Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-14 / 220. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. szeptember 14. Megkeresni a kitörés útját (Folytatás az 1. oldalról) tak a vállalati, mikrogazda- sági szint és a gazdaságirá­nyítás makroszintje közötti kapcsolatrendszerrel. Az a vélemény alakult ki, hogy ha a vállalatoknál nincs elmoz­dulás, akkor a gazdaságirá­nyításnak nincs más lehető­sége, mint a restrikció. A restrikció fennmaradása ese­tén viszont nehezen mozdul­hatnak el a vállalatok. Eb­ből az „ördögi körből” kell megkeresnünk a kitörés útját — mondta a szekcióvezető — mégpedig úgy, hogy a másik-* ra mutogatás helyett mind­két oldalnak egyszerre kell a kezdő lépéseket megtennie. A gazdaság liberalizálásá­val kapcsolatos szándékok szimpátiát keltettek a részt­vevőik között, ám többen megjegyezték, hogy a libera­lizál ás önmagában nem elég­séges. Ezt csak egy átfogó, a kibontakozási program kon­cepcionális elemeire épülő, részletesen kifejtett gazda­ságpolitikai stratégia része­ként lehet eredményesen megvalósítani, s ennek a stratégiának a kimunkálásá­ban mindenki várja a követ­kező lépéseket. A II. szekció résztvevői a vállalati stratégiai irányítás egyik gyenge pontját, a pia­ci munkát vizsgálták. Erről Balázs Péter társelnök, a Ke­reskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője számolt be a vándorgyűlésnek. Hangsú­lyozták, hogy óvakodni kell a külső piacok és a belső pi­ac mindenféle mesterséges szétválasztásától, s éppen a kül- és belpiac egységét kell keresni. A vállalatközi kooperációt elemezve, az előadók hangsúlyozták a nemzetközi kapcsolatokban való részvétel szigorú felté­teleit, követelményeit, s rá­mutattak arra, hogy hazai (viszonylatban ezeknek mi­lyen korlátái vannak. Az „Érdekeltségi problé- mák a vállalati gazdálkodás­A negyedik munkacsoport a gazdálkodásban mindin­kább felértékelődő pénzügyi szemléletnek a vállalati stra­tégiában betöltött szerepével foglalkozott. Az e szekcióban elhangzottakat Pulai Miklós miniszterhelyettes, a Gazda­ságirányítási Konzultatív Bizottság elnökhelyettese foglalta össze. A vitában hangsúlyozták, hegy nem szabad kimaradni a nemzetközi tőkemozgásból. Eddigi kimaradásunk oka a szakemberek véleménye sze­rint az, hogy nem vagyunk Jelkészültek, a bürokrácia nehézkessége akadályozza részvételünket e folyamatok­ban. Mint mondották: a tár­sasági törvény remélhetően elősegíti majd bekapcsolódá­sunkat. A világbanki hite­lekkel kapcsolatban a szek­cióban az a vélemény alakult ki, hogy az ezek révén elért fejlesztés szinte másodlagos jelentőségű, fontosabb a kül­földi szakemberek jelenléte, a magyar gazdaság „önfény­képezéséhez” nyújtott segít­ség. Ez utóbbi alapján jöhet csak létre a valódi vállalati szerkezetátalakítás. Az ex­portfejlesztő pályázatok rendszeréről megállapították: hátránya, hogy az elbírálás túlságosan az egyenlegre összpontosít, pedig a fő cél a versenyképes termékek gyár­tása lenne. A munkacsoportok veze­tőinek beszámolója után Csi- kós-Nagy Béla akadémikus, a Magyar Közgazdasági Tár­saság elnöke mondott zár­szót, amelyben elemezte a magyar gazdaságpolitika ala­kulását a felszabadulástól napjainkig. A megoldandó kérdések közül elsősorban a szellemi tőke hasznosítását, a forint konvertibilissá téte­lét és a vállalatok informá­ciós rendszerének megterem­tését emelte ki. A főtitkár tudósokkal találkozott Gorbacsov Szibériában Krasznojarszki látogatásá­nak második napján a város tudományos központjában a térség tudósaival, közéleti személyiségeivel találkozott Mihail Gorbacsov. A találkozón kialakult esz­mecsere középpontjában a szibériai térség termelőerői­nek átfogó tudományos elő­rejelzésre alapozott harmo­nikus fejlesztésével összefüg­gő kérdések álltak. Hangsú­lyozták, hogy a természeti kincsek kiaknázásának mai méretei mellett a fejlesztés felfokozott tempója komoly hibákhoz, az egész térséget érő károkhoz vezethet. Szó esett a találkozón an­nak az átfogó szibériai fej­lesztési programnak a részle­teiről is, amelynek megvaló­sításában a krasznojarszki központ tudósai is részt vesz­nek. A főtitkár látogatásának első napját nagyrészt a vá- ros lakosfaival folytatott be­Krasznojarszki Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitká­ra krasznojarszki látogatásá­nak második napján felke­reste a kelet-szibériai nagy­város Himvolokno üzemét, ahol beszélgetést folytatott munkásokkal, mérnökökkel, gazdasági vezetőkkel. szélgetéssel töltötte el. Min­denütt szóba jöttek a komoly ellátási gondok, a város gaz­dasági teljesítményével arányban nem álló szociális ellátás problémái, csakúgy, mint az országban zajló át­alakítási, demokratizálási fo­lyamatot hátráltató jelensé­gek. A néhány napos szibériai program tapasztalatait — megfigyelők várakozása sze­rint — Mihail Gorbacsov na­gyobb beszédben összegzi' majd, várhatóan részletesen foglalkozva a fő gazdasági, társadalmi, szociális kérdé­sek megoldásában legsürge­tőbb felad,-] tok kai. ban” kérdéskörrel foglalkozó szekció munkáját Szabó Kál­mán, a. Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára foglalta össze. Döntő fontosságúnak ítélték meg, hogy a hamaro­san az Országgyűlés elé ke­rülő társasági törvény ered­ményéképpen a tulajdonjogi 'formák összhangba kerülje­nek a vállalati önállóság kö­vetelményeivel. A tőkeáram­lás kérdését elemezve meg- állapították, hogy abban el­sősorban a bankok szerepé­nek növelésévelA érhető el előrelépés, s meg kell moz­dítani azt a holt tökét, amellyel az ország sok vál- lalata rendelkezik. LONDONI LÖVÖLDÖZÉS Kiutasították Kuba nagykövetét Hétfőn este berendelték Kuba londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba és közölték vele a kormány döntését: őt és egyik diplo- máéi a i beosztottját -— ez utóbbi által hétfőn délután elkövetett tiltott fegyverhasz­nálat miatt — azonnali ha­tállyal kiutasítják Londonból. Oscar Fernandez Mell nagy­követnek és Medina Perez Új álláspont Egyiptomban Születésszabályozás az iszlám világban A közel egymilliárdos isz­lám világ demográfiai jövő­jét érintő alapvető kérdés­ben dolgozott ki merőben új álláspontot a kairói A1 Azhar egyetem, a muzulmánok több­ségi szunnita ágának teoló­giai központja. A hétfőn meg­jelentetett közleményben a nagynevű teológusok kije-. lentik: az iszlám szellemé­vel megegyezik, ha „gazda­sági, szociális vagy egészség- ügyi okokból a terhességek elkerülését, vagy meghatáro­zott időszakra a megszakítá­sát szolgáló eszközökhöz fo­lyamodnak”. Indoklásában az A1 Azhar megállapítja: „Azokban az or­szágokban, melyeknek erő­forrásai összeegyeztethetet­lenek a nagy népességszám­mal, s ezért élelmiszerszük­ségletük nagy részét importál­ni kénytelenek, a születések korlátozása kívánatos, mi több, kért dolog.” A teológiai központ állás- foglalása egyben megerősí­ti Egyiptom főmuftijának, Mohammad Szejed Tantau sejknek egy nappal korábban kiadott vallási rendeletét, melynek nyíltan hirdetett cél­ja, hogy megtámogassa az or­szág kormányzatának a szü­letésszabályozás elfogadására irányuló igyekezetét. Egyiptomban — főként a vidéki lakosság mélyen val­lásos tömegei felfogása mi­att — rendkívül magas a szü­letésszám. Egyre gyorsuló ütemben, immár szűk 9 hónap alatt egymillióval nő a jelen­leg 54—55 millió körüli né­pesség. Egyiptom területének alig 4,5 _ százaléka alkalmas mezőgazdasági termelésre, így a legnagyobb erőfeszíté­sek ellenére is rohamosan csökken — immár harmadá- ra-negyedére — az országban megtermelt élelmiszernek a szükséglethez viszonyított aránya. Az iszlám, mint az a törté­nelemből is ismert, kifeje­zetten tiltja a terhességmeg­szakítás bármely formáját. harmadtitkárnak 24 órát ad­tak a távozásra. „Nem mindennapos egy