Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-08 / 188. szám
1988. augusztus 8. Kelet-Magyarország 3 „Felnőve a piacdiktálta igényekhez..." Itt a 11-277! Autócsodák Záhonyban Bodnár István újságíró válaszol Compack-bázi* a vázát vérkeringésében A héten — bizonyara a szabadsagolasok miatt — kevesebb kérdés érkezett a szerkesztőségünkhöz. Néhányan viszont egyéni sérelmeikről írnak. Nekik személyesen válaszolok. Több termelő az iránt érdeklődött, hogy vajon az idei szezonra is érvényes-e a Nyíregyházi Városi Tanácsnak az a rendelkezése, amely szerint alkalmi árusítóhelyeken is lehet zöldség-gyümölcsöt értékesíteni. Az egyik olvasó azt is kérdezi, hogy hol találhatók ezek a kijelölt helyek, és a rendelkezés vonatkozik-e virágárusításra is. — Nos, a városi tanács termelés-ellátás-felügyeleti osztályától megtudtuk, hogy a korábban kiadott rendelet most is érvényes. A tapács tizenöt alkalmi elárusítóhelyet jelölt ki a megyeszékhelyen. Ezeket hely hiányában részletesen most nem áll módunkban közölni, de a listát bárki megtekintheti a tanácson, vagy telefonon is felvilágosítást kérhet erről. Jó hír a virágtermelőknék! A korábbi évek gyakorlatától eltérően nemcsak a temető előtt, hanem a kijelölt helyeken is szabad virágot árulni. Az osztály további alkalmi árusítóhelyek létesítését is tervezi, és várja az erre vonatkozó véleményeket, javaslatokat. Budapestről küldött levelében Késmárki László arról számolt be, hogy az idén a gergelyiugornyai kempingben töltött néhány napot. El volt ragadtatva a Tiszától, a tengerpartra emlékeztető fövenyes homoktól, a festői szépségű tájtól. Csak egy dolog zavarta — kempingező társaival együtt — nyugalmát, a sokszor éjszakába nyúló hangos diszkózene és az egyéb zenés mulatságok harsány zaja. Levélírónk azt tanácsolja, hogy a hivatalos szervek ne engedjék meg a kemping és a különböző üdülök tőszomszédságában az efféle csendháborítást, vagy legalábbis hozzon a tanács egy olyan rendeletet, amely este 10 óra után véget vetne ennek. — Tanácsát ezután továbbítjuk az illetékeseknek. Valóban el kell dönteni, hogy szórakozó- vagy üdülőterület-e az ország egyik legszebb vízpartja. El kell ismerni azt is, hogy éppen az említett presszók és büfék szolgáltatásával örvendetesen javult a terület ellátása, ám bizonyára azt senki sem találja kívánatosnak, hogy az éjszakába nyúló zene-bona a táborozok, üdülők nyugalmát háborgassa. Nyíregyházáról, a Jósaváros- ból is érkezett két hasonló panasz. Mindkét bejelentő amiatt panaszkodik, hogy a Bánki Dónál Szakközépiskolában szombatonként hajnalig tartó mulatságokat rendeznek, és az ezzel járó zsivajos zene zavarja a környék nyugalmát. — Érdeklődésünkre az iskolában elmondták, hogy valóban rendeztek szűkebb körű családi összejöveteleket. A jövőben ezek számát viszont korlátozzák, és a csendrendelet betartására is jobban ügyelnek majd. Több olvasónk kérdezi, miért kellett Nyíregyházán a Korányi IV. építkezésén a villanyt légvezetéken vezetni, ami csúnya, rontja a környezetet, amikor a közeli utcákon mindenütt földkábelt építettek ki. — A TITÁSZ-tól kapott információ szerint azért, mert a légvezeték olcsóbb, mint a földkábel és tőlük ezt így rendelték meg. Megjegyzésünk csupán annyi: vajon a drága közművesített telekárból miért nem telik földkábelre? Dékány Józsefné azt tette szóvá, hogy az üzletekben mostanában nem lehet kapni Nívea krémet, Óceán fogkrémet és mosogatáshoz alkalmas gumikesztyűt. — Az Alföldi Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat telepvezetőjétől megtudtuk, hogy mivel ezek a cikkek importalapanyagból készülnek, valóban kevesebbet küld a gyártócég, így kisebb mennyiséget tudnak ők is a boltokba szétosztani. Más testápolási cikkek és fogkrémek forgalmazásával igyekeznek az akadozó ellátást javítani. Kisszekeresi olvasónk a községükben lévő XV. században épült templom felújításának a sorsáról érdeklődik. A falubeliek nagy örömére a műemlék templom rendbe hozatalát az elmúlt évben megkezdték, ám néhány hónapja a munkálatokkal leálltak. Most teteje sincs a templomnak. Mikor folytatják a felújítást, illetve mikor lesz kész a templom — kérdezi. — A műemlék-felügyelőségtől megtudtuk, hogy a felújítás átmenetileg azért szünetel, mert nincs fazsindely. Bár a zsindelyt jóval a renoválás előtt megrendelték, a csehszlovák gyártócég az ígéretek ellenére mind ez ideig nem küldte el. Mindenesetre a felügyelőség más szállítónál is érdeklődik, és reméli, hogy az év végéig a zsindelyeket fel tudják majd rakni. A szabolcsbákai, a zsurki és a gemzsei harang- torony helyreállítását is csak a hasonló zsindelyek megérkezése után tudják majd elkezdeni. A műemlék-felügvelősógen beszámoltak arról is, hogy befejezték viszont a kisvár- dai várfal és a hajdani lakótorony helyreállítását. Kik lesznek a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatának új tagjai? — kérde- zi Kosa Barnabásné. — A színház egyelőre csak az igen tehetséges Szalai Krisztával kötött szerződést, aikit a nyíregyházi nézők a Diákszerelem című darabban láthattak. A színház társulatának tagja marad viszont az idei évadban is Mensáros László Kossuth-díjas művész is, aki új darabokban is szerepet vállal. £ tüt a falon a párbe- széd. (Párbeszédnek írom, mert finom vagyok.) Hallom amint az asszony felüvölt: — Ki kapcsolta ki a virsli alatt a gázt? Na ki? Hiszen csak ketten vannak. Viszont nem hallom az egyértelmű férfias felelősségvállalást. Ehelyett Stohanek hadovái: — Kettőt találhatsz szívem. Üjabb üvöltés: — És mi lesz a teavízzel? A vizet mi a franccal forralom fel, te nagyokos? Inkább maradnál az ágyban, amíg elkészítem a reggelit. — Bele is pusztulnék. Már egy órája vakolod az arcod a fürdőszobában. Mond szivem, mi ez? Nagytatarozás, vagy csak felújítás? — Te beszélsz! Te, aki tavalyelőtt mosakodtál meg tisztességesen utoljára. Te... te ... bőrfejű. Ez már személyeskedés. Nekem ebből már elég. Bekapcsolom és bömbölőre állítom a rádiót, hagy tudják meg azok ott ketten, más is van a világon. Megtudták. Veri a szomszédasz- szony a falat és kedves közvetlenséggel üzeni. — Kapcsolja ki, vagy szólok a házmesternek! Maga szatír. Napi tudósításokból már ismert a hír: a japán Mitsubishi autógyártó konszern személygépkocsijainak Európába irányuló szállításait felülvizsgálva új, eddig még kiaknázatlan lehetőségek után kutat. A tengeri áruszállítás időigényes, ezért Üzleti megfontolásból a vasúti feladás előnyös oldalait vizsgálták. Záhonyban a közelmúltban épült meg a Compack Kereskedelmi és Csomagoló Vállalat helyi szolgáltató bázisa. Előnyt a hátrányból — Raktár-, csomagoló- és feldolgozógyárunk — mondja Szabó Gyula igazgató — szállítmányozási feladatokat is ellát, előnyt kovácsolva abból a hátrányból, amit a vasúton fuvarozott áruk útjának megszakítása jelent. Raktárbázisunk képes fogadni a normál és széles nyomtávú tehervagonokat, de van közvetlen közúti összeköttetésünk is. — Július 21-én, csütörtökön 20 óra 21 perckor 8 speciálisan kialakított szállítóvagon gördült telepünkre. A kétszintes autószállítók 80 Mitsubishi márkajelzésű Colt, Galant és Lancer típusú gépkocsit rejtettek a kíváncsi szemek elöl. Több ezer kilométeres útjuk főbb állomásai: Y okohama-Vosztocsnyi—Csap—Záhony. Több érintett külföldi partnervállalat elküldte megfigyelőként vezető beosztású „Meseautók” bűvöletében — háttérben a kétszintes autószállítók. szakembereit. Ott volt Hiroshi Haraguchi, a Nissan Corporation elnöke, Alek- szander Rudnev, a Sibtran- sit igazgatója, dr. Kari Bre- wi, a Bayer-i Scher Lloyd Nemzetközi Szállítási Vállalat igazgatója. A szállítási manőver parányi részletekbe menő elemzésével minden lényeges információt feltártak. Haraguchi úr például videokamerával a kezében felülmúlta még a legkitartóbb operatőröket is. Lehetetlennek tűnő, „nyakatekert”’ helyzetekből megörökített minden apró mozzanatot, ami az autók körül történt. És még egy példa a japan precizitásra. VizsIndulásra kész az osztrák kamion. Nincs is házmester. Oda van üdülni. Ezt mindenki tudja, hiszen kitette az ajtajára a táblát: „Azonnal jövök”. Ezt a táblát a házmester csak akkor teszi ki, Virsli a gázon ha legalább két hétig távol marad. Mindazonáltal le- jebb veszem a hangerőt és hallom: — Ne csámcsogj! Legalább addig viselkedj, amig el nem megyek. Koppanások, csörömpölések, ajtócsapódás. Na végre. Átkopogok a falon és megkérdezem. — Mi baja volt? — A kocsi. — Mi van a kocsival? — Jöjjön át, elmesélem. Ülök a konyhában Stohanekkel. Fél karja felkötve, homlokán ragtapasz és valóban feltűnően csámcsog. Megjegyzem: — Korábban tisztességesen evett. Most ez lett a mániája? — Nincs fogam — mondja. — Ráment az is a karambolra. És képzelje, az asszonynak semmi, de semmi baja. Pedig ő vezetett. Neki egyenesen a fának. A kocsi roncs, én dettó, ő meg! Hiszen hallotta. Még a hangszála sem görbült. Így van ez a nagy életben is. Nem az szenved, aki rosszul vezet, hanem az, akit vezetnek. Például a vállalatnál. .. — Hagyjuk a vállalatot — mondom — az a fő, hogy ennyivel megúszták. Viszont mi az ördögnek kapcsolta ki a virsli alatt a gázt? Szeretnék már végre egy nyugodt reggelt. mm aga szeretne? Én sze- fwi retnék! Ha nem kapcsolom ki a gázt, akkor mit gondol, mi történik? Akkor azt üvölti: „Miért nem kapcsolod már ki a virsli alatt a gázt?” Szomszéd, én mondom, nincs itt logika. Viszont szerencse, hogy van Gábriel. — Tessék? — Mondom, megyek a biztosítóhoz. Stohanek elment. Bicegve ment, én meg feszt a szlogenre gondolok. „Még szerencse, hogy van Gábriel.” Vajon tényleg szerencse? Seres Ernő gálátokat végeztek a karosz- széria különböző pontjain a vasúti szállításból eredő pores egyéb anyaglerakódások mértékének megállapítására. A határon kialakult torlódás, a szovjet „vagoninvázió'’ erre a szállításra is rányomta bélyegét. A forgatókönyv szerinti megkülönböztetett figyelem ellenére — felborítva az eredeti terveket — két napot vesztegelt a szállítmány egv Kijev környéki állomáson. Július 19-ére, keddre várták, ehelyett július 21-én az esti órákban állították be a vagonokat a Compack telepére. A vasúti és a helyi vámszervek példamutató, gyors együttműködése révén időkiesés nélkül kezdődhetett a kocsik lerakása. — líjszakába nyúló munkánk eredményeként — nyugtázta elégedetten az igazgató — sikerült lefaragni az időveszteségeket. A Hödlmayr osztrák közúti szállítóvállalat kamionjaira kerültek a szép autók. Megvetették a lábukat A Compack szolgáltató bázisa rugalmas piacpolitikája révén megvetette lábát a vasút szomszédságában. A jelenlegi 86 fős gárdával alkalmazkodnak a helybéli adottságokhoz. Ebben az évben várhatóan elkészül a legmodernebb olasz gépsorokkal üzemelő teafilterező és csomagoló részleg, a jövő esztendő első harmadára pedig befejeződik a, Szovjetunióból érkező só feldolgozását célzó sógyár építése. A 2300 négyzetméter alapterületű fedett darabáru- és 2000 négyzetméter alapterületű fedett ömlesztettáru-raktár biztosítja a szabad tárolókapacitást, a biztonságos és optimális raktározási körülményeket. Élelmiszerek széles skálájának raktározásával, feldolgozásával és csomagolásával foglalkoznak a telepen, beleértve a forgalmazást is. Kávék, kávékeverékek, teafélék, fűszerek, sófélék, hogy csak néhányat említsünk. Nagy mennyiségben dolgoznak fel és értékesítenek különféle vegyi anyagokat, mosó- és tisztítószereket, műtrágyákat. Vámszabad terület — Telepünk mérete és elhelyezkedése — mondja ösz- szegezve Szabó Gyula — lehetővé teszi a felsoroltakon kívül egyéb ipari és más jellegű kooperációk létrehozását is. Munkálkodunk egy esetleges vámszabadterületi státusz alapfeltételeinek a megteremtésén. Ez biztosítaná egy külföldi részvétellel alakított vegyesvállalat működésének a kereteit. Csonka Zsolt v/sszcmg Pontosabban! A Kelet-Magyarország 1988. augusztus 3-i számában a Kelet-Magyarország Tisza- vasváriban című oldalon olvastam, hogy az építési anyagok áraiban eltérés fordul elő a TÜZÉP és áfész-telepek között. Erre Porkoláb Árpád, a Tiszavasvári Áfész kereskedelmi vezetője minden meggyőződés nélkül a „nem hiszem” választ adta. Szeretném közölni, hogy az ilyen fajta válaszok csak irritálni tudják a közvéleményt. A válaszadó szerint „biztos választ csak akkor lehetne adni az ilyen kérdésekre, ha tudjuk konkrétan mikor, milyen anyaggal kapcsolatban tapasztaltak ilyet”. Ha már konkrét eset szükségeltetik, íme közlök egyet anélkül, hogy mint építkező több tucat számláimat felülvizsgáltam volna. A tiszavasvári áfész-vasboltban vásároltam egy 160 literes betonkeverőt 17 400 forintért. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a nyíregyházi TÜZÉP Fészek Áruházában ugyanez a betonkeverő 16 400 forint. Tehát a tétel máris ezer forint többletköltség, de a több tucatnyi számlám között nem egy hasonló összegű eltérés lenne kimutatható. Ha viszont ez így van, egyértelműen a Vásárlók megkárosítása állapítható meg. Ez alól nem mentesítheti magát az áfész egy megalapozatlannak tűnő nemleges válasszal. Szíveskedjék lapjuk az információ pontosságáról meggyőződni és legközelebb kiigazítást eszközölni. Bandula János Tiszavasvári Olvasónk javasolja Utcanevek ügyében István királyról sokat olvashatunk mostanában, halálának 950. évfordulója alkalmából. Én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy államalapító királyunknak jelenleg nincs utcája Nyíregyházán. (Korábban volt.) A mostani évforduló jó alkalmat kínálna arra, hogy a névadásért felelősöknek eszébe jusson Szent István, «s a megyeszékhely valamely reprezentatív utcáját nevezzék el róla. Még egy javaslatom lenne utcanév ügyben. Nagyon hiányzik nekem Nyíregyházán a Deák Ferenc utca, amelyet szintén átkereszteltek. Azt hiszem, „a haza bölcsét” mégiscsak meg kellene becsülnünk egy utcanévvel. S. Mihályné Nyíregyháza (A szerk. megjegyzése: időnként valóban érdemes áttekinteni az utcanévadás dolgait. Az olvasónk által említetteken kívül megfontolásra ajánlható, hogy „átalakítható-e” a Felszabadulás útja vagy Vöröshadsereg útja utcává, mint azt az új táblákon látjuk. Apróság, de mást jelent. Méltatlannak tűnik az Alkotmány utca helye is — új alkotmányunk előkészítése talán kínálná az alkalmat, hogy esetleg egy új lakónegyed szép közterülete viselje a nevét, ne egy félreeső helyen lévő mellékutca ...)
