára. Akad a tavakban süllő és harcsa is, ezek azon­ban nem nagyon mennek a megyeszékhely boltjaiban. A tisztított süllőt ugyanis a fő­városi vendéglők 400 forin­tért veszik meg, ennyiért ná­lunk nem nagyon akad rájuk vevő. A boltokban ennék el­lenére látni belőlük időn­ként. (Folytatás a 4. oldalon) Súlyos gondok Seregben Elvándorolnak a fiatalok KISZ-vezefők megyei értekezlete lecz Elnéptelenednek a beregi falvak, amely egyenes követ­kezménye a. foglalkoztatásban jelentkező gondoknak. Vásá- rosnamény és a körzet ma már a tisztes megélhetést sem tudja garantálni az itt születőknek. Különösen nehéz a fia­talok helyzete. Épp ezért is tűzte napirendre a KISZ me­gyei bizottsága Vásárosnamény és a beregi körzet foglal­koztatásának kérdését szeptember 14-i ülésén. Szűcs Gyula, a városi KISZ-bizottság titkára, Bereg országgyűlési képviselője sok­koló adatok tömegével bizo­nyította az előterjesztésben: ha sürgősen nem történik va­lamilyen támogatás — hatha­tós és nem csurranó-eseppe- nő! —, akkor rohamosan csökken a lakónépesség, el­vándorolnak az emberek a munka, a megélhetés, a tanu­lás reményében oda, ahol na­gyobb darab kenyeret kínál nekik az ország. Milyen szerep jut a KISZ- nek a foglalkoztatási és a te­rületen jelentkező feladatok­ból? A KISZ képtelen lenne felvállalni egy térség gondja­inak orvoslását csupán moz­galmi eszközökkel. Nem elég pusztán új munkahelyeket sürgetni, hanem fel kell mér­ni hozzá a lehetőségeket. Márpedig különösen az okta­tás terén vannak sürgős pó­tolnivalók : ugyanis az általá­nos iskolát sokan nem feje­zik be, középiskolába még a jobbak sem jutnak be ezen a tájon, s az érettségizettek ja­va része még az első mun­kahelyet sem tudja megsze­rezni. Ugyanakkor a diplo­mások — lehetőségek hiá­nyában és az alacsony kere­setek miatt —, valamint a képzett szakmunkások nagy számban intenek búcsút a vi­déknek. Éppen a szellemi el­szegényedés veszélyeire hívta fel a figyelmet Fazekas Ti­bor, a vásárosnaményi váro­si pártbizottság titkára, már­pedig ez maga után vonja a munkahelyteremtés problé­máit. Ugyanis nem lehet el­Elektronika a mezőgazdaságban Felkészülés „békeidőben” A Neumann János Számí­tógép-tudományi Társaság Mezőgazdasági Alkalmazási Szakosztálya és a Nyírség Konzervipari Vállalat a társ­rendező szervekkel közösen Fórum ’88 címmel elektro­technikai és számítástechni­kai konferenciát, valamint kiállítást rendez október he­tedikén és nyolcadikén Nyír­egyházán, a tanárképző főis­kolán. A konferencia érdekesebb témakörei közül néhány: a mezőgazdasági termelés tech­várni, hogy nyugatra termel­jen a sufniban a képzetlen munkás. Vannak biztató kez­deményezések az ellenkező­jére is, mivel az üveggyár a kapott támogatásból fejlett technológiát épített be és ólomkristóiyt készítenek tő­kés eladásra. A gazdálkodó szervektől nem szabad elv3rni a foglal­koztatási kérdések rendezését — említette Horváth László, a megyei tanács ifjúságpoliti­kai csoportvezetője. Tukacs István, nyíregyházi KISZ első titkár viszont Hámori Csabát idézte: „a modernizálásnak győztesei és vesztesei lesz­nek”. Azt már ő tette hozzá: résen kell lennünk, nehogy a megye, s benne a naményi térség a kulturált kizsákmá­nyolás áldozatául essen. A te­rületnek kell kialakítania az elgondolást, milyen ipart sze­retnének és milyen formában valósítanák meg az elképze­lést — mondta Tölgyes Ist­ván, a KISZ megyei bizottság tagja, szintén képviselő —, mert ma már paternalista se­gítséget nem remélhetünk még az ismert és stilyos tör­ténelmi elmaradottság miatt sem. A testület október második felére megyei KISZ-vezetői értekezletet hívott össze. (t. k.) nológiai irányításának elekt­ronizálása (növénytermelés, állattenyésztés gépeinek elektronikus vezérlése, talaj­erő-gazdálkodás, állattenyész­tési számitógépes megoldá­sok); elektronizálás az élel­miszeriparban; számítástech­nika és informatika a mező­gazdasági vállalatoknál. Még ugyan közel egy hó­nap hátra van a rendezvé­nyig. de már ötvenen jelez­ték, hogy előadást tartanak, míg a hallgatók eddig jelzett létszáma is meghaladja a százötvenet. Várhatóan há­rom csehszlovákiai szakem­ber is érkezik a konferenciá­ra. (sz) Csaknem kétszáz szakem­ber részvételével vízkárelhá­rítási osztaggyakorlatot tar­tottak az elmúlt napokban Olcsva térségében a Szamo­son, melynek zárónapján megjelent Maróthy László környezetvédelmi- és vízgaz­dálkodási miniszter. Szerdán a gyakorlat résztvevői bemu­tatták mindazon fogásokat, eszközöket, melyeknek bir­tokában sikerrel veheti fel a harcot az ár- és belvízzel, eredményesen csökkentheti a vízszennyezések kártételét. Szabolcs-Szatmár, így a Felső-Tisza-vidéki Környezet­védelmi és Vízügyi Igazga tóság vízrajzi helyzete ige; sokban különbözik az orszáí más területein dolgozó igaz gatóságokétól. A folyók víz járása roppant ingadozó órák alatt érhetnek el ben nünket jelentős árhullámok Ez alaposan lerövidíti a vé dekezésre való felkészülé: idejét, így az „békeidőben’ történő gyakorlás állandóar napirenden lévő feladatot je lent az itteni szakemberek­nek. A szerdai események rövic krónikája: a Környezetvé­delmi és Vízgazdálkodás Minisztérium szakembere a megye és a gyakorlatbar közreműködő szervek veze­tői előbb általánosságbar tájékozódtak a napok óta tar­tó gyakorlat eseményeiről majd a folyó hátáról — eg> honvédségi úszó harcjár­műről — tekintették meg az aktuális munkálatokat. lg> szemtanúi lehettek annak t robbantásnak, mellyel eg\ hajózást gátló akadályt sem­misítettek meg a honvédség tagjai. Ezt követően meg­ismerkedtek azokkal az olaj­csapdákkal, melyekkel & vízen úszó idegen anyago­kat tudják felszedni, majc' tanúi lehettek a helikopteres mutatványnak, amikor a ví: közepén „rekedt” embereket mentették ki nagy szakérte­lemmel. A négynapos gyakorlaton a vízügyi igazgatóság szak­emberei mellett részt vettek a Közép-Duna-völgyi Kör­nyezetvédelmi Vízügyi Igaz­gatóság, a MÉM Repülőgé­pes Szolgálat és a katonai ár- vízvédelem szakemberei, esz­közei is. A szerdai eseményre la­punk pénteki számában rész­letesen visszatérünk. Az Információtechnikai Vállalat nyíregyházi 7. számú te­rületi üzemében Ádám Tiborné a számítógépek nyomtató­iba használatos festékszalagokat végteleníti a Bronson nagyfrekvenciás ultrahangos hegesztőkészülékkel. (Császár csaba felvétele) XL.V. évfolyam, 221. szám ARA: t,80 FORINT 1988. szeptember 15., csütörtök J

Next

/
Thumbnails
Contents