Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. szeptember 1. CSENGEM ÁFÉSZ Olcsó árut kér a vevő Szolgáltatás önköltségesen Az idén újabb nyugati piacokon jelentek meg a Fehér- gyarmati Számos-menti Ruhaipari Szövetkezet termékei. A napokban vámolták Fehérgyarmaton azt a 2500 darab női ruhát, melyet a Jan de Lely-cég kamionja száUit a Baruch-cég megrendelésére Nyugat-Európa piacaira. Az ERKA kívánságára 3600 darab szoknyát is gyártanak a szatmári üzemben. A képen: a kamionba csomagolt árut a vámhatóság a szövetkezet udvarán ellenőrzi, s látja el hi­telesítő pecséttel. Hull a szilva— EGY TSZ-TAG KÁLVÁRIÁJA Hiába kért szabadságot A bíróság ítélkezett A Csenger és Vidéke Áfész tevékenysége a csengeri, a porcsalmai, a tyúkodi taná­csok közigazgatási területére terjed ki, vagyis 11 község és 3 tanya ellátásáról gondosko­dik. Az 1987. évi üzletpoliti­kai céljai megvalósultak, an­nak ellenére, hogy a koráb­biakhoz viszonyítva nehezebb körülmények között kellett dolgoznia. Mivel növekszik a lakosság kiadása, a bérfejlesztés el­marad a szolgáltatások árá­nak és az egyéb anyagi ter­hek növekedési ütemétől, va­lamint az árualap mennyisé­ge sem éri el a tavalyi szin­tet, ezért az áfész a múlt évhez képest az idén kisebb áruforgalmat irányzott elő. Az első negyedévben az alapellátás túlnyomórészt za­vartalan volt. A negyedév végén azonban a lakosság félve az árstop feloldásától, megint készletezésre vásá­rolt, de a kereskedelem a megnövekedett igényeket ki tudta elégíteni. A csengeri áfész biztosítot­ta a burgonya- és vöröshagy­ma-szükségletet. A tárolt készlet az új termésig ele­gendő lesz. A vetőmagéit át ás is jó volt, például a fémzárolt vetőburgonya-gumóból az előző évi mennyiségnek csak a negyven százalékát rendel­ték meg, de még az sem kelt el teljesen. A vásárlók az olcsóbb cikkeket keresik, a drága áruk forgalma jelentősen csökkent. A húsipari termékek szállí­tására több vállalattal szer­ződést kötöttek. A töltelék­áruk fogadására Csengerben, Komlódtátfaluiban, Saamosbe- csen és Gsengerújfaluban újabb hűtővitrineket állítot­ták üzembe. Volt, hogy a Hutmiacoop Vállalat az egy­ségek megrendeléseinek csak a 30 százalékát teljesítette, de esetenként a húsipar áru- választéka is elmaradt a várttól. _ A ruházati és a vegyes­ipari cikkek iránti kereslet visszaesett. A kínált termé­keik az igények kielégítésé­hez nem elegendők. A ven­déglátóipari forgalom csök­kenése a kistelepüléseken a legnagyobb. Az áfész a termeltetés te­rületén felvilágosítást adott arról, hogy az élelmiszeripar által melyek a legkereset­tebb termékek. Ezeknek a növényeknek a vetőmagját kedvezmé­nyes áron értékesítik. A termelőknek több éven át olcsóbban adták az ubor­kamagot, a terményt telített piac esetén is felvásárolták. Sok ezer szilvafa, meggyfa és köszmétecsemetéhez is mérsékeltebb áron jutottak a telepítők. Az áfész termeltetési cél­ból szántást és egyéb talaj- munkát, permetezést is ön­költségi áron végez a part­nereinek. (csgy) Már augusztus elején, a korán érő fajták sze­désével megkezdődött a szilvaszedés a Számos- menti Állami Tangaz­daság fehérgyarmati kerüle­te gyümölcsösében. A beta­karítást várhatóan szeptem­ber első hetében be is feje­zik. A nyolcszori permetezéssel sikerült megvédeni a kárte­vőktől a gyümölcsöt, így a közepestől jobb termést ta­karítottak be. Most a Stan- ley-fajták szedését végzik. Az 52 hektárnyi terület nagy részét vállalkozók művelték. A tangazdaság végezte a gé­pi munkákat, a permetezést térítési díj ellenében. A szil­va jelentős része NDK, illet­ve cseh exportra került. A korábban kialakult partner- kapcsolat alapján jutott a Miskolcon, Mátészalkán, il­letve Nyírlugoson üzemelő konzervüzemekbe. Hasonló­an számíthattak a csegöldi tsz konzervüzemében is a szatmári szilvára. A tangazdaság időben gon­doskodott a göngyölegről, s Jár-e fizetett szabadság a tsz-tagnak, ha nyugdíjasként a közösben dolgozik? Mennyi munkaórát kell teljesítenie, hogy megkaphassa? Ilyen ügyben, hol kérhet jogorvosla­tot? — ezekre az alapvető kérdésekre kerestünk választ idős Cs. A. jándi lakos ügyé­ben. Problémájával nincs egyedül, kálváriáját sokan megjárták már... Levélírónk a vásárosna- ményi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet tagja. Írásban nem kötött munkamegálla- podást a szövetkezettel, mégis 1984 óta nyugdíjasként részt vesz a különböző mun­kákban. Esztendőnként álta­lában ezerötszáz munkaórát dolgozott a munkaügyi nyil­vántartás szerint. Nemrégi­ben azt kérte a termelőszö­vetkezettől, hogy állapítsák meg neki három évre vissza­menőleg a fizetett szabadsá­got. Ekkor robbant ki az a munkaügyi vita, amely azóta is tart. A szövetkezeti döntőbizott­ság — mérlegelve, hogy rend­szeresen végzett munkát a közösben — arányosan öt­venhárom nap fizetett sza­badságot állapított meg ne­ki. Úgy számoltak, hogy ha az egyévi kötelező 2180 mun­kaóra után huszonnégy nap fizetett szabadság jár a tsz- tagnak, akkor a nyugdíjas tagot háromesztendei 4532 munkaóra után ennyi fizetett szabadság megilleti. A termelőiszövetkezet veze­tősége ezzel nem értett egyet. Alaptalannak minősítette a döntőbizottság határozatát, és a Nyíregyházi Munkaügyi Bírósághoz benyújtott kere­setében arra hivatkozott, hogy a nyugdíjas tsz-tag sem élvezhet előnyt a többiekkel szemben. Miután a tagsági egyenlőség! elvből következik, hogy a tsz tagjai csak az évi 2180 órai kötelező munka után kaphatnak fizetett sza­badságot, idős Cs. A. kérel­mét nem lehet teljesíteni, írásbeli munkamegállapodás esetében is csak akkor lett volna jogosult a fizetett sza­badságra, ha legalább évi 2180 munkaórát dolgozik, mint a többiek. A bíróság elfogadta ezt az érvelést. ítélete szerint a tsz alapszabályában nincs meg a termelőszövetkezeti törvény ama paragrafusa, amely lehe­tőséget ad arra, hogy a nem munkaviszonyban lévő, és nem folyamatosan dolgozó tag — természetesen arányo­san, különféle feltételekkel — fizetett szabadságot kap­hasson. Idős Cs. A. az előírt 2180 munkaóránál kevesebbet teljesített, azaz nem dolgozott folyamatosan, ezért fizetett szabadságra nem tarthat igényt. Levélírónk ereje megtört, és nem fellebbezett az ítélet ellen. Pedig jól tette volna, mert a szakemberek állás­pontja az, hogy a munkaügyi bíróság ítéletét felül kellene vizsgálni. A döntésnél ugyan­is nem vették figyelembe a2t a módosított rendeletet, amely kimondja, hogy a ter­melőszövetkezetben munkát végző nyugdíjas tsz-tagnák — a munkamegállapodásban meghatározott és teljesített munkamennyiség arányában — jár a fizetett szabadság. Mivel idős Cs. A. tsz-nyug- díjast a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet írásbeli mun­kaszerződés nélkül foglal­koztatta. ezért a ténylegesen munkával töltött órákhoz arányosan igazodva megilleti őt a fizetett szabadság. Ah­hoz azonban, hogy sokat vi­tatott járandóságát megkap­hassa, most már törvényessé­gi óvást kell kérnie... TÖRÉKENY ÉRZÉS A megdézsmált kegyelet Gyakoribb rendőri ellenőrzés a temetőben Tóth M. Ildikó Idegenvezető könyvtárosok A könyvtárak is készültek az új tanévre. Érthető is ez az igyekezet, hiszen szeptem­bertől nemcsak az iskolák % népesülnek be, hanem re­mélhetően egyre többen ke­resik fel majd a könyvtára­kat is. Ám, hogy valóban így le­gyen, a könyvtárosok sem ülnek ölhetett kézzel, ha­nem mint Tóth Lászlótól, a Drótvágógép Itt az almaszezon. Nemes Zoltán a Nyír­egyházi Mezőgazda- sági Főiskolai Tan­gazdaság apagyi ke­rülete lakatosa egy olyan drótvágót szer­kesztett, mely a cso­magolási munkát könnyíti. Selejt anyagokból olyan vágógépet konstruált, mely állítható dob­bal van ellátva, s az erre felcsévélt cso­magoló drótót mé­retre vágja. A vil­lanymotorral hajtott gép a tangazdasági igényeket egy mű­szakban üzemeltetve Is kielégíti. Évezredeken át engedelmeskedett az ember annak a szokásnak, hogy a temető nyugalmát nem szabad hábor­gatni. A temetőben ma már mines meg ez a kegyeleti nyu­galom és csend. Nem az‘„örök béke” ligetei, hanem egyre inkább a tolvajok paradicsoma: a hantokról ellopják a vi­rágcsokrokat, koszorúkat, névtáblákat, márványdíszeket, néha a kőkereszteket is. A közvélemény úgy tartja, a temető körbekerített hely, ezért a rend fenntartása a helyi tanács — a nyíregyházi Északi temető esetében — a temetkezési vállalat köteles­sége. Szekrényes András­nak, a vállalat főmérnöké­nek első szava az , hogy ők szívesen rendet teremtenének az Északi temetőben, csak­hogy nincs joguk az ellenőr- _ zéshez. Nem kérdezhetik meg az embereket, mit ke­resnek a síroknál, miért vi­szik el magukkal a virág­csokrot, miért ássák ki a ró­zsa- vagy leandertöveket. A temető ugyanis közterület, oda bárki beléphet. A vá­ros temetőrendelete ugyan kimondja, hogy a holtak vég­ső nyugvóhelyét őrizni kell, de néhány felekezeti temető ki­vételével sehol az országban nincs temetöőr! A kerítés ar­ra való, hogy a kóbor álla­tokat távol tartsa a síroktól. Táborszki László üzemve­zető, a temető gondnoka hoz­záteszi, hogy a város tanács­rendelete szerint a temetőben ember, vagy természeti csa­lás okoztai kárért a temető fénnototé&u la tanács)',, vafav- rrJtticViáz „üzemtítetöjté'' (áatte- n«*feds8ásési váíMáll n»ein r tar­tozik felelősséggel.ítia (jelen­tik nekik a lopásokat* ők azt tanácsolják, tegyen a hoz­zátartozó feljelentést a rend­őrségen. Ennek i ellenére hét éve— kivéve, .omiiJaer ; fel­bhörojanarta egy dUHhs ifjú'; .a súíkím-HifH —. egyerften eljá­rás sem indult meg. — Elterjedt a közvéle­ményben, hogy a temető dol­gozói közül sem mindenki vétlen... Táborszki László erőt vesz az indulatain, úgy mondja: — Mi a lehető legszigorúbb fegyelmet tartjuk a temető dolgozói között. Mivel az egyik legtörékenyebb és leg­sérülékenyebb érzés a ke­gyelet, a gyászolók számára szinte észrevehetetlen sza­bálytalanságért is nagy bün­tetés jár a temető dolgozó­jának. Az emberek azonban gyakran összetévesztik a ml dolgozóinkat azokkal, akik magánemberek felkérésére a sírokat pénzért ápolják. A vállalatnak — épp a híre ér­dekében — fontos, hogy a temetőben rend legyen. Ezért megkértük már egy tanácsi vb-ülésen a város rendőrka­pitányát, intézze el, hogy egy járőrkocsi legalább reggel és este menjen végig a temető­ben. A városi rendőrkapitány telefonon ígéretet tett la­punknak : ezután járőröznek majd a temetőben. Remélhe­tően a rendszeres rendőri elteaspafe víemítÁ hatással te«. <a ttűteejtükra. Ez aamö- than kevés, ’uaert a teitayptn. tán éjjel-nappal bárki be­mehet. Sírkőfeiállítéához csupán hétvégeken nem en- gwilttófc úsearoyagot, rasaíntt <u munkát? éJTgftdüUvezni keítt, a temeOk&zési vallalat nem szólhat bele, hogy ki, mikor dolgozik. Ám bizonyosan igen sok — nem törvényes és be­csületes úton járó — ember üzelmeire derülhetne fény, ha megvizsgálnák a „sírkö­vesek” iparengedélyét, pél­dául a közterület ellenőrök. A temetőben néha egy nap tízezer ember is megfordul, de ha soha senkit nem ellen­őriznek vagy igazoltatnak, még tovább romolhat majd ez az állapot. Tóth M. Ildikó nem volt gond a helyszíni átvétellel, s a minősítéssel sem. A mindenkori napi áfész felvásárlási áron érté­kesítette ki-ki a leszedett szilvát, s ennek a szerződés­ben meghatározott része il­lette meg a 44 vállalkozó mindegyikét. Fehérgyarma­ton már évek óta szívesen foglalkoznak a szilvával a tangazdaságiak, s különösen reményt keltő a termés állan­dó növekedése. megyei könyvtár módszerta­ni osztályának vezetőjétől megtudtuk — valóságos stra­tégiát dolgoztak ki, hogy hasznosságuk mellett von­zóvá is tegyék a könyvtára­kat; olyan intézményekké, ahová szívesen és gyakran látogat el a tanuló. Különö­sen fontosnak tartják, hogy a középiskolák első osztályos tanulói a városba kerülvén minél hamarabb jussanak el a könyvtárba, hogy majd a későbbiek során otthonos jártassággal, minél gyakrab­ban keressék fel. A gyer­mek így szinte „belenő” ebbe a környezetbe, és nem csu­pán a kötelező olvasmányok miatt keresi fel majd a könyvtárat. A könyvtárosok a legtöbb helyen a diákokat már az iskolában felkeresik. Város­néző sétára invitálják az el­sősöket, amelyen felkészült idegenvezetőként megismer­tetik a fiatalokkal Nyíregy­háza nevezetességeit, mű­emlékeit. Természetesen az irodalmi emlékek is szóba kerülnek, így szinte egyene­sen vezet el az út a könyv­tárba, ahol minden segítsé­get megkap majd a diák az intézmény, a könyvtárhasz­nálat megismeréséhez. Ter­mészetesen az első látogatá­sokat követően a későbbiek során is tartanak majd rend­szeres foglalkozásokat, könyv- ismertetőket, író—olvasó ta­lálkozókat vagy rendhagyó irodalomórákat.

Next

/
Thumbnails
Contents