Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-31 / 208. szám

1988. augusztus 31. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Zavarosba« Kirabolták egy nyíregy­házi férfi lakását. A két­balkezes, szánandó sorsú tolvaj nem jutott messzi­re a villától. A délutáni szunyókálásból felriadt házigazda kiáltozására el­fogták az utcabeliek. Ami­kor az erős férfikezek megragadták, zsákmányát a földre dobta. Jövendő jobb napjainak zálogai megcsörrentek a betonon, s legközelebb csak a rend­őrjárőr vette a kezébe az ékszeres nejlonzacskót. A házigazda az ijedelem és a düh után benyújtot­ta a számlát a biztosító­nak: közel 60 ezer forint kára lett- az ellopott ék­szerek miatt, fizessenek, mert ő is fizeti a lakás- biztosítást. . A listán gon­dosan feltüntetett min­dent, többek között a kis­lánya — ükanyától örö­költ — ékszereit is, ami­nek értékét ő tízezer fo­rintra becsülte. A rendőrség visszaadta a megrabolt házigazdának az ékszereket, csakhogy azok közt nem voltak ott a kislány aranytárgyai. A tolvaj ember minden el­lopott ékszert beismert, a házigazda azonban a kis­lány ékszereit is követelte rajta — mindhiába. Az csak a fejét rázta, hogy ő azokat nem is látta, nem vette el. A motozásnál sem került elő, és szegé­nyes odúját is hiába for­gatták fel, nem lett meg. A tanúk a rendőrségen és a bíróságon is azt vallot­ták, hogy a férfi a földre dobot zsákmányhoz nem nyúlhatott hozzá. A bíró­ság elítélte az idősödő tol­vajt, el is szállították a ( börtönbe. A házigazda ezek után a biztosítótól követelte a kislány aranytárgyainak ellenértékét. Elutasították azzal, hogy ők csak a rendőrségi és bírósági jegyzőkönyvekre, megálla­pításokra hagyatkozhat­nak. De ha bebizonyítja, hogy az ékszerek a betö­réses lopás során vesztek el, azonnal fizetnek. Ha másként nem megy, indít­son polgári pert a tolvaj ember ellen, s ha a bíró­ság olyan ítéletet hoz, amely szerint bizonyított, hogy az ékszereket elvitte, vagy eltüntette, megfizetik a kárt. Miféle erkölcsök van­nak? — háborgott levelé­ben a megrabolt. — A tolvajnak hisznek, nekem nem?! Hogy kapom visz- sza a pénzemet, vagy az aranyakat? Kár, hogy el­fogták a tolvajt, ugyanis ha nincs meg, a biztosító ötvenezer forintig téríti az aranyneműk árát! A lopást mélységesen elítéljük, de ezen a mon­daton megakadtunk, mert valami sejlett belőle, ami nem egészen tisztességes. Az ilyenfajta magatartás nem ismeretlen a biztosí­tóknál dolgozók előtt: töb­ben hasznot lívánnak húzni a rosszból is, jócs­kán megtoldják a káru­kat. A biztosítás azonban kétoldalú szerződés, amely mind a két fél becsületére épül... Tóth M. Ildikó SZOMJAZUNK Augusztus huszonötödikétől nincs ivóvíz Belegrádon és Görögszálláson sem a lakásokban, sem a csatorna- rendszerben. A nyomókutak nem működnek, hordani kell messziről a vizet. Már több alkalommal jelentet­tük az illetékesnek (tudomásunk szerint a SZAVI- CSAV-ról van szó), de mindig eltérő tájékoztatást kaptunk, és senki sem tudta megmondani, mikor lesz víz. Csupán azt tudják, hogy csőtörés volt valahol, mi azonban ezektől a magyarázatoktól még továbbra is szomjazunk. Zelerik József Belegrád (A szerk, megj.: Lehet, mire lapunk megjelenik, új­ra van ivóvizük a belegrádi és görögszállási lakosok­nak. Mi csupán azt szeretnénk, hogy az egyre terjedő­be lévő gyakorlatot, a magyarázgatást felváltaná a cse­lekedet. Akárki is a felelős érte, napokig még kis te­lepülések sem maradhatnak ivóvíz nélkül.) künk. Furcsa szemléletmód­jával ugyanis még sem Mis­kolcon, sem Budapesten, sem az ország más helyein nem találkoztam. Dr. Temesi József Miskolc, Bertalan u. 24. SEGÍTENÉNK ENNYIT ÉR AZ EMBER ÉLETE? Két rosszullét szemtanúja voltam augusztus 27-én szombaton a Nyíregyházáról 17,05 órakor induló vásáros- naményi vonaton. Velünk szemben két bácsi ült. Már kissé kapatosak lehettek, mert az egyikőjük összecse­rélte a nála lévő üveg bort az üveg vegytintával, és eb­ből mindketten jót húztak. Kis idő múlva láttuk, hogy rosszul lettek, elké'kült a szá­juk. Hívtuk a kalauzt, kér­tük, azonnal szóljon a men­tőknek, vagy állítsa meg a vonatot, mert itt nagy baj lehet, sürgős segítségre van szükség. Ekkor a vonat még Napkoron járt. A kalauz nem volt hajlandó mentőt hívni és azt sem engedte, hogy meghúzzuk a vészféket, öt megállón át cirkuszol­tunk a kalauzzal. Közben a két bácsi eszméletét vesztet­te, és Baktalórántházán már mozdulatlanul szedték le őket a vonatról a mentősök. Hallottam, az egyik öreg a kórházba szállítás után nem sokára meghalt, a másikat az intenzív osztályon ápolják. Nem vagyok orvos, de véle­ményem szerint, ha időben kapnak segítséget, nem kell az egyikőjüket eltemetni. A kalauz magatartása több, mint nemtörődömség. Azóta az jár az eszemben, ha én rosszul leszek a vonaton, en­gem is így hagynak majd haildokolni ? berek csillapították az aggá- lyoskodókat. Meglehet, azóta megváltozott a véleményük, vagy ez egy újabb kísérleti lakótelep: lássuk, miire me­gyünk infrastruktúra nél­kül?! Daróczi Mária Nyíregyháza SZEMLÉLETMÓD Miskolcról érkeztem Nyír­egyházára augusztus 28-án vasárnap. Délelőtt háromne­gyed tizenegy volt. A MÁV- pályaudvar előtt parkoló autók közül a feleségemmel együtt beültünk a DN 16—98 frsz. sárga színű taxiba, be- mondtuk a címet. Egy idős hölgy meghallotta, mondta, hogy ő is az Örökösföldre tart, mint mi. Meghívtam — egy buszmegállót mentünk csupán —, hogy legyen addig a vendégünk. A taxis, har­minc év körüli fiatalember, az út alatt azt magyarázta, hogy ez két költségnek mi­nősül, ilyet nem lehet csinál­ni. Vagyis, azt sejtette: fizes­sen az általunk meghívott hölgy is. Később egy másik taxiba ültünk be a nénivel együtt, az idősebb sofőr szó nélkül elvitt minket, nagyon udvarias volt. Sajnálom, hogy Nyíregyháza először egy ilyen fiatalember képvi­seletében mutatkozott be ne­Nyíregyházán az örökös­földi lakótelepen még mindig sok a tennivaló. Például a Fazekas János téren az isko­la, és az óvoda, bölcsőde előtti tér nagyon rendezet­len, gazos. Itt egy hatalmas, üres terület. Gyermékeink- nék jó lenne játszótérnek, vagy a lakók számára park­nak. Nagyon szívesen segí­tenénk a tanácsnak abban, hogy valamelyik megépül­jön. A Fazekas János tér lakói Ferencsák András, Bököny: Amennyiben táppénzjogát( kimerítette, méltányossági kérelemmel fordulhat a me- gyie társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjéhez. Ké­relméhez csatolni kell a ke­zelőorvos igazolását, hogy előreháthatóan meddig lesz keresőképtelen. D. Róbertné, Nyíregyháza: A munkaügyi döntőbizott­ság a hozzá beérkezett ké­relmet nyolc napon belül köteles tárgyalásra kitűzni. Ha kolléganőjét elbocsátot­ták, egyben a munkából is felfüggesztették. A felfüg­gesztés idejére a dolgozó teljes munkabérét vissza kell tartani, és csak akkor kell utólag kifizetni, ha a munkaviszonyt helyreállít­ják. A munkaviszony azzal a nappal szűnik meg, ami­kor a fegyelmi határozat jogerőre emelkedik. Még ez előtt a dolgozó kérésére a munkakönyvét „Kilépett” bejegyzéssel ki kell adni, de a munkaviszony helyre- állításakor törölni kell. A Szerkesztői üzenetek jelenleg kialakult bírói gya­korlat szerint ismételt fe­gyelmi büntetés esetében — a vétség súlyától függetle­nül — a legsúlyosabb, vagy­is az elbocsátás fegyelmi büntetés is kiszabható. Szabó Zsolt, Kisvárda: Mivel a kisvárdai helyközi közlekedés kicsi, a Szabolcs Volán Vállalat szerint ele­gendő két autóbusz. Ezért és gazdasági okok miatt is egyelőre nem-kívánják — a nyíregyházihoz hasonlóan — bevezetni az előre vált­ható autóbuszjegyet. Hook Rozália, Kisvárda: A jelenleg érvényes törvény szerint annak jár táppénz, aki a társadalombiztosítási járulék fizetésének időtar­tama alatt; a biztosítás megszűnését követő második napon túl, de 15 napon be­lül válik keresőképtelenné; ha legalább 180 napon át folyamatosan biztosítva volt; illetve a biztosítás megszűnését követően bal­eseti táppénzben vagy ter­hességi, gyermekágyi se­gélyben részesül, vagy en­nek a megszűnését követő napon lesz keresőképtelen. Áz illetékes válaszol hozzaj árulás az útépítéshez M. Károly tiszavasvári ol­vasónknak közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie .annak az útnak a megépíté­se miatt, ami a háza mögött húzódik. Az ’ útnak azonban — így fogalmaz a levelében —, semmi hasznát nem veszi, ezért a kivetést jogtalannak tartja. Sulyok József, a Tiszavas­vári Városi Tanács elnöke válaszolt olvasónk felvetésé­re: Tiszavasvárihan 1981-ben építették meg a kövesutat a Táncsics utcában. Az építés­hez állami pénzeszközöket használtak fel. Az építés ide­jében érvényes 8'1970. (IV. 16.) ÉVM—PM számú rende­let alapján — az akkor még nagyközségi tanács — az 1978. évi 1. sz. rendeletben megha­tározott mértékű közműfej­lesztési hozzájárulás megfi­zetését kérte a megépült út­tal közvetlenül érintkező épí­tési telkek tulajdonosaitól. M. Károly is megkapta a kivetésről szóló határozatot, amelyet nem fellebbezett meg, ezért az jogerős lett. Ol­vasónk a részletekben való megfizetés lehetőségét sem használta ki. A közműfejlesz­tési hozzájárulás kivetésének jogosságát először ebben az évben vitatta a tanácshoz ér­kezett kérelmében. Ingatlanát a leghosszabb oldalán a Táncsics út hatá­rolja. Mivel birtokával a kö- vesút közvetlenül érintkezik, abba belekapcsolható, innen be lehet jutni a házhoz — a tanácselnök írásos vélemé­nye szerint — a kivetés so­rán sem jog-, sem törvény- sértés nem történt. Viszont az természetes, hogy M. Ká­roly a telket szintén érintő Lónyai út megépítése esetén újabb út-közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésére nem kötelezhető. NEM KERÉKPARMEGÖRZÖ Szomorú dolog történt egy ópályi asszonnyal: a máté­szalkai strand parkolójából — még július végén — ellop­ták a kölcsön kért kerékpár­ját. Olvasónk azért háboro­dott fel, mert az őrzésért öit forintot fizetett, viszont a biciklire nem vigyáztak. Az idős őr azt mondta neki, hogy a terület parkoló és nem megőirző. Így igaz — közölte levelé­ben Májercsik Antal, a Sza- vicsav mátészalkai üzemegy­ségének a vezetője. A' máté­szalkai strand bejáratánál őrzés nélküli parkolóhely van — ezt tábla is jelzi. A parkolási díjat azért fizeti a strand vendége, mert jármű­vét a fürdő területéhez közel, és aránylag kulturált körül­mények között hagyhatja. A díjat beszedő dolgozó minden esetben figyelmezteti a vendégeket, zárják vagy la­kától ják le a járműveiket mert ez nem megőrző. Le­vélírónk esetében is ez tör­tént, ő mégsem lakatolta le a kerékpánt. Aznap, amikor kétkerekűjét ellopták, szá? bicikli és félszáz autó volt a parkolóban, ezt lehetetlenség mind figyelni és a díjbesze­dőnek ez nem kötelessége Ezért a Szavicsavot nem ter­heli mulasztás, vagy felelős­ség, olvasónknak — és a für­dő vendégeinek — kell elő­vigyázatosabbnak lenni. Jóni Istyánné Nyíregyháza (Pontos cím) BÍRJA, NEM BÍRJA? Többszáz család építkezik - a Korányi út IV. ütemében. Sokan már beköltöztek, má­sok naponta oda járva bir­kóznak az otthonteremtés gondjaival. A jelenlegi és majdani lakosok számoltak azzal, hogy messzire kerül­nek a munkahelytől, az óvo­dától, iskolától, az orvosi rendelőktől, a bevásárló köz­ponttól — a közlekedés ne­hézségeivel sejthetően nem. A Szabolcs Volán Vállalat ígérte ugyan a 7-es autóbusz vonalának meghosszabbítá­sát, ami enyhítene a helyze­ten. Csakhogy a buszok nem tudnak hol megfordulni, mert ezzel a lakótelep terve­zői úgy látszik, nem számol­tak. Az elmúlt évben épült bekötőutak teherbírása pedig nem megfelelő a tömegközle­kedés lebonyolításához — ál­lítják ma a szakemberek. Akkor vajon miért építet­ték? S hogy bírhatják el az építőanyaggal megrakott tíz tonnás teherautókat? Tavaly ősszel éppen ezek a szakem­a külhoni házastárs jogai Iz albérlő lehetőségei U. /.oltán nyíregyházi olvasónk tanácsi bérlakásban la­kik. Ezt három évvel ezelőtt cserelakásként kapta a ko­rábbi, lebontott (szanált) tanácsi bérlakása helyett. Két éve megházasodott: félesége szóvjet állampolgár, nyug­díjas, így végleges letelepedési engedélyt kapott Magyar- országon, de szovjet állampolgár maradt. Levélírónk már hetvenéves múlt, ezért szeretné tudni, hogy ha ő előbb hal meg, mint a felesége, milyen jogai maradnak a házastár­sának? A tanácsi bérlakás bérlőjének a házastársa — a házasságkötéssel — természetszerűleg bérlőtárssá válik, ezért a házastárs (bérlőtárs) halála esetén elsősorban ő jo­gosult a bérleti jogviszony folytatására. Ez azt jelenti, hogy a túlélő házastárs kizárólagos bérlővé válik. A lakás használatba vételi díjának fizetési kötelezettsége ebben az esetben nem terheli. A bérleti jogviszony folytatásának — ha házastársról van szó —, nem akadálya az sem, hogy nem magyar ál­lampolgár, mert végleges letelepedési engedéllyel rendel­kezik. Abban az esetben jelentene gondot a külföldi állampol­gárság, ha csak ideiglenes tartózkodási engedélye lenne ol­vasónk feleségének, mert akkor csak meghatározott időre — az ideiglenes tartózkodási engedélyben feltüntetett idő­tartamra — szóló kiutalást szerezhetne. Lakáshasználatba vételi díj fizetésének kötelezettsége azonban ebben az eset­ben sem terhelné. Levélírónk tehát megnyugodhat, mert az esetleges ko­rábbi halála után a felesége jogosult a tanácsi lakás bér­leti jogviszonyának a folytatására. Nem kerül az utcára — mint ahogyan azt levelében aggódva írta. M. K.-né mátészalkai olvasónk több éve albérletben la­kik egy másfél szobás tanácsi lakásban. Tavaly év végén az idős főbérlő kórházba került, és pár nappal ezelőtt meg­halt. Olvasónk felvilágosítást kér: van-e lehetősége arra, hogy a bérleti jogviszonyt folytathassa, s ha igen, mit kell ezért tennie? A tanácsi lakás főbérlőjének halálával az- albérlő jog­viszonya megszűnik. A lakásügyi jogszabály a bérleti jog­viszony folytatására jogosultak körét konkrétan és rész­letesen megjelöli. Eszerint az albérlő — amennyiben nincs egyenesági ro­koni kapcsolata a főbérlővel — nem tartozik ebbe a kör­be. Miután azonban maga a bérlő fogadta be a lakásba, így jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak minősül. A jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezés­re tarthatnak igényt, attól függően, hogy hányán, mióta és milyen nagyságú lakásban laknak. Olvasónk esetében az a szabály, hogy ha öt évnél röyidebb ideig lakott a la­kásban, akkor legalább egy szobás, komfortnélküli lakás­ra tarthat igényt. Amennyiben öt évnél hosszabb ideje la­kik a lakásban — és annak szobaszáma nem haladja meg a jogos lakásigény felső határát —, akkor azt kérelmére ki lehet neki utalni. Levélírónk a lakáshasználatba vételi díj megfizetésének kötelezettségeiről is érdeklődik. Jövedelme kevés, gyűjtött pénze nincs, rokonait sem ismeri, mivel állami gondozott volt. OTP-kölcsönből azonban meg tudná fizetni a lakás- használatba vételi díjat. A jóhiszemű jogcímnélküli lakáshasználót minden eset­ben többszörös lakáshasználatba vételi díj megfizetésének a kötelezettsége terheli. Ennek mértéke attól függ, hogy szociális és vagyoni helyzete miatt jogosult-e szociális tanácsi bérlakásra, vagy nem. Amennyiben helyzete olyan, hogy szociális tanácsi bér­lakásra nem jogosult, úgy a lakáhasználatba vételi díj há­romszorosát kell megfizetnie. Ha viszont jogosult — és le­vélírónk esetében így látszik —, akkor a kétszeresét köte­les megfizetni. Dr. Kovács Mihály »» •#X,Xí*Xv*%vXtX#X#X#X#X*XvX#XvX*X*X*X*X*X*X#X-ÍiX*X#X#X*X*X#X*X*X* XvXvXvIv ■ v.fft. •>; I ^ v//Xv!v!v! •XvXvXv!*! SHE &SÉS§ v.*.v>.v.\v • ■■ HKr BB ^^^B .v BH v» ^^b •••••••••••••••••vX*. MTB BBP^ HIB HBB, • jHB » H X* XvXvXvX I 1 B :£ Bl XvX-xjrjÄ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents