Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-03 / 184. szám

1988. augusztus 3. Kelet-Magyarország 75 gam ti&ätsssw&if&ü ? • — *------ % ^ ... -:->x-w:-v-v vivivivív:;: •:*£•#>:*& ZmttMx H H HB Wffli v: n H *: HB •:• H| XvW : : V.V.V.V.W.V HH it&BBv iOH B| JB| BB >;• HB .*. MBB • • • ■ ■ ■ ■ • • • • v.v.v.v.*!*.v. mm wSatfo-. .v*Wfe xH “ HU v BOH w v v v v v.v.v.v.v.v. MHb »■ .v.v. aSS®?* *.*. BH v. w.v.v.v.v v>>>HvwXv Hl J' LfV MvXv lilüHA *X •>. BflHI v.vXv.v.v Postabontás Erőszak Egy idős. nyíregyházi férfi felháborodásában fo­gott tollat: múlt heti, szer­dai lapszámunkban két helyen is garázda fiatalok­ról olvasott. Túl enyhének tartja a büntetésüket, hu­mánusnak és elnézőnek a társadalom viselkedését az if jakkal szemben. Kérdi: miért nem lehet nyilváno­san megszégyeníteni a kö­zösség tárgyi értékeit pusztító, erejüket ostobán fitogtató ifjakat? Miért nem lehet az újságban megírni a teljes nevüket? S miért nem kötelezik őket, hogy munkájukkal megtérítsék azt a kárt, amit okoztak? Bizonyára örökre elmenne a kedvük attól, hogy máskor is ga­rázdálkodjanak. Az embe­rek félnek a bandába ve­rődött suhancoktól, bezár­kóznak, elmenekülnek elő­lük, mert nagy az erőszak hatalma. S aki mégis szembeszáll velük, rájuk szól, mi lesz a jutalma? Álion vágják, megverik, durván taszigálják, leköp- dösik, mert megtehetik __ Ennyi a levél tartalma. A védekezésre képtelen, időtől meggyengült embe­rek félelme csendül ki be­lőle. Fájdalom, aggódás, bizonytalanság: mi lesz, ha így megy tovább? Ki védi meg az öregeket, az elaggottakat, a békére, csöndre, nyugodt harmó­niára vágyókat? Valahol, a lelke mélyén mindenki harmóniára vá­gyik. De megtanulta, hogy a világtól nem idegen az erőszak, a hatalmaskodás, a pusztítás, s ezt elfogad­ja, mint szükségszerű rosszat. És itt a baj. Meg kell fékezni a kártékony emberi ösztönöket, amik­nek a zavaros fejű és vi­lágképű ifjak — és persze idősebbek — engedelmes­kednek. Nem a „Szemet szemért, fogat fogért” el­vet kell követni, hiszen sokan vannak olyanok, akik botlásuk után jó út­ra térnek. De levélírónk­nak abban igaza van, hogy ideje gátat vetni az egyre gyakoribb erőszaknak, durvaságnak. Ezért már országszerte alakulnak ön­védelmi csoportok egy-egy bérház, lakóterület, köz­ség bátor férfiaiból. Igaz, nem ez a megoldás, de sajnos szükség lehet erre is, mert a néha láncok­kal és botokkal felfegyver­zett csapatok ellen egy­magában a rendőr is tehe­tetlen. Ezek a garázdák egy­szerre bűnösök és áldoza­tok. Áldozatok, mert meg­lehet, nem kaptak megfe­lelő eszményeket, ideálo­kat az iskolától, a szülők­től, a társadalomtól. Út­mutató nem lévén, azt csi­nálják, amit ösztönük dik­tál nekik. De a rossz ösz­tönök diktálta cselekede­teket nem lehet a végte­lenségig tétlenül nézni. Az erőszak ellen pedig mindőnk összefogása a legbiztosabb fegyver. Tóth M. Ildikó EGO tarló Baktalórántházán jártam. Megdöbbenve láttam, hogy a szakmunkásképző intézettel szembeni gabonatáblát égetik. Mindez július 27-én történt. Megdöbbenésem­hez értetlenség is társult, mert ahogy láttam, első osz­tályú szalma lett a lángok martaléka, holott nagyon sok mindenre fel lehetett volna használni. Ha nincs iga­zam, elnézést kérek, de a szalma elégetését megbocsát­hatatlan pazarlásnak tartom. A tarlót tudtommal egyébként sem szabad égetni. Antal Miklós Vásárosnamény KUTYASÉTÁLTATÓ HELY Helyes dolog, hogy Nyír­egyházán kijelölték a kutya­sétáltató helyeket. Megítélé­sem szerint azonban nem mindegyiket a megfelelő helyre. Például a tanárképző főiskola előtt, pár méterre az emlékhelynek számító Jósa- kúttól, egy óvodával szemben is lehet kutyát sétáltatni. Az eb elvégzi a szükségleteit is, mindezt a főiskolára látoga­tó külföldi delegációk, ven­dégek, a nyári egyetem hall­gatóinak a szeme láttára. Mindezt szégyennek tartom. Nem vagyok a kutyák ellen­sége, sétáltassák őket nyu­godtan a gazdik, de nem a forgalmas főiskola közelében. Mintegy százötven méterre, a Tölgyes Csárdánál ideális he­lyet találni ehhez. Javaslom, azt jelöljék meg kutyasétálta­tó helynek. Dr. Durucz István Nyíregyházi, Kossuth u. MERRE VAN A BENZINKÚT? Néhány nappal ezelőtt vá­rosukban jártam. Debrecen­ből jöttem, kevés benzinem volt, tankolni akartam. A vá- sárosnaményi közúti felüljá­rón tábla jelzi, hogy a ben­zinkút 750 méterre van. jobb­ra. Letértem a Váci Mihály utcán, de a benzinkutat nem találtam sem a jelzett helyen, sem jóval távolabb. Majd az első közlekedési lámpánál út­baigazítottak, hogy forduljak vissza, és a laktanyánál levő úton megtalálom az ún. Mar- tinovics-téri benzinkutat. Mi­ért nem jelzik azt, hogy jobb­ra, kb. háromszáz méterre az útkereszteződés előtt talál­ható a benzinkút? Biztos már sokan jártak így, mint én, és bosszankodtak emiatt, hisz nem ismerhetik ezt a szép várost. Javaslom az illetéke­seknek, hogy a Váci Mihály u. 37-es számú házzal szem­ben lévő táblára helyezzék ki a benzinkutat jelző ábrát. Kovács László Debrecen KI VITTE EL? Szerencsére még manapság sem ritka dolog, hogy valaki visszakapja a becsületes em­berektől elveszettnek hitt pénzét, kedves holmiját. Igen elkeseredett hangulatban fog­tam tollat, ugyanis július 27- én, szerdán délután kislá­nyom a nyíregyházi strand női, öltöző jének padján hagy­ta szép, és értékes karóráját. Pár perc telt el, mire vissza­mentünk érte, s már nem volt sehol. A két kabinos néni kö­zül az egyik megjegyezte, hogy jó napja van annak, aki megtalálta. Nekünk öt gyermekünk van, s ilyen szép órát többé nem tudunk venni a gyermekünknek. Néhány napja kapta. Szeretnék hinni és bízni abban, hogy van még becsület és emberség az emberekben, és visszakapjuk kislányom elveszett óráját. Szabóné Papp Klára Nyíregyháza, Szarvas u. 109. IV/13. SZÖKŐKÚT VAGY FÜRDÖKÜT? Nyíregyházán, a Szamuely- lakótelepen sokáig állt szára­zon a szökőkút. Hol ez volt a baj, hol az, most végre van benne víz, üdíti a környeze­tet, olyannyira, hogy odajár a környék apraja-nagyja. Va­lóságos Trevi-kúttá változott, mert a gyerektől a felnőttig mindenki a medencében für­dik. A víz hovatovább fertő­zővé válik, mi pedig nem tudjuk elparancsolni onnan a gyermekeinket. A felnőttek sem hajlandók megérteni, hogy diszkót, nem pedig strandmedence, és higiéniai szempontból sem engedhető meg, hogy lubickoljanak a vizében. Tóth Dezsőné Nyíregyháza, Toldi út KÖSZÖNET A JÁTSZÓPARKÉRT Óvodánk udvara nagyon kicsi és homokos. Lehetősé­get kaptunk arra, hogy a ker­tet használjuk. A riyírbogdá- nyi TIFO Gyár Kun Béla, Me­ző Imre és József Attila szoci­alista brigádján kívül nagyon sokat segítettek a mászókák felszerelésében, a „játszó­park” kialakításában a szü­lők, nagyszülők, valamint a kéki Búzakalász Termelőszö­vetkezet elnöke, gépkocsi-elő­adója. Segítségükért hálás köszönetét mondunk. Napköziotthonos Óvoda Kék, Kölcsey u. 15. PIACI ÚGRALÓS Szerdánként, de különösen szombaton a nyíregyházi Bú­za téren az a legjobb, ha mindenki toronyiránt közle­kedik. A négysávos úton csi­korogva fékeznek az autók, a gyalogosok pedig nem akar­ják észrevenni, hogy két ol­dalt felfestett gyalogjáró van. Persze az sem ártana, ha a nagyobb baleset megelőzése helyett valaki büntetéscédulá­val megszüntetné a piaci ug- rálóst. A mostani forgalmat látva jó bevételre tehetne szert, miközben a gyalogoso­kat is nevelhetné. Kozma Péter Nyíregyháza, Epreskert u. Szerkesztői Hajdú Géza, Tákos: Az egyszerűsített határátlépés­sel kapcsolatban július 21-i lapunkban írtunk. Hivatalos szervek állásfoglalását vár­juk, válaszukról természe­tesen tájékoztatni kívánjuk olvasóinkat. Tóth S. Sándorné, Nyír­egyháza: Felháborodását megértjük, de miután pon­tos címét nem közölte ve­lünk, nincs módunk segíte­ni. Ezért javasoljuk, jegyez­ze be az esetet a Vásárlók könyvébe, illetve ■ tegyen panaszt a városi tanács ter- melés-ellátásfelügyeleti osz­tályán. Az eladó magatar­tása, lelkiismeretlensége szerintünk is megengedhe­tetlen. Névtelen levélírónknak, Nyíregyháza: A városi ta­nács művelődési osztályát kell megkeresnie azzal a kéréssel, hogy a Bolyai té­ri iskolába járó gyerekek részére a központi iskolá­ban legyen egy-egy harma­dik és negyedik osztály. Akár levélben, akár szemé­lyesen közölheti velük az el­képzeléseit és indokait. Újhelyi Sándorné, Kótaj: A jelenlegi jogszabályok ér­telmében a hosszas ápolás­ra szoruló, beteg gyermek tízéves koráig jár a gyer­mekgondozási segély két­szeres összeg. Ennek meg- igényléséhez szükséges az az igazolás, amelyet a gyer­mek kezelőorvosa tölt ki. Az orvosi igazolással az anya munkahelyéhez kell fordulni, ahol kérheti a meghosszabbított gyermek- gondozási segélyt. Az illetékes válaszol SAJÁT TÁRSULÁSRA NEM VONATKOZIK Nyírpazony Nyulaska-ta- nyán lakik K. S. olvasónk. Májusban olvasta a lapban, hogy néhány esetben — egy rendelet országos félreértel­mezése miatt — rosszul álla­pították meg a beépítetlen telkek vízműtársulati díját. Levélírónk kérdezi: minden olyan kültelekre vonatkozik ez, amely közművesített, s kiderült, hogy beépített te­leknek minősült, holott va­lójában beépítetlen? A Megyei Tanács Építési és Vízügyi Osztálya a hely­színen megvizsgálta, mi a helyzet Nyulaska-tanya köz­művesítésével. Megállapítot­ták, hogy jelenleg külterüle­ti tanya, ott a vízművesítés- kor 15 lakás állt, beépíthető telek nem volt és még most sincs. A községi vízműves í- téskor a tanya közműves vízellátását nem tervezték, mivel nem minősült tartósan fennmaradó településnek. A vízellátást az ott lakók tár­sulásban szervezték. A víz­műtársulat mint jogi sze­mély képviselte az ott lakó­kat. A fizetési módot, vagyis az utcafronti telek szélessé­gével arányos fizetést a ta­nyán lakók közösen állapí­tották meg, és külön is nyi­latkoztak arról, hogy — a vízhálózat megépítése érde­kében — ki, milyen részt vállal önként a költségekből. A vízhálózat építési költsé­geinek felosztása tehát igaz­ságosan, megegyezés alapján történt. Az olvasó által em­lített újságcikkben közölt rendeletek csak a társulati szervezésben érintett telkek­re vonatkoznak. Mivel a Nyulaska-tanyaiak saját társulásban építették a veze­téket, ezért a tagokra a kö­zös megállapodásuk vonat­kozik. KEDVEZMÉNY Sok probléma és félreér­tés van a szociálpolitikai kedvezményekkel kapcsolat­ban. N. Györgyné olvasónk például nem érti, hogy la­kásépítéskor miért nem szá­molnak el szociálpolitikai kedvezményt az állami gon­dozott gyerekek után. Kü­lönféle helyeken különféle­képpen tájékoztatták erről őt, ezért fordult lapunkhoz. Az OTP Megyei Igazgató­ságának válasza alapján „Az építtetőt és a vásárlót az ál­tala eltartott, vele közös ház­tartásban élő gyermekek vagy más családtagok után új lakás építése, vagy vásár­lása esetén szociálpolitikai kedvezmény illeti meg. A kedvezmény szempontjából az építtető vagy vásárló el­tartottjának minősül a szer­ződéskötéskor az építtető közös háztartásban élő, álta­la eltartott vérszerinti, örök- befogadott, mostoha és ne­velt gyermeke . . .” örökbe­fogadott gyermek az, akit hatósági jóváhagyással örökbe fogadnak a szülők. Mostoha gyermek az egyik házastárs előző házasságából való velük együttélő gyer­mek. Nevelt gyermek a szü­lői felügyeletet gyakorló felnőtt eltartottja, háztartá­sában huzamosabb ideig él, de nincs köztük vérszerinti kapcsolat. Az állami gondo­zott gyerekek után a nevelő­szülő szociálpolitikai ked­vezményben nem részesül­het, mivel az állami gondo­zott nevelőjével nincs csalá­di kapcsolatban és bármikor más családhoz helyezhetik. Ki örökli a házat? Vita a sógornővel D. Miklós nyíregyházi levélírónk tíz évvel ezelőtt meg­nősült. Ifjú felségét magával vitte a szülői házba. Később megszülettek a gyermekeik. Szűk lett ötüknek a kis ház, ezért kibővítették egy toldaléképülettel. Békességben vol­tak a szülőkkel, s úgy tervezték, hogy ők öröklik a házat, miután a szülők a testvért már más módon kielégítették. A család ezután még tovább gyarapodott. Olvasónk elha­tározta, modern és nagy házat épít a régi helyére. Ehhez azonban arra lett volna szükség, hogy a szülők még éle­tükben hozzájáruljanak a lakás átadásához. A másik testvér addig-addig beszélt a szülőknek, míg­nem ők megtagadták, hogy olvasónknak átadják a lakást. Azt mondták: tartanak attól, hogy akkor levélírónk az ut­cára teszi őket. Olvasónk ezután vett magának távolabb egy telket, s arra épített. Időközben meghalt az édesapja, az ő részét rendben megörökölte. Most arról értesült, hogy édesanyja és a másik testvére, el akarja adni a lakást, ő ehhez nem hajlandó hozzájárulni, szeretné, ha az a legidősebb gyermekéé lenne'. Ügy érzi, joga van hozzá, hi­szen ő épített hozzá toldaléképületet, ő tartotta rendben, és újította fel. Sajnos olvasónk elkövette a leggyakoribb hibát, amit az emberek elkövethetnek: megállapodását nem rendezte tör­vényesen. Az ilyen felületesség következménye az, hogy utólagosan viták támadnak; bírósági pert indítanak egy­más ellen. Levélírónk a kezdet kezdetén a szülőkkel köt­hetett volna eltartási szerződést, amely a szülők érdekeit is biztosította volna. Ezt utólag is meg lehetett volna ten­ni. Olvasónk testvérének egyébként nem volt igaza ab­ban, hogy a szülőket a lakásból bármikor az utcára lehet tenni. Arra a kérdésére azonban, hogy valóban eladhatják a szülők (vagy a szülő) a lakást, házat, igennel kell válaszol­nunk. Ehhez joguk van, s olvasónk ezt nem akadályoz­hatja meg. Viszont megilleti őt az elővásárlási jog, vagyis — ugyanolyan feltételek mellett, mint egy kívülálló sze­mély — megvásárolhatja az ingatlant. Mivel senkit sem lehet megakadályozni abban, hogy a saját vagyonával szabadon rendelkezzék, a szülőnek lehe­tősége van arra is, hogy a közös ingatlanból kifizesse a gyermeket. Olvasónk viszont igényt tarthat annak az értéknek a megtérítésére, amellyel (pl. a toldaléképület), növelte az ingatlan értékét. Ha a tulajdonostársak ennek a megfizetésére nem hajlandók, a bírósághoz lehet fordulni. A. Józsefné — jelenleg miskoci olvasónk hasonló ügy­ben kért lapunktól tanácsot. Ö csaknem húsz évvel ezelőtt ment férjhez. Az anyósánál laktak, és az ő halála után melléképületet, járdát, kerítést csináltattak, özvegyen ma­radt öreg apósát is ő gondozta, amíg élt. Az após végren­delet nélkül halt meg, ezért a bíróság fele-fele arányban osztotta meg a vagyont olvasónk férje és annak húga kö­zött. Ezt az elosztást, már akkor sem tartották igazságos­nak, mert a húg rég nem lakott a községben, ráadásul épp fogházbüntetését töltötte, soha semminek az építésében, javításában nem vett részt. Olvasónk férje nemrégiben el­hunyt. Húga azóta rettegésben tartja a családot. Levél­írónk élettársi kapcsolatot létesített, és az előző házasságá­ból származó három gyermekének azóta már testvérkéje is lett. Hajlandók volnának megvásárolni a ház felét, de a sógornő a hivatalostól sokkal magasabb árat követel, az egyik szobát elfoglalja, fenntartási költségeket nem fizet. Kö­veteli levélírónktól, hogy költözzék ki, viszont ő nem haj­landó a kiköltözésért semmit se fizetni. Olvasónknak joga van magához váltani a fele ingatlant. Amennyiben nem tudnak megegyezni ebben a sógornőjé­vel, a bíróságtól kell kérni a tulajdonközösség megszün­tetését. Jogosult a gyermekeivel együtt használni az egész ingatlant, viszont a tulajdonostárs (a sógornő) joggal kér használati díjat a saját illetősége felében. A bíróság a fi­zetendő ' összeget úgy állapítja meg, hogy figyelembe ve­szi, mennyivel növelték az ingatlan értékét az építések­kel, javításokkal, toldásokkal. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents