Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-06 / 187. szám

1988. augusztus 6. Kelefc-Magyaronng 3 KISZ-értekezlet előtt Több ötlettel, önállóan Országos értekezletet hívott össze őszre a KISZ, ahol az ifjúsági mozgalom tartalmi és szervezeti megújításának érlelődő elképzeléseit vitatják meg. A KISZ-vezetés terve­iről kérdeztük Gönczi Jánost, a KISZ KB titkárát. — Miért van szükség az át­alakításra? — Számomra a valódi kér­dés az, hogy mitől csökken folyamatosan a KISZ presztí­zse, miközben érdekképvisele­ti munkája, politikai arca egy­re markánsabbá válik. Nem elég hatékony a szervezet mű­ködése sem, bár én elsősorban a KISZ-en kívüli, társadalmi okokkal tudom magyarázni ezt a jelenséget. — Pontosabban? — Meglehetősen feszült időszakban vagyunk, min- denkiben nagy a bizonytalan­ság. Tapasztalataim szerint a határozott politizálásnak ilyenkor is van tekintélye, mi­közben természetes, hogy ke­vésbé aktívak az emberek. Minden hasonló helyzetben bizalmatlanság ébred a ha­talommal és intézményeivel szemben. Ezzel párhuzamo­san pedig mindenki azt ke­resi, hogyan javíthatna az életén — és ebben még mi sem segíthettünk eleget a tag­jainknak. — Hogyan oldhatja fel eze­ket a feszültségeket a KISZ? — Könnyebb lenne olyan vá­laszt adni, hogy ha mindez így van, akkor a KISZ marad­jon a .kellemes programok szervezésénél, és akkor jól ér­zik magukat, akik kapcsolat­ba kerülnek a mozgalommal. De egyre inkább számolnunk kell azzal is, hogy a fiatalság, ahogy az öltözködésben vagy a zenében, a politikában is alternatívákat keres. Te­hát egyszerre kell szórakoz­tató szabad idős és politikai szervezetnek lennünk. — A politikai kötődés a KISZ esetében adott. Vagy ez is vita tárgya? — A KISZ az MSZMP if­júsági szervezete, a párt po­litikáját képviseli: ezt azon­ban csak akkor tudja meg­tenni, ha tagjai magukénak érzik a mozgalmat. A KISZ hosszú időn keresztül két tűz közé került, állandóan konf­liktusba keveredett a párt — direkt utasításokkal élő — vezetőivel, és a fiatalokkal, akik elfordultak ettől a poli­tikától. Ezért most sokan ar­ra törekednének, hogy a KISZ szakadjon el a párttól. Sze­rintem lazítani kell a túl szo­ros kötődést, s garanciákat kell adni arra, hogy a párt nem él a közvetlen utasítás eszközével. Elvileg eddig is, most is az adott párttestület irányítja a hozzá tartozó KlSZ-testüle- tet, gyakorlatilag azonban a párttitkár gyakran szemé­lyes beosztottjának tekinti a KISZ-titkárt. Ha ezt a mód­szert sikerül politikai kap­csolattartással felváltani, akkor a KISZ jobban meg tud felelni mindkét felada­tának. — Milyen formában valósul­hatna meg ez az új típusú kapcsolat? — Nagyon sok elképzelés és lehetőség van, mindnek van előnye és hátránya. Pél­dául megoldás lehet, hogy a párt Központi Bizottságának irányítása alatt dolgozik a KISZ KB, az alacsonyabb szintű testületek munkáját pedig a párttag fiatalokon keresztül befolyásolhatja a párt. Talán így. De ennek a variációnak is vannak ve­szélyei: előfordulhat, hogy így a pártszervezetek nem érzik magúkénak az ifjúsági mozgalmat, és akkor lehet, hogy nem adnak utasítást, de segítséget sem. Egy-egy KISZ szervezetnek pedig az lehet az érdeke, hogy ne vá­lasszon a testületéibe pártta­gokat, mert így kibújhat a pártirányítás alól. Igaz, a felsőbb KISZ-szervek irányi-* tása akkor is érvényesül... Folyik a konzultáció a párt­tal ezekről a kérdésekről, a döntést ott kell meghozni. — Ha a KISZ-en kívüli okai is vannak a fiatalok elfor­dulásának, akkor milyen ered­mény várható a szervezeti fel­építés változásától? — Nem biztos, hogy egyet­len szervezet minden igényt ki tud elégíteni tizennégytől harminc-egynéhány éves ko­rig. Egységes irányítást sem tudok elképzelni — nincs is. Például ma is küszködünk azzal, hogy mit jelent a kö­zépiskolákban a KISZ politi­kai jellege: ott elsősorban önkormányzatokra, diákszer­veződésekre van szükség. A dolgozó fiatalokat viszont az foglalkoztatja, hogy szemé­lyes boldogulásukban segí- ti-e őket a KISZ. A szervezeti változtatások­kal azt szeretnénk elérni, hogy a KISZ se kezelhesse szürke tömegként az ifjúsá­got, hogy másképp kelljen dolgozni egyik városban, mint a másikban, Budapes­ten és egy faluban. — Szóba került az a lehető­ség, hogy a KISZ több réteg- szervezet szövetségéből épüljön fel. Ennek milyen visszhangja van a mozgalomban? — Ügy látom, hogy az alap­szervezeteket nem érdekli kü­lönösebben milyen a KISZ egészének szervezeti felépíté­se. Segítséget szeretnének a saját munkájukhoz, s nekik mindegy, hogy a, nagyüzemi KISZ-bizottságot a szakmai, vagy a megyei KlSZ-bizott- ság irányítja-e. Ezek a vál­tozások valójában csak any- nyiban érintik az alapszer­vezeteket, hogy ha sikerül megtalálni a legjobb, vagy legalább a mostaninál jobb szervezeti formát, akkor ők is kedvezőbb helyzetbe ke­rülnek. Ma úgy tűnik, hogy a szer­vezeti felépítés gátja a szín­vonalasabb, hitelesebb mű­ködésnek. Még mindig egy­formán kezeli a mozgalom a különböző életkorú, szak­májú, lakóhelyű fiatalok közösségeit. Központi hatá­rozatok születnek, amelyek egyik megyében hasznosak, a másikban végrehajihatat­lanok. Az egyik lehetséges megoldás a rétegek szerveze­teinek a szövetsége. Ugyan­ilyen jogos azonban a telepü­lések szerinti csoportosítás is. Egy kisebb, jobban körülha­tárolt szervezetben erősebb a közösségtudat, ez persze nemcsak összeköt, hanem el is választ. Például a szakma szerinti felosztás a pedagó­gust az orvostól. A település- típusok szerint felépített moz­galomban viszont másik szer­vezetbe kerülne mondjuk a falusi meg a városi pék. Ügy gondolom, hogy egy nagyon rugalmasan felépülő, a külön­böző sejtek változatos kap­csolódási formáit biztosító szervezetre van szükség. Hogy ezt pontosan hogyan kellene létrehozni, ma még nem tudom megmondani. Sze­rencsére nem is egyedül ne­kem kell a választ megtalál­nom, s ha lesznek javaslatok, akkor a KISZ-értekezlet dön­ti el. melyeket tartja elfogad­hatónak. — Minden kérdésben dönthet az értekezlet? — Ha csak kisebb módosí­tásokat fogadnak el a küldöt­tek, akkor a döntés az érte­kezlet hatáskörében marad, de ha a szervezeti szabályzat gyökeres átalakítása, az ifjú­sági szövetség felbontása is szóba kerül, akkor a KlSZ-ér- tekezletnek össze kell hívnia a kongresszust. Üj alkatrészgyártó üzem épül a BEAG nyíregyházi gyárá­ban. A nagyvállalat saját gyártmányaihoz készítenek külön­böző alkatrészeket. A tervek szerint itt alakítják ki a for­gácsoló központot. — A CNC programvezérlésű esztergagép munkáját Ráduly Attila üzemmérnök ellenőrzi. (Elek Emil felvételei) Lángot a tarló NAGYON LÁTVÁNYOS VOLT a híradósok légi ri­portja arról, ahogy száz hek­tárokon kúszott tova a lángr Égetik a tarlót, pedig azzal érték megy füstbe, tették hozzá a fél percnyi tudósítás­ban. Kapunk olvasói levele­ket is, amelyek megdöbbenve közölnek konkrét helyszínt. Neked mi a véleményed, ál­lít meg a folyosón kollégám, tudva rólam, hogy tanult szakmám szerint gazdász len­nék. A tarlóégetés méretei min­denesetre minden eddigit fe­lülmúlnak, kezdek mellébe­szélni. Aztán bizalmasan hoz­záteszem: ha én még ma is agronómus lennék, bizony nem tétováznék. Félve mon­dom ki, de már tudom: le is fogom írni. Annak ellenére, hogy egy szép hosszú szá­mokkal és betűrövidítések­kel meghatározott rendelet határozottan tiltja. Sőt bün­teti. Miért tenném? Mert ha keresztülhajtok a megyén, de ha elmegyek az ország más részeibe is, ezt látom. Miért pont én leszek az a palima­dár, aki a még drágább gáz­olajjal kiküldjem a traktort bálázni? Amikor a bálazsineg lassan többe kerül mint a benne levő szalma —, hogy egy kis demagógtúlzásba es­sek. Ha pedig arra járna egy újságíró, hogy rajtam mutas­sa be a negatív példát, belő­lem csinálja meg a haladás kerékkötőjét, hosszú szakmai magyarázatba kezdenék. A tarlóégetés nagyon hasznos, mondanám, mert elpusztítja a terméscsökkentő gombák spó­ráit, és a magasabb rendű talajlakó kártevőket. A be- szántás után a hasznos mik­robáknak nem kell a föld nitrogénjét felhasználni a rostok lebontásához és a töb­bi... És hozzátenném: a.ren­deletalkotók nem a való élet ismeretében hozták határo­zatukat. Különben is: a tarló­égetésnek pontosan körülír* munkavédelmi szabályzata is van, tehát nem légből kapott dolog. Nézzék meg a tűzol­tók: nincs-e körülszántva a tábla? Nincs-e itt a lajtko- csi? A kellő számú ember és felügyelet a baj elkerülé­sére ... Mivel azonban az újságíró én vagyok, nem dőlhetek be még saját magamnak se. Szembekerülhetek ugyanis régi gazdászkollégákkal né­hány év múlva, amikor — valami csoda folytán — a gazdasági folyamatok az ész­szerűség felé tendálnak majd, és az értékek a helyükre ke­flrtur Zarikovszkij: Agys(i)üleményeimből Ványka azt hiszi, hogy ő a legokosabb a világon. Ezért mások kissé buggyantnak tartják. ★ Bumburnyákov annyira meg tudta játszani magát, hogy mindenki művésznek tartotta. ★ Sóherszkij nagy embernek látta magát a tükörben. Any- nyira megörült, hogy még a házak is ugrálni kezdtek — féllábon. ' ★ Ádám csak azért harapott az almába, mert azt hitte, hogy vitamint fog enni. Aztán jött rá, hogy ő is olyan bűnös, mint Éva. (A Lityeraturnaja Gazetából fordította: Mizser Lajos Áz állattartók feje is fáj Ha „szűk” a készlet... Ha a betegek tudnák, hogy időnként miért nem juthatnak hozzá egyes gyógyszereikhez, minden bizonnyal nagyon csodál­koznának, sőt, egyenesen dühösek lennének. A gyógyszerellátás hazánk­ban ma nemcsak az im­portból származó alap­anyag- vagy segédanyaghi­ány miatt akadozik, hanem gyakran a csomagolóanya­gok hiánya, vagy nem meg­felelő volta miatt is. A nyíregyházi Gyógyszer­tári Központ — és természe­tesen más megyék hasonló létesítményei is — a Gyógy­áruértékesítő Vállalat útján szerzi be a hazai és külföldi gyógyszereket. Ez alól a ta­valyi második fél év óta két kivétel létezik: a Biogal és az Alkaloida tranzitszállítás útján közvetlenül a GYÓGY­ÉRT kiiktatásával hozza ide a készítményeit, így jóval egyszerűbb és olcsóbb lett a terítés. Törzskészlet A Gyógyszertári; Központ raktárában három hónapi tartalékkészletet —- úgyneve­zett törzskészletét — kell ké­pezni bizonyos gyógyszerek­ből, hogyha az ellátással va­lami baj van, a betegek ezt ne vegyék észre. A patikák­ban másfél hónapra elegen­dő törzskészletet raktároz­nak. Ha valamilyen készít­ményből tartósnak bizonyul rülnek. Írhatom majd: a le­szántott tarló szervesanyag­tartalma gazdagítja a hu­muszban szegény talajainkat. A szalma trágyaként takaré­kosságra nyit lehetőséget, nem kell műtrágyát venni, és a többi . . . Mi legyen tehát? Írjak jegyzetet az égetés ellen? Nem írok. Szerezzen érvényt a rendeleteknek a hatóság. Mellette? Nem! Egy komoly, százezres napilap nem agi­tálhat érvényben lévő rende­letek ellen. IDÉZHETI VISZONT egy gyakorló gazda intelmét: „ha engem most kipellengérezel a szalmaégetés miatt, és meg­dicséred azt, aki behordja bármi áron az összes szalmá­ját, kit fogsz kiemelni zár­számadáskor? Én ugyanis pénzt takarítok meg . . . lehet, hogy az ő veszteségét ebből fogják megtéríteni?” Esik Sándor----------------------------------------\ Verseny T avasszal morogtak a ti- szaszalkai fogyasztási szövetkezetre: ugyan miért lépi át a „határokat”, miért épp Vásárosnaményban nyit boltot, amikor a kör­zetében is van mit javítani az ellátáson. Ugyanígy so­kan elkerekítették a szemü­ket, amikor megtudták, hogy a nyírbátori szövetkezet a megyeszékhelyen üzemeltet egy üzletet az Arany János utcában. Olyasféle változásnak va­gyunk tanúi ezzel, amelyik igazodik a kereskedelemben már régen lehetséges ver­senyhelyzethez. Ugyanis több éve nem lehet — és nem sza­bad — kötelezni egyik válla­latot, szövetkezetét sem, hogy ne nyisson boltot ott, ahol megfelelő forgalmat remél. Ugyanilyen alapon engedé­lyezték a maszekok, a buti­kosok tevékenységét. A több boltnak pedig az el­ső nyertese a vásárló. Igaz ea a fogyasztási szövetkeze­teknél úgy is, hogy a helyi tagság jobban jár, ha az Áfésznek máshonnan is van bevétele, ezáltal jobban fej­lesztheti az ellátást. A ver­senyben sohasen az admi­nisztratív ügyintézést kell visszasírni, hanem a piac íté­letére kell hagyatkozni, el­végre csak az a bolt marad meg, amelybe betérnek a ve­vők, ahol megfelelő árukíná­latot találnak, (lb) v^_ ____________J a hiány, természetesen ezt az emberek előbb-utóbb észre­veszik. A központ minden hónapban felméri a készle­teit és a hiányzó, valamint a „szűk” cikkekről jelentést küld a GYÓGYÉRT-nek és az Egészségügyi Minisztéri­umnak. „Szűknek” számíta­nak azok a termékek, me­lyekből a gyógyszertárak igényeit csak ötven-hatvan százalékban tudja kielégíte­ni.- A Gyógyszertári Központ­ban legutóbb 91 millió forin­tos készletet mértek fel, amely a humán gyógyszere­ken kívül állatgyógyászati készítményekből, babaápolá­si cikkekből, gyógyhatású készítményekből (gyógyteák, hintőporok) tevődik össze. A hiánycikkekről szóló lista nem túl hosszú. Szerepel benne a máj-, epe- és has- nyálbetegségek gyógyszere, a Cotazym Forte, amely alapanyaghiány miatt nem kapható. Pillanatnyilag gyengébb gyógyszerekkel le­het helyettesíteni, de való­színű, hogy decembertől li­cence alapján hasonló hatá­sú tablettát fogunk gyártani. A Galantase port tejérzéke­nyeknek kellene szedni, ha lenne. A készítményt azon­ban védeni kell a fénytől, s mivel nincs sötét üveg, csak fehér, ezért nincs Galantase sem. Miért nincs jó tubus? Az Arthofluor és a Tetran Hydrocortison kenőcsökhöz az előírásoknak nem megfe­lelő tubus miatt lehetetlen hozzájutni. Az előírások szi­gorúak, nagy bajt okozhat például, ha a tubus bélés­anyaga beleolvad a kenőcs­be. Nincs Dolargah fájda­lomcsillapító, Vitamin D—3 injekció. Néhány napig hi­ányzott a cukorbetegek által használt 2 milliliteres mű­anyagfecskendő, de ez a gond hamar megoldódott. A gyógyászati segédeszközök­ből egyébként jó az ellátás, az OMKER, a MEDICOR és a Mátraplast fecskendőgyár igyekszik kielégíteni az igé­nyeket. Sok minden hiányzik, töb­bek között az antibiotikum­tartalmú készítmények, me­lyek nemcsak az ember-, ha­nem az állatgyógyászatban is roppant fontosak lenné­nek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium betiltotta ezek egyik csoport­ját, a Chlorocid-tartalmú an­tibiotikumokat, azzal az in­dokkal, hogy ezek nem ürül­nek ki az állatok szervezeté­ből, s az emberek a hússal, tojással elfogyasztják a gyógyszereket. Az érv való­ban nyomós, csak az a baj, hogy ezek helyett semmilyen más gyógyszer nem került forgalomba. Nehézkes lett Nehézkes lett az állatgyó­gyászati készítmények be­szerzése is: áprilistól a bu­dapesti Phylaxia átvette az import állatgyógyszerek negyven százalékának for­galmazási jogát, így már nemcsak a GYÖGYÉRT-en és a gyógyszertárakon ke­resztül lehet ezeket beszerez­ni. És ha valami esetleg a Filaxiától kell, azért az ál­latorvosok mehetnek a fővá­rosba — vagy megrendelést küldenek, s a késedelem esetleg az állatállomány pusztulásához vezethet. Az állatgyógyászat mostoha helyzete az országgyűlés legutóbbi ülésszakán is szó­ba került, de változás azóta még nem történt. Megyénk­ben különösen fontos lenne a helyzeten javítani, hiszen sokan foglalkoznak állattar­tással, állattenyésztéssel. Bartha Andrea

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents