Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-30 / 207. szám

Tőkés megrendelésre is dolgozik a nyírszőlősi üvegtechnikai üzem. A Sóstóhegyi Vö­rös Csillag Tsz és a METRIMPEX Külkereskedelmi Vállalat közös üzemében nagy mennyiségben gyártanak üvegtechnikai berendezéseket a szocialista országokon kívül tőkés megrendelésre is. Képünk: István Józsefné és Skolnik Tiborné perui megren­delésen dolgozik. (E. E. felv.) Műemléki tábor Csengerben Örökségünk őrei Mától visszazökkenhet megszokott kerékvágásába az élet Szamosbecsen, Komlód- tótfalun és még néhány más, Csenger környéki települé­sen. Az elmúlt héten ugyanis szinte' egymásnak adták a templomok, műemlékek ki­lincsét a fiatalok csoportjai. Kedden fejeződik be a csen- geri úttörőtáborban az örök­ségünk őrei címmel meghir­detett műemléki, honismere­ti vetélkedő legjobbjainak szakmai jutalomtáborozása. Az Országos Műemléki Felügyelőség által az elmúlt tanévre meghirdetett vetél­kedősorozaton összesen hat- száz csapat vett részt hazánk minden tájáról, s közülük a legjobbakat hívták Csenger- be a szervezők. Nehéz lenne felsorolni, mi mindennel foglalkoztak a fiatalok e né­hány nap alatt. Csak ízelítőül néhány: sze­mélyesen győződhettek meg arról, hogy a legtöbbjüknek teljesen ismeretlen Szatmár- ban micsoda építészeti, mű­vészeti ‘ értékek várják a lá­togatókat. (Külön dicséret illeti a vendéglátó lelkésze­ket, helytörténészeket a szí­ves fogadtatásért, az értékes tájékoztatásokért.) Csenger mellett, a hajdanvolt Jánosi­ban megnézték a középkori temető régészeti feltárását. Nagygé'cen ásót, lapátot, ta­licskát ragadtak, hogy a szakemberek által sorsára hagyott 13. századi templo­mot megpróbálják felikészí­teni a téli hidegek túlélésére. Filmeket néztek meg, elő­adásokon, fórumokon, kötet­len beszélgetéséken igyekez­tek minél többet megtudni múltunkról, értékeinkről. A tábor barakképületeiből pe- dik — egy díszlettervező se­gítségével — szatmári pa­rasztházat, kisnemesi kúriát varázsoltak, de készítettek reneszánsz díszkutat, útmen­ti feszületet is. Megyénkből ' a legjobbak közé egyedül a fehérgyarma­ti Zalka Máté Gimnázium csapata került, ők viszont a nagyon előkelő negyedik he­lyen végeztek! Sipos Mária tanárnő segítségével Czeglé- di Judit, Varga Éva, Bihari Zsuzsa és a táborozok két háziaszonya: Fehér Judit és László Erzsébet érték el a nagy sikert, akik rövid ki­rándulást is szerveztek Tar­pára, Szatmárcsekére, Na- gyarra, Fehérgyarmatra di­áktársaiknak. (Pd) A bankrendszer mőködésének tapasztalatai Szovjet—afgán űrrepülés A bajkonuri Űrrepülőtérről a tervezett időben, moszkvai idő szerint hétfőn 8 óra 23 perckor felbocsátották a Szojuz TM—6 űrhajót, amely szovjet—afgán űrszemélyzet­tel a fedélzetén a Mir űrál­lomásra tart. A start előké­szítésének utolsó, pillanatai­ról egyenes közvetítést adott a szovjet televízió. Az adást átvette az afgán tévé is. A tervek szerint az űrhajó, augusztus 31-én kapcsolódik a Föld körül keringő űr­komplexumhoz. A Szojuz TM—6 parancsno­ka a 47 éves Vlagyimir Lja- hov, másik szovjet tagja Va­lerij Poljakov, a Szojuz TM —6 harmadik űrhajósa Abdul Ahad Momand, az afgán lé­gierő tisztje. 1987-ben elvé­gezte a légierő akadémiáját, majd 1988-ban kezdte meg a felkészülést a közös szovjet— afgán űrrepülésre. Á régi és az új építészet Megőrizni a települések arculatát Űgv tűnik, hagyománnyá válik, hogy Szabolcs-Szatmár megye lesz az otthona min­den ősszel az ország legjobb építészeit mozgósító ese­ménynek. Bár még csak má­sodszor szervezik meg a ti­szántúli építészeti konferen­ciát, mégis olyan intézmé­nyek és szervezetek vállal­nak részt belőle, mint a Ma­gyar Tudományos Akadémia, vagy mint az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium. Ezúttal az építészet helye a településtervezésben címmel rendezik meg szeptember 16- án és 17-én a konferenciát, mert a" szakemberek mosta­nában mindennél fontosabb­nak tartják a hagyományok, elődeink építészeti kultúrá­jának megőrzését, illetve, hogy a ma építészetét össze­hangolják a régivel, s olyan létesítményeket tervezzenek, amelyek ha egyáltalán még lehetséges. — segítenek a települések arculatának megőrzésében. Nem véletlen, hogy az el­ső előadást éppen dr. Erdész Sándor muzeológus tartja a Sóstói Múzeumfaluban, és természetesen bemutatja a megye népi építészeti emlé­keit is. A hagyományos la­kókörnyezeti kultúra to­vábbélésének kérdéseiről dr. Meggyesi Tamás, a Budapes­ti Műszaki Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára tart előadást. A Tudományos Akadémia képviselője, Vidor Ferenc a területrendezési ter­vezés nemzetközi tapasztala­tairól, dr. Vámossy' Ferenc az Építészéttörténeti Intézet képviselője pedig a mai és korábbi építészetünk kapcso­latáról szól. Az egyik legtöbb gonddal terhelt témát dr. Vincze Ist- . van, megyénk főépítésze vállalta fel, hiszen az elmúlt nggyven év alatt a város- és . falukép alakulása meg'ehető- sen viszontagságos volt, s ezt bemutatni nem kis teljesít­ményt igényel. A települések társadalmának önfejlődési problémáiról dr. Nyitrai Bé­la, a Műszaki Egyetem taná­ra szól, az európai építészet­ben fellelhető újabb törekvé­seket Masnyik Csaba, az Építészettörténeti Intézet képviselője ismerteti. A ne­ves építészek közül, itt lesz dr. Finta József, ő az építé­szeti Illeszkedés, csatlakozás lehetőségei a modern építé­szet tükrében címmel, Mako- vecz Imre pedig a település- kép formálásának hatékony eszközei, a kontinuitás kér­dése címmel ta'rt előadást. Országos konferencia Nyíregyházán Idényenként 30 hektárnyi zölddohányt szárítanak a Vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet rohodi dohányszá­rító üzemében. Helmeezi Miklósné, Kesztyű Jánosné és Zakor Jánosné -a dohányleveleket szinük szerint minősíti. (Császár Csaba felvétele) Társadalom­biztosítás H^eint ismeretes, leg- jtj Mi többi ülésén a kor- mány megvitatta a társadalombiztosítási rendszer reformjának kon­cepcióját, s annak elvei­vel, irányával egyetértett. A Minisztertanács állás­pontja az, hogy a reform első lépéseként 1989. ja­nuár elsejével a társada­lombiztosítás, váljék ki a költségvetésből, s' csupán az állami támogatás út­ján kapcsolódjék a jövő­ben az állami költségve­téshez. A társadalombiztosítás jelenlegi rendszere ugyan­is még az 50-es évek di­rekt irányítási rendszeré­nek terméke, a gazdasági reform bevezetése óta sem változott, s ma' már nincs összhangban a közgazda- sági környezettel, a formá­lódó szocialista piacgaz­dasággal. Bevételei és .ki­adásai nem állnak egy­mással szoros kapcsolat­ban, nem visel kockázatot, s a rendszerben lévő érde­keltségi, gazdálkodási, ra­cionalizálási lehetőségek sincsenek . kihasználva. ' Ugyanakkor a lakosság egyre inkább igényli a társadalombiztosítás re­formértékű féjlesztését, mert szeretné . pontosan tudni, hogy u rendszer mit garantál, a befizetésekért; cserébe mi jár részére. Az emberek magasabb, érték­ál óbb nyugdíjat, családi pótlékot^ általában jobb megélhetési biztonságot is várnak a módosításoktól. A kötelező társadalombiz­tosításnak. a jövőben egy­séges, a társadalom egé­szére általános, ■ átlagos színvonalú ellátást kell' biztosítania,; az ezt meg­haladó igényeket pedig az önkéntes biztosítási for­mák elégítsék ki. A " társadalombiztosítás működése nem képzelhető el állami garancia, állami támogatás nélkül. A kor­mányzat állami kötele­zettségnek tekinti az ál­lampolgári jogon nyúj­tandó, fix összegű ellátá­sokat — családi pótlék, segélyek, minimális össze­gű alapnyugdíj —; az egészségügyi szolgáltatá­sokat mindaddig, amíg át nem térnek annak társa­dalombiztosítási finanszí­rozására; a régi nyugdí­jak reálérték-veszteségé­nek, a társadalombiztosí­tás hiánytó tartaléktőké­jének visszapótlását; a munkanélkülisegély-rend- szert, amíg annak biztosí­tási alapú rendszere ki nem építhető. A társadalombiztosítási járulékoknak pedig a nyugdíjbiztosítást, vala­mint a betegbiztosítást és a balesetbiztosítást’ kell fedezniük, ez azonban kezdetben a nyugellátások mellett csak a táppénzre, •a gyógyszerekkel és a gyó­gyászati segédeszközökkel kapcsolatos támogatásra, az útiköltség-térítésekre lész elegendő. Később, az anyagi fedezet megterem­tésével a biztosítás az egészségügyi ellátások szé­lesebb körére terjedhet ki. O reform megvalósí- jtásának első lépé- ™™—Jse a társadalombiz­tosítás leválasztása az ál­lami költségvetésről. Az ezzel kapcsolatos pénz­ügyi számítások már meg­kezdődtek a Szociális és Egészségügyi Minisztéri­umban, az ügyben a vég­leges döntést a Parlament hozza meg. A társadalom- biztosítás teljes átalakítá­sa még éveket vesz majd igénybe. Hosszú távon olyan biztosítóintézeti szer­vezet kialakítása a cél, amely különféle befekte­tésekkel gyarapítja vagyo­nát, abból javítja az ellá­tások színvonalát, s vise­li tevékenységének kocká­zatát. M A Különleges tábor Sóstón (2. oldal) A kórus: közösség (3. oldal) Eredményes pénzintézetek A bankrendszer tevékeny­ségében a viszonylag liberá­lis és széles körű . kölcsön­nyújtást az idén a szelektív hitelezés váltotta fel — össze­gezte a, pénzintézetek műkő-, désének tapasztalatait Rad- nótzi János, az Állami Bank- felügyelet vezetője. Az állami pénzszűkítő po­litika nagy terheket ró ’ a bankrendszere. Ennek követ­keztében a pénzintézetek mű­ködésének feltételei a ' múlt esztendőhöz képest alapvető­en megváltoztak. A kétszin­tű bankrendszer indulásának évében ugyanis a pénzellátás bőséges volt, hogy elkerüljék az átállással járó zavarokat. Ezt a gyakorlatot a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet fenntartani, így a ban­ki szakembereket sem érhet­te meglepetésként a kor­mányzat pénzszűkítő politi­kája. Gondot elsősorban az jelentett,, hogy az év elején meghozott intézkedések meg­lehetősen szigorúaknak bizo­nyultak. Az utóbbi hónapok­ban' lényegesen rugalmasab­bá vált a gyakorlat, időt biz­tosítva az átállásra a pénz­intézeteknek, vállalatoknak, szövetkezeteknek. A bankrendszer kisébb-na- gyobb zökkenőkkel, de ered­ményesen működik.’ A pénz­intézetek tevékenysége azon­ban — a várakozásokkal el­lentétben — mindeddig nem tudta kikényszeríteni azt • a gondolkodást, amely a válla­latokat a- takarékosabb gaz­dálkodásra, a költségvetést a költekezések ' visszafogására, á külkereskedelmet a fizeté­si kapcsolatok fejlesztésére, a szerződéskötésnél jobb fize­tési feltételek biztosítására .szorítja. A gyakorlatban csak korlá­tozottan érvényesül a szabad bankválasztás. Nem igazán jó a pénzintézetek • közötti együttműködés. Ezt jelzi, hogy viszonylag kevés hitelt nyújtanak a bankok társfi­nanszírozás keretében. IXLV. évfolyam, 207. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. augusztus 30., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents