Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-14 / 220. szám
1988. szeptember 14. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Elettársak „A nő néha rejtélyesebb teremtmény, mint a Szfinx, amely a sivatagot őrzi.” Ezt a férfiúi megállapítást látszik igazolni annak az idősödő hölgyolvasónak a levele, aki névtelenül a tanácsunkat kéri. Húszévi élettársi kapcsolat után elhagyta őt a férfi, akit egykor oly nagyon szeretett. Bár a férfi nős volt, két gyermekük született. Azzal hitegette, mihelyt elválik „házsár- tos” feleségétől, őt veszi el feleségül. Nem így történt. A súlyos betegségben gyötrődő feleség egy hajnalban örökre elaludt. Alig zárták rá a kripta ajtaját, a férfi oltár elé vitt egy módos, idős hajadont. Olvasónk csak akkor tudta meg, mi történt, amikor több hónapos kórházi kezelés után hazatért a dunántúli szívszanatóriumból. Fiai bölcsek voltak, hogy elhallgatták előle apjuk házasságkötését, bár így sem úszta meg szívroham nélkül. Megrokkant. Nyugdíjaztatásával egyidejűleg pert indított hálátlan és hamis szavú élettársa ellen: fizesse meg neki a húszévi munkáját, az ételfőzést, ruhamosást, takarítást, visszamenőleg a gyermekek tartásdíját. Erkölcsi jóvátételt is kért azzal az indokkal, hogy a férfi akadályozta meg őt a férjhez- menésben. Most öregen magára maradt, számkivetetten az életben. Az a csalódás adott a kezébe tollat, hogy a bíróság elutasította, nem kaphat bért a háztartási munkájáért, és a férfi vagyonának a felére sem tarthat igényt. A bíróság döntése helyes volt. Nem alkalmazottként dolgozott a férfinál, hanem élettársi kapcsolatban élt vele. Bármilyen szándékból mosott és főzött rá, nem kérhet érte munkabért. Csak a házastársak közös szerzeményét lehet váláskor fele-fele arányban megosztani. Élettársaknál a közös szerzeményt a hozzájárulás arányában osztják meg, viszont nekik nem volt közös vagyonuk. A férfi erre aggályosán vigyázott. Rideg és önző módon hagyta, hogy élettársa kiszolgálja, étellel-itallal. Mindig gazdag ember volt, ezért fukar kezekkel mérte ki neki a pénzt, az asz- szony- és a gyermektartás maga szabta díját. Szánom ezt a szerencsétlen asszonyt, meri élete alkonyán döbbent rá, hogy a házasság reményében évtizedeken át megalázta önmagát. Teljes életet akart élni, másnak á férjével. Hogy végleg magához láncolja, még gyermekeket is szült neki. Túl későn értette Wieg,, hogy annak a piacnak, amelyen „nyereséget” keresett, az önzés á csereeszköze. Tóth M. Ildikó A SÓSTÓÉRT Egészségi állapotom miatt már három éve nem voltam a Sóstón. Most családom unszolására kirándultam én is, de megbántam, hiszen emlékeimben egy szép, gondozott tó élt. Most egy posványos, gizgazzal benőtt nagy pocsolya látható. Nincs a tó közepén az a látványos szőkőkútszerűség, ami régen volt. Nincsenek haty- tyúk, a szigethez most egy szennyes, gazos út vezet. A szigeten kiszáradt fák, piszok, és rothadt szilva illata terjeng. Erre ne tévedjen egy kirándulócsoport... Ki a felelős? Kinek a kötelessége, hogy városunk természeti szépsége ne pusztuljon ki? A sok strandoló, nyaraló itthagyott pénze hová lesz? Az ezért felelősek vegyék észre itthon a saját városukban az égetően fontos tennivalókat. Nagyon kérem menjenek ki a kis szigetre, és onnan nézzenek széjjel a mi régi szép tavunkon. Ha nincs igazam, nyugtassanak meg, mert én igen szomorúan búcsúztam rég látott nagyon kedves emlékemtől. Kővári Miklós Nyíregyháza RONTUNK ÉS BOSSZANKODUNK Nyírbátor és Máriapócs között augusztus elején nemes kőzúzalékkal leterítették az utat. A kavics azonban nem ragadt bele az útba, a kocsik kiverték. Sok gépjármű szélvédő üvege ment amiatt tönkre, mert a felpattanó kő berepesztette. Az addig jó út balesetveszélyessé vált. Körülbelül két hete újra megjelentek a munkások, újra leszórták nemes közúzalékkal, aminek az eredményeképp most már közlekedni is alig lehet rajta. Polgár Tamás Nyírbátor, Sport u. 21. ELLOPTAK MINDENT Szomorúan és egyben zaklatottan fogtam tollat. Kérem adják közre a fájdalmamat és keserűségemet. A férjem utazott haza a munkahelyéről Debrecenből, Nyírbogéira augusztus 12-én. Hajdúsám- sonnál kezelték a menetjegyet, és ő ezután elaludt. Mire felébredt, ellopták a vonaton mindenét. Az utazótáskát, egy pár új cipőt, ami majdnem kétezer forintba került, a pulóverét és a havi fizetését. Négytagú családom maradt egy hónapra fizetés nélkül, még a családi pótlék is oda lett, Feljelentést tettünk a rendőrségen, de azóta sincs semmi. A vasút semmilyen kártérítést nem fizet. Karácsonyi Gyuláné Nyírbogát, Bocskai u. 4'a. SZEMÉTDOMB Valóságos szemétdomb nőtt Nyíregyházán az Ív utca és a Fészek uitca sarkán lévő üres telken. Két éve hordják ide a hulladékot, építési törmeléket a közelben lakók, mert azt könnyű elrejteni az embermagasságú gazban. Mások is felfedezték a szemetelésre csábító helyet. Időnként tehergépkocsik, személyautók jelennek meg itt, hogy megszabaduljanak felesleges terhűktől, az építési törmeléktől. A fegyelmezetlen emberekre nem lehet rászólni. Az arra hivatottaknak kellene minél hamarabb intézkedni, és méltóan megbüntetni a szemetelő- ket. H. A., Nyíregyháza (A szerk. megj.: Mint számtalan más esetben megírtuk. a hatóság az illegális szemetelőket csak úgy tudja megbüntetni, ha a lakosok felírják a szemetet hordó személy- és tehergépkocsik rendszámát, s azt jelentik.) KISZOLGÁLTATOTTAN A kereskedelem sem mentes a visszaélésektől. Sokkal többet kellene ellenőrizni azokat, akik a vásárlók megkárosításával jutnak anyagi haszonhoz. Tapasztalom például, hogy Nyíregyházán a Toldi utcai ABC előtti „kis- piacon” néha negyven-ötven százalékkal is drágábbak az áruk, mint a nagypiacon. Jó, hogy itt van ez a kis zöldség-gyümölcspiac, de nem volna szabad megengedni ezt a r.agy árkülönbséget. A másik tapasztalatom a Toldi utcai húsbolttal kapcsolatos. Nemrég darált húst kértem. 53 dkg-ot mutatott a mérleg, mégis 54 dkg-ért fizettem. Igaz, a különbség csak 1,50 forint, de a nyugdíjasnak még ez is sokat jelent. Elgondolkodtató az is, mennyi pénz gyűlik össze, ha minden vásárlót csak ennyivel károsítanák meg. Ebben a boltban ráadásul nem adnak blokkot, de nem írják rá az árura sem a kifizetett összeget. így a reklamációra eleve nincs lehetősége a vásárlónak. Jó volna elérni, hogy ne legyünk kiszolgáltatva az ilyenfajta kereskedelemnek. ö. I.-né Nyíregyháza ILLATOS A LAKÓTELEP Leírhatatlan bűzt áraszt Nyíregyházán a Derkovi ts és Dugonics utca sarkán lévő szennyvízátemelő akna. Ezt az aknát szépen bekerítették, a kerítésre kitettek egy táblát, hogy ez fertőzött terület. Mindez nagyon korrekt eljárás, viszont az aknától fertőzött terület mellett, alig százkétszáz méterre, egy óvoda van. Megnyugtató lenne tudni arról, hogy veszélyes-e az óvodára a fertőződés, vagy nem. Míg a választ megkapjuk, addig is az volna a leghelyesebb, ha az illetékesek valamit csinálnának az aknával, mert esténként a bűz miatt nem tudjuk kinyitni a lakásaink ablakait. V. P.-né Nyíregyháza, Ságvári lakótelep Molnár Zoltán, Mátészalka: Jelenleg is érvényes az a rendelet, amely szerint egy személynek, illetve egy családnak egy beltelki ingatlana lehet. Szabó Katica, Nyíregyháza: Kérjük, jelentkezzen szerkesztőségünk Fórum rovatánál. A jogosulatlan kereskedést bejelentheti a megyei adófelügyelőségnél is. Tomkó Zoltán, Magy: A TÜZÉP Vállalat tájékoztatása szerint IC kedvezményes tüzelőakció Í988. június 25-ig tartott. Aki június 29-én vásárolt, az már nem részesülhetett engedményben. Fekete János, Nyírbátor: A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. Előbb azonban a dolgozó kívánságát meg kell hallgatni és a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, Szerkesztői üzenetek hogy a munkáltató nem köteles minden igényt teljesíteni, de a lehetőség szerint egyeztetni kell egymással a vállalat és a dolgozó érdekeit. Névtelen levélírónknak, Nyíregyháza (?): Egyetlen vállalat sem kötelezheti a dolgozóját arra, hogy az üzemi konyhán ebédeljen. A vállalat csak azt szabályoz- ’ hatja, hogy ad-e a munkásnak ebédidőt, illetve milyen hosszú lehet az ebédszünet. Ha már oktalan félelmében a nevét elhallgatta előlünk, legalább a vállalat nevét közölhette volna, mert így nem lehet utánajárni, hogy félreértésről van-e szó, vagy önkényes és szabálytalan intézkedésről. Kovács Kálmánná, Tisza- vasvári: Ha nem ért egyet a II. fokú Orvosszakértői Bizottság megállapításával, fellebbezhet az Országos Orvosszakértői Intézet II. fokú Orvosi Bizottságához. Címük: 1430 Budapest, VIII. Mező Imre út 19/a. Az illetékes válaszol KŐTELEZŐK A SZŰRÉSEK Lapunk augusztus 23-i számában a magánszektorban dolgozó kisiparosok, kiskereskedők egészségének védelmében emelt szót az „Egyenlő mértékkel” című cikk írója. Véleménye szerint a veszélyes anyagokkal dolgozó kisiparosok számára is kötelezővé kellene tenni a rendszeres egészségügyi ellenőrzést, mert a társadalomnak minden ember élete és egészsége egyformán értékes, bárhol dolgozik is. A KIOSZ megyei titkárának, Pózmán Róbertnek az aláírásával a következő tartalmú levél érkezett szerkesztőségünkhöz: A cikk állításával ellentétben mind a kisiparosok, mind a kiskereskedők, illetve alkalmazottaik, segítő családtagjaik kötelesek részt venni az előírt orvosi alkalmasssági vizsgálatokon. Az írásnak az az állítása is téves, hog>r évenként kell a vizsgálatokat elvégeztetni, ugyanis ez az időszak károsító hatásától függően egy hét és egy év között változik. NEM LESZ KISAJÁTÍTÁS M. János borbányai olvasónk azt kérdezte lapunktól, mikor sajátítják ki az Első házhely utcabeli lakók kertjeinek végét, és mikor nyitnak ott új utat. A Nyíregyházi Városi Tanács műszaki osztályától azt a választ kaptuk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a kérdéses borbányai területen sem utcanyítás, sem kisajátítást nem terveznek. Ismeretes, hogy a borbányai részletes rendezési terv átdolgozásakor a Kállói út északi oldalát is lakóterületnek jelölték meg. Eddig majd’ másfél száz telken kezdték meg az építkezést a telek tulajdonosai. A további telekkialakításokat azonban két dolog is akadályozza: a gáztöltő állomástól előírt védőtávolságot be kell tartani; másrészt túl nagyok lettek a költségek. Ennek több oka van. A kisajátítandó ingatlanok gazdái irreálisan magas árat szabnak a földterületekért, ráadásul a telkeik területének csökkentése címén további kártérítést kérnek. Ezt a gondot súlyosítja az a tény, hogy a megszerzett területet nem lehet teljes egészében értékesíteni az utak és az egyéb közterületek fenntartása miatt. Ez a három tényező máris olyan árat alakít ki, amely sok építkezőt megfontolásra késztet. A jelenlegi tapasztalatok alapján a közművesített telkek összege kb. 250 ezer és 300 ezer forint között van. Mivel a tanács gazdasági helyzete olyan, hogy a telkek árait nem tudja mérsékelni, nem biztos, hogy értékesíthetők a borbányai telkek, ezért nem tervez kisajátítást e kérdéses helyen. Kizárták az ágazatvezetöt Kié az érdé? „Agazatvezetö” jeligével írt lapunkhoz levelet' egy olvasó. Sorai szerint a termelőszövetkezet elnöke fegyelmit adott neki, és kizárta a tagok sorából. Van-e ehhez a tsz elnökének joga? — kérdezi. A módosított Termelőszövetkezeti Törvény rendelkezéseinek értelmében a fegyelmi jogkört a termelőszövetkezetben általában a tsz vezetősége gyakorolja. A tisztség- viselők, a magasabb vezetői munkakört betöltők felett a küldöttgyűlésnek van fegyelmi jogköre, azzal a megkötéssel, hogy a közgyűlés által választott tisztségviselőt nem mozdíthatja el a tisztségéből, „kizárás” fegyelmi büntetést nem alkalmazhat. A vezetőség a fegyelmi jogkörét — az üzemi vezetők fe- lelősségrevonását és a tag kizárását kivéve — a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozókra, az üzemi vezetőkre, valamint a munkáltatói jogokkal felruházott munkaszervezeti egységvezetőkre a Szervezeti és Működési Szabályzatban átruházhatja. Olvasónk üzemi vezető, így vele szemben a fegyelmi jogkört csak a vezetőség gyakorolhatja. Ha nem üzemi vezető lenne, akkor is csak a vezetőség hozhatott volna kizárás minősítésű fegyelmi határozatot. Sz. Zoltán nyíregyházi lakos érdekes ügyben kért véleményt. Levele alapján a nagycserkeszi termelőszövetkezet hétezer forint kártérítés megfizetésére kívánja kötelezni azzal az indokkal, hogy a szövetkezet erdejéből jogtalanul vágott fát, és azt eltulajdonította. Olvasónk számára furcsa ez az eset, mert ő — apósa kérésére — abból az erdőből vágott fát, amelyik az apósa földjén található. Ezt a földet a hatvanas évek elején kapta az após cserébe azért a termőföldért, amit kisajátított a tsz. A zsebkendőnyi területű akácosra az erdőgazdaság egykor nem tartott igényt, ezért levélírónk apósa és a tsz megegyezett, hogy telekkönyvi bejegyzéssel törvényesítik a cserét. Most a tsz mégis magáénak vallja az akácost. . Olvasónk ügye csak akkor lenne egyértelmű, ha ismernénk az érintett föld ingatlannyilvántartási adatait: a föld tulajdonosának nevét, a tulajdoni lap számát, a helyrajzi számot, vagyis tisztázható volna, hogy az erdő végül is kinek a tulajdona. Amennyiben a tagosítási csereként kapott erdő tulajdonjogát levélírónk apósának a nevére jegyezte be a földhivatal, akkor a fákat jogosan termelte ki és szállította haza panaszosunk. Ha viszont az erdő tulajdonjoga a nagycserkeszi tsz javára lett bejegyezve a földhivatalban, akkor olvasónk szabálytalanul termelte ki- a fákat, ezért köteles a tsz-nek megtéríteni a hazavitt tűzifa ellenértékét, illetve az okozott kárt. özvegy G. Györgyné férje a záhonyi termelőszövetkezetben dolgozott. Két éve hunyt el. Azóta olvasónk nem kap háztáji juttatást a termelőszövetkezettől, holott addig minden évben kaptak juttatást. A tsz azzal utasította el levélírónk kérelmét, hogy munkaviszonya van, ezért a juttatás előírásainak nem felel meg, nem kaphat háztájit. Az özvegyi háztáji juttatás valóban feltételekhez kötött. A tag halálát követően a vele együtt élt házastárs (élettárs) akkor jogosult háztáji földhasználatra, illetve maximum háromezer négyzetméter föld, vagy ennek megfelelő mértékű termény juttatására, ha a haláleset bekövetkezésekor már elérte a nyugdíjkorhatárt, ill. tartósan munka- képtélen, vagy törvényes tartási kötelezettség alapján mást eltart és a személyi tulajdonában vagy használatában nincs ilyen mértékű föld. Ha ezek közül a „vagylagos" feltételek közül bármelyik megvan, az özvegy már jogosult a háztáji juttatásra. Ha viszont a juttatás feltételével csak a halálesetet követő egy év múlva rendelkezik az özvegy, akkor a vezetőség méltányosságbeli döntésétől függ, hogy engedélyezi-e a háztáji juttatást. Dr. Nyitrai Zoltán _ *%%%%%%%%%%%%% BjPyrBHII ^HBk *•*• ^Hl ÜW V ■Hf ■■ GW H •>; WBm gggjggg: IH Hl Hl g; Hl g; Hl igggggg