nagykövet kiutasítása 24 órás határidővel, s ez is mutatja, milyen erős érzelmeket táp­lálunk ebben az ügyben” — jelentette ki a külügyi ál­lamminiszter. Utalt arra is. hogy a múlt szombaton ki­utasítottak egy beosztott vi­etnami diplomatát is, aki nagykövetségének bejáratá­nál pisztolyt emelve próbált elriasztani fenyegetően fellé­pő tüntetőket. A kubai diplomatát érintő hétfői incidens pontos részle­teiről nem adtak hivatalos tájékoztatást. Medina Perez állítólag arra hivatkozott, hogy élete veszélyben forgott, amikor fegyverhasználathoz folyamodott. Az óriási feltűnést és nem kis meghökkenést kiváltó brit kormánydöntést John Simpson, a BBC diplomáciai főmunkatársa „egy szokatlan incidens kapcsán tett szokat­lan lépésnek” nevezte. Sze­rinte teljesen elképzelhető, hogy a kubai diplomatát va­lóban lakásáig üldözték, eset­leg a kubai kormánnyal szem­ben ellenséges emigránsok, amint azt Medina Perez a rendőrségen állította. Ez sem menti azonban a diplomaták számára tiltott fegyverviselés tényét és a megengedhetetlen fegyverhasználatot. Az incidens szemtanúi el­mondották, hogy a kubai nagykövetségről délután fél öt óra tájban hazaérkező Me­dina Perez harmadtitkár ko­csijából kiszállva pisztolyt rántott és lakóházának kapu­ja felé hátrálva öt-hat lövést adott le egy őt nyomon köve­tő és a ház járdája mellett lefékező személygépkocsi irá­nyába. Egy szemtanú szerint a diplomatát üldözni látszó kocsiból négy személy ugrott ki, futni kezdtek, majd be­ugrottak egy hirtelenül oda- kanyarodó másik gépkocsiba és nagy sebességgel elhajtot­tak az incidens színhelyéről. A kubai külügyminisztéri­um önkényesnek és igazság­talannak minősítette Kuba londoni nagykövetének kiuta­sítását. Carlos Medina Perez önvédelemből fegyvert hasz­nált, a nagykövet kiutasítása csak arra szolgál, hogy elte­relje a figyelmet az amerikai és az angol titkosszolgálatnak az ügyben játszott szégyenle­tes szerepéről — hangzik a nyilatkozat. A dokumentum szerint hét­főn lakása mellett Medina Perezt öt személy körülfogta j|s fenyegetőleg dezertálásra "szólította fel. A harmadtitkár az egyik illetőben felismerte Florentino Azpillaga Lom- bardot, aki korábban maga is kubai diplomata volt, de 1987 júniusában megszökött prágai állomáshelyéről és a CIA szolgálatába állt. A ma­gát veszélyben érző harmad­titkár a fenyegető fellépés hatására vette elő és használ­ta fegyverét. Teljességgel lehetetlen — hangoztatja a kubai külügy­minisztérium —, hogy ez a CIA markában levő személy a brit titkosszolgálat és a ha­tóságok tudta és közreműkö­dése nélkül utazhatott volna Londonba, és tehette volna, amit tett. A brit hatóságok eddig — azaz a nyilatkozat kiadásáig — neip is tettek említést Az- pillagáról, aki pedig feltehe­tőleg megsérült a lövésektől —- jegyzik meg Havannában. Magyar felszólalás Becsben ftz emberi jogok kérdése nemcsak beliigy Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár kedden délelőtt felszólalt az európai és együttműködési értekez­let bécsi utótalálkozójának plenáris ülésén. Megállapította, hogy a bé­csi találkozó legnagyobb je­lentőségű eredményei közé sorolhatjuk, ha sikerül a ha­gyományos leszerelés kérdés­körét — önálló tárgyalási ke­retben — az európai együtt­működési és biztonsági folya­matba illeszteni. A jelenleg kedvező nemzetközi körülmé­nyek elősegítik, a nukleáris leszerelés dinamizmusának megőrzése pedig megkövete­li az érdemi tárgyalások mi­előbbi, lehetőleg még ez évi megkezdését. A Magyar Népköztársaság mélységesen érdekelt a mi­előbbi konkrét eredmények kimunkálásában, beleértve a magyarországi haderők és fegyverzetek mielőbbi csök­kentését, illetve az ország területén állomásozó szovjet katonai erőknek az európai leszerelési folyamat kereté­ben történő kivonását. Ma­gyarország geopolitikai-stra­tégiai adottságainál fogva ré­szese lehet annak a közép- európai zónának, ahol az el­ső leszerelési intézkedések történnek. Horn Gyula aláhúzta, hogy az egyéni és kollektív emberi jogok gyakorlásának biztosí­tása alapvetően az egyes or­szágok ügye, és állampolgá­raival szembeni kötelessége. Az emberi jogok nemzeti ke­retekben történő tiszteletben tartása és érvényesítése azon­ban nem tekinthető csupán egy ország belügyének, mert az államok közötti kölcsönös függőség fényében a szuvere­nitás, a be nem avatkozás fogalma is új értelmet nyer. Az emberi jogok terén tanú­sított kormányzati magatar­tás jelentősen befolyásolja az államok közötti bizalom és kapcsolatok alakulását. Meg­állapította: eljött az ideje annak, hogy konkrét megál­lapodásokban rögzítsük az előrelépés irányait. Az államtitkár részletesen foglalkozott a nemzetiségek helyzetével összefüggő kér­désekkel. Hangsúlyozta, hogy egyetlen társadalmi rendszer sem nyújt automatiikusan ga­ranciát a nemzetiségek sajá­tos értékeinek, kollektív és egyéni jogainak tiszteletben- tartására. Ezért a nemzetisé- gek teljes egyenlőségének biztosítása mindenütt állan­dó figyelmet, gondoskodást és toleranciát igényel. Sajátos­ságai miatt tehát e kérdést sehol nem lehet lezártnak tekinteni, vagy végleg meg­oldottként kezelni. Kijelen­tette: aggodalommal tölt el bennünket minden olyan tö­rekvés, amely a nemzetiségek erőszakos beolvasztását, kü­lönböző fejlesztési programok ürügyén kulturális-urbanisz­tikai értékeik, s történelmi emlékeik felszámolását ered­ményezi. Az államtitkár kijelentette: amikor tehát felemeljük sza­vunkat az emberi humánu­mot és alapvető jogokat sér­tő cselekedetekkel szemben, nem csupán a magyar és más nemzetiségek érdekeit tart­juk szem előtt, hanem az ál­lamoknak a nemzetközi egyezményekben vállalt kö­telezettségeit is polgáraival szemben. Készek vagyunk ugyanakkor párbeszédet foly­tatni kétoldalú keretekben éppúgy, mint a nemzetközi fórumokon ezeknek a problé­máknak a tisztázása és ren­dezése érdekében. Részvénytársasággá alakul a Skála-Coop Magánszemélyek is vásárol­hatnak részvényt A tatabányai Skála Sztráda és a Pécsi Kon- zum Áruház részvénytár­sasággá alakulásával kap­csolatos kedvező tapaszta­latok — hangzott el a Ská­la-áruházak igazgatóinak tatai országos tanácsko­zásának második napján, kedden — arra ösztönzik a Skála-Coop vezetőit, hogy valamennyi — együt- tesen 200-nál is több — tagvállalatuk bevonásával mielőbb részvénytársaság­gá alakuljanak. Brückner István, a Skála-Coop ve­zérigazgató-helyettese be­jelentette, hogy az átala­kuláshoz szükséges szerve­zési munkát megkezdték, s ennek befejezését októ­berre tervezik. Bármelyik tagvállalatuk beléphet az új szervezeti formában a korábban bevitt tőkéjé­vel, s természetesen lehe­tőség van a kilépésre is. A korszerűbb, rugalma­sabb szervezeti keret le- hehetővé teszi a gyorsabb ütemű fejlődést, vala­mint azt, hogy versenyké- pesebbé váljék a Skála- Coop, amelynek így al­kalma nyílik a külföldi tő­ke bevonására is. Rész- vényeivel ugyanis megje­lenhet a külföldi tőzsde­piacokon is. ^ A Kelet-Magyarországi MÉH i SZ&/Vállalat 1988. augusztus 15-től november 30-ig az emeíláras papirhulladéfc-akcléra tekintet- ■ tel egységeit az alábbi hosszabb! ott j nyitva tartással üzemelteii Mátészalka, Fürst S. u. 95. sz. alatti Kisvárda, Rudas L. u. 9. sz. alatti Nyírbátor, Ságvári E. u. 11. sz. alatti Vásárosnamény, Ilki úton működő telepünk és f Nyíregyháza, Moszkva u. 9. sz. Nyíregyháza, Színház u. 15. sz. Tiszavasvári, Nánási u. 2. sz. és Fehérgyarmat, Somogyi u. 12. sz. alatt működő átvevőhelyeink KEDDEN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN 18 ÓRÁIG, SZOMBATON PEDIG 8—13 ÖRÄIG . TARTANAK NYITVA. £ Nyíregyháza, Kállói u. 2. sz. alatti telepünk . ■ KEDDEN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN 18 ÓRÁIG TART NYITVA. (1910) S

Next

/
Thumbnails
Contents