Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-03 / 184. szám
1988. augusztus 3. Kelet-Magyarország 75 gam ti&ätsssw&if&ü ? • — *------ % ^ ... -:->x-w:-v-v vivivivív:;: •:*£•#>:*& ZmttMx H H HB Wffli v: n H *: HB •:• H| XvW : : V.V.V.V.W.V HH it&BBv iOH B| JB| BB >;• HB .*. MBB • • • ■ ■ ■ ■ • • • • v.v.v.v.*!*.v. mm wSatfo-. .v*Wfe xH “ HU v BOH w v v v v v.v.v.v.v.v. MHb »■ .v.v. aSS®?* *.*. BH v. w.v.v.v.v v>>>HvwXv Hl J' LfV MvXv lilüHA *X •>. BflHI v.vXv.v.v Postabontás Erőszak Egy idős. nyíregyházi férfi felháborodásában fogott tollat: múlt heti, szerdai lapszámunkban két helyen is garázda fiatalokról olvasott. Túl enyhének tartja a büntetésüket, humánusnak és elnézőnek a társadalom viselkedését az if jakkal szemben. Kérdi: miért nem lehet nyilvánosan megszégyeníteni a közösség tárgyi értékeit pusztító, erejüket ostobán fitogtató ifjakat? Miért nem lehet az újságban megírni a teljes nevüket? S miért nem kötelezik őket, hogy munkájukkal megtérítsék azt a kárt, amit okoztak? Bizonyára örökre elmenne a kedvük attól, hogy máskor is garázdálkodjanak. Az emberek félnek a bandába verődött suhancoktól, bezárkóznak, elmenekülnek előlük, mert nagy az erőszak hatalma. S aki mégis szembeszáll velük, rájuk szól, mi lesz a jutalma? Álion vágják, megverik, durván taszigálják, leköp- dösik, mert megtehetik __ Ennyi a levél tartalma. A védekezésre képtelen, időtől meggyengült emberek félelme csendül ki belőle. Fájdalom, aggódás, bizonytalanság: mi lesz, ha így megy tovább? Ki védi meg az öregeket, az elaggottakat, a békére, csöndre, nyugodt harmóniára vágyókat? Valahol, a lelke mélyén mindenki harmóniára vágyik. De megtanulta, hogy a világtól nem idegen az erőszak, a hatalmaskodás, a pusztítás, s ezt elfogadja, mint szükségszerű rosszat. És itt a baj. Meg kell fékezni a kártékony emberi ösztönöket, amiknek a zavaros fejű és világképű ifjak — és persze idősebbek — engedelmeskednek. Nem a „Szemet szemért, fogat fogért” elvet kell követni, hiszen sokan vannak olyanok, akik botlásuk után jó útra térnek. De levélírónknak abban igaza van, hogy ideje gátat vetni az egyre gyakoribb erőszaknak, durvaságnak. Ezért már országszerte alakulnak önvédelmi csoportok egy-egy bérház, lakóterület, község bátor férfiaiból. Igaz, nem ez a megoldás, de sajnos szükség lehet erre is, mert a néha láncokkal és botokkal felfegyverzett csapatok ellen egymagában a rendőr is tehetetlen. Ezek a garázdák egyszerre bűnösök és áldozatok. Áldozatok, mert meglehet, nem kaptak megfelelő eszményeket, ideálokat az iskolától, a szülőktől, a társadalomtól. Útmutató nem lévén, azt csinálják, amit ösztönük diktál nekik. De a rossz ösztönök diktálta cselekedeteket nem lehet a végtelenségig tétlenül nézni. Az erőszak ellen pedig mindőnk összefogása a legbiztosabb fegyver. Tóth M. Ildikó EGO tarló Baktalórántházán jártam. Megdöbbenve láttam, hogy a szakmunkásképző intézettel szembeni gabonatáblát égetik. Mindez július 27-én történt. Megdöbbenésemhez értetlenség is társult, mert ahogy láttam, első osztályú szalma lett a lángok martaléka, holott nagyon sok mindenre fel lehetett volna használni. Ha nincs igazam, elnézést kérek, de a szalma elégetését megbocsáthatatlan pazarlásnak tartom. A tarlót tudtommal egyébként sem szabad égetni. Antal Miklós Vásárosnamény KUTYASÉTÁLTATÓ HELY Helyes dolog, hogy Nyíregyházán kijelölték a kutyasétáltató helyeket. Megítélésem szerint azonban nem mindegyiket a megfelelő helyre. Például a tanárképző főiskola előtt, pár méterre az emlékhelynek számító Jósa- kúttól, egy óvodával szemben is lehet kutyát sétáltatni. Az eb elvégzi a szükségleteit is, mindezt a főiskolára látogató külföldi delegációk, vendégek, a nyári egyetem hallgatóinak a szeme láttára. Mindezt szégyennek tartom. Nem vagyok a kutyák ellensége, sétáltassák őket nyugodtan a gazdik, de nem a forgalmas főiskola közelében. Mintegy százötven méterre, a Tölgyes Csárdánál ideális helyet találni ehhez. Javaslom, azt jelöljék meg kutyasétáltató helynek. Dr. Durucz István Nyíregyházi, Kossuth u. MERRE VAN A BENZINKÚT? Néhány nappal ezelőtt városukban jártam. Debrecenből jöttem, kevés benzinem volt, tankolni akartam. A vá- sárosnaményi közúti felüljárón tábla jelzi, hogy a benzinkút 750 méterre van. jobbra. Letértem a Váci Mihály utcán, de a benzinkutat nem találtam sem a jelzett helyen, sem jóval távolabb. Majd az első közlekedési lámpánál útbaigazítottak, hogy forduljak vissza, és a laktanyánál levő úton megtalálom az ún. Mar- tinovics-téri benzinkutat. Miért nem jelzik azt, hogy jobbra, kb. háromszáz méterre az útkereszteződés előtt található a benzinkút? Biztos már sokan jártak így, mint én, és bosszankodtak emiatt, hisz nem ismerhetik ezt a szép várost. Javaslom az illetékeseknek, hogy a Váci Mihály u. 37-es számú házzal szemben lévő táblára helyezzék ki a benzinkutat jelző ábrát. Kovács László Debrecen KI VITTE EL? Szerencsére még manapság sem ritka dolog, hogy valaki visszakapja a becsületes emberektől elveszettnek hitt pénzét, kedves holmiját. Igen elkeseredett hangulatban fogtam tollat, ugyanis július 27- én, szerdán délután kislányom a nyíregyházi strand női, öltöző jének padján hagyta szép, és értékes karóráját. Pár perc telt el, mire visszamentünk érte, s már nem volt sehol. A két kabinos néni közül az egyik megjegyezte, hogy jó napja van annak, aki megtalálta. Nekünk öt gyermekünk van, s ilyen szép órát többé nem tudunk venni a gyermekünknek. Néhány napja kapta. Szeretnék hinni és bízni abban, hogy van még becsület és emberség az emberekben, és visszakapjuk kislányom elveszett óráját. Szabóné Papp Klára Nyíregyháza, Szarvas u. 109. IV/13. SZÖKŐKÚT VAGY FÜRDÖKÜT? Nyíregyházán, a Szamuely- lakótelepen sokáig állt szárazon a szökőkút. Hol ez volt a baj, hol az, most végre van benne víz, üdíti a környezetet, olyannyira, hogy odajár a környék apraja-nagyja. Valóságos Trevi-kúttá változott, mert a gyerektől a felnőttig mindenki a medencében fürdik. A víz hovatovább fertőzővé válik, mi pedig nem tudjuk elparancsolni onnan a gyermekeinket. A felnőttek sem hajlandók megérteni, hogy diszkót, nem pedig strandmedence, és higiéniai szempontból sem engedhető meg, hogy lubickoljanak a vizében. Tóth Dezsőné Nyíregyháza, Toldi út KÖSZÖNET A JÁTSZÓPARKÉRT Óvodánk udvara nagyon kicsi és homokos. Lehetőséget kaptunk arra, hogy a kertet használjuk. A riyírbogdá- nyi TIFO Gyár Kun Béla, Mező Imre és József Attila szocialista brigádján kívül nagyon sokat segítettek a mászókák felszerelésében, a „játszópark” kialakításában a szülők, nagyszülők, valamint a kéki Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke, gépkocsi-előadója. Segítségükért hálás köszönetét mondunk. Napköziotthonos Óvoda Kék, Kölcsey u. 15. PIACI ÚGRALÓS Szerdánként, de különösen szombaton a nyíregyházi Búza téren az a legjobb, ha mindenki toronyiránt közlekedik. A négysávos úton csikorogva fékeznek az autók, a gyalogosok pedig nem akarják észrevenni, hogy két oldalt felfestett gyalogjáró van. Persze az sem ártana, ha a nagyobb baleset megelőzése helyett valaki büntetéscédulával megszüntetné a piaci ug- rálóst. A mostani forgalmat látva jó bevételre tehetne szert, miközben a gyalogosokat is nevelhetné. Kozma Péter Nyíregyháza, Epreskert u. Szerkesztői Hajdú Géza, Tákos: Az egyszerűsített határátlépéssel kapcsolatban július 21-i lapunkban írtunk. Hivatalos szervek állásfoglalását várjuk, válaszukról természetesen tájékoztatni kívánjuk olvasóinkat. Tóth S. Sándorné, Nyíregyháza: Felháborodását megértjük, de miután pontos címét nem közölte velünk, nincs módunk segíteni. Ezért javasoljuk, jegyezze be az esetet a Vásárlók könyvébe, illetve ■ tegyen panaszt a városi tanács ter- melés-ellátásfelügyeleti osztályán. Az eladó magatartása, lelkiismeretlensége szerintünk is megengedhetetlen. Névtelen levélírónknak, Nyíregyháza: A városi tanács művelődési osztályát kell megkeresnie azzal a kéréssel, hogy a Bolyai téri iskolába járó gyerekek részére a központi iskolában legyen egy-egy harmadik és negyedik osztály. Akár levélben, akár személyesen közölheti velük az elképzeléseit és indokait. Újhelyi Sándorné, Kótaj: A jelenlegi jogszabályok értelmében a hosszas ápolásra szoruló, beteg gyermek tízéves koráig jár a gyermekgondozási segély kétszeres összeg. Ennek meg- igényléséhez szükséges az az igazolás, amelyet a gyermek kezelőorvosa tölt ki. Az orvosi igazolással az anya munkahelyéhez kell fordulni, ahol kérheti a meghosszabbított gyermek- gondozási segélyt. Az illetékes válaszol SAJÁT TÁRSULÁSRA NEM VONATKOZIK Nyírpazony Nyulaska-ta- nyán lakik K. S. olvasónk. Májusban olvasta a lapban, hogy néhány esetben — egy rendelet országos félreértelmezése miatt — rosszul állapították meg a beépítetlen telkek vízműtársulati díját. Levélírónk kérdezi: minden olyan kültelekre vonatkozik ez, amely közművesített, s kiderült, hogy beépített teleknek minősült, holott valójában beépítetlen? A Megyei Tanács Építési és Vízügyi Osztálya a helyszínen megvizsgálta, mi a helyzet Nyulaska-tanya közművesítésével. Megállapították, hogy jelenleg külterületi tanya, ott a vízművesítés- kor 15 lakás állt, beépíthető telek nem volt és még most sincs. A községi vízműves í- téskor a tanya közműves vízellátását nem tervezték, mivel nem minősült tartósan fennmaradó településnek. A vízellátást az ott lakók társulásban szervezték. A vízműtársulat mint jogi személy képviselte az ott lakókat. A fizetési módot, vagyis az utcafronti telek szélességével arányos fizetést a tanyán lakók közösen állapították meg, és külön is nyilatkoztak arról, hogy — a vízhálózat megépítése érdekében — ki, milyen részt vállal önként a költségekből. A vízhálózat építési költségeinek felosztása tehát igazságosan, megegyezés alapján történt. Az olvasó által említett újságcikkben közölt rendeletek csak a társulati szervezésben érintett telkekre vonatkoznak. Mivel a Nyulaska-tanyaiak saját társulásban építették a vezetéket, ezért a tagokra a közös megállapodásuk vonatkozik. KEDVEZMÉNY Sok probléma és félreértés van a szociálpolitikai kedvezményekkel kapcsolatban. N. Györgyné olvasónk például nem érti, hogy lakásépítéskor miért nem számolnak el szociálpolitikai kedvezményt az állami gondozott gyerekek után. Különféle helyeken különféleképpen tájékoztatták erről őt, ezért fordult lapunkhoz. Az OTP Megyei Igazgatóságának válasza alapján „Az építtetőt és a vásárlót az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek vagy más családtagok után új lakás építése, vagy vásárlása esetén szociálpolitikai kedvezmény illeti meg. A kedvezmény szempontjából az építtető vagy vásárló eltartottjának minősül a szerződéskötéskor az építtető közös háztartásban élő, általa eltartott vérszerinti, örök- befogadott, mostoha és nevelt gyermeke . . .” örökbefogadott gyermek az, akit hatósági jóváhagyással örökbe fogadnak a szülők. Mostoha gyermek az egyik házastárs előző házasságából való velük együttélő gyermek. Nevelt gyermek a szülői felügyeletet gyakorló felnőtt eltartottja, háztartásában huzamosabb ideig él, de nincs köztük vérszerinti kapcsolat. Az állami gondozott gyerekek után a nevelőszülő szociálpolitikai kedvezményben nem részesülhet, mivel az állami gondozott nevelőjével nincs családi kapcsolatban és bármikor más családhoz helyezhetik. Ki örökli a házat? Vita a sógornővel D. Miklós nyíregyházi levélírónk tíz évvel ezelőtt megnősült. Ifjú felségét magával vitte a szülői házba. Később megszülettek a gyermekeik. Szűk lett ötüknek a kis ház, ezért kibővítették egy toldaléképülettel. Békességben voltak a szülőkkel, s úgy tervezték, hogy ők öröklik a házat, miután a szülők a testvért már más módon kielégítették. A család ezután még tovább gyarapodott. Olvasónk elhatározta, modern és nagy házat épít a régi helyére. Ehhez azonban arra lett volna szükség, hogy a szülők még életükben hozzájáruljanak a lakás átadásához. A másik testvér addig-addig beszélt a szülőknek, mígnem ők megtagadták, hogy olvasónknak átadják a lakást. Azt mondták: tartanak attól, hogy akkor levélírónk az utcára teszi őket. Olvasónk ezután vett magának távolabb egy telket, s arra épített. Időközben meghalt az édesapja, az ő részét rendben megörökölte. Most arról értesült, hogy édesanyja és a másik testvére, el akarja adni a lakást, ő ehhez nem hajlandó hozzájárulni, szeretné, ha az a legidősebb gyermekéé lenne'. Ügy érzi, joga van hozzá, hiszen ő épített hozzá toldaléképületet, ő tartotta rendben, és újította fel. Sajnos olvasónk elkövette a leggyakoribb hibát, amit az emberek elkövethetnek: megállapodását nem rendezte törvényesen. Az ilyen felületesség következménye az, hogy utólagosan viták támadnak; bírósági pert indítanak egymás ellen. Levélírónk a kezdet kezdetén a szülőkkel köthetett volna eltartási szerződést, amely a szülők érdekeit is biztosította volna. Ezt utólag is meg lehetett volna tenni. Olvasónk testvérének egyébként nem volt igaza abban, hogy a szülőket a lakásból bármikor az utcára lehet tenni. Arra a kérdésére azonban, hogy valóban eladhatják a szülők (vagy a szülő) a lakást, házat, igennel kell válaszolnunk. Ehhez joguk van, s olvasónk ezt nem akadályozhatja meg. Viszont megilleti őt az elővásárlási jog, vagyis — ugyanolyan feltételek mellett, mint egy kívülálló személy — megvásárolhatja az ingatlant. Mivel senkit sem lehet megakadályozni abban, hogy a saját vagyonával szabadon rendelkezzék, a szülőnek lehetősége van arra is, hogy a közös ingatlanból kifizesse a gyermeket. Olvasónk viszont igényt tarthat annak az értéknek a megtérítésére, amellyel (pl. a toldaléképület), növelte az ingatlan értékét. Ha a tulajdonostársak ennek a megfizetésére nem hajlandók, a bírósághoz lehet fordulni. A. Józsefné — jelenleg miskoci olvasónk hasonló ügyben kért lapunktól tanácsot. Ö csaknem húsz évvel ezelőtt ment férjhez. Az anyósánál laktak, és az ő halála után melléképületet, járdát, kerítést csináltattak, özvegyen maradt öreg apósát is ő gondozta, amíg élt. Az após végrendelet nélkül halt meg, ezért a bíróság fele-fele arányban osztotta meg a vagyont olvasónk férje és annak húga között. Ezt az elosztást, már akkor sem tartották igazságosnak, mert a húg rég nem lakott a községben, ráadásul épp fogházbüntetését töltötte, soha semminek az építésében, javításában nem vett részt. Olvasónk férje nemrégiben elhunyt. Húga azóta rettegésben tartja a családot. Levélírónk élettársi kapcsolatot létesített, és az előző házasságából származó három gyermekének azóta már testvérkéje is lett. Hajlandók volnának megvásárolni a ház felét, de a sógornő a hivatalostól sokkal magasabb árat követel, az egyik szobát elfoglalja, fenntartási költségeket nem fizet. Követeli levélírónktól, hogy költözzék ki, viszont ő nem hajlandó a kiköltözésért semmit se fizetni. Olvasónknak joga van magához váltani a fele ingatlant. Amennyiben nem tudnak megegyezni ebben a sógornőjével, a bíróságtól kell kérni a tulajdonközösség megszüntetését. Jogosult a gyermekeivel együtt használni az egész ingatlant, viszont a tulajdonostárs (a sógornő) joggal kér használati díjat a saját illetősége felében. A bíróság a fizetendő ' összeget úgy állapítja meg, hogy figyelembe veszi, mennyivel növelték az ingatlan értékét az építésekkel, javításokkal, toldásokkal. Dr. Juhász Barnabás
