Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-11 / 191. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. augusztus 11. Aas Öfoül éa a. háború Fellélegezhet hat arab állam amerikai választási előkészületeit Javultak Bush esélyei Az Irak és Irán között nyolc éve dúló háború ve­szélyének kitett, térségbeli hat arab állam most végre fellélegezhet. Az Öböl körze­tében a feszültség érezhe­tően csökkent az ENSZ-köz- vetítéssel létrejött tűzszünet, s a majdani béketárgyalások reményében. A háború nyolc éve alatt a térség országai: Szaúd-Ará­bia, Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok Szövetsége, Ka­tar, Bahrein és Omán külön­féleképpen Viszonyultak Iránhoz, jóllehet 1981-ben azért alapították meg a? Öböl menti országok együtt­működési tanácsát, hogy szö­vetséget alkossanak „minden külső agresszió” esetén. Miközben biztosították Ira­ki „testvéreiket” elvi szolida­ritásukról, és megpróbálták iráni szomszédjukat jobb be­látásra bírni, az évek során többé-kevésbé semleges ál­láspontot foglaltak el a há­ború kérdésében. Amikor jú­lius 18-án Irán hivatalosan bejelentette, hogy elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak 598. számú határozatát — ami már előrevetítette a konfliktus rendezését, — a szomszédos arab államok nem rejtették véka alá elégedett­ségüket. A mostani kemény vonal hívei, Szaúd-Arábia és ki­sebb mértékben Kuvait ko­rábban megkísérelték fel­venni a párbeszéd fonalát Teheránnal, de törekvéseik nem jártak sikerrel. Az irá­ni—szaúdi kapcsolatok még a háború kezdetén, 1981-ben megromlottak. Teherán meg­vádolta Rijádot, hogy pénz­ügyi és katonai segítséget nyújt Iraknak. Mi több a két ország kölcsönösen egymást vádolta, hogy nem teljesítik az OPEC-kel szembeni köte­lezettségeiket. (A szervezet­nek mindkét ország tagja.) A helyzet végül is 1984. jú­lius 31-én éleződött ki, ami­kor a mekkai zanádoklat so­rán iráni zarándokok és szaúdi rendfenntartó erők csaptak össze. Szaúdi mérleg szerint az incidens 402 halá­los áldozattal járt. Végül ez az esemény megadta a ke­gyelemdöfést a két ország kapcsolatának, amely né­hány hónap múlva meg is szakadt. Az Öböl menti ta­nács addigi fennállása alatt ez példátlan esemény volt. A megszakítás után Szaúd-Ará­bia határozottabban Irak oldalára álLt és szabályszerű sajtókampányt folytat Tehe­rán ellen. Jóllehet Kuvait teljesen szo­lidáris volt Irakkal, mégsem tette meg a Teheránnal fenn­tartott kapcsolatok teljes megszakításához vezető lé­pést, holott a harmincszor nagyobb lélekszámú Irán, amely ráadásul Kuvait part­jaitól csak 20 km-re terül el, több ízben tett destabi- lizáiási kísérletet a kis arab országban. Kuvait elhatározta 1987 szeptemberében, hogy öt iráni diplomatát kiutasít, miután hivatalosan Teheránt tette felelőssé egy kuvaiti te­rületre kilőtt rakéta miatt. 1983-ban számos merénylet volt Kuvaitban, amelyet a helyi sajtó az „iráni ötödik hadoszlopnak’” tulajdonított, nem is szólva a múlt év áp­rilisában Irán-bairát légika­lózok által eltérített kuvaiti Boeing 747-es tragédiájáról. Teherán az elmúlt télen — szíriai közvetítésnek kö­szönhetően — lépéseket tett az Öböl menti tanács álla­mai irányába. Szaddam Husz- szein iraki elnök nem késle­kedett, hogy figyelmeztesse a tagállamokat „a szervezet egységét szétzúzni próbáló iráni lépések veszélyességé­re”. Ennek ellenére úgy tű­nik, a kemény vonal hívei­nek nem sikerült befolyásuk alá vonni az iszlám köztár­sasággal folytatott párbeszéd többségben lévő híveit. A legújabb közvélemény­kutatási adatok szerint je­lentősen javultak George Bush esélyei. A Republiká­nus Párt elnökjelöltje, aki csak a jövő heti, New Orle- ansban megtartandó tanács­kozáson lesz hivatalosan is jelölt, most