Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-05 / 186. szám

^ XLV. évfolyam, 186. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. augusztus 5., péntek ' 1 t «T T r> Bizonytalan a kukorica sorsa Csapadékra vár a mezőgazdaság Szerdán és csütörtökön többfelé az országban kisebb- nagyobb esőzések voltak, mindent egybevetve azonban .a mezőgazdaság továbbra is kénytelen nélkülözni a ki­adós csapadékot. A MÉM- ben összehasonlító számítá­sokat végeztek: ezek szerint április 1. és augusztus 1. kö­zött 20 milliméterrel keve­sebb esőt kapott a határ, mint 1983-ban, amikor az évszázad talán legnagyobb aszálya pusztított. Az, hogy a növényállo­mány jelenleg talán jobban viseli el a hőséget, azzal ma­gyarázható, hogy a tavaszi időszakban és télen némileg jobb volt a csapadékellátás, és a talajban sokáig voltak a növények számára felvehe­tő víztartalékok. A MÉM szakemberei sze­rint az országban 7—10 ezer hektáron le kell silózni a kukoricát, mivel szemtermést a gazdálkodók már nem re­mélhetnek. A fontos takar­mánynövény ezeken a része­ken csaknem teljesen elfony- nyadt, és erősen száradóban van, úgyhogy még iparkodni is kell betakarításával. (El­lenkező esetben ugyanis az állatállománnyal sem tudnák feletetni a túlságosan elszá­radt növényi részeket.) Van az országban mintegy 30—40 ezer hektáros további terü­let, ahol teljesen bizonytalan a kukorica sorsa. Ezeknek a tábláknak mintegy felén a levelek egészen a csövekig felszáradtak, tehát a gazdál­kodók immár alig adnak nyíregyházáról Hollgndiábfl Műszakonként 23—24 ezer üveg ul HHiiunuiunu töltenek holland exportra a Nyírség : zervipari Vállalat nyíregyházi gyárában. (Császár Csaba felvétele) Hetvenhét telepítésen veit áramszünet Szabolcsban Fákat tört a vihar Grósz Károly fogadta London főpolgármesterét Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön az Országházban fogad­ta Sir Greville Spratt-et, a London City főpolgármesterét. Vendégünk a nap folyamán tárgyalt Fekete Jánossal, az MNB elnökhelyettesével és Iványi Pállal, a Fővárosi Tanács elnökével. ^ n Részvényesek M osolyogni való volt, ahogy a hosszú asz­talnál' ülők szavazás­kor táblát emeltek a ma­gasba, rajta egy-egy szám­mal. Nem vetélkedő volt, hanem attól komolyabb ügy. A részvényesek dön­töttek a megalakulásról. A táblán pedig azt mutatta a szám: mennyit ér a szava­zatuk. Elvégre aki több pénzzel „szállt be” az üzlet­be, nagyobb jogot kért ma­gának. Az eset még a télen tör­tént, a csengeri székhelyű Agro-fruct Rt. megalakulá­sakor. Azóta — a közel­múltban — ünnepélyesen le­rakták az alapkövet, min­den bizonnyal rövidesen termel a helybeli zöldség és gyümölcs feldolgozására életrehívott üzem. Akkor — az alakuláskor — elmondták, hogy bizony rögös volt az út. Most ha­sonló vélemény hangzott Fehérgyarmaton, ahol szin­tén feldolgozásra hoztak létre egy vegyes vállalatot. Itt a külföldi partner tette szóvá a bürokratikus ügy­intézést. Gazdasági lapokban pe­dig egy ENSZ-bizottság je­lentését idézték: eszerint a külföldi tőke Magyarország­ra való áramlását egyene­sen elriasztja az a hossza­dalmas procedura, amíg nyélbe üthetnek egy üzletet. Az egyik dolog a felisme­rés, hogy a felesleges admi­nisztrációt sehol sem díjaz­zák a világon. A másik vi­szont a meggyőződés: ha ezen nem változtatunk sür­gősen — az íróasztalok fo­gyasztásával is — akkor megint más jut a jó üzletek­hez. A részvényesek, a kül­földi tőketulajdonosok is úgy vannak ezzel, ha őkj kockáztatnak, az ő pénzük! megtérülése forog veszély- j ben egy késedelmes beru-' házásnál, akkor egyre in-! kább ők döntsenek, ne min­denféle hivatalnokok „mu-1 tassák meg”, milyen hatal- j műk van. L. B. Az országon szerdán az esti órákban végigvonuló vihar különösen heves volt a Dunántúl északi és középső részén, a Kisalföld, a Bakony és a Balaton vidékén. esélyt arra, hogy kellő ter­mést hozzanak a növények, másutt három-négy levél még „életben van” s így egy ki­adós, legalább 20 milliméte­res eső még reményt adna a további fejlődés tápanyag- szükségletének biztosítására. A mezőgazdászok rendszere­sen figyelik, hol van szükség gyors beavatkozásra, és en­nek megfelelően hozzák meg szakmai döntéseiket. A napraforgóban a nagy szárazság miatt nem pusztí­tanak gombafertőzések; ez azért fontos, mert nagyobb esőzések idején éppen ezek kurtítják meg a hozamokat. Most a szárazabb időszakban a növények sokfelé sínylőd­nek, ám végső soron — to­vábbi esőzéseket feltételezve — a növényállomány' még megfelelő termést hozhat. A cukorrépa levelei is sárgul­nak, fonnyadnak, és a gyö­kérzet növekedése is megállt. Ez a kapásnövény is elvár­ná az esőket, ugyanúgy, mint a szója, amely különösen senyved a forrőságtól és az esőzések elmaradásától. A földeken másutt is mu­tatkoznak a szárazság jelei. A paradicsom, amely koráb­ban kifejezetten jó termést ígért, alaposan ellankadt a kánikulában, és ugyanúgy nedvességre vár, mint a szőlő vagy az alma. Az öntözéses kertészetek­ben teljes erővel működnek az esőztető berendezések, kárpótolva a növényeket az elmaradt természetes csapa­dékért. Pápán óránként 147,8 kilo­méteres sebességű szelet mér­tek, amely évszázados fákat, villanyvezeték-tartó oszlopo­kat és kéményeket döntött le. A Bakonyban egyes helyeken tövestül csavarta ki a szél a fákat, 6—8 méteres átmérőjű bombakráterre emlékeztető tölcséreket hagyva maga mö­gött. A Balatonon a vihar folya­mán a szél erőssége helyen­ként felülmúlta az óránkénti 100 kilométert. Az orkán csaknem kétméteres hullámo­kat vert fel a Balatonon, s a tó víztömegét a szó szoros ér­telmében átszorította a déli partra. Az északi parton 30 centiméterrel csökkent, a dé­li parton pedig ugyanennyi­vel nőtt a Balaton vízszintje. A heves széltől felkorbácsolt víz szökőárként csapott át a partvédő műveken. A heves vihar az egész or­szágon végigvonult, így ko­moly viharkárokat okozott más területeken is. Heves megyében Gyöngyösön és környékén volt a leghevesebb a szélvihar, amelyet Cyön- gyössolymoson és Abasáron még jégverés is tetézett. A jég megtépázta a szőlőültet­vényeket, és szinte teljesen leverte a korai érésű cseme­geszőlőt, amelynek a szedé­se a közeli napokban kezdő­dött volna. Szabolcs-Szatmár megyé­ben is fákat kicsavaró, elek­tromos vezetékeket leszagga­tó vihar tombolt augusztus 3- án délután,-illetve este. A meteorológiai szolgálat nyír­egyházi főállomásán a maxi­mális légmozgást 20 óra 27 perckor mérték, amikor is a A két pártvezetőség — a városi pártbizottsággal egyetértésben — úgy döntött, hogy összehívja a küldöttér­tekezletet, ahol javasolja a pártvezetőség visszahívását, a lakóterületi pártbizottság megválasztását. A városban a 25 lakóterü­leti alapszervezetek körzeté­ben mintegy 1500 párttag él — köztük nagy számban 1945- ös kommunisták — amely igen jelentős politikai ténye­ző a megyeszékhely életében. A megújulás, a városi pártmunka további társa­dalmasításának fórumaként alakult meg a társadalmi munkásokból álló — appará­tus nélküli — két pártbizott­ság. A Déli Lakóterületi Pártbizottság 13 tagú, amely 14 alapszervezetet koordinál: titkárává Czapár Mihályt, helyettesévé Lakatos Istvánt választották. Az Északt La­kóterületi Pártbizottság 17 tagú, tevékenysége 11 alap­szervezetre terjed ki: titkára Jánosi Zoltán, helyettese Varga Sándor. Mindkét párt- bizottság megtartotta alaku­ló ülését, ahol megválasztot­ták a reszortfelelősöket, meghatározták a főbb fel­adatokat. A pártbizottságok munka- programnak fogadták el országos pártértekezlet állási- foglalását, a megyei és városi pártbizottság feladattervét. A két pártbizottság alapelve, szélsebesség elérte az órán­kénti 68,8 kilométert. A hő­mérséklet egy óra alatt (19,45 és 20,45 óra között) 9,5 fokkal csökkent. Volt ahol négy­egész négy tized milliméter csapadék hullott, volt ahol néhány csepp. Muri József ügyeletes szerint mindez nem meglepetés, mert a tartós me­leg időjárás után ilyesmire lehetett számítani. (Folytatás a 4. oldalon) hogy — segítségükkel — a hozzájuk tartozó pártalap- szervezetek társadalmi és tömegszervek önállósulva maguk dolgozzák ki konkré' tennivalóikat. A nyilvánosság biztosításá­val az eddigiektől jobb lehe­tőséget kell teremteni a te­rületen élők közéleti tájéko­zódásához, a közmegegyezés létrehozásához. Fő törekvést a két pártbizottságnak, hogj a párton belül, és ezen ke­resztül az egész területen í lakosság tájékoztatása rend­szeres legyen. A lakóterületi pártbizott­ságoknak szükséges továbt erősíteni a kapcsolatait a vá­rosi HNF, a tanács, a Vörös- kereszt vezetésével, illetve í városi szakszervezeti bizott­sággal. A két pártbizottság fokozn kivánja a párttagokkal, a la­kossággal való közvetler kapcsolatát is. Ezért munka­napokon, a délelőtti órákbar ügyeletet tartanak a pártbi­zottság tagjai, ahol fogadjál a lakóterülettel kapcsolatom. javaslatokat,: észrevételeket panaszokat és azt eljuttatjál az illetékes szervekhez. P Déli Lakóterületi Pártbizott ság helyisége a Makarenki utca 2., az Északi Lakókör zeti Pártbizottságé pedig < Tanácsköztársaság tér 9 földszint 11-ben található. Csikós Báláz FÉMBÚTOROK. A támlás székek, dohányzóasztalok mellett 400 darab fotelt készítenek az Elekterfém Ipari Szövetkezet kállósemjéni üzemében. A kényelmes, tetszetős króm-nikkel fémből készülő foteleket Ilosvai András - és Kokas Ferenc szereli össze. (Elek Emil felvétele) Megőjulás — társadalmasítás Lakóterületi pártbizottságok alakultak Nyíregyházág Az elmúlt években Nyíregyházán a lakóterületi MSZMP-alapszervezetek tevékenységét, működésük ko­ordinálását két körzeti pártvezetőség segítette, végezte. A Központi Bizottság 1987. november 11-i határozata, az országos pártértekezlet irányvonala lehetőséget adott ahhoz, hogy a körzeti pártvezetőségek átszerveződjenek lakóterületi pártbizottsággá.

Next

/
Thumbnails
Contents