Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-10 / 190. szám
XLV. évfolyam, 190. szám AKA: 1,80 FORINT 1988. augusztus 10., szerda lagárat fizetnek értük. A Virginia típus után, ütemezés szerint, várják a kerti és a kallói dohányfajták amelyhói a nyíregyházi » ben . '0 tonna a terv. A .. i gye- ékhely dohány formen táló vállalatához a nyíregyházin kívül a nagy káliói, a nyírbátori, a debreceni és a vá- sárosnaményi dohánybeváltó szállít alapanyagot. Ülést tartott a Politikai Bizottság Megkezdte működését az MSZMP KB szóvivői intézménye: kedden Major László, a KB Iroda vezetője, a Központi Bizottság szóvivője tájékoztatta a sajtó munkaLegSejlettebfoek között is Imponáló a búzatermés Az ország kenyere már hosszú évek óta nem az aratás sikerétől függ, a betaka- • rított búzának ugyanis alig egyharinadából őrölnek csak lisztet. Persze nem kell különösebb közgazdasági képzettség annak megállapításához, hogy a kenyérsütéshez felhasznált búza aránya a mindenkori termés nagyságától függ. Az idén nincs ok panaszra, az eddigi hivatalos nyilatkozatok szerint: jó a búzatermés. Ez persze így önmagában nem sokat mond. De ha valaki veszi a fáradságot és a statisztikai zsebkönyvekben utánanéz a búza eddigi termésátlagainak, akkor rájöhet, hogy ha a 4 tonna fölötti termésátlagokhoz képest mondják jónak a termést, akkor imponáló mennyiségről lehet szó. Egyébként az utóbbi évek búza átlagtermései alapján a világ legfejlettebb mezőgazdaságú országai között Magyarországnak dobogós helyezése van. A világszínvonalon is jegyzett termésátlag persze nem a jó, illetve nem csak a jó természeti adottságoknak köszönhető. Több évben olyan rossz időjárás jött a búzára, hogy a hagyományos módszereken nyugvó elmélet szerint meg sem tudott volna nőni, a kombájnok mégis a tervezett hozamokat takarították be. Hogy a búza eny- nyire függetleníteni tudta magát az időjárástól, az az intenzív fajtáknak, a nagy mennyiségű és okszerűen adagolt műtrágyának, a termelés komplex gépesítésének, azaz a termelési tényezők tudatos összhangjának volt köszönhető. Szükség is volt rá, mert — bővítve a kört — a gabona- exportból, illetve a gabonával mint abrakkal felhizlalt állatok, állati termékek exportjából származik az agrár ágazat exportárbevételének több mint a fele. A gabona- termelés bruttó termelési értéke évente eléri az ötmilli- árd forintot. A gazdaságok azonban csak olyan búzát tudnak termeszteni, amilyen vetőmagot kapnak. Húsz év óta a hozam növelése a legfontosabb szempont. Változásra sem lehet egyik napról a másikra számítani, hiszen csak a nemesítés eltart vagy nyolc évig, és legkevesebb három év kell, amíg. a — szaknyelven szólva — köztestermesztésbe kerülhet az új, kiváló minőségű, drágábban eladható, de óhatatlanul kevesebbet termő fajta. Mézesmadzag K özségi könyvtárosok panaszkodnak: gond van a mezőgazdasági könyvekkel. Főleg azokkal, melyek a kiskerttulajdonosokat érdekli, a háztáji termeléssel és állattartással foglalkoznak. A könyvnapok alkalmával megjelennek a szép prospektusok, van ajánlat bőven, de a gyakorlatban mindez nem hat. A könyvek későn érkeznek, ha érkeznek a könyvtárakba, néha olyankor, amikor már jobbak is megjelentek. így aztán azok, akik egy-egy hirdetés után betérnek, hogy a hasznos irodalmat keressék, csalódva távoznak. Márpedig a könyv — de sokszor írtuk! — termelőerő, olyan tényező, ami nélkülözhetetlen. A kistermelő is szerkezetet akar váltani. Gyorsan igyekszik alkalmazkodni a piachoz. Ehhez a piaci információn kívül nagyon kellene az a szakirodalom, mely gyorsan, frissen áll rendelkezésére. Az ésszerű az lenne, ha ezek a művek elsőbbséget kapnának, elegendő mennyiségben készülnének, időben jutnának el boltba és könyvtárba. És ez utóbbit azért is szorgalmazom, mert a könyv drága, s bizony ma sok ember szívesebben kölcsönöz, mint vásárol. A magyar könyvtárak ellátása nem gondtalan, mondhatjuk elég régóta. Érdemes lenne megvizsgálni a terjesztőknek, miként lehetne ezen változtatni. M ert addig a mezőgazdasági könyvhónap minden hírverése, reklámja csak mézesmadzag. Bár lehet, hogy erről is megjelenik egyszer egy 'szakkönyv. Hiszen a mézet és a kendert is a mezőgazdaságban termelik. Bürget Lajos társait a Politikai Bizottság aznapi üléséről. A tájékoztatón részt vett Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Thürmer Gyula, a Központi Bizottság munkatársa. Major László az ülésről elmondta: a testület megvitatta és elfogadta a magyar párt- és kormányküldöttség jelentését a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének július 15— 16-ai varsói üléséről. Hangsúlyozta, hogy az alapvető kérdésekben folytatott rendszeres és érdemi konzultáció, az álláspontok demokratikus összehangolása a nemzeti és a közös érdekek érvényesítését segíti elő. A Politikai Bizottság fontosnak tartja, hogy a tagállamok korábbi javaslatainak és a most elfogadott nyilatkozatának megfelelően, mielőbb tárgyalások kezdődjenek az európai fegyveres erők* és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről. Hazánk érdekelt abban, hogy a csökkentéseknek már az első szakasza az országunk területén lévő erőkre is kiterjedjen. A Politikai Bizottság rendkívül fontosnak tartja azt a törekvést, hogy az emberi jogi és humanitárius kérdések a jövőben nagyobb hangsúlyt kapjanak a szocialista országok együttműködésében, s a Varsói Szerződés keretében létrejöjjön az ezzel foglalkozó különbizottság. A testület tájékoztatást hallgatott meg a VSZ-tagál- lamok pártvezetőinek július 16-ai varsói munkatalálkozójáról. Üdvözölte a megbeszélések rendszeressé válását, az együttműködés fejlesztését érintő érdemi, kötetlen vélemény- és tapasztalatcsere folytatását. A Politikai Bizottság nagyra értékelte Grósz Károly és Wojciech Jaruzelski varsói munkatalálkozóját. A megbeszélés megmutatta, hogy az MSZMP és a LEMP egyaránt érdekelt a szocializmus nemzetközi méretű megújulásában. Mindkét ország a szocializmus korszerűsítésére, átfogó politikai és gazdasági reform következetes megvalósítására törekszik, nemzeti sajátosságainak figyelembe vételével. A problémamentes politikai kapcsolatok jó alapot jelentenek az ideológiai tapasztalatok cseréjének bővítéséhez, továbbá a gazdasági kapcsolatainkban eddig elért eredmények megőrzéséhez, illetve a lehetőségek jobb hasznosításához. A Politikai Bizottság ugyancsak meghallgatta és (Folytatás a 4. oldalon) ^ A Budapesti Szeszipari V általat óbudai üzeme négy, különféle ízű, új Queen üdítőital-család palackozását kezdte meg. A kánikulai napokban a cola, tonik, mangó, kiwi ízesítésű italból naponta 16 ezer 1,5 literes palackot töltenek. Újdonság az is, hogy az üdítők átlátszó műanyag palackba kerülnek, amit a gyár a Borsodi Vegyi Kombináttól vásárolt alapanyagból készít. Az új üdítőital és csomagolási technológia az óbudai üzem idén befejeződő rekonstrukciójával vált lehetővé. (MTI fotó) Lehetnek-e körzeti központok? Városi rangra pályázik negyvenegy település Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megkezdte azoknak a pályázatoknak az értékelését, amelyekben 41 település kéri várossá nyilvánítását. Az ÉVM szakemberei a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal, a Központi Statisztikai Hivatal és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szakértőivel egyeztetik a javaslatokat. Alapvetően azt vizsgálják, hogy ezek a települések lehetnek-e olyan körzeti központok, amelyeknek kereskedelmi, oktatási, egészségügyi, kulturális és gazdasági intézményei a 20—30 kilométeres körzetben levő falvak jó színvonalú, középfokú ellátásáról gondoskodhatnak, továbbá városias településközponttal és infrastruktúrával rendelkeznek. Az ország távlati terület- és településhálózat-fejlesztési terve is főként a középfokú ellátásra alkalmas körzetközponti városok számának növelését szorgalmazza. Hosszú távon 150—250 település láthat el ilyen feladatokat. Jelenleg csak 125 városa van az országnak, további 19 település pedig városi jogú nagyközség. Kedvező, hogy most mind a 19 kérte várossá nyilvánítását, s így megszűnhet a városi jogú nagyközségek településkategóriája, amelyet 5 évvel ezelőtt hoztak létre, de a tapasztalatok szerint nincs szükség az ilyenfajta rangsorolás fenntartására. A 41 pályázó közül 25 község olyan település, amely járási székhelyként vagy mezővárosként korábban is körzetközponti szerepet töltött be, s e feladatkör ellátásához kapcsolódó épületekkel — járásbíróság, járási tanács stb. — is rendelkezik. így várossá nyilvánításuk időszerű. Egyes, nem hivatalos véleméModern kis üzemmé fejlődött a Budapesti Bőrdíszmű Szövetkezet nagykállói részlege. Az ABC-szalag mellett táskákat, szatyrokat, tolltartókat készítenek az ügyes kezű asszonyok. nyék szerint viszont máris sok a város az országban, de valójában ennek ellenkezője az igaz. Jelenleg ugyanis az ország lakosságának 58,9 százaléka él városban, s ha a most pályázó 41 település mindegyike elnyerné a városi rangot, akkor is csupán 62,2 százalékra emelkedne ez u/. arány. Európa számos országában nagyobb a városlakók aránya, s a szocialista államok közül Csehszlovákiában és az NDK-ban a 70 százalékot is meghaladja ennek mértéke. A pályázatok részletes vizsgálatainál kiderült, hogy egyes települések a szomszédos falvakkal történő egyesüléssel vélik megteremteni a várossá nyilvánítás alapvető feltételét. Ezek nem veszik figyelembe, hogy a gyakorlatban országszerte ellentétes folyamat érvényesül: a korábban egyesített társközségek szétválása, önállósodása. A várossá válás érdekében összeolvasztott falvak elveszítik közigazgatási önállóságukat, és nevüket is legfeljebb városrészként őrizhetik tovább. Különösen célszerűtlen az egyesülés például a városi jogú Tab nagyközség és 11 társközségének esetében, mert ezek a falvak szétszórtan, 25 kilométeres körzetben helyezkednek el. Az ÉVM nem támogat ilyen törekvéseket. Az egyesülést akkor látja indokoltnak, ha már összeépültek az egymás melletti települések. Szükségesnek tartja viszont, hogy a felesleges egyesülések elkerülésére módosítsák az alkotmányt, s az mondja ki: a városnak is lehessen társközsége. Az eddigi szakértői egyeztetések szerint a 41-ből 35 pályázat felel meg a várossá nyilvánítás feltételeinek. A végső szót azonban — Várhatóan még az év vége előtt — az Elnöki Tanács mondja majd ki a Minisztertanács javaslata alapján. Dohányszezon Üdítőital-újdonság: Queen Negyven tonna Vi ■ ia típusú dohányt augusztusban a ny íiegi iiázi dohánybeváltó üzem. Ennek nagyrészét nagyüzemek szállították, míg a kisebbiket magántermelők. A korábbi aszályos időszak után az utolsó pillanatban érkezett a csapadék, így remélik az üzemben, hogy a tervezett 1613 tonnát beszállítják. Az eddig beérkezett dohány körülbelül 80 százaléka a jobb fajták közé tartozik, tonnánként 80—90 ezer forintos átJelentés a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének üléséről, beszámoló Grósz Károly tengerentúli látogatásáról Virginia után kerti és kallói