alig hét ponttal marad el demokrata párti el­lenfele, Michael Dukakis mö­gött, holott korábban hátrá­nya 17 pont volt. Bush arra számít, hogy a párttanácsko­zás televíziós látványossága tovább javítja esélyeit a no­vemberi választásra. Ebben mindenekelőtt Reagan elnök segítségére számít. Reagan már bejelentette, hogy részt vesz majd válasz­tási gyűléseken Bush népsze­rűsítése érdekében. Az elnök a jövő héten beszédet mond a republikánus párttanács­kozás megnyitóján, de nem lesz jelen, amikor Bush hi­vatalosan is megkapja a je­lölést a küldöttektől. A párt­tanácskozás négy napig tart majd, A Demokrata Párt el­képzeléseit, a Reagan-kor­Szerdán újabb zavargások törtek ki a burmai főváros­ban, miután kedden legkeve­sebb harminchatan vesztet­ték életüket a karhatalom és a tüntetők összecsapásaiban. Rangun több részéből lö­véseket hallani — közölte egy helyi lakos a Reuter brit hírügynökséggel. Az AP ame­rikai híriroda szerint szer­dán járműveket és üzleteket gyújtottak fel a tüntetők. A Romániában megnöveke­dett az illegális terhesség­megszakítások száma. Ezt közölte a demográfiai kérdé­sekről előterjesztett jelentés, amelyet az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottsága tárgyalt meg. A testület ar­ra kérte az egészségügyi mi­nisztériumot, továbbá a nép­mányzat nyolcéves működése eredményeit hangoztatva, en­nek a politikának a folyta­tását ígérjék. A republikánus programtervezet támadja a demokraták által javasolt külpolitikai és katonapoliti­kai elképzeléseket, a szociál­politika terén pedig egyes területeken igyekszik túllici­tálni Dukakis terveit, más területeken viszont megvaló- síthatatlannak minősíti azo­kat a költségek miatt. Dukakis egyelőre nem vál­toztatott választási taktiká­ján, de meglepő módon meg­dicsérte Reagan elnök kül­politikáját, főként a szovjet —amerikai kapcsolatok javí­tása és a leszerelés terén el­ért eredményeket. A Demok­rata Párt elnökjelöltje azon­ban azt mondotta, hogy nem ő közeledett Reagan politi­kájához, hanem az elnök mó­dosította saját korábban han­goztatott elképzeléseit, s ez­zel „ő került közelebb” a Dukakis által korábban meg­fogalmazott külpolitikai prog­ramhoz. francia AFP szerdai burmai tömegtájékoztatási közlések­re hivatkozva arról számolt be, hogy a hétfő óta tartó zavargásokban ezerötszáz embert vettek őrizetbe. Dip­lomáciai források szerint burmai katonák puskatussal bántalmaztak egy brit kato­nai attasét, aki megtagadta, hogy átadja nekik a fényké­pezőgépét. tanácsokat és egészségügyi szerveket, hogy tegyenek ha­tározott intézkedéseket „a káros gyakorlat” megszünte­téséért. Ezenkívül felhívta az orvosok, orvosegészségügyi dolgozók figyelmét arra, hogy szigorúan tartsák tisz­teletben a törvényes előírá­sokat. lilább zavargások Burmában Terhességmegszakítás Romániában KOSSUTH RADIO 8,30: Éneklő Ifjúság. — 9,00: Napközben. — 11,00: A Szabó család. — 11,36: Üt a láthatat­lan házhoz. Epizódok Lénárd Sándor önéletírásából. — 12,45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,10: Zenei Tükör. — 14,45: Labirintus. — 15,00: Szóról szó­' ra. — 16,05: Szívesen hallgat­í tűk. — 16,51: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa Bárdos Laj cis-műveket énekel. I — 17,00: Világbanki hitellel az élelmiszeripari felsőoktatásban. — 17,30: Csajkovszkij: Hattyúk ‘ tava — balettszvit. — 18,00: Kri- i tikusok fóruma. — 19,23: Az- ötkarika jegyében. — 19,38: Té- * nyék és tanúk. — 20,18: Kodály I Op. 9-es sorozatának Balázs j Béla-dalai. — 20,30: a tudomá- 3 nyok és a tudománypolitika az { 50-es években. — 21,00: Tölt- : sön egy órát kedvenceivel! — i 22,00: Hírvilág. — 22,30: Barokk ; muzsika. — 23,00: Nyáresti mu- ! 2sika. PETŐFI RADIO 8,05: Napraforgó. — 9,05: Ope- i rettkedvelőknek. — 10,00: Ri­s valdafényben. — 11,10: Térkép és Utravaló. — 12,10: Nemzeti­ségeink zenéjéből. — 12,42: Da­lok a Balkánról. — 13,05: Win­netou. Kari May regénye. — 13,35: Szív. Edmondo De Ami- cis regénye. — 14,30: Nóták. — 15,05: Hetet egy csapásra. — 15,32: Szórakoztató antikvári­um. — 16,12: Százéves a szó­rakoztatózene nagy mestere: Irving Berlin 2. rész. — 17,05: Szerencsecsütörtök. — 19,05: A Poptarisznya dalaiból. — 20,00: Kérted — hallgathatod! — 20,30: Slágerlista. — 21,05: Egy hírhe- dett kalandor a XVII. század­ból. Jókai Mór regénye. — 21,25: Népdalok. — 21,50: A Ma­gyar Rádió Karinthy Színpa­da. Ablakon a pénzt! Kaposy Miklós gazdasági kesergője III. rész. — 22,45: Elia Fitzgerald énekel. — 23,10—0,14: Rockpano­ráma. BARTÓK RADIO 9,08: Mozart: Esz-dúr szim­fónia K. 132. — 9,30: Berlioz: Benvenuto Cellini. Kétfelvo- násos opera. Közben: 11,10: Magyarán szólva. — 11,25: Az operaközvetítés folytatása. — 12,38: A Budapest Fúvósegyüt­tes felvételeiből. — 13,05: A heavy metal kedvelőinek. — 14,00: Kamarazene gitárral. — 14,30: Szonda. — 15,00: Bach­művek. — 16,00: Cesare Siepi operafelvételeiből — 16,25: Var­sói ősz 3. — 17,30: Zeneközei­ben a magnósok. — 18,30: In límba materna. Román nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.05: Holnap közvetítjük. — 19,35: Kamarazene korabeli hangsze­reken. — 20,15: Külföldi tudó­soké a szó. — 20,30: Oj kom­pakt lemezeinkből. — 21,35: Operaest. — 22,25: Napjaink zenéje. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Várkonyi Zsuzsa.) — 17,30: Hí­rek — Olasz slágerek — Bánsz- ki István könyvszemléje — Víztársulások a város peremén (Korpás Éva). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika, lap­szemle, müsorelőzetes. (A dél- utáni adás szerkesztője: Veszp­rémi Erzsébet.) MAGYAR TV 8,55: Tévétorna nyugdíjasok­nak. — 9,00: Képújság. — 9,05: Teledoktor. Az allergiákról. — 9,15: Fókusz. — 9,50: A Korall- sziget. Ausztrál kalandíilm-so- rozat IX/1. rész. (ism.) — 10,15: A láthatatlan nyomozó, (ism.) — 11,25: Képújság. — 16,55: Hí­rek. — 17,05: Hazai Tükör. — 17,25: Telesport. — 18,3,5: Rek­lám. — 19,05: Esti mese. — 19,15: Lottósorsolás. — 19,20: Tévétorna. — 19,25: Reklám. — 19,30: Híradó. — 20,10: Reklám. — 20,15: Szomszédok. 34. — 20,45: A hét műtárgya. — 20,50: Hírháttér. — 21,35: A tűzön át. Szovjet film. — 22,45: Hír­adó 3. 2. MŰSOR 17,55: Képújság. — 18,00: Mo­zart. 6 .rész. — 19,25: Hírek szlovák nyelven. — 19.30: Szlo­vák nyelvű nemzetiségi műsor. — 20,05: Képújság. — 20,10: Aki elnök akar lenni. Amerikai do­kumentumfilm. — 21,05: Híradó 2. — 21,20: Az ősrégi betűk titka nyomában. A múlt tanúi. Csehszlovák kisfilm. — 21,35: Országok, emberek, életek. Tö­rök film. — 23,05: Képújság. SZLOVÁK tv 1. műsor: 15,40: Orvosi taná­csok. — 15,50: A nap percei. — 16,CO: Grand Prix (tenisz). — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Kék fény. — 19,30: Híradó. — 20,00: Tévékomédia. — 20,25: Publicisztika. — 21.10: Dalok a képernyőről. — 21,30: Autósok, motorosok magazinja. — 22,10: Zenés film (ism.) 2. műsor: 18,20: Grand Prix (tenisz). — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Uszítás (tévésorozat). — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Hosszú utat tettél meg, Katie (befejező rész). SZOVJET TV 13,30: Hírek. — 13,45: Doku­mentumfilmek. — 14,35: Rajz­filmek. — 14,55: Hírek. — 15,00: Zenei kincsestár. — 15,45: Ti­zenhat évig és azon túl. — 16.45: Világhíradó. — 17,05: Az ember és a törvény. — 17.35: Rajzfilm. — 17,50: Verdi 9. rész. — 19,00: Híradó. — 19,40: Az át­alakítás reflektorfényében. — 19,50: Barátok a képernyőn. — 20,50: Világhíradó. — 21,00: Nemzetközi könnyűzenei fesz­tivál. — 22,05: Előnyös szerző­dés. — 23,10: Hírek. — 23,15: Moszkvai múzeumok remekmű­vei. — 24,00: Régi korok meló­diái. SKY CHANNEL 7,30: Gyermekműsor. — 8,35: Rockshow. — 9,35: Könnyűze­ne. — 10,05: Popzene. — 11,05: Slágerista. — 12,05: Zenés ma­gazinműsor. — 13,05: Egy má­sik világ. Amerikai filmsoro­zat. — 14,00: A show csillagai. — 14,30: Nemzetközi hírmaga­zin. — 15,00: Amerikai egyete­mi futball. — 16,00: Rockshow. — 17,00: Gyermekműsor. — 18,00: Megbélyegezve. Western- filmsorozat. — 18,30: Légi híd a vadon felett. — 19,00: Ko­média. — 19,30: Akciófilm a tűzoltókról. — 21,20: Divat- körkép. — 21,50: Birkózás. — 22,50: Együléses gyorsasági autóverseny. — 23,50: A soul- zene nagyságai. — 1,00: Sir Sidney Nolan. — 2,00: Lalique Glass az üvegtervező. — 2,15: Ben Nicholson. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: AZ ÖRDÖG JOBB ÉS BAL KEZE (ol.— NSZK). Videoház: Mozi: A SZALA­MANDRA (ol.—ang.). Ea.: 16, 18 és 20 óra! Video: KONVOJ (USA). Ea.: 9, 11, 14 óra! Kertmozi: INDIANA JONES ÉS A VÉGZET TEMPLOMA (USA). Béke mozi: AGYÜ GOLYÓ­FUTAM (USA). Móricz mozi: GYILKOSSÁG A SÖTÉTBEN (dán).---------------------------------------------------------—----------------\ \ Szent István egyházszervezete A HITTÉRÍTŐ PAPOK­NAK nehéz volt elfogad­tatniuk a pogány magya­rokkal az új hit istenét. A Szent Benedek-rend lelkes szerzeteseinek és a soraik­ból kikerült püspököknek buzgó munkája azonban lassan megtermetté gyü­mölcsét. Szaporodtak a ke­resztények, s lelki gondozá­sukat szervezett keretekbe kellett foglalni. 1001-ben te­hát elküldte a király az ak­kor, húsvétkor éppen Ra- vennában időző II. Szil­veszter pápához Asztrik — szerzetesi fölvett nevén Anasztáz — apátot a kérés­sel: hagyná jóvá az első magyar egyházmegye felál­lítását Esztergom székhely­ivel és érsekségi ranggal. Tehát a király székhelye lett egyúttal a kialakuló magyar egyházi szervezet központja. A pápa az esz­tergomi érsekség létesítésén kívül István királynak sza­bad kezet adott püspöksé­gek szervezésére is. Szent István nem késle­kedett, hiszen, amint fiának, Imre hercegnek írta: „A királyi palotában a máso­dik helyen áll a vallás után az egyház... s a királyi méltóság a harmadik helyet a főpapoknak adja, akik nélkül nem állhatnak fenn a királyok és országok, mert őket rendelte az Isten az emberi nem őrizőivé . .Az esztergomit időrendben kö­vető két egyházmegye közül az egyik a veszprémi, a ki­rályi család birtokából a mindenkori magyar király­né számára kihasított ura­dalom gócpontjával. A má­sik pedig az Árpádok csa­ládi központjában, Kalo­csán valószínűleg 1002-ben felállított püspökség. 1009- ig még Pécs, Győr és Eger központtal létesített István király egy-egy püspök által kormányzott egyházmegyét. A felállított püspökségek a részükre kijelölt egyház- megyei terület népeitől egyházi tizedet (dézsmát) szedtek. A bibliai eredetű tized a VI. század óta vált kötelező szolgáltatássá a keresztény egyházban. Kez­detben a püspök kapta, de a 847. évi mainzi zsinat ha­tározata szerint a dézsma- jövedelem négy egyenlő részre osztandó. Egy rész a pöspöké, a második a plé­bánosé, a maradék két rész a plébániatemplom felsze­relésére, illetve a szegények segélyezésére fordítandó. A dézsma - egyetemes egyházi adó volt. Mint István első törvénykönyve mondja: „akinek Isten tízet ad egy évben, a tizediket adja Is­tennek”. A gabona és egyéb termés mellett az állatsza­porulat, és minden egyéb jövedelem, még a királyi jövedelmek — vámok, ré­vek, pénzverés — tizedrésze (decima) is az egyházat il­lette. ISTVÁN KIRÁLY ELSŐ TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN elrendelte, hogy „a papok pedig és az ispánok hagy­ják meg az összes falusi bírónak, hogy ezek paran­csára vasárnap mindenki menjen templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik”. Mivel kezdetben ke­vés volt a templom, inkább csak a váras, vásáros he­lyen, e törvény végrehajtá­sa feltehetően nehézségekbe ütközött. Ezen segített a második törvénykönyv, amely elrendelte, hogy min­den tíz falu építsen temp­lomot, s adjon fenntartásá­ra két cselédet, egy mént, egy kancát, két tehenet, hat ökröt és harminc ap­rójószágot, természetesen a templomépítéskor végzett közmunkán felül. A plébá­niatemplom " felszereléséről — ruhákról, kelyhekről, ol­tártakarókról — a király­nak, papról és miseköny­vekről a püspöknek kellett gondoskodnia. S hogy eb­ben Szent István példát mutatott, bizonyítja azt a jelenleg Münchenben őr­zött Gizella-kereszt, és a koronázási palást, amely miseruhának készült. Az a munka, amely a szertartáskönyvekkel való ellátás következtében a püspökre hárult, azt ered­ményezte, hogy a püspök­ségeken megkezdődött a la­tin nyelv, írás, olvasás ta­nítása és a kódexíró papok képzése. A HITTÉRlTÉSBEN Ist­ván király legjobb se­gítői és támaszai a szerze­tesek voltak, mindenekelőtt a hazánkba elsőként érke­zett Szent Benedek-rend képviselői, akiknek már Gé­za fejedelem kezdte építtet­ni Szent Márton pannon­halmi monostorát, de ame­lyet csak 1002-ben fejeztek be. Ekkor adta ki István ki­rály azt a kiváltságlevelet, amelyben biztosította Pan­nonhalma részére Monte- Cassino bencés anyaház ki­váltságait. Az apátság meg­kapta Koppány somogyi birtokait, s az innen járó tizeden felül Somogy szol­ganépe minden tizedik gyer­mekét is az apátságnak volt köteles adni. A király ezt a rendkívüli adományt azért tette, mert Pannonhalmát jelölte ki a magyar egyházi utánpótlás egyik központ­jául. Itt képezték a térítő és prédikáló papságot, ez lett a bencés művelődés ott­hona. A pannonhalmi apát nem volt a megyés püspök­nek alávetve, hanem köz­vetlenül az esztergomi érsek alá tartozott, és peres ügyei­ben a király bíráskodott. Nyitra vidékén Szent Ipolynak a X. század végén alapított Zobor-hegyi mo­nostorában a szerzetesek remeteéletet éltek, tehát nem végeztek aktív hittérí­tést és oktatást, mint a pannonhalmiak, és az 1037- ben új, díszes kőépületben elhelyezett pécsváradi ben­cések. Veszprém-völgyben alapította a király az első hazai apácakolostort a fe­leségével jött bajor apácák és magyar nők számára, va­lószínűleg még a veszpré­mi püspökség alapítása előtt. 1019-ben Zalavárott, utána Bakonybélen emelt monostort, s ő vetette meg az alapját az aracsai apát­ságnak is. Marosváron, Sá­ron, Oroszlámoson, Tatán és Jákon különböző nagy­urak és főpapok alapítottak monostorokat a király buz­dítására. A TÉRÍTÉS ELŐREHA­LADÁSÁVAL a megkeresz- telkedett magyarokat az or­szág keleti részén is egy­házi szervezetbe rendezték István király parancsai. Egymás után jött létre az erdélyi, a bihari, a Csaná­di, majd az egri és kalocsai egyházkerület határainak módosításával a váci püs­pökség. Szent István 1038- ban bekövetkezett halála­kor az ország két érseki (Esztergom, Kalocsa) és nyolc pöspöki egyházme­gyére, s ezek mindegyike négy-öt főesperesi kerület­re tagozódott. „Méltán nyer­te el hát birodalma hatá­rain belül az apostol nevet — írja Hartvik győri püs­pök 1100 körül —, mert no­ha az evangélium hirdeté­sének tisztét ő maga el nem vállalta, a hit hirdetőinek megteremtette a gyámolítás és gondoskodás vigaszát...” így aztán Szent István óta viselik á magyar kirá­lyok a különleges, apostoli királyi címet, amelyet hí vatalosan 1753-ban erősített meg XIII. Kelemen pápa (Vége) HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG 1988. augusztus 11., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents