Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-24 / 202. szám

1988. augusztus 24. Kelet-Magyarország 7 Ki hol seperjen? Sz. Miklós Nyírcsászá­riból személyesen kereste fel szerkesztőségünket. El­mondta, hogy lakása mel­lett a tsz tulajdonában lévő régi tehénistálló ta­lálható. Területe nagyon elhanyagolt, különböző „rovarokkal és csúszó­mászó állatokkal” van te­le a környék. Szeretné, ha rendbe tennék, mivel a közelben orvosi rendelő és több új ház épült. A panasz elbírálására — a helyi viszonyok ismereté­ben — a nyírcsászári ta­nács elnökét kértük meg. Megszületett az üggyel kapcsolatos állásfoglalás. A kivizsgálásba bevonták az érintett tsz elnökét is, aki átiratban elismerte: olvasónk telke valóban a használaton kívüli régi is­tállóval határos, de kije­lentette, a tsz területéről „szemét egyáltalán nem kerülhet a portájára”. Megállapította azt is, hogy a telekszomszédok a tsz drótkerítését letaposták, illetve a háztartási hulla­dékot a kerítés tövébe és a kerítésre öntik. Még néhány gondolat a tanácselnök válaszlevelé­ből. „Az a véleményünk, hogy a panaszosnak is lenne mit sepernie a lakó­háza körül. Nem másra mutogatással kell a kör­nyezetüket rendbe hozni, ott, ahol ők élnek. Egyéb­ként erre felhívtam a fi­gyelmét, ami az ő felada­ta, ne hárítsa másra!” Eddig a tények rövid is­mertetése, csakhogy az ügy elintézésének módja rossz érzést kelt az em­berben. Nézzük sorban. Az állampolgár panasz- szal fordult a hivatalhoz, jelen esetben lapunkon keresztül a tanácshoz. (Azon is megérné elgon­dolkozni, hogy miért nem ment először az illetékes­hez, miért volt szükség a felsőbb szervnek vélt szerkesztőséget felkeres­ni.. .) Nos, a hatóság reagálá­sa — bár elismerésre mél­tóan gyors — meglepő, hi­szen nem a probléma el­hárításának lehetőségét fontolgatták, hanem /Kez­dődött a régi magyar be- teség: az egymásra muto­gatás, a feladatok egymás­ra hárítása. A tsz-vezető természe­tesen nem vállalta a fele­lősséget a leírtakért, ha­nem a szemetelő ott lakók nyakába varrt mindent. Arról sző sem esik, hogy Valóban milyen állapot­ban van az elhagyott is­tálló környéke. Nem be­szélve arról, hogy a tsz érdeke volna — ismerve a tényeket — á szemete- lők felfedése, s mivel tör­vény is bünteti ezt, a ha­tóságnak jelzése. Abban ugyan igaza van a tanács elnökének, hogy ha az olvasónak is „van mit sepernie a háza kö­rül”, ezt neki kell meg­tenni. S ha nem teszi, meg kell találni a lehetőséget, és érvényt kell szerezni a törvényes akaratnak, de azért mégse ilyen kinyi­latkoztatásszerűen ! Dankó Mihály NEM GARANCIA A „GARANCIA” A közelmúltban vásároltam egy Flóra étkezőgarni­túrát. A bútor .elemenként volt becsomagolvá n farost­lemezből készült dobozokba. Bízva a gyártó üzem lelki- ismeretes rrhinkájábán, áz üzletben nem bontottuk ki. Mivel a lakásunk korszerűsítésével félben voltunk, csak két hét múlva került sor az összeszerelésre. A legnagyobb meglepetésemre az egyik elem fedőlapján 45 cm-es törést találtam. Garanciális javítás címén a kisvárdai garanciális részleghez fordultam, ők ígéretet tettek a javításra és a2 értékcsökkenés megfizetésére. Egy hét múlva viszont levelet kaptam a budapesti központjuktól, akik elutasították az igényemet. Tanács­talan vagyok, a 18 havi garancia ellenére sehonnan sem kapok segítséget. B. Zoltánná Nyírbátor (A Budapesti Bútor-Fa és Kárpitosipari Javító Vállalat igazgatója megállapította az ügy felülvizsgálása során, hogy olvasónk „nem élt a jótállási rendeletben biztositott jogával”. Ugyanis a bútor hazaszállítása után 8 nap áll rendelkezésre, hogy a minőségi átvétel megtörténjen, és az esetleges kifo­gást megtegyék. Sajnos, ezt elmulasztotta a vevő, ezért ilyen idő távlatából az eladó vétsége már nem bizonyítható. Java­solja, hogy panaszával közvetlenül a forgalmazóhoz fordul­jon, akinek lehetősége van azt méltányossági alapon orvosol­ni. A garancián kívüli javítás elvégzése esetén — alkatrészhi­ány miatt — csak olyan pótlásról lehet szó, mely esztétikai­lag kifogásolható lesz.) ÍGY IS LEHET Már-már megszoktuk, hogy ha kereskedőkről, vagy az eladókról esik szó, az csak rossz lehet, pedig találko­zunk az ellenkezőjével is. A Hímesben lakók öröméről szeretnék beszámolni. A nemrég felépült kis boltunk idős házaspár eladói olyan lelkesen végzik munkájukat, hogy az dicséretet érdemel. Nem panaszkodnak, nem igen hallani tőlük a „nincs” szót, legfeljebb azt. hogy „volt”, amiből -joggal lehet következtetni, hogy „lesz" is. Lám. így is lehet — hangzik el a vásárlók szájából nap mint nap. B. S. Nyíregyháza HIÁNYZÓ PADOK A Búza téri autóbuszmeg­állóban (az északi oldalon) csak két darab rögzítetlen pad van elhelyezve. Ez na­gyon kevés, mert sokszor 20 —30 utas is összegyűlik egy­szerre. Az idősek vagy kis­gyerekkel utazók, a nagy csomaggal piacra járók hosszabb ideig várakoznak itt, mivel ez helyi és vidéki járat megállóhelye egyaránt. Javaslom, legalább még há­rom pad elhelyezését, ha le­het rögzítve. Kiss Dénes Nyíregyháza, Sóstói út SZARKAHÄBORÜ A kertünk végében akácfa­sor húzódik. Évek óta sok szarka fészkel itt és költi ki a kicsinyeit. Mivel senki sem irtja őket, nagyon elszapo­rodtak. Elviszik a ház körüli aprójószágok kicsinyeit, nagy kárt okozva ezzel. Nem ér­tem, miért nem lőnek ki be­lőlük a vadászok vagy a vad­őr. Tarcza Jenő Rozsály, Kossuth u. (Plavecz János megyei fő­vadász utasítást adott az Er- dőhát-Méhtelek Vadásztár­saság hivatásos vadászának, hogy a szabályok betartása mellett fokozatosan gyérítse a szarkákat. Természetesen ezt csak a lakóházaktól megfe­lelő távolságban tehetik. (A védőövezet minimum 300 mé­ter). Ugyanakkor felhívta a sportvadászok figyelmét a szarkák kilövésére. Tekintet­tel arra, hogy a terület a Szatmár-beregi tájvédelmi körzet része, itt nem mérgez­hetik a kártevő vadakat.) HUSZÁR SORI GONDOK Évek óta visszatérő prob­léma a nyíregyházi Huszár sor és annak útvbnalát jel­lemző elhanyagoltság. Váro­sunk képét nagyon elcsúfít­ja ez az útszakasz, pedig nagy forgalom bonyolódik itt le. A belföldiek mellett szá­mos külföldi gépkocsi és au­tóbusz jár erre, sőt áll meg pihenni a leállósávban. Míg a vasút felőli útszegély,! többször kaszálták, a bérhá­zak oldalán lévő gazos sáv­hoz hozzá se nyúltak. Ott áll­nak az évek óta kiszáradt fák is. Vihar esetén a letöre­dező gallyaik veszélyeztetik a járdán közlekedők testi épségét. Erdélyi Elek Nyíregyháza (Soltész József, a közterü­let-fenntartó vállalat igazga­tója egyetért olvasónk felve­tésével. Válaszából kitűnik, hogy mint a város nagyon sok pontján, itt sem történt meg a terület parkosítása, vagy végleges kiépítése. Egyenletlenség miatt géppel kaszálni nem lehet. Az össz­terület mintegy 35 ezer négy­zetméter, ennek kézi kaszá­lására a városi tanács há­romszori lehetőséget tud biz­tosítani. Az első kaszálás jú­nius hónapban megtörtént, a második augusztus elején kezdődött. Vállalatuk a jö­vőben ennek ellenére na­gyobb gondot fog fordítani c terület rendbentartására. A bérház előtti fák állapotát ismerik, annak kivágására már intézkedtek.) Szerkesztői üzenetei! „Kíváncsi” jeligével ér­kezett levél írójának: Kér­jük, közölje nevét és pon­tos címét, mert csak ebben az esetben tudunk érdem­legesen eljárni ügyében, vagy leírt panaszával for­dulhat a Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság­hoz. Címük: Nyíregyháza, Széchenyi u. 2. sz. H. F.-né, Mezőladány: A magnó cseréjét, a rendele­tek szerint csak a hatodik meghibásodás esetén, vagy 30 napon túli javítás után (ha ez folyamatos) lehet kérni. „Egy utazó” aláírással ér­kezett levélírónak: A Volán Vállalat - gazdasági okok miatt az 1988-as tanszünet­ben nerrí adott kedvez­ményt a helyközi járato­kon utazó diákok részére. Azonban minden . hallgató, aki valamilyen gyakorlati oktatásra járt a szünidő­ben, az iskola külön igazo­lására, bérletjegyet váltha­tott. N. J., Mátészalka: A csa­ládi pótlék a gyermek 16., illetve továbbtanulás esetén legfeljebb 19. életévének betöltéséig jár, ha a gyer­mek alsó- vagy középfokú iskola nappali tagozatán tanul. Balogh Ernő, Mátészalka: A Mikromarketing Mana­ger Iroda címe: Nyíregyhá­za, Dózsa György u. 5. sz. Telefon 18-192. Kendrics Pálné. Nyír­egyháza. Válaszlevelünk a cím ismeretlensége miatt visszajött szerkesztőségünk­höz. Szűcs Lászlóné, Baisä: A Megyei Társadalombiztosí­tási Igazgatóság a hozzájuk továbbított levelét az öreg­ségi nyugdíja ügyében szü­letett, elutasító határozat elleni fellebbezésnek tekin­tette. döntésükről a Megyei Társadalombiztosítási Ta­nács határozattal fogja ér­tesíteni. Áz illetékes válaszol TOVÁBBRA IS VÁRNI KELL Egy nyíregyházi olvasónk panaszolta levelében, hogy a rendelőintézet fogászatán több hónapot kell várni a ke­zelésre. Mivel ehhez hasonló észrevétel már többször ér­kezett szerkesztőségünkhöz, panaszát a megyei kórház­rendelőintézet fogászati cso­portvezető főorvosához, dr. Vékony Enikőhöz továbbítot­tuk, aki válaszlevelében a következő tájékoztatást ad­ta: Olvasónk körzetében a fog­orvos hosszabb távolléte mi­att nincs rendelés. A helyet­tesítés létszámhiány követ­keztében nem oldható meg, így az oda tartozó betegeket is a rendelőintézetben kell ellátni. A jelentkező igénye­ket sajnos nem tud­ják azonnal kielégíteni. Nyír­egyháza város fogászati ellá­tási területéhez 140 ezer em­ber tartozik. E lakosság gyó­gyítását jelenleg 14 felnőtt fogászatban dolgozó szakor­vos végzi. Ebből kitűnik, hogy egy-egy orvosra 10 ezer fő jut. (Ez az országos átlag háromszorosa.) I nevelőanya hagyatéka R vagyonmegosztásról H. B. kisvárdai olvasónk mostoha anyja nemrég el­hunyt. Még életében elkészíttette a végrendeletét, amely­ben minden vagyonát a férjére (olvasónk édesapjára) hagyta. Az idős ember csak néhány hónappal élte túl má­sodik asszonyát. Levélírónk teljesen tanácstalan, nem tudja volt-e hagyatéki tárgyalás a nevelőanyja halála után, csak azt tudja, hogy az édesapja halála után a ta­nács leltárt vett föl a hagyatékról. Mivel ő gondozta az öregeket, ráadásul egyedüli »'érméké volt az édesapjá­nak, úgy gondolja, a nevelőanya után is megilleti bizo­nyos örökség. Olvasónk közvetlenül a nevelőanyja után nem örö-' köl. Az édesapja után viszont igen, s azt a vagyont is megörökli, amit a nevelőanyja hagyott az édesapára. Ha az örökös akár egyetlen perccel Is túléli az örökhagyót, örökössé válik, és a továbbiakban őutána is örökölhetnek. Az örökös az örökhagyó pillanatában válik örökössé. Függetlenül attól, hegy a hagyatéki eljárást csak később folytatják le. Sz. Gy. mátészalkai olvasónk másfél évtizeddel ezelőtt vásárolt egy házat, kerttel együtt. Az ingatlan vételárát az eladó gyermekének fizette ki. Erről írást is készítettek. Olvasónk évek múlva jött csak rá, hogy nincs még a ne­vén az ingatlan. Felkereste a fiatalembert, aki azonban csak úgy volt hajlandó aláírni a szükséges iratokat, hogy ha ötezer forintot kap érte. Az ügyet nehezítette, hogy az eladó — vagyis a fiatalember édesapja — közben meg­halt. Szerződés esetén a szükséges és az átírásra alkalmas okiratot akkor kell elkészíteni, amikor a megegyezés lét­rejött. Ezt a hivatalos okiratot a házilag készített papírok nem pótolhatják, és később igen komoly problémát, jogi vitát okozhatnak. Ha levélírónk másfél éviizeddel ezelőtt az ingatlant birtokba vette • és azt azóta folyamatosan használja, akkor elbirtoklási pert indíthat a jelenlegi — az ingatlannyilvántartásba bejegyzett — tulajdonosok el­len. A törvény értelmében ugyanis, ha valaki egy ingat­lant tíz éven át jóhiszeműen, békésen birtokol, megszerzi annak a tulajdonjogát, illetve jogot kap arra, hogy a bí­róságtól kérje a tulajdonjog megállapítását. T. Tiborné nyíregyházi olvasónk férje a válás utáni vagyonmegosztásnál lakásmegváltás céljából felajánlott olvasónknak egy összeget. Levélírónk azonban úgy véli, a latcás megváltásának elsőbbsége őt illeti meg, mert a gyerekeket neki ítélte a bíróság, és van elég készpénze, hogy kifizesse a volt férjét. Van-e ilyenre lehetőség? — kérdezte A közös tulajdon megszüntetésekor bármelyik féL kérheti, hogy ő váltsa meg a másiknak a részét. A bíró­ság a körülmények mérlegelésével, és számos dolog figye­lembe vételével dönti el, hogy ki fizesse ki a másikat. A kialakult gyakorlat alapján előnyben vannak azok a volt házasfelek, akiknél a bíróság elhelyezi a gyermekeket, vagy pedig az ingatlant birtokolják. Az esetlegesen fize­tendő összeg letétbe helyezését azért kéri a bíróság, hogy igazolva legyen a fizetőképesség. Kicsi részletekben nem lehet megváltani az ingatlant, lehetőleg egy összegben kell kifizetni, mert egyébként sor kerülhet az elárverezés­re. Az érték megállapítására a bíróság igazságügyi szak­értő; rendel ki, az ő véleménye az irányadó. K. I. fehérgyarmati olvasónk százszázalékos rokkant­sági nyugdíjat kap, de két gyermeke után a nyugdíj negyven százalékát gyermektartásdíj címén levonják tő­le. Mivel idős szülei gondoskodnak róla. mert saját ellá­tására is képtelen, kérdi, kaphatnak-e ezért gondozási dí­jat a szülei, és honnan? Ilyen gondozási díj jelenleg nem létezik, igaz, a kor­mány foglalkozik egy ilyen esetleges juttatás gondolatá­val. Olvasónk kérheti a bíróságtól a gyermektartásdíj mérséklését, mert újabban nem ragaszkodnak mereven a gyermekenkénti húsz százalékhoz, hanem a körülmények figyelembe vételével 15 és 25 százalékon belül állapíthat­ják meg a tartásdíjat. Dr. Juhász Barnabás Megnövekedetí az ellátásra jelentkezők száma is. Ez azt mutatja, hogy a lakosság egészségügyi kultúrája ma­gasabb színvonalú lett. A be­tegellátás nem csak annyit jelent, hogy orvosolni kell a jelentkező panaszát, hanem a páciens által fel nem fede­zett bajokat is feltárják és szükség szerint gyógyítják. Nem tartja kielégítőnek olvasónknak az ambulancián adott tájékoztatást. Az orvos­nak meg kellett volna vele beszélni az időpontot, ismer­tetni a jelenlegi 'helyzetet, a fogai állapotát. A fogszúva- sodás kialakulásához hosz- szabb idő szükséges, így a három hónapos várakozási idő nem hoz lényeges válto­zást a fogak állapotában. Vi­szont az akut panaszokkal (fájdalom, egyéb sürgős esetben) jelentkező betegeket az ambulancián azonnal ke­zelik, reggel 8 és 19 óra kö­zött. Ha nem tartoznak a sürgős esetek közé. „kapaci­táshiány" miatt csak hóna­pok múlva tudják vállalni. Közrejátszik még az is, hogy a szabadságolások ez időre esnek és az orvosoknak közel a fele távol van. A fenti néhány gondolat­ból kitűnik, hogy igen nagy a szakadék az ellátandó igé­nyek és az ellátást végzők teljesítőképessége között. Javulás csak akkor várható, ha sikerül növelni az ellátó fogorvosok számát. MARAD A MENETREND A Baktalórántházáról reg­gel autóbusszal Vásárosna- ményba utazók nevében kér­te lapunk segítségét P. Zsu­zsa nyírkarászi olvasónk. A Szabolcs Volán Vállalat illetékesei a kérést megvizs­gálták és azt válaszolták, hogy a kedvező csatlakozási lehetőségeket figyelembe vé­ve a jelenlegi járatok me­netrendjét nem változtatják meg. A Baktalórántházáról induló autóbusszal nem szük­séges Nyírmada végállomásig bemenni. Javasolják az uta­soknak, hogy szánjanak le a pusztadobosi elágazásnál, így a csatlakozásra Vásárosna- mény felé bőven jut idő. A FÖLDGÉP Általános Mélyépítő Vállalat 600-as Algyői Főépítés- vezetősége FELVESZ: E 652-es kotrógépkezelőket. Bérezés: kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: Szeged^A]győ, Régi Ipartelep. Telefon: 62 67-268. (1741)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents