Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. augusztus 1 Téli turné júliusban .. 'fe* -a. Életre szóló élmény: ausztrá­liai hangversenykörúton járt a Nyíregyházi 4-es számú Általá­nos Iskola Cantemus (Énekel­jünk) kórusa. Július 7-től 23-ig, 16 nap alatt 26 koncertet adtak és a programok szüneteiben egy számukra idegen világ szokásai­val ismerkedtek. A legerősebben megmaradt pillanatokról Szabó Dénesi, az együttes Lisz.t-díjas karmesterét kérdeztük. — Maga az utazás is nagy iz­galommal járt, hiszen mindenki gondolt rá: nemigen teszik meg még egyszer az utat a London— Abu Dhabi—Szingapúr—Sydney és vissza a Sydney—Bangkok— London—Budapest útvonalon. A londoni „kitérő” nem véletlen, a British Airways adta a legkedve­zőbb ajánlatot, így került 74 ezer forintba egy személy költ­sége, amiből 10 ezret kellett be­fizetni, a többit a városi és me­gyei tanács, illetve 30 vállalat és intézmény adta össze. Harminc­hat lány és négy fiú, meg négy felnőtt volt hazánk képviselője a most 200 éves Ausztráliában egy olyan világkongresszuson, amelyet 18. alkalommal rendez­tek meg az iskolai zeneoktatás­ról. Nem volt könnyű dolguk . . . Volt olyan nap, amikor egy dél­előtt négy hangversenyt kellett adniuk. Meglepő volt az időjárás — ott most van tél, ami nem olyan kemény, mint nálunk, de előfor­dult novemberi hideg is. Többen megfáztak, hiszen meleg ruhával nem nagyon voltak felszerelkez­ve — egy reggel mínusz 4 fokra A kenguruk földjén jártak ébredtek. A családoknál, ahol a gyerekeket elszállásolták, szinte mindenütt fűtött ágyakat hasz­náltak — három fokozatú, vil­lanyfűtésű ágyakban aludtak. Viszont a fellépések között sokat kellett várakozni — ami az éne­kesek torkának nem használt. Nehezen tűrték a nyolcórás Időeltolódást, és a megfeszített tempót, meg a helyi kosztot is. Angolszász étkezés a divat, ren­geteg bab- és szójacsírát kaptak, napközben csak hideg miniszend­vicset, az esti főétkezés ízeit pe­dig nem bírták megszokni, a fű- szeretlen, sótlan ételeket — a paprikát nem is ismerik. (A kar­mester a 3 hét alatt 7 kilót fo­gyott.) így aztán nem meglepő, hogy a gyerekek Ipper Pál nagyr követünk fogadásán a feltálalt ételeket 5 perc alatt elfogyasztot­ták, és fél óra múlva, kit hol ért utol az álom, széken, szőnyeg- padlón, ott szunnyadt el. Azt tapasztalták Melbourne- ban, Canberrában stb., hogy az ausztrálok igen nyugodtan és jómódban élnek. Gazdag ország, kitűnő út- és üzlethálózattal, elég magas árakkal. Egy kóla másfél dollár, egy kis szendvics két dollár (megvolt a helye a Soros-alapítványtól kapott 50—50 dollárnak). Jártak az éppen ak­kor megrendezett világkiállítá­son, ahol a Hungexpo étterem vezetője végre magyar ételt szol­gált fel. Megsimogatíák a park­ban a kengurukat. Nagy helyen is Jártak: fogadta őket a minisz­terelnök Greiner, akinek ősei va­laha magyar származásúak vol­tak. Sok izgalmat átéltek, bőrönd kallódott el, két gyereket viselt meg nagyon a hosszú út, az egyik a visszautazás 40 órás idő­tartamán keresztül egy korty vi­zet, se egy falat ételt nem fo­gyasztott. De megjöttek mind, egészségben. És amiért mentek, úgy érzik, sikerült teljesíteniük. A világ- fesztiválon adtak két emlékezetes hangversenyt, ahol felsőfokú jel­zőkkel minősítették produkciói­kat, és ott is, meg a többi he­lyen is mint valami csodaboga­rakat teMptették őket. Fantasz­tikusnak találták teljesítményü­ket abban az országban, ahol egy koncerten két komoly szám között vígan eljátszanak akármi­lyen könnyűzenei darabot. Mél­tóképpen képviselték az orszá­got — még nyelvi akadályok is csak részben adódtak, Tiiszen az énekkarosok nagyobb része hosz- szabb ideje tanulja az angolt. És most már itt van egy fel­kérés: az NDK tv-nek kellene énekelniük a karácsonyi kon­certjüket, lehet, hogy lemez is készül. (baraksó) Ausztrál pálmafák alatt a nyíregyházi 4-es iskola énekkara. Stein AuréUexpedíció ■ Mindenkiben él a vágy, hogy beutazza a világot, megismerjen távoli vidékeket és szokásokat, találkozzon ismeretlen emberek­kel. A szabolcsi fiatalok nemcsak .ervezgetnek, hanem meg is va­lósítják elképzeléseiket. Június elején Madagaszkár szigetére in­dult el Nyíregyházáról a Be- nyovszki-expedíció, augusztus 3- ■n pedig a Stein Aurél emlékex- oedició kezdi meg több ezer ki- ométeres útját, amelynek célja Kína és Belső-Ázsia. Az expedíció három tagja kö­zül a legtapasztaltabb Kindrusz "ál, a megyei pedagógiai intézet nunkatársa, aki 1984-ben egye- iül indult el Pakisztánon keresz­tül az indiai Darjeelingbe, hogy 'elkeresse Körösi Csorna Sándor árját. Már akkor megfogant ben- >e egy másik út gondolata, hogy ó lenne bejárni azt az utat is, .mely nem sikerült a múlt szá- :adi nagy magyar utazónak. Xégy év szervezőmunka követ­kezett, s közben csatlakozott íozzá Kozmán Béla, aki. szintén az intézet munkatársa, és Deme­ter Péter, a mezőgazdasági fő­iskola hallgatója. — Nem egyszerű utazásról, ki­rándulásról van szó — mondja Kindrusz Pál —, hanem egy tu­datosan megszervezett gyűjtés­ről, amely későbbi tudományos munkák alapjául szolgálna. Mindhármunknak megvan a ma­ga területe. Béla foglalkozik majd a természet—gazdaság—földrajzi és csillagászati megfigyelésekkel, meteorológiai mérésekkel, Pé­ter pedig, mivel mezőgazdasági gépész, növényeket gyűjt, meg­figyeli és fotókat készít a föld- . művelésről, állattenyésztésről. Nekem maradnak a néprajzi megfigyelések, adatok és tárgyi emlékek gyűjtése. Különösen ér­dekel bennünket a Dél-Kínában élő fekete-meók népcsoportja, mert ők egyáltalán nem illeszt­hetők be a mongoloid típusba, : eltérő a szemük, a* hajuk, az arcfelépítésük. Antropológiai mé­réseket is szeretnénk végezni és tenyérlenyomatokat készíteni, amelyeket hazaérkezésünk után szintén további feldolgozásra ajánlunk fel szakembereknek. Mindezt könnyű így elmondani, de a gyakorlatban sokkal nehe­zebb, mert különböző engedélye­ket kell szereznünk. A diplomá­ciai területen sokat segített ne­künk Göőz Lajos főiskolai tanár a kínai barátai révén. A három fiú augusztus 3-án Varsóból Moszkván keresztül Ulánbátorba repül, ahonnan Pe­king érintésével vonaton utaznak Sanghajig. Innen még több ezer kilométerre van a fekete-meók területe, ahová autóbusszal, vo­nattal és egyéb helyi közlekedési eszközökkel jutnak el. A követ­kező állomás Tibet fővárosa, Lhasa lesz. Itt tesznek egy kité­rőt, s lemennek az indiai hatá­rig, amelytől Darjeeling csak 80 km-re van. Ha sikerül, megko­szorúzzák Körösi Csorna sírját, s visszamennek a Yadong-völ- gyön keresztül Lhasaba. Ezt az utat magyar ember még nem tette meg, legalábbis eddig nem jelent meg publikáció róla. Sze­retnének eljutni még a Mont Everest alapbázisához, majd a pakisztáni határ közelében lévő Kunjirap hágótól végigkövetni Stein Aurél útját. A század ele­jén Stein Aurél 40 ezer kilomé­tert gyalogolt Belső-Azsiában, a sivatagban városokat ásatott ki, s Dunhuang város közelében lé­vő barlangtemplomban kilenc­ezer tekercset talált. Itt fe­jeződik be az expedíció, s Pe­king—Ulánbátor—Moszkva út­vonalon szeptember közepén ér­keznek haza a nyíregyházi fia­talok. Sok segítséget kaptak út­jukhoz ismerősöktől, barátoktól, vállalatoktól. A Nyírbátori Ru­haipari Szövetkezet hálózsákot és pihedzsekit, a Nyíregyházi Cipő­ipari Szövetkezet speciális túra­bakancsot készített nekik. Az egészségügyi felszerelés összeál­lításában és oktatásban dr. Egri Kiss Tibor orvos alezredes segí­tett. Anyagi és erkölcsi támoga­tást kaptak még a VasviU Ke­reskedelmi Vállalattól, a peda­gógiai intézettől, a Pedagógus Természetbarát Egyesülettől, a megyei tanács sport és ifjúsági osztályától, valamint a Bottyán és a Zöldért sportegyesülettől is. M. M. L. Új nemzetközi nyelv született Beszél on eljundiul ? Az eljundi szót hiába keresnék a lexikonokban, ugyanis mester­séges nyelvről van szó. Megalko­tójának, az odesszai Alekszandr Kolegov nyelvésznek külön ábe- re volt szüksége. Ebben összesen 200 hieroglifa, azaz szótő találha­tó (összehasonlításul: az eszpe­rantóban 15 ezer szó van). Az eljundi nyelvben csak fő- nevék vannak, amelyek egy bi­zonyos tárgyat jelölnek. Erre a tömörségre azért van szükség, hogy bármilyen nemzetiségű em­ber elbeszélgethessen a számító­gépekkel. Az eljundi nemzetközi nyelv szerepét töltheti be és közvetítő nyelvként szolgálhat a gépi fordítás rendszerében. Az odesszai egészségügyi dolgozók otthonában megalakult az első eljundiklub és mintegy 100 pél­dányt küldenek szét az ország­ban hamarosan elkészülő eljun­di szótárból. Mindenkinek van egy álma. Üt perc liarangozú Terivel Valószínű sok olvasónk fel­ismerte a képen látható hölgyet, annak ellenére, hogy nem min­dennap láthatjuk a televízióban, vagy hallhatjuk a rádióban. Ha­rangozó Teri semmit sem válto­zott. Megőrizte az évek folya­mán vonzerejét, most is olyan vidám, közvetlen és magávalra- gadó, mint amikor először hallot­tuk tőle, hogy „Mindenkinek van egy álma”, vagy „Seretném be­járni a Földet”. Sóstón szerepelt szombaton, s mivel a prograram befejeztével azonnal indult is vissza Buda­pestre, nem sok idő maradt a beszélgetésre. Munkájáról, ter­veiről a következőket mondta: — Hadd kezdjem azzal, hogy szeretek Nyíregyházára jönni, lelkes a közönség. Igaz, a Krúdy Szálló teraszán most énekeltem először. Visszatérve a munkám­ra: keveset szerepelek Magyar- országon, mert nagyon sok a külföldi meghívás. Leginkább Amerikában és Kanadában lépek fel Solti Károllyal, Dobsa Sán­dorral, Csákányi Lászlóval és Németh Marikával együtt. Na­gyon nagy szeretettel fogadnak Torontóban, Montreálban, New Yorkban, San Franciscóban, de az igazi mindig az, amikor ha­zajövök. Jó érzés, amikor Pes­ten száll le velem a repülő. Kül­földi útjaimon egy hét után már vágyok haza. Vágyaim, elképzeléseim bőven vannak. Szeretnék egy nagyle­mezt, amelyen a régi slágerekből énekelnék, válogatást. Jó lenne többet szerepelni a televízióban, rádióban, s videofelvételeket ké­szíteni. Az előbb ön szóvá tette, hogy mindig csak régi számokat hall tőlem. A zeneszerzőknek is úgy éri meg, ha lemezre írnak új számokat, s nem pedig „bele a vak világba”. Szívesen el is éne­kelném az új dalokat, de a gondot a lemeztársaságok jelentik. Mi­vel elzárkóznak előlem, nem adnak lehetőséget, a zeneszer­zők sem írnak nekem, ügy ér­zem, nincs a műfaj eléggé meg­becsülve. A további terveim? Bu­dapesten a Tavasz bár, a téli hó­napokban meg elutazom Los Angelesbe. Lehet, hogy kicsit elcsépelten hangzik, de szeretek énekelni, ez az életem, s remé­lem, hogy dalaimmal még sok kellemes percet szerezhetek Sza- bolcs-Szatmár megye valameny- nyi korosztályának. M. M. L. (Fotó: Jávor László) Ötkilós rög a kertben... az arany mindenütt itt van kö­rülöttünk a Földön, a kőzetek­ben, sőt a vízben is, csak igen kis mennyiségben. Így például a földkérget legnagyobb tömegben felépítő gránit tonnája átlagban, 0,5 gramm aranyat rejt magában, 1 köbméter tengervízben pedig mintegy 0,01 milligramm arany mutatható ki. Az ilyen finom el­oszlásban található arany kinye­rése nem gazdaságos, az ember ősidők óta csak azt az aranyat Ismerte, amelyet a természeti erők a geológiai folyamatok so­rán nagy koncentrációban fel­halmoztak. Százalékban kifejez­ve: az arany az egész földkéreg félmilliomod százalékát teszi ki, de hasznos kitermelése csak azokból a kőzetekből történhet, amelyeknek legalább a 20 ezred százalékát alkotja. Az arany a koncentrálódásra hajlamos, úgynevezett „vasba­rát” fémek közé tartozik, s fel­halmozódó tulajdonsága elekt­ronszerkezetéből következik. Az arany igen sok elektronnal ren­delkező atomja nehezen ionizál­ható, ezért a természetben több­nyire termésállapotban, azaz színfémként jelentkezik. Ez teszi érthetővé, hogy az arany a mete- . orvasban és a nagy vastartalmú %tagmából megszilárdult kőze­tekben halmozódik fel. A mete­orvasak átlagban tonnánként 4 gramm aranyat tartalmaznak, szemben a 3 milligrammos mag- máskőzetátlaggal. Az arany gazdaságosan is ki­nyerhető mennyiségben a nátri­umgazdag gránittípusok megszi­lárdulásának végtermékeiben, a kvarctelérekben található. A geo­lógusok ezt a megjelenési típust „idős” aranynak nevezik. Az el­nevezés magyarázata, hogy a gránit nagy mélységben kristá­lyosodik ki, és csak akkor buk­kan a felszínre, ha az évmilli­ók során a felszíni pusztító erők a több 10 kilométer vastag fedő­réteget elhordták felőle. Az ilyen aranylelőhelyek keletkezési kora százmillió évekkel mérhető. Az arany legnagyobb koncent­rációi világviszonylatban az an­dezitnek nevezett vulkáni kőze­tekben találhatók, mégpedig az eredeti vulkánoknak mintegy 1000 méterre a felszín alatt lévő zónájában. Mivel az 1000 méter vastag kőzetanyag a mindig pusztító erőknek néhány évmil­liós harapnivalót jelent csupán, a geológiailag fiatal, néhány mil­lió éves vulkáni működés alap­ján ezt az aranytípust „fiatal” aranynak nevezzük. Felszíni mál­lás során szinte érintetlenül visszamarad az arany, és a kőze­tek legellenállóbb ásványaival együtt az úgynevezett toriatok­ban felhalmozódik. Az arany­ásók többnyire ezeket a laza, egyszerű eszközökkel szétbontha­tó mállási maradékot kutatták át, s igen tiszta aranypikkelye­ket találtak. Szerencsés esetben a toriatok alján többkilós arany- hömpölyök is előbukkantak. Képünkön: KI ne örülne ennek a leletnek? Egy ausztrál gyü­mölcstermelő boldogan tartja ke­zében azt az ötkilós aranyrögöt — értéke mintegy. 70 000 amerikai dollár —, amelyre nemrégiben kertjének ásása közben bukkant. KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: A hét zeneműve. — 9,00— 11,00: Napközben. — 11,00: Fú­vószenekari hangverseny a 6-os stúdióban. — 11,30: A Pickwick Klub. Charles Dickens regénye folytatásokban. — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Klasszikusok dél­időben. — 14,10: Szerelem, ha­lál, önfeláldozás stb. William Saroyan novellája. — 14,29: Ha­gyományápolók. — 15,00: Ame­rikai magyarok kulturális éle­te. — 15,30: Hangoló. — 16,05: Szívesen hallgattuk. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: Slágerfilmek — filmslágerek. — 19,05: Nyílt szín. — 19,40: A Rádió Kabaré­színpada. — 20,47: Nótaest. — 21,30: Amiről a világ vitatko­zik. — 22,00: Hírvilág. — 22.30: Gondolat-jel. — 23,30: Soszta­kovics: IX. szimfónia. PETŐFI RÁDIÓ 8,05—8,55: Gyermekeknek: — 8,05: Ki kopog? — 8,25: Nyit­nikék — Kisdobosok műsora. — 9,05: Luna asszony. Részletek Lincke operettjéből. — 9,35— 11,00: Rivaldafényben. — 11,10: Térkép és útravaló. — 12,10: Népdalcsokor. — 13,05—13,45: Gyermekeknek: — 13,05: Win­netou — Kari May regénye. — 13,35: Szív. Edmondo De Amicis regénye. — 14,00: Kettőtől ötig . . . (ELŐ). — 17,05: Tábor­rock. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Garázs. — 19,05: Tánc­házi muzsika. — 19,30: Sportvi­lág. — 20,03: Afro-latin zenés turmix: — 21,05: Rendevú a Jókai Klubban. — 22,00: Híres bűnesetek. — 23,10—0,14: „Egy HALLGASSUNK g! NÉZZÜNK MEG 22,00: Ellenállás. — rek. — 23.20: Dal ’88. 23,15: Hí­1988. augusztus 1., hétfő ember, aki megvalósította ál­mait”. Egy óra Julio Iglesias- sal. BARTÓK RÁDIÓ 9,06: Asconai Ünnepi Játékok — 1987, VI/2. rész. — 10,45: Ro­mantikus kamarazene. — 11,15: Régi magyar operákból. — 11,45: Szokolay Sándor művei­ből. — 12,26: Svájci énekkarok Monteverdi-felvételeiből. — 13,05: Nosztalgiahullám. —14,00: Haydn: D-dúr szimfónia No. 86. — 14,26: Muzsikáról versben, prózában. — 15,00: Kamarazene korabeli hangszereken. — 15,25: Svájcról álmodtam az éjjel. — 15,55: Kapcsoljuk a Bayreuthi Festspielhaust (ÉLŐ). Wagner: A nibelung gyűrűje — IV. rész. — közben: kb. 18,00: Kilátó. — kb. 18,55: Az operaközvetítés folytatása. — kb. 20,20: Hang­szerszólók. — kb. 20,38: Rádió­színház. — kb. 21,05: Az opera- közvetítés folytatása. — kb. 22,30: Hangszerszólók. — 23,00: Europe Cantat — Pécs. 1988. Beszámoló a fesztivál esemé­nyeiről — IX/3. rész. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Ágoston István.) — 17,30: Hí­rek. — Programajánlat. — Sportösszefoglaló. — Fészekra­kás ’88 (Szoboszlai Tibor) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika, lapszemle, műsorelő­zetes. (A délutáni adás szer­kesztője: Samu András.) SZOVJET TV 4,30: 120 perc. — 6,35: Verdi (film 1. rész) — 7,45: Labdarú­gó-szemle. — 8.15: Hírek. 13,3.0: Hírek. — 13,45: Szibériai eskü­vő. — 14,20: Az agráripar gondjai. — 15,00: A szülőföld dalai. — 15,15: Hírek. — 15,20: Én, te és mindannyian. — 16,05: Operarészletek. — 16,45: Világ­híradó. — 17,05: Rajzfilm. — 17,20: A XIX. pártértekezlet után. — 17,50: Verdi (film 1.) — 19,00: Híradó. — 19,40: Koc­kázat—2 (film 1—2. rész) A szünetben: Világhíradó. — SKY CHANNEL 7,30: Gyermekműsor. — 8 35- Könnyűzene. — 10,05: Toplis­tái5- — 13,05: Egy másik világ. Amerikai filmsorozat. —'14,00: Ausztrália születésnapjára. ’ — 15,00: Amerikai egyetemi fut­ball. — 17,00: Gyermekműsor. — 18,00: Westernsorozat. — 18,30: Kísértetkapitány. — 19,00: Komédia. — 19,30: „Fekete bá­rány” repülőszázad. — 20,30: Aranyláz. — 21,30: Akciófilm a rendőrökről. — 22,30: Autó- és motorsport. — 23,00: Együléses autók gyorsasági versenye. — 24,00: Soulzene. — 01,00: Az őr­mester álma. Balett. — 02,00: Az ember dala. — 02,25: Ernst Fuchs. — 03,10: Zene Oxford- ból. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: NAGY ZŰR KIS KÍNÁBAN. (USA). Kert mozi: VAGYRAJÄRÖK (fr.) Videóház (mozi): AZ ERDŐ KAPITÁNYA (m.) Ea.: 9, 11 és 14 óra. (mozi) : SZERELEM MÁSODIK VÉRIG (m.) Ea.: 16, 18 és 20 óra. Béke mozi: BOUNTY (USA). Ea.: 16, 18,30 és 21 óra! Móricz mozi: LEOPARD KOMMANDÓ (ol.—NSZK). I5g8 jjíl lElRiM EIKIEISI ■.•.•.•.•.•a*a,a%V«*a,*,«,a,*,*Wa a • m rnm.. ....... ... ............. a a a » .... ... a a a a a_aa a_a_a a j^#_aJa_a_a-a_a_a_a_a_a_a_a_aa_B_a_»_B_-_a_a_a_a_i ■ * jp p * fii9RII aftggftfis8$ f- -i'. É Jrffl jfl j| ■ Ejt ff yr* B 3^ c II w® w j Kik azok a fekete-meók?

Next

/
Thumbnails
Contents