Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-30 / 207. szám
1988. augusztus 30. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA I KÖZGAZDASÁG A dohánytermesztés és tőkésexport A dohánytermesztés jelentőségét nines módunk olyan érvekkel bizonyítani, amelyek az emberiség egyetemes létérdekeit tükrözve elvitathatatlanná teázik a termelés- bővítés, fejlesztés és korszerűsítés szükségességét. A dohánytermesztés, a -feldolgozás, az -elosztás hagyományos foglalkozási ágakká nőttek, ezért kénytelenek vagyunk elismerni, hogy az emberi* társadalom mai életében a dohányzás nemcsak mint élvezet jelentős, hanem mint igény, a hazai és világ- gazdaság szerkezetében egyaránt fontos termelő ágazatot hozott létre. Ami pedig a tőkés valutakitermelést illeti, évente ebből a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat kétmillió dollárt tesz a népgazdaság asztalára. A NYIDOFER évi több mint másfél milliárdos termelési értéke napjainkban már foglalkoztatáspolitikai jelentőséggel is bír. Csúcsidőben körülbelül másfél ezren keresik itt kenyerüket, amely önmagáért beszél. ■ • ’ A piac változásai arra kötelezik a vezetést, hogy a minőség és a piacokon való helytállás fokozódjon. Ahhoz, hogy ez tartós legyen finanszírozni kell a termelőket. Ugyanis néhány évvel ezelőtt korszakos változás következett be a dohánytermesztés munkaszervezésében. Mint minden más mun- kaintenzfv ágazatban, itt is elterjedtek a kistermelés legkülönfélébb módozatai. A termelés stabilitását azonban a dohánytermelés esetében is a nagyüzem bázisára lehet felépíteni, integrált rendszerben. A'É integráló nagyüzemek sokr csatornán keresztül (szárítók kihelyezése, térítés- mentes kemikáliák biztosítás sa stb.) kapnak támogatást ahhoz, hogy nekik és az általuk integrált kistermelők termelési kedve fokozódjon és a minőség javuljon. A gyár vezetése mindent elkövet a világpiacon való versenyben maradás érdekében. Nemrég üzemelték be Kö- zép-Európa egyik legmodernebb fermentáló gépsorát, mely szintén garanciás a minőség javítására. Céljuk, hogy tovább emelkedjék a minőségi kihozatal, az éves termelési érték és sikerüljön tartani a konvertibilis valu- takitermelő-képességet, vagy netalán növelni mindezekkel a vállalat jövedelemtermelő-képességét. Takács Bertalan mérnök A fa és az energia A fa nagy fölénnyel győzi le napjaink építőanyagait — ha azt nézzük, hogy létrehozásukhoz és* feldolgozásukhoz melyiknek mennyi energiára van szüksége. Bécsi kutatók szerint,, ha egy ablakkeretet alumíniumból készítenek, negyvenbétszer, ha műanyagból, h uszonkétszer annyi energia használódik el hozzá, mintha az ablakkeretnek fa az anyaga. Az üzemcsarnok építésében is: a fáénál a téglaépítmény 1,7-sze- resen, az acélépítmény 7,1- szeresen, a betonépítmény 2,6-szorosan és az alum ín fűmé p ítmény 3,1-szeresen több energiát emészt föl. GYÁRTJÁK A SKODA FAVORITOT. A legújabb Skoda gépkocsi, a Favorit összeszerelő műhelyében. A gépkocsi sorozatgyártása 1988. augusztus 1-jén kezdődött. (Telefoto- MTI Külföldi Képszerkesztőség) Válasz cikkünkre A vetőmag és a termés Kevesebb a termelői megrendelés A Kelet-Magyarország augusztus 10-i számában értékelő cikk jelent meg „Imponáló a búzatermelés” címmel. A közölt írás minden sorával egyetértünk, és különös hangsúlyt szeretnénk adni az utolsó bekezdésben írottaknak, miszerint a gazdaságok „olyan búzát tudnak termeszteni, amilyen vetőmagot kapnak”. Az 1989. évi, de már az 1990. évi termesztéshez is vállalatunk gondoskodott a legjobb minőségű, környezeti viszonyainknak leginkább megfelelő fajták elit vetőmagjának beszerzéséről, annak olyan mértékű felszaporításáról, hogy a cikkben közöltek szerint az egyéb technológiai tényezők biztosítása mellett a jelenlegi terméseredmény nem elért csúcs, hanem a csúcs felé haladva egy állomás legyen. Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy a termelők részéről jelentősen — a jelenlegi állapot szerint csaknem 40%-kal kevesebb a fémzárolt őszi búzavetőmagmegrendelés, az elmúlt évekhez viszonyítva ez a megrendelés-visszaesés kizárólag az árutermesztést szolgáló másodszaporítási foknál jelentkezik. Nem volna szabad a pillanatnyi pénzügyi gondok miatt a következő évek búzatermelését mind mennyiségben, mind minőségben ilyen nagy kockázatnak kitenni. Ha a termelők saját búzájukat vetik el kb. 20% olyan mag kerül a földbe, amely csirázöképtelen vagy csökött növényeket produkál. Ebben a 20%-ban nagyon sok gombákkal fertőzött mag is visszakerül a talajba, amely további fertőzési gócot, annak kivédésére többletköltséget, esetleg terméskiesést eredményez. Azért írtuk ezt le, mert számításaink szerint 1 ha bevetésénél jelenlegi árakban számolva 462 Ft a vetőmagár többletköltsége. A most elért kb. 5 t ha termésre vonatkoztatva elveszítjük, —nem megfelelő vetőmag felhasználásával — a termés 10%-át. Ez hektáronként várhatóan 0,5t, amelynek értéke 1950 Ft. Ha ebből levonjuk a látszólagos vetőmag-megtakarítás költségét, akkor a hektáronkénti tiszta veszteség 1488 Ft. Amennyiben a felújítás jelenlegi tendenciát mutatóan visszaesik, ez kb. 20 000 hektárnál 10 milliókban számolható jövedelemkiesést jelent a termelőknél, nem beszélve a munka hatékonyságának és az eddig elért eredményeknek a csökkenéséről. Ezért figyelmébe ajánljuk a termelők és mindazon irányító és ellenőrző szerveknek, akiknek módjában áll megfelelő intézkedésekkel ezt az elfogadhatatlanul rossz tendenciát megállítani, és visszafordítani, hogy addig intézkedjenek, amíg van mód és lehetőség eredményt produkálni. Czomba Antal Vetőmag Vállalat főmérnöke Pályázat közgazdászoknak Megyei témák megoldása Beküldési határidő; 1988. december 23. A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete a hagyományokhoz híven ebben az évben is meghirdette pályázatát; közgazdasági témák kidolgozására. A meghirdetők célja, hogy erősítsék a közgazdasági szemléletet a .megyében. egyes témákban hozzájáruljanak az adott terület, vállalat, szövetkezet gazdasági gondjainak megoldásához. A pályázat témái: 1. Vállalati stratégiák a kibontakozás szolgálatában. (Vállalati csoportokra, ágazatokra, vagy egy adott gazdálkodó egységre vonatkoztatva.) 2. Vállalat, szövetkezeti belső érdekeltség továbbfejlesztésének lehetőségei (korlátái), -a továbbfejlesztés hatásai. 3. A termelési szerkezet, a vállalati belső termékszerkezet módosításának lehetőségei a piacorientáltság tükrében, ennek hatása a nyereségtermelő-képesség fokozására. 4. Munkahelyteremtés szükségessége, feltételei, lehetőségei megyénkben, a megye tájkörzeteiben, ágazatokban. A munkahelyteremtés módszerei. 5. A pénzügyi rendszer átalakításának — változásának — hatása a vállalati gazdasági döntésekben. 6. Számítógépes rendszerek alkalmazása a vezetés, a gazdálkodás szolgálatában. Pályázni egyénileg és kollektiven lehet. A pályázati témák kidolgozása során biztosítani kell, hogy a kutatás a megyére, a megye valamely tájegységére, vállalatára, szövetkezetére vonatkozzon. A pályázat tartalmazzon hasznosítható, javaslatot, illetve javaslatokat. A pályamunkákat 3 példányban (külön borítékban) kell megküldeni a Magyar Közgazda- sági Társaság Szabolcs-Szatmár megyei Szervezete címére. (Nyíregyháza, Széchenyi u. 3.) A borítékon a jeligét, valamint a boríték sorszámát fel kell tüntetni. A 3-as borítékban kell elhelyezni a pályázó nevét, lakcímét tartalmazó lezárt kuion uo- rítékot. A pályaműveket a témához értő szakértők értékelik. A pályamunkák beküldési határideje 1988. december 23. Az első helyezett hatezer, a két második négyezer, a két harmadik háromezer forint díjazásban részesül. A kiemelkedő színvonalú pályamunkák folyóiratban való közlését biztosítják. A díjátadásra 1989 első negyedében kerül sor. Hz ismeretlen gömbviliám Ha a földön tapasztalt még ismeretlen természeti jelenségeket rangsorolnánk, alighanem az elsők között kapna helyet a gömbviliám. Ez a rejtélyes „ménykű” olykor a leglehetetlenebb időben és helyen jelenik meg. A gömbvillám, ellentétben „testvérével”, a zivatarokat kisérő „istennyilákkal”, a legderűsebb időben, kánikulában, fagyos hidegben is képes felbukkanj — gurulva a földön vagy lebegve a föld felett. Mérete meglehetősen tág határok között mozog: akad borsószem nagyságú, de megfigyeltek már 6—7 méter átmérőjűt is. A gömbvillámot, mint jelenséget a tudósok már évszázadok óta figyelik. Tulajdonságaiból mindössze annyit sikerült megfigyelni, hogy előszeretettel bújik be a kéményeken, az ablakokon és különösen vonzódik a fémtárgyakhoz, amelyeket a másodperc tört része alatt — nem tévedés a szóhasználat — elpárologtat. Energiáját már az 1750-es években egy Richmann nevű orosz fizikus (Lomonoszov munkatársa volt) próbálta megmérni, de a ritka művelet következtében életét vesztette. A gömbvillámkutatások- kal, -megfigyelésekkel kapcsolatban nemrég tudományos konferenciát tartottak Tokióban, amelyen magyar részről ott volt Egely György, a Központi Fizikai Kutató Intézet munkatársa. A magyar hőfizikús egyedül foglalkozik hazánkban tudományos alapon a gömbvillámok kutatásával. — Mi a gömbvillám lényege? — tettük fel a kérdést a kutatónak. — Ez a jelenség a természetnek olyan rejtélyes megnyilvánulása, hogy eddig még senki sem volt képes akárcsak részben is megfejteni, jóllehet számtalan megfigyelést rögzítettek már róla. Japánban például sikerült videóra is felvenni. Ám az így tapasztalt gömbvillámok felbukkanásai nyomán észlelt hatásokból sem lehet következtetni általános törvény- szerűségre. — Mondana ezekre példákat? — Szívesen. Megfigyeltek olyan esetet, hogy a gömbvillám megjelent és azon nyomban el is tűnt, nem hagyva maga után semmiféle kárt. Persze ez a ritkább. Az ismeretlen ménkű legtöbbször kellemetlen nyomokkal jelzi, hogy ott járt. Egyebek között évekig tartó fejfájást okozott azoknak az embereknek, akik mellett közelről elhaladt. A másik tünet pedig még ennél is furcsább: az illetőnek, aki rövid távolságról észlelte a gömbvillámot, olyan rendkívüli érzékelés fejlődött ki az ujjaiban, hogy száz százalékos pontossággal meg tudja mutatni a falban húzódó villanyvezeték útját; persze csak akkor, ha abban árom folyt. Ami az egyéb anyagokra gyakorolt hatását illeti, a vele érintkezett fémek egy részét megsemmisíti ; egyszerűen elpárologtatja. Voltak olyan megfigyelések is, hogy a földdarabon, amelyen a gömbvillám végiggurult, hosszú évekig egyáltalán nem termett meg semmiféle növény. — Hazánkban mennyire gyakoriak a gömvillámok? — Évente mintegy 4 ezer eset fordul elő. Ez azt jelenti, hogy minden ötezredik ember szemtanúja ilyen furcsaságnak, Japánban viszont minden negyvenedik. A távol-keleti országban tehát sokszorosan több gömbvillám jelenik meg, mint nálunk. Jellemző az is, hogy zömében a hegyes vidéken látható. — Milyen hasznot ígér ez a kutatás? — A kérdésre ma még csak sejtelmes válasz sem adható. Az viszont tény: a gombvillámban olyan fizikai, esetleg kémiai törvényszerűségek rejtőznek, amelyeknek megismerése nagy lépéssel vihetné előre a természettudományokat. Már történelminek tekinthető példa erre a rádium felfedezése, amellyel a Curie-házaspár ajándékozta meg az emberiséget. — Hogyan szeretett bele ebbe a témába? — Ez talán az egyéniségemmel magyarázható. Kutatómérnök vagyok, az atomerőművek biztonsági berendezéseivel foglalkozom. Ma még ez sem tartozik a rutinmunkák közé, de a gömbvillám ennél sokkal bonyolultabb. Engem mindig az isme- meretlenek vonzottak. Ezért választottam ezt a témát, ami minden bizonnyal kitölti majd az egész életemet.-— Látott már gömbvillámot? — Sajnos, vagy ki tudja, szerencsére, de még nem. A vele kapcsolatos észrevételeket viszont szorgalmasan gyűjtöm. Hazánk területéről mintegy ötszáz észrevételt jegyeztem már fel, amelyekről természetesen a tokiói konferencián is beszámoltam. Bélyeggyűjtőknek Postatisztképzés Szeptember 9-én szokatlan bélyeg jelenik meg. Szokatlan a témája, mert a posta ritkán szól magáról, szinte csak a por.tábély egeken, most viszont a postatisztképzés centenáriumára bocsát ki bélyeget. Szokatlan a bélyeg kinézete, a valamikori tiszti egyenruha sötétkék színe önti el a bélyegképet, amiből kivint az egykori díszes váll-lap. A fehér (negatív) feliratok szinte elvesznék a postakék mélységében. Szokatlan — ez talán már gyakorlattá válik — a terven felüli forgalmi bélyegek kibocsátása, ami a közönség részére feloldja a mindennap használatos bélyegek egyhangúságát. Az új címletből fogazottan a forgalom igénye szerinti meny- nyiség készül, a vágottból viszont csak 4300 darab. A bélyeget Dudás László grafikusművész tervrajza alapján a Pénzjegynyomda állítja elő többszínű ofszeteljárással. A postatisztképzés bevezetése Baross Gábor miniszterségéhez fűződik, aki a vasút mellett a posta szervezetét is megreformálta. NOREG A tévinyomatokra vadászók örömmel fedezik fel a legkisebb eltérést, így figyeltek fel Norvégia nevének változatára. Az ország NORGE elnevezéssel adja ki bélyegeit, azonban 1951 óta elszórtan, az utóbbi időben gyakran látható az új kiadványokon a NOREG megjelölés is. Nem véletlen a kétféle felirat, ugyanis az országban két hivatalos nyelvjárás létezik. A címben szereplő név a lands- má'l, míg a megszokottabb NORGE a riksmál változat szerinti. Egy valóban hibás borvég bélyeg sohasem került az érdeklődés középpontjába. 1942-ben Johan Herman Wessel költő születésének 200. évfordulóját bélyegpár köszöntötte. A bélyegképen Hermann (két n betű!) jelent meg, de mire eT hibát felfedezték, a teljes mennyiséget, 5,6 millió darabot eladták. Az onszágnév a norvégekhez hasonlóan román bélyegeken is változott. A korábbi Romina név 1964 körül nyelvészeti okokra hivatkozva Romana megjelölésre váltott. ÚJDONSÁGOK A dán—francia kulturális év eseményeihez kapcsolódva a két posta közös rajzú bélyeget bocsát ki. A 4,10 k, illetve 5 fr névértékű címlet a hosszabb ideig Franciaországban alkotó Robert Jacobsen dán szobrász műve. Svájc négy bélyege évfordulókra, fontos kiállításra hívja fel a figyelmet. Az első címlet a hegyi balesetek megelőzésével foglalkozó egyesület jubileumát köszönti. 50 c névértékű bélyeg a fémmunkások (beleértve az óragyáriakat) szervezetének centenáriumáról ad hírt. A befejező címletek a földmérő intézetről és a Vöröskereszt múzeumáról szólnak. A nálunk is védett békáik ritkán tűnnek fel bélyegen. Formoza postája most a kétéltűek négy változatát mutatja be új sorozatán. 100 éves a kábelvasút Hongkongban. A város közepén meredek hegyi pályán járó kocsik (hasonlóan a budai siklóhoz) már nem számítanak közlekedési eszköznek, viszont a kíváncsi idegenek közül 2,7 millióan utaztak rajta. A centenáriumra négyértékű sorozatot adtak ki, amely az útvonal legszebb pontjainak látképét ábrázolja.
